Liz Kelly: Ez a könyv olcsóbb, mint a terápia

 

• Kiadó: Ad Librum
• Kiadó székhelye: Budapest
• Kiadás éve: 2025
• Oldalszám: 232
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9786156439444
• Fordította: Dávid-Goitein Zsófia
• Megjelenés időpontja: 2025. június 3.

 Tudom-tudom, ezer önsegítő könyvet olvastam már. Igen tudom, mind ugyanazt mondja, és egyik sem váltja meg önmagában a világot.

De hiszek abban, hogy még tudnak az ilyen könyvek újat mondani. Abban is hiszek, hogy eljön az a szint, és az a mennyiségű könyv olvasás a témában, hogy vagy megunom a dolgot, vagy végre nem 3-4 napig foglalkozom aktívan csak a dolgokkal, hanem mélyebbre is megyek.

 Be kell látnom, hogy bár általában nem fogadok szót a könyvekben leírt 100 millió feladatnak. Ennek ellenére az elmúlt 15 évben borzalmasan sokat változtattak a felfogásomon. Mi lett volna akkor, ha valóban minden "hülye kitöltős szart" ki is töltök?

Egyszerűen nem az a típus vagyok, aki beleír az olyan könyvekbe, amik arra vannak kitalálva, hogy bele írj. Mondanám, hogy az a határozott nő volnék, aki ilyenkor füzetet fog, és inkább abba csinál meg MINDEN feladatot. De nem. Eddig nagyjából 3 könyv érte el nálam, hogy füzetet fogjak és megcsináljam amit kér tőlem, és az se volt túl tartós. Múltkor visszaolvastam az egyik "álomtérképes" cuccot...sajna azóta se nyertem lottót, úgyhogy még várok a megvalósításra.

 Tehát, tisztában vagyok azzal, hogy minden önsegítő könyv nagyjából ugyanazt mondja és ennek ellenére, hajlandó vagyok egy csomó önsegítő könyvet olvasni. Mégpedig azért, mert megnyugtat a tény, hogy nem vagyok egyedül, másnak is vannak hasonló problémái. Vagy épp az derül ki, hogy a többiekhez mérten, én még egész normálisan élek. Meglepő vagy sem, az, ha azt erősíti benned egy könyv, hogy amúgy normálisabb vagy az emberek egy részénél... meglehetősen pozitív dolog.

Tehát jött ez a könyv, és nem mondott semmi újat. Viszont a nyelvezete meglehetősen könnyen fogyasztható és kedves. Ez alatt értsd azt, hogy nem, nem váltja meg a világodat. Nem beszél le a terápiáról, viszont elmondja mennyi mindent csinálhatsz, ha bizonyos dolgokat tapasztalsz.

Természetesen, mint a legtöbb önsegítő könyv, ebből sem maradhatott ki a szent háromság ;)

1. Tudatos jelenlét, menőbb nevén mindfulness
2. Meditáció
3. Önelfogadás és önegyüttérzés

 Az elsőt próbálom gyakorolni. Például elérte nálam, hogy próbáljak határt szabni a digitális jelenlétemnek, és annak mennyi időt töltök a telefonom társaságában. Nem feltétlen csak az ő hatására...de most már felírtam egy füzetbe (há füzetet fogtam!!), hogy mikor kapcsolok teljesen ki a nap folyamán az online térből és az este mely részétől mellőzők minden digitálist. Ezt, amúgy 21.00 órában határoztam meg, amikor gépet kikapcsolok és telefont sem fogok a kezembe. Sajna a "töltsd a telefont egy másik szobában", még nem kivitelezhető, mert nincs analóg ébresztőórám . . . még... (nem belekötni, hogy a poszt kilenc után ment ki...kivételek vannak).

 A meditáció... imádnám, ha menne. Komolyan szeretném, ha képes lennék rá, de jelenleg ahányszor próbáltam, vagy elkalandozom borzalmasan, vagy felhúz az egész és idegesebb leszek, mint voltam, úgyhogy hagyjuk...még nem adtam fel.

Önelfogadás és önegyüttérzés, és a "ne ostorozd magad", borzalmasan kellene, és bízom benne, hogy egyszer elérek erre a szintre, amin egy csomó ember van, hogy "leszarom, mit gondolsz". Jelenleg még nem itt tartok. Elfogadom a gondolataimat és magamat olyannak amilyen vagyok, de néha ki tudok akadni, ha nem úgy mennek a dolgok ahogy én akarom. És persze pl. vezetés alatt folyamatosan azon kattogok, hogy "jól csinálom, senkit nem zavarok?"...borzalmas amúgy, amikor egy dolgot túlelemzel...és persze nem hiszed el, hogy jól csinálod. Egyszer majd csak elhiszem, hogy érek valamit, és képes vagyok dolgokra. Addig maradnak az önsegítő könyvek és a munka magamon.

 Mert bár, nem szoktam minden kitöltős "szart" kitölteni, azért elszoktam gondolkodni a dolgokon, és sok minden megmarad és formál. Ma már tartom, hogy sokkal jobban megy a "nem érdekel, nem az én dolgom", mint pl. 10 évvel ezelőtt. 

 A könyv, ez itt konkrétan. Nos semmi újat nem mond, tényleg nem. Viszont teljesen kedves a  hangvétele, rengeteg oldalon keresztül foglalkozik a szerelem, gyász kategóriákkal, amik részben érdekelnek, részben, teljesen érdektelenek számomra, de azért elolvastam azokat is. Gondolkodtam, a könyv végén lévő dolgon, hogy de amúgy kereshetsz terápiás szakembert stb. és arra jutottam, hogy jelenleg úgy érzem, hogy bár lenne min dolgozni szakemberrel, még hiszek abban, hogy idővel ezt egyedül-barátokkal megtudom oldani. Lehet gyorsabb lenne, de az a baj, hogy az a generáció vagyok, aki borzalmasan feszélyez, hogy ismeretlen emberrel beszéljen arról, mi szar az életében, és elmondja, hogy szerinte ki tehet róla :D (természetesen, sosem én tehetek róla ;) - szarkazmuuus-) De ki se zárom azt, hogy valaha terápiára menjek...de borzalmasan fogom sajnálni azt a terapeutát.

 Összességében, hogy a könyvről is írjak. Szép nagy betűs könyv, és vannak nagy szelős oldalak benne. Ha egy kis lelki támogatásra vágysz, vagy csak olvasnál valamit az önsegítő dolgokról és terápiákról amerikai viszonylatban, akkor tökéletes választás. Elég jól körbejárja a témákat, de egyikbe se megy bele túl mélyen. Talán a szerelem és a gyász volt a két olyan téma, amit tényleg oldalakon át kifejtett, de amúgy nem kell félni attól, hogy túl mély és tömény lenne a könyv. Vannak benne persze esettanulmány sztorik is, akik szeretik az ilyeneket, azok örülni fognak, akik nem szeretik az ilyeneket, azoknak sem kell aggódni, mert talán 4-5 ilyen van az egész könyvben, tehát nem  a sztorizás viszi el a helyet.

 Az írónő amúgy kedves és aranyos, és szerintem biztos jó terapeuta, biztosan sokan szeretik is. Szabad szájú, és bár az elején felhívta a figyelmet arra, hogy káromkodás is várható...gyanús, hogy a magyar fordítás elvitte a káromkodás részt, mert nem tűnt fel :D

Fülszöveg:

Nehéz jó terapeutát találni. Még nehezebb egy jó terapeutát találni, akivel jól tudsz együttműködni – és még meg is tudod fizeti az óradíját.

Ebben a könyvben a tapasztalt terapeuta, Liz Kelly elhozza hozzád a terápiás rendelőt. Tehát ha szűkös a költségvetésed, nem találsz minőségi szakembert a környéken, vagy hónapok óta egy terapeuta várólistáján ragadtál, még akkor is jobban érezheted magad Liz segítségével.

Pimasz humorával Liz a bonyolult mentális fogalmakat is olyan jól magyarázza el neked, hogy azokat azonnal a gyakorlatba is átültetheted. És még a terápiás közhelyeket is hanyagolja. Ehelyett megtanulhatod, hogyan

– gondoskodj önmagadról, amikor az élet túlterhel (és nem, a bevásárlás nem számít)

– csendesítsd el és szelídítsd meg a belső kritikusodat (mert, legyünk őszinték, túl szigorú vagy magaddal)

– kezeld az összes érzést (még azokat is, amelyeket úgy teszel, mintha figyelmen kívül hagynád)

– állíts fel határokat, és sajátítsd el a nemet mondás művészetét (különösen, ha nagyon-nagyon nehéz)

– tarts fenn egészséges kapcsolatokat, és találd meg a neked értékes embereket (mert vannak!)

– birkózz meg a gyász és a veszteség fájdalmával (még akkor is, ha úgy érzed, hogy soha nem lesz jobb)

– rangsorold az értékeidet, hogy értelmesebb, ütősebb életet teremts (mert megérdemled!)

Lehetséges jobban érezni magad – csak tedd meg az első lépést, és hagyd, hogy Liz legyen a vezetőd!

Liz Kelly, LICSW, pszichoterapeuta, klinikai szociális munkás, író Észak-Virginiában él, aktív, dolgozó emberek támogatására szakosodott. Segít, hogy megtalálják a célt, képesek legyenek csökkenteni a stresszt, valamint tudatosabban élni. Olyan kliensekkel is foglalkozik, akik gyászt, veszteséget, vagy más élethelyzet-változást élnek meg. Amikor nem dolgozik, hétvégi felfedezőútra indul a férjével és két lányával. Szereti a kreatív tevékenységet és az összeszedettséget, (ha nem terapeuta lenne, akberendezésből élne!), a dokumentumfilmeket, szívesen próbál ki új recepteket, szeret túrázni, vagy a barátaival és a szomszédai társaságában tölteni az időt.

Terri Cole: Húzd meg a határaidat

 

 

 

 

Könyv: Terri Cole: Húzd meg a határaidat
Kiadó: Good Life Books
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 284
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636301569
Megjelenés időpontja: 2025. március 26.

Nagyon sokszor van az, hogy az ember nem húz határokat. Megtesz mindenkinek mindent amire kéri, akár akarja akár nem. Legyen szó munkáról vagy magánéletről. A könyv rámutat azokra a buktatókra, amikbe újra és újra belemennek az emberek, annak ellenére is, hogy ők maguk nem akarják megcsinálni a dolgokat, de hát nem mondhatnak nemet....

De...dehogynem. Borzalmasan sok dologra mondhat az ember nemet, ha nem akarja. Értelemszerűen vannak helyzetek amikor a nemet mondás nem opció viszont jóval kevesebbszer van ez, mint azt az ember gondolja. Az esetek 80%-ban, ha valamit nem akarunk megtenni, akkor nem is muszáj. Csak érvényesítenünk kell azt a pontot, hogy igenis néha az "én" kerüljön  előre, és nem mindenki más.

 Érdekes volt a könyvet olvasni, és pár eset leírásakor azon gondolkodtam, hogy "de miért vannak még ebben a kapcsolatban", mert külső szemlélő számára nagyon is látszott az elhangzottakból és leírtakból, hogy nagy határsértések vannak abban a kapcsolatban. De még én is tudom, hogy amikor az ember benne van akkor nem feltétlen látja azt, amit  a többiek már rég. Vagy jóval később jön rá, hogy mit kellett volna tennie.

Így majdnem 39 évesen próbálok rájönni, hol vannak a határaim. Szeretek segíteni az embereknek, de tény, nem mindig van hozzá kedvem. Munkámból adódóan értelemszerű, hogy az olvasóknak segítek, de például az már nálam határátlépés, hogy kéretlenül elmeséli az életét, ami viszont már nem tartozik rám / nem érdekel /nem tudok vele mit kezdeni / nem munkaköröm más bajával foglalkozni, arra vannak szakemberek. Próbálok tudatosan figyelni rá, hogy más nyűgje ne váljon az én nyűgömmé, hogy igenis képes legyek meghúzni az határt. 

 Mert van életem, és azt szeretném élni is. És bár úgy gondolom, elég segítő természet vagyok mostanában arra is rájöttem, hogy sokkalta több határ húzás kell ahhoz, hogy komfortosan érezzem magam. Tehát mindenképpen jó volt, hogy elolvastam a könyvet, még ha nem is lettem / leszek határállító guruvá és mesterré, de tény, több határt kell húzni. És komolyan elgondolkodni mindig, hogy ez amit éppen teszek, ezt akarom-e egyáltalán, vagy csak képtelen voltam azt mondani, hogy nem, holott megtehettem volna....

Fülszöveg:

Többségünknek ​soha nem tanították meg, hogyan érvényesítse saját érdekeit és miként fejezze ki hatékonyan a vágyait. Sőt, inkább passzív-agresszív viselkedés mögé rejtjük az érzéseinket, megtagadjuk saját igazságainkat vagy addig nyomjuk el érzelmeinket, amíg depressziósak vagy annyira frusztráltak leszünk, hogy felrobbanunk, amivel akár tönkre is teszünk egy nehezen felépített bizalmat és kapcsolatot.

Földünk legsikeresebb és legelégedettebb embereinek van egy közös vonása: asszertívak, vagyis képesek világos, egészséges határokat felállítani, és ezeket kommunikálni. Egyértelműen ez a képesség a legfontosabb tényező, ha arról van szó, hogy egészséges, boldog és önrendelkezéssel teli életet éljünk.
Miket ismerhetsz meg a kötetből:
• Mik a határállítás alapjai?
• Milyen típusai vannak az egészséges határainknak
• Hogyan vezet társfüggőséghez, ha nincsenek meg a határaink
• Melyek azok a rossz minták, amelyekkel eddig próbáltunk rosszul határokat húzni?
• Kik az életünkben a határrombolók?
• Három lépés, amivel felismerheted majd felállíthatod az egészséges határaidat
• Egyedi, határállító terved elkészítése

Ebben a kötetben Terri Cole pszichoterapeuta tehát azokat a különleges készségeket mutatja be, amikkel felhagyhatunk a mások kedvében járásnak (méghozzá bűntudat és dráma nélkül), önmagunk cserben hagyásának, és amikkel képessé válhatunk arra, hogy tudatosan irányítsuk érzelmi, spirituális, fizikai, személyes életünk minden egyes aspektusát. Mivel a határállítás mesterévé válás egy folyamat, Cole a gyakorlatba is átültethető stratégiákat, forgatókönyveket és technikákat mutat be, amelyeket bármely pillanatban használhatunk, amikor csak szükségünk van rájuk.

Ez a könyv azoknak is szól, akik már belefáradtak a túlzott adakozásba, a túlcsinálásba vagy akár a túlérzésbe. Ha már mindent megtettél másokért, főként a saját rovásodra, ajándékozd meg magad a határállítás felszabadító erejével!

„Terri gyakorlati lépésekkel segít kézzelfoghatóbbá tenni a határok felállításának működését, hogy profi határállítóvá váljunk. Egyszerű és a gyakorlatba átültethető szemléletmódja olyan, mint egy friss szellő. Egyértelmű tanácsokat ad ahhoz, hogyan emelhetjük magasabb szintre a határállítást.” – Dr. MARIEL BUQUÉ traumapszichológus

Nick Trenton: Ne agyald túl!

 

• Könyv: Nick Trenton: Ne agyald túl!
• Kiadó: Édesvíz
• Kiadó székhelye: Budapest
• Kiadás éve: 2021
• Oldalszám: 204
• Kötés: Keménytáblás
• ISBN: 9789635072637
• Fordította: Medgyesy Zsófia

Szeretném azt mondani, hogy ez egy jó könyv, de nem éreztem ezt. Vannak benne jó dolgok, vannak olyan ismeretek, amik tényleg hatásosak lehetnek, de nem éreztem magaménak a mondanivalóját. Valahogy olyan volt, olvasás közben, mintha totálisan nem nekem szólna. Ebből adódóan nem akarom pontozni sem, hogy mennyit ér, mert feltehetően azoknak, akiknek erre szüksége van, azoknak a felsorolt dolgok hatásosak lesznek. Legalábbis bízom benne, hogy ez így lesz.

Hála az égnek, sosem voltam igazán szorongó típus, sem pánikrohamom nem volt. Biztos szorongok amúgy egy csomó dolog miatt, de nem érzem azt, hogy a túlagyalás lenne a válasz a kérdésre. Szoktam spekulálni, szoktam azon gondolkodni, hogy „mi lenne, ha”, de igazándiból szerintem én még az egészséges mértéket ütöm meg. Tervezek a jövővel, és emlékezem a múltra, de nem kezdek bele elemzésbe, hogy a Kiss Jóska mit gondol rólam. Megtanultam az elmúlt pár évben, hogy nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam. Feltehetően ezért nem agyalok túl annyi mindent.

Nekem is van persze hova fejlődnöm, de ehhez ez a könyv nem nyújt segítséget. És nem azért mert úgy érzem felületesen olvastam volna, inkább azt éreztem olvasás közben, hogy jó dolgokat mond, de keveset és azt borzalmasan felszínesen.

 Viszont arra is rájöttem, hogy bár nem élek a múltba sem a jövőben, a kelleténél még mindig sokkal többet merengek ebben a két idősíkban, mint a jelenben. Ilyen szempontból ez elgondolkodtatott, de ennyi sajnos.

És ami még hasznos, bár nem csak ez a könyv hangoztatja, de nem lehet elégszer az embernek elmondani. Azzal törődj, amire van ráhatásod. Ne foglalkoztasson az, amire nincs. Ha nem tudsz rajta változtatni, akkor fogadd el, vagy lépj tovább abból a szituációból, ha viszont van ráhatásod a dolgokra, akkor ne várd azt, hogy majd egyszer, valaki helyetted megoldja a dolgokat. Megsúgom, soha nem fogja senki megoldani a TE problémádat. Csak és kizárólag te, mert hidd, el a legtöbb embert egyrészt nem érdekli a problémád, másrészt meg, nem gondolatolvasó, ha segítséget se kérsz, akkor nem fogja tudni senki, hogy mi a te nagy problémád, aminek megoldásában segíthetne :P

Tehát, egy olvasmánynak jó volt. Lassan haladtam vele, de nem azért mert olyan megfontoltan akartam volna olvasni, hanem mert mindig rá kellett vennem magam, hogy fejezzem be, hiszen nem olyan vastag, félbe ne hagyjuk, hátha mond valami okosat, de kedvem nem nagyon volt hozzá. Nem mondom, hogy egy másik élethelyzetben, nem lett volna jobb olvasni… lehet, lehet nem jókor került hozzám, viszont…ez van. Nem hiszem, hogy újra olvasom, valaha is, de azért a szerzővel még próbálkozom.

Fülszöveg:

„A ​gondolat nem az ellenségünk. Agyunk elképesztően hasznos eszköz, ám amikor túl sokat agyalunk, azzal épp csorbítjuk e csodás eszköz élét.” – Nick Trenton

A TÚLGONDOLÁS A BOLDOGTALANSÁG EGYIK LEGNAGYOBB OKA.

A túlgondolás, vagy ismertebb nevén agyalás, korunk egyik legfertőzőbb járványa, mely számos pszichoszomatikus fizikai tünet forrása. Azonban léteznek jól bevált megoldások és módszerek a stressz és a romboló hatások megszüntetéséhez, ha minőségi és nyugodt életet szeretnénk élni.

Nick Trenton Ne agyald túl! című könyvével segít megtalálni a kiutat a szorongás és a stressz okozta zsákutcából. A szerző részletes, hatékony és bevált technikákat ismertet, melyek segítenek áthuzalozni az agyunkat, irányítani a gondolatainkat, megtalálni a fókuszt, és megváltoztatni a mentális szokásainkat. Trenton legfőbb törekvése az, hogy segítsen kiszabadulnunk a saját magunk által ránk szabott mentális börtönből, újrakeretezni a szemléletmódunkat és megváltoztatni a viselkedésünket, amelyek során könnyedén kiiktathatjuk az aggodalmat, kételkedést, teóriagyártást, más szóval az agyalást az életünkből.

Íme néhány a könyvben vázolt hatékony módszerek közül, a negatív gondolatok dédelgetése és a rágódás ellen:

Stresszkezelés 4 lépésben

Narratív terápia és kivezetés

Autogén tréning

Irányított imagináció és vizualizáció

Progresszív izomlazítás

Kognitív viselkedésterápia

Feszültségmenedzsment

Nincs több önmegsemmisítő beszélgetés, egyre lejjebb és lejjebb húzó ördögi érzelmi spirál. Nincs több kusza és gyötrő gondolatokkal teli, álmatlan éjszaka.

SZABADÍTSD FEL A KORLÁTLAN LEHETŐSÉGET MAGADBAN, ÉS KEZDJ EL ÉLNI, ITT ÉS MOST!

Erdélyi Boróka: Élet, cél, idő

 

• Könyv: Erdélyi Boróka: Élet, cél, idő
• Kiadó: Libertine
• Kiadás éve: 2023
• Oldalszám: 352
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9786156512161
• Illusztrálta: Czikkely Panni
• 
  

 Úgy gondolom, hogy igazándiból nem jókor olvastam ezt a könyvet. Az elmúlt időszakban ugyanis eléggé felületessé, szakaszossá vált az olvasásom, és pont ezért a legtöbb könyvnél, amit mostanában olvastam, azt érzem, hogy "hát akkor ezt majd egyszer később újra kell olvasni". 

A könyvet egy nagyon kedves kolléganőm vette meg nekem, megbízásból :) Igen, sajnálom, de postaköltséggel már átlépte volna a lélektani határt, és hát így sem egy túl olcsó könyv. De nem akartam arra várni, hogy mikor veszi meg a könyvtár, így ez eddig az idei év első beszerzése, amiért pénzt is adtam (tehát nem kaptam, találtam, könyvmegállóban leltem).

 Úgy vélem, az árát amúgy megéri, még úgy is, hogy Boróka blogját követem már egy jó ideje, még ha megszakításokkal is ebből adódóan rengeteg dolog volt már eleve ismerős számomra. 

Az írási stílusa eleve szimpatikus, ezt már a könyv olvasása előtt is tudtam, érthetően és egyszerűen beszél/ ír, egyszerűnek tűnő dolgokról. Célokról, időgazdálkodásról és arról, miért is csúsznak el a célok folyton, miért halogat, aki halogat, és miért is kell, mindent, ....MINDENT leírni. - ami nincs leírva, az nem létezik, fejben tervezni múlandó dolog - ;)

Az időgazdálkodás amúgy mint téma, régóta érdekel,...mondja ezt a halogató ember :D

Jó, őszinte leszek, nekem az, hogy leírjam a céljaimat mindig fura volt, mármint mindig úgy gondoltam, hogy a fejemben megvan, akkor az úgy bőven elég, emlékezni fogok rá mindig. Aztán persze kiderül, hogy nem mindenre emlékszem én sem. Bár persze a világmegváltó terveimre igen ;)

De a heti, napi tervezés a könyv olvasása után sem az erősségem még, bár heti listát már írtam, hogy mit nem akarok elfelejteni, de a napi mindent időblokkokra osztást, feltehetően még egy jó ideig nem fogom bevezetni, pedig amúgy jó dolognak tartom. Csak...csak az a bajom ezzel az időbeosztás dologgal, hogy az életem nehezen betuszkolható egy ilyen sémába, mert:

1. egyrészt az átlagos napjaimban nincs annyi "feladat", hogy én értelmét lássam a beosztásuknak

2. másrészt az életembe csak úgy teremnek dolgok, feladatok, de mind totálisan kiszámíthatatlan időben, és nem lehet velük tervezni. Vagy ÉN még nem tudok velük tervezni.

 Amúgy mindig csodáltam azokat az embereket, akiknek cuki határidőnaplójuk van, és mindig beleírják hova mennek, mit csinálnak, meg minden ilyen. Hát próbálkoztam a határidőnaplóval, de a nagy része mindig üres maradt, mert azt mégse írom bele, minden egyes naphoz, hogy elmentem dolgozni :D, persze beleírtam, hogy mikor vagyok szabadságon, mikor kell fodrászhoz mennem, de megsúgom, hogy így is a 365 napból kb. 300 megjegyzés nélkül marad, mert semmi olyan nincs amit beleírhatnák. NA erre felesleges határidőnaplót tartani ;)

 Tehát ez a könyv érdekes volt, adott ötleteket, de még mindig úgy érzem, hogy az én életem elég egyszerű ahhoz, hogy egy pl. napi lista teljesen felesleges lenne. Az a két dolog amit holnap meg kell tennem, nem haladja meg a memóriám kapacitását. A heti listának látom értelmét, de annak is, csak úgy, hogy mit kell csinálni a héten, de nem időpontra lebontva, tekintve nem is tudnám megmondani, mikor lesznek megcsinálva. (pl. fűnyírás, esőben nem lehet, vizes füvet nem nyírunk, tehát amikor épp nem vizes és nem zuhog épp az eső - tehát ezt példának okáért ma meg is csináltam).

 De el tudom amúgy képzelni, hogy pár év múlva amikor a könyvet újra olvasom, már máshogy fogok vélekedni. Változom, lehet egyszer annyiiii programom lesz, hogy azt le kell írnom, mert máshogy nem tudom észben tartani.

A célállítás, a célok leírása persze más. Ezen része a könyvnek számomra jobban befogadható volt, mert céljaim nekem is vannak, amiket feltehetően hétvégén majd össze is szedek és leírom őket, mert nem egy hátrányos dolog, ha egyben látom, hogy merre tervezem az életemet. Egyelőre az egyetlen terv ami le van írva a jogosítvány, úgyhogy jobb ha mellé írom a többit, még úgy is, hogy az első a jogsi.

Kinek ajánlanám a könyvet? Hú, amúgy nagyjából mindenkinek. A magam fajtának is, akinek nincs sok  programja és célja, mert teli van jó dolgokkal a könyv. És persze a halogatóknak, és a nem halogatóknak is érdekes lehet. Tiniknek, akik még nem ismerik az időgazdálkodást, célállítást, mindenképpen. Feltehetően ha az ilyesmit tanították volna  az iskolában sokkal összeszedettebb ember lennék :D

Fülszöveg:

A ​célok megvalósítása ezzel a könyvvel kezdődik!

Mi a közös a cégvezetőben és a kisgyerekes anyukában? A vállalkozóban és a családapában? Az üzletasszonyban és a vizsgára készülő egyetemistában? Mindannyian szeretnének hatékonyak lenni és elérni a céljukat, bármi legyen is az.

Az Élet, cél, idő a komolyan csengő időgazdálkodás és hatékonyságnövelés fogalmát fordítja le a mindennapok nyelvére, és lépésről lépésre vezet el egy személyre szabható rendszerig, amely a hétköznapi időbeosztástól az egészen nagy volumenű célok eléréséig számos ponton lehet a hasznunkra. Segít megfogalmazni a valódi célunkat, és megmutatja, miként szervezhetjük eköré az életünket olyan eszközök és elméletek segítségével, mint az iránytű, a célpiramis, az akcióterv vagy a hangyamodell. Kiderül belőle, hogyan lehetünk elfoglaltak helyett hatékonyak, valamint az is, hogy az önismeretnek, az önegyüttérzésnek és a bioritmusunknak nagyobb szerepe van a célunk elérésében, mint gondolnánk.

A könyvben érintett témák: célelmélet, élettervezés, idő- és energiamenedzsment, feladat- és figyelemmenedzsment.

Erdélyi Boróka időgazdálkodás- és hatékonyság-szakértő azt vallja, hogy apró, de következetes lépésekkel célt érhetünk, és kiegyensúlyozottabb, boldogabb mindennapokat teremthetünk. Könyvében személyes történetébe is bepillantást engedve olyan emberközeli nézőpontból írja le a célállítás és a jövőtervezés folyamatát, amelynek segítségével sokkal élvezetesebben juthatunk el a célunk kitűzésétől annak megvalósításáig.

 

Sahara Rose Ketabi: Dharma

 

Könyv: Sahara Rose Ketabi: Dharma

Kiadó: Good Life Books

Kiadás éve: 2023

Oldalszám: 300

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9786156455901

Megjelenés időpontja: 2023. március 8.

Ár: 6.290,-

Kiadói ár: 5.032,-

Köszönet a könyvért a Good Life Books kiadónak!

Nem igazán szeretek egy posztot sokáig ide-oda tologatni, mert a vége mindig az, hogy egyáltalán nincs kedvem megírni, vagy annyi mindent olvastam már utána, hogy kevésbé emlékszem arra, hogy mit is akartam az adott könyvről megosztani az embereknek. Erről a könyvről egy hete minimum készül a poszt, és ha tízszer nem töröltem az egészet ki, akkor egyet se. Ilyen az amikor olvasási-írási válsága van az embernek és semmivel sem elégedett igazán, ami kikerül a kezei közül. Nem mondom, hogy ezzel a poszttal maximálisan elégedett vagyok, de tényleg nem akarok adós lenni vele, bár a könyv feltehetően jövőre és utána is újra olvasásra kerül majd.

 Aki olvassa a  blogot, az tisztában van vele, hogy a legtöbb olvasmányom az ismeretközlő irodalom. Szeretek új dolgokat megismerni, vagy már ismert dolgokról még több, vagy mélyebb információt szerezni. Jelen könyvünkkel is úgy voltam, hogy hallottam már a könyvben szereplő dolgokról, de csak nagyon felszínesen, sosem mentem mélyebbre, hogy sokkalta jobban megismerjem a fogalmakat. Dósákat, dharmát, karmát, vagy archetípusokat, csakrákat és hasonló dolgokat. A dharma és karma jelentését ugye a buddhizmus miatt elég jól ismerem, minden egyéb már kínai volt számomra.

 Tipikusan az az ember vagyok, aki hisz dolgokba, és bizonyos dolgokat viszont már egy jó adag szkepticizmussal kezel. A csakrák, és fény lények amúgy már súrolja a határt. Az írónőnek az a végtelen optimizmusa amivel rendelkezik és az az erős kitartása amivel elérte a dolgokat, irigylésre méltó. Szerettem olvasni a könyvet, még ha néha el is gondolkodtam rajta, hogy azaz életfelfogás amit ő képvisel, számomra feltehetően elérhetetlen. Túl sok szabálynak akarok megfelelni, amiken ő viszont már túllépett. Ennek ellenére jó volt olvasni.

 A kötetben több kitöltős rész is van (talán 3-4) és teszt (2-3), és tőlem szokatlan mód még ezeket is kitöltöttem. Mondjuk külön papírra, mert elveimbe ütközik belefirkálni egy könyvbe (könyvtárosként zavar, na), így viszont a könyv végére mindenféle papírok lógtak ki mindenhonnan a könyvből, hogy tudjam, milyen eredmény jött ki nálam, és melyik részek vonatkoznak rám, még úgy is, hogy amúgy minden más rám nem "jellemző" elemzést is elolvastam.

 A könyvnek van egy kellemes pozitív kisugárzása. Nehéz megfogalmazni, de olvasás közben én azt éreztem, hogy most valami remek helyen üldögélek és hallgatom Sahara Rose előadását arról, hogy hogyan találta ő meg az útját, és hogy hogyan találhatom meg az utamat én magam. Végtelenül nyugodt hangulatot áraszt a könyv, és az első félelmem is teljesen alaptalan volt, miszerint száraz és túl tudományos. Ugyanis nem az. Nem mondom, hogy a fogalmak leírása a végtelen izgalmak tengere volt, de nem untam és nagyjából megértettem. Mint mondtam, pár év múlva biztosan újra kell olvasnom, talán addigra sikerül előrébb kerülnöm jelen utamon. 

A könyv olvasása utáni pár gondolat:

• Több információt kell olvasnom majd a csakrákról, amik amúgy már tavaly is tervben voltak, csak mindig volt más olvasnivaló.
• Érdekes, hogy tavaly óta a legtöbb kicsit is spirituális könyv (és nem csak az), valahogy a Föld rezgés és rezonancia dolgával jön, úgy kezdem érezni, ez nem véletlen o.O
• Bár lehetnék, olyan optimista és olyan pozitív, mint az írónő. Bár látnám annyira világosan mi az életcélom, mint, ahogy ő látja. De talán idővel majd ez is bekövetkezik. Más nem, akkor következő életembe :)

Kiknek ajánlom a könyvet:

 Olyan embereknek akik igazán nyitottak a dolgokra. Mert tartalmaz csakrákat és minimális fény-lény dolgokat, tehát ha az ember nem elég nyitott, akkor borzalmasan irritálni fogja. Feltehetően amúgy 5-10 éve engem ez még borzalmasan irritált volna, ma már csak a Fény-lényes résznél szaladt fel a szemöldököm, minden egyebet totálisan normálisnak dolgozott fel az elmém. Haladok az elfogadás útján ;)

Összességében, ez egy kézikönyv szerű dolog. Nem egyszer olvasós, mert már most ha újra olvasnám, feltehetően lenne pár dolog amit jobban értenék, mint olvasás előtt. A fejezetek végén mindig van összefoglaló, hogy mit tartalmaz, hogy az aki nem elejétől a végéig olvassa a könyvet, hanem csak bele-bele lapoz, az tudja adott fejezetben miről van szó.

Fülszöveg:

Nem ​véletlenül bukkantál rá erre a könyvre! A lelked sürget, hogy végre teljes mértékben a saját életcélod és az igazságod szerint élj, beteljesítve, amiért itt vagy: a dharmádat. Az ősi szanszkrit dharma szó jelentése: „az egyéni célod a világban”. A dharma törvénye alapján a világegyetem olyan, mint egy kirakós. Te is a kirakós egy darabkája vagy, és nem létezik felesleges darab. Nélküled nem teljes a kép! A dharmád az isteni életcélod e bolygón, a lelked lényege, az egyedi rezgés, amit csak te tudsz elhozni a világba.

Gyermekként folyton azt kérdezgettük, „Miért?”, „Miért kék az ég?”, „Miért menetelnek a hangyák egy vonalban?”. Mikor hagytunk fel a kérdezéssel?

Valahogy menet közben túl sok dolgunk lett ahhoz, hogy feltegyük a fontos kérdéseket, mint például: „Miért vagyunk itt?” és „Hogyan használhatjuk fel a legjobban az itt töltött időnket?”

A DHARMA – Életfeladatok és életcélok lapjain a népszerű ájurvédikus szerző, Sahara Rose megosztja veled egyedülálló szemléletmódját a dharma felfedezéséhez a dósák (az ájurvédikus testelme-típusok) és a csakrák (a test energiaközpontjai) segítségével. Végezd el a „Mi a dharma-archetípusod?” tesztet, hogy a dharmatérképed segítségével megfejthesd, mi legyen a következő lépésed a kapcsolataidban, a munkád terén és életed más területein. Az ősi indiai bölcsesség modernizálásával Sahara Rose megmutatja, miként találhatsz vissza valódi lényegedhez, tárhatod fel az utadat és fogadhatod el a felsőbb énedet. Közvetlen stílusában személyes történeteket és a dharma felfedezésével és megélésével kapcsolatos meglátásokat oszt meg veled.

A SAJÁT DHARMÁD FELFEDEZÉSE ÉLETED LEGFONTOSABB KALANDJA LESZ! EZ A TÖKÉLETES ELSŐ LÉPÉS A HARMÓNIÁBAN TÖLTÖTT ÉLETHEZ MINDEN SPIRITUÁLIS ÚTKERESŐ ÉS VALÓJÁBAN MINDENKI SZÁMÁRA, AKI MÉLYEBB ÖNISMERETRE VÁGYIK.

Tomás Navarro: Kincugi - A lelki sebek gyógyításának japán művészete

 

Könyv: Tomás Navarro: Kincugi

Kiadó: HVG Könyvek

Kiadó székhelye: Budapest

Kiadás éve: 2023

Oldalszám: 310

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789635653089

Fordító: La Torre Ágnes Júlia

Megjelenés időpontja: 2023. február 24.

Bolti ár: 5.200 Ft

Kiadói ár: 4.420

Köszönet a könyvért a HVG Könyvek kiadónak :)

 Nem tudom, hogy mással is volt-e már olyan, hogy egy könyvtől, teljesen mást vár, mégsem csalódik. Ez a könyv nagyon érdekes, de amiért el szerettem volna olvasni, azt csak nyomokban tartalmazta. Valóban megvan a japán kincugi mesterekkel való párhuzam építés, de  igazándiból bármilyen más dologgal is párhuzamot húzhatott volna a szerző. Tehát igazándiból JAPÁN kevés van a könyvben.

 Viszont ennek ellenére meglehetősen kedves és tanulságos olvasmány. Remekül sikerült a szerzőnek az, amit a bevezetőben ír is. Méghozzá, hogy ő igazándiból beszélgetni szeretne az olvasóval. Hála az égnek nem kibeszélős tukmálós módon (volt olyan könyv élményem már...brrr a hideg is kiráz), inkább olyan módon, hogy együtt elmész teázni vele, felveted életed problémáját és ő próbál neked segíteni. (kincugi analógiával).

 És bár beszélget veled a szerző, próbál az összes lelki sebre gyógyírt találni, és példát hozni. Hisz, mindenki jobban tanul úgy, ha lát maga előtt egy történetet, amiben ez sikerült. Igen, valahogy az ember jobban elhiszi, hogy minden rendben lesz és sikerülni fog, ha látja, hogy másnak már sikerült. Nem mondom, hogy lefedett minden létező lelki bajt, de azokat amiket az olvasó nagy valószínűséggel ismerhet és/vagy tapasztalt már a saját életében azokat elég jól összeszedte.

 Szerettem a fejezetek végén a visszatekintést, a rövid összefoglalóját egy-egy résznek, hogy még jobban rögzüljön minden, amit olvastunk előtte. Szerencsés vagyok, hogy a legtöbb dolog amit felhoz nem érint. Hála az égnek depressziós és szorongó nem voltam (vagy nem tudok róla :)), de még így is pár dologban segített az olvasás. Mert nem kell feltétlen nagy sebekre gondolni, elég egy rossz személy az életünkbe, legyen az család tag, vagy épp munkatárs. És igen, ezen a fronton rengeteg jó dolgot olvastam, hogy hogyan tudom ezt kezelni (kipróbálom mindenképpen) a helyzetet, és hogy lehetek arra képes, hogy bizonyos dolgokat elengedjek. Vagy felismerjem majd azt a pontot, amikor nekem is tovább kell lépnem, mert nem ér annyit egy bizonyos dolog, mint amennyi fájdalmat képes okozni.

 Összességében ez egy hasznos könyv, szerintem mindenkinek. Bár ne lenne szükség ilyen könyvekre, de a 21. században úgy érzem, hogy elég sokunknak szüksége van arra, hogy segítséget kapjon. Ha másképp nem, akkor egy könyvtől. A szerző persze bizonyos eseteknél megkéri az olvasót, hogy forduljon orvoshoz, és ne kezelje magát, de azért rengeteg olyan eset van, amikor az ember a saját akaraterejéből, elhatározásából igenis kimászhat a gödörből, és nem feltétlen kell megvárni a mászással azt, hogy elérjük a gödör legalját. Feltehetően majd még újra olvasom a könyvet, nehéz napokon, vagy amikor tényleg szükségem lesz rá. Most a tudatalattimba elraktároztam azt amire szükségem van, próbálom alkalmazni, és meglátjuk, hogy sikerül-e.

Fülszöveg:

„Ami széttört, összeillesztheted, és amikor megteszed, ne rejtsd el a törékenységet, mert a látszólagos törékenységből lesz a látható erő.”

Tomás Navarro pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket. A kincugi a törött kerámia javításának ősi japán művészete, amelyben a mester arannyal vagy ezüsttel forrasztja össze a törésvonalakat, ekképpen kiemelve a munka fontosságát. Így válik a rekonstruált műtárgy már nemcsak a törékenység, hanem az erő és a szépség szimbólumává is. Az önsegítő és kríziskezelési kalauz legfőbb üzenete, hogy a megpróbáltatásokban rejlő lehetőségek által mi magunk is erősebbekké és szebbekké válhatunk.

Popper Péter: Lélekrágcsálók

 

Régebben nagyon szerettem Popper Péter könyveit, mert ő egy igazi mesélő. Sajnálom, hogy míg élt, nem jutottam el egy előadására sem, mert biztos vagyok abban, hogy élveztem volna.

Popper Péternek mindenről van véleménye, nem ítél el senkit és megrögzötten kereste azt, hogy hogyan tehetné elviselhetőbbé a világot, mint amilyen. Rengetek előadásáról olvastam ilyesmi gyűjteményt, itt is voltak már ismerős sztorik. Annak idején pont ezért a rajongásomért vettem meg ezt a könyvet. Aztán eltelt pár év, már 2020-ban várólista csökkentő könyv volt (há!). Idén aztán eljutottam odáig, hogy el is olvassam, hát...

Popper Pétert még mindig nagyra becsülöm, de ez valahogy nem volt az igazi. A témák jók voltak, de valahogy nem hatotta át az amit régen őt olvasva éreztem. Nem volt rossz, de nem volt kiemelkedően jó kötet sem. Akik szeretik Poppert azoknak feltehetően tetszeni fog, de ahogy írtam is, van egy csomó olyan történet, amit Máshol már olvashattunk, így itt sokadszorra már nem ütött nagyot.

És amúgy pont az a baj az ilyen előadások kivonatával, összeválogatásával, hogy a legjobbakat akarod beleválogatni, de a legjobbakat már aki ismeri úgyis ismeri, így annak nem lesz újdonság, ha meg nem a legjobbakat rakod bele, akkor aki szereti sem fogja már annyira szeretni, hisz gyengébbek az előadások. A kötet 2010-ben jelent meg, nem tudom, hogy még Popper Péternek volt-e köze hozzá vagy sem. Ugye 2010-ben hunyt el, így nehéz megmondani, hogy ezt Még ő válogatta, vagy ez már az a kötet, ami "húzzunk le még egy bőrt róla", halála után is típus. Csak mert azóta is jelennek meg könyvei...előadásokból... nem tanulva abból, hogy van ami akkor volt jó amikor volt...és nem kell újra és újra átválogatni, csak hogy legyen egy könyv, amit megvehetnek azok, akiknek Popper Péter neve még mond valamit. Én kedveltem az életfilozófiáját - már amennyire megismertem -  és fogok is olvasni tőle, régebben kiadott, régebbi könyveit, mert abba még benne volt az eszenciája. Jelen kötetnél sem éreztem ezt már annyira. Lehet, hogy eleve annyira nem vagyok oda az "előadásokból válogattuk" típusú kötetekért, vagy csak ez kapott most rosszkor el ^^

Fülszöveg:

Ebben ​a válogatáskötetben Popper Péter legjobb előadásai közül gyűjtöttünk egy csokorba tízet, melyek megmutatják, milyen végtelenül színes egyéniség és bölcs, jó humorú tanító volt a nemrég elhunyt pszichológus. Az elgondolkodtató, szórakoztató fejezetek hétköznapi életünk egy-egy fontos témájára épülnek, ilyen például a félelem, a szorongás, a depresszió, az egyéni és kollektív hazugságok, a játszmák, a családi és párkapcsolati konfliktusok, krízisek. Popper Péter hosszú éveken át, egészen haláláig rendszeresen tartott a széles nyilvánosságnak szóló előadásokat, melyeket az ország minden pontján óriási érdeklődéssel várt a közönség. Ezeken a sokszor több száz fős találkozásokon az élet nagy kérdéseiről és problémáiról mesélt, melyek alaposan meg tudják gyötörni, sebezni az emberi lelket. Ezeket nevezte ő lélekrágcsálóknak. A hallgatóság persze mindig azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi a megoldás, hogyan védekezhetünk a lélekrágcsálók ellen, és miként gyógyíthatjuk be az általuk ejtett sebeket. Ő pedig, ha ismerte az ellenszert, a gyógyírt, ha tudott valami titkos praktikát, akkor elárulta. Ha nem, akkor minden szépítgetés és kincstári optimizmus nélkül bevallotta: nem hisz abban, hogy az élet minden problémájára létezik megoldás. Vannak olyan helyzetek is, amelyeket csak elviselni lehet, jól vagy rosszul. A tanítás azonban sohasem felesleges, hiszen információk és megoldások mellett vigasztalást is nyújt, segít újragondolni és átértékelni dolgokat, erre pedig valamennyiünknek szükségünk lehet.

Tartalomjegyzék:

Játszmák és sorsok

Lélekrágcsálók: a szorongás, a félelem és a pánik

Fussunk el a bánat elől?

Ősök és utódok

Családi boldogság, családi pokol?

A hazugság ára

Barangolás a tudatszintek között

Belső erőforrásaink nyomában

Őszinteség, hazugság és titok a párkapcsolatban

Boldogság – a frázisok fojtogatásában

Megan Logan: Szeresd ​magad!

 

• 
  
• Könyv: Megan Logan: Szeresd magad!
• Kiadó: Jaffa
• Kiadó székhelye: Budapest
• Kiadás éve: 2022
• Oldalszám: 176
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9789634755562
• Megjelenés időpontja: 2022. március 8.

 Az az igazság, hogy van nekem egy bizonyos ellenérzésem azokkal a könyvekkel szemben, amik nem igazi könyvek. Mármint, aminek a nagy részét te töltöd ki, de valami miatt kapnak ISBN számot, elhitetve az emberekkel, hogy amúgy ők igazi könyvek!

 Az önsegítő irodalom nagyjából 25%-át ezek a művek teszik ki. Ami amúgy nem gond. Én elhiszem, hogy rengeteg ember imádja azt, hogy vezetve van, hogy ott és rögtön kitöltheti, megoldhatja a dolgokat a könyvben, és bármikor vissza is lapozhat, hogy évekkel, évtizedekkel később visszanézze, hogy miket írt, miket gondolt akkor és jelenleg hova is tart az ő élete. Attól, hogy én nem szeretek könyvbe beleírni, más még szerethet.

 Ezzel a könyvvel sem az volt a legnagyobb bajom, hogy kitöltögetős. Kölcsön könyv volt, tehát ha ingerem lett volna arra, hogy ott azonnal kitöltsem, akkor sem tehettem volna meg, hiszen nem a saját példányom. AniTiger megnyugtatására, még csak ingert se éreztem erre a cselekedetre.

 A legnagyobb gond, nagyjából a harmadik oldalon kezdődött, vagy talán a negyediken. Tudom, hogy az önsegítő irodalomban fontos, hogy megerősítse az olvasót abban, hogy jó úton halad a kiteljesedés felé. De, hogy ezt úgy tegye, hogy az egyik legnagyobb érdemének (az olvasóénak), azt jelölje ki, hogy megvette ezt a könyvet, az . . . azt úgy egy kicsit meredeknek éreztem. És ha ez még csak egyszer lett volna kifejtve, akkor tova is lendülök, mondván van egy egészséges önbizalma a szerzőnek, . . . de nem. Azt, hogy azért vagyok tök jó mert megvettem ezt a könyvet és/vagy elolvasom ezt a könyvet, konkrétan 3-4-5 alkalommal olvashattam, a 176 oldalban. El is könyveltem, hogy nem vagyok király, mert én csak kölcsön kértem :P

 A másik problémám az volt, hogy ahogy az alcím is kifejti "Foglalkoztató könyv NÖKNEK". Nem szeretem, amikor rámegyünk erre a nők-férfiak vonalra, és itt kifejezetten irritáló módon ment. Nem tetszett, ahogy a szerző gondolkodik. És elképzeltem, hogy vannak emberek akiket ő inspirál és a könyvvel a fura nézete csak úgy terjed, mint a pestis, és azért úgy egy kicsit megijedtem.

 Nem, nem keménykalapos feminista. Szimplán az egész könyv olvasásakor az jött le, hogy na a nők királyok . . . és mondj példát ki a NŐI példaképed, nézd mennyi NŐI énekes van és így tovább. Attól, hogy a könyv NŐKNEK készült azért ne feltételezzük, hogy minden nőnek, női kedvenc énekesei vannak Csak.

 De mindezeken túl is irritálóak voltak a feladatok. Ezt úgy merem kijelenteni, hogy olvastam már kitöltős, "foglalkoztatófüzetet" (erről mindig a suli jut eszembe :D), és voltak hasonlóan irritálóak, de a legtöbben elgondolkodtató kérdések voltak, és ha példát is hozott rá, akkor nem ennyire furákat és idegesítőeket, mint ebben a könyvben. 

Külcsín: 3/5

Nem volt annyira ronda, mint amennyire a borító alapján vártam. De igazándiból nem nyűgözött le. Az egyetlen pozitív dolog benne, hogy annyira nem érzékeltem, hogy helyesírási hibákkal lenne teli, ami a mai világba már nagy teljesítmény. Mindazonáltal, tény, hogy túl sok szöveg sincs benne :P

Belbecs: - 

Hát, biztosan van értéke. Hozzám nem adott az elolvasása. Néha ideges lettem tőle, de ezen túl nem váltott ki belőlem érzelmet. Igen, röviden ez egy eléggé idegesítő könyv volt.

Almási Kitti: Ki vagy Te?

 

Második könyvem a szerzőtől, bár kiderült, hogy a Te döntésed "csak" az előadásaiból összeállított könyv, tehát nem is úgy írta mint mondjuk ezt. Őszintén nekem az jobban tetszett, mint jelen kötet.

Az a baj a legtöbb (és ezzel is) önsegítő könyvvel, hogy a könyv nagy része az emberek azon rétegére fókuszál, akik párkapcsolatban élnek /  vagy ha nem akkor abba szeretnének élni. Ebből adódóan nekem például a kötet 35-40% érdektelen volt.

Sem nem akarom megtalálni magam a párom mellett. Sem nem akarok párt találni magam mellé. Elolvastam ennek ellenére ezen részek 50%-át is, csak a "Teljesítménykényszer a szexben" részt ugrottam át, mert az aztán totálisan nem érdekel. Sem az, hogy az emberek nagy részének ezzel mi bajuk lehet és milyen elvárások vannak velük szembe stb.

Tehát mivel az ilyen könyvek nagy része abból indul ki, hogy az ember akkor normális, ha társat keres, megházasodik és családot alapít, így ha ezeket átugrom nem igazán marad sokminden. Pedig vártam, hogy majd megvilágosodom, hogy kapok valami támpontot, de nem igazán fogott meg. Néha untam is a könyvet, pedig Almási Kittit mindenki akit ismerek felistenít, hogy de jó. Nem mondom, hogy rossz a munkájában - hisz megél belőle, feltehetően jól csinálja. -

Azt se mondom, hogy rossz ez a könyv. Biztosan vannak emberek akiknek ad az életéhez, akinek segít, de nem nekem. Nem nekem íródott és az a baj, hogy túl nagy elvárásaim voltak. A sztoris rész tetszett, amikor esettanulmányokat mesélt el, de nagyjából minden más rész kevésbé. De ettől nem lett a könyv rossz, szimplán kívül esem a körön akinek szól.

Ennek ellenére még tervben van a Bátran élni és az Életbátorság című kötet. Előbbibe remélem nem párterápia lesz :D Utóbbiba meg láthatóan több szerző van, így ha Kitti írása nem is de valami csak betalál :)

Fülszöveg:

Tudatos ​törekvéseink mellett egy sor olyan belső szabály irányít minket, amelyek létezésével talán nem is vagyunk tisztában, mert ezek mások sugalmazott vagy vélt elvárásai alapján épültek fel bennünk.

Így kell kinéznem, ha azt szeretném, hogy… Illik úgy viselkednem, mintha… Nem láthatják meg rajtam, hogy… Mit szólnának, ha tudnák… Ha érvényesülni akarok, akkor… Jobb a békesség, szóval…

A másoknak való megfelelés vágyában folyamatosan figyelünk és találgatunk, mik lehetnek a többiek elvárásai, és gyakran önmagunknak sem valljuk be, mennyire igyekszünk ezeknek eleget tenni. Az így kialakított viselkedésminták egy idő után annyira beépülnek, hogy már a sajátunknak érezzük őket, csak sokszor nem értjük, miért érezzük magunkat olyan rosszul a bőrünkben.

A munkám során azt tapasztalom, hogy legtöbbször nem azzal foglalkozunk, milyenek vagyunk valójában, vagy szívünk mélyén milyenek szeretnénk lenni, hanem azzal, hogy milyennek kell(ene) lennünk mások szerint. Mivel nem remeteként élünk, természetesen figyelembe kell vennünk a körülöttünk élő embereket, ám ha rossz helyre tesszük a fókuszt, örökös igazodásra, ebből fakadóan pedig állandó csalódottságra és elégedetlenségre kárhoztatjuk magunkat.

Feltetted már magadnak a kérdést: ki lennél Te, ha nem mindig mások elvárásai szerint élnél? Ha nem sóvárognál annyira a külső visszaigazolásra, hanem felfedezhetnéd és így az lehetnél, aki valójában vagy? Ha nem áldoznád fel a megfelelés oltárán az önazonosságodat? Van-e még olyan pillanat, amikor tudod, érzed, ki vagy Te?

Ezzel a könyvvel arra szeretnélek késztetni: gondold végig, hogy a saját életedben mit miért teszel éppen úgy, ahogy. Vedd számba, hogy kiknek az elvárásait tekinted önmagadra nézve szinte kötelezőnek, és miért is akarsz ennyire megfelelni nekik. A Téged mozgató elvárások közül melyekre mondasz tudatosan is szívből igent, melyek esetében tartod még vállalhatónak a kompromisszumot, és mi az, amin inkább változtatnál? Miben szeretnéd akár mások kívánsága ellenében is a saját utadat követni, és hogyan szedheted össze ehhez a szükséges bátorságot, erőt és kitartást?

Thomas Erikson: Pocsék főnökök

 

Most, másodszor álltam neki a könyvnek, és most is úgy gondolom, hogy lehetséges, hogy sokkal érthetőbb lett volna a dolog, ha a szerző másik könyvét már olvastam volna. De nem olvastam, így kisebb fennakadást jelentett a színek értelmezése. Így is érthető volt, de szerintem az adna egy alap ismeretet.

 Most írhatnék egy csomó mindent a munka helyemről a főnökeimről és hasonlókról, de nem írok. Nem volna sportszerű, és annyit meg nem érnek, hogy egyáltalán leírjam a bajaimat.

A könyv rámutatott arra, hogy roppant nehéz dolog alkalmazkodni, igazándiból bármely szín képviselte főnökhöz, főleg, ha az szintén képtelen alkalmazkodni a beosztottjai sokszínű és sok motiváltságú kavalkádjához. Rengeteg olyan része volt a könyvnek, amikor hümmögtem, hogy "oh, ez ismerős", sooook ilyen rész volt. Szerintem elejével még pár kollégának egy-egy részt be is fotóztam, hogy látjátok, ez tök olyan, mintha rólunk írták volna, de a könyv felétől ez már kevésbé volt jellemző.

Elismerem, hogy főnöknek lenni nehéz dolog. Nem vagyok az, sose akartam az lenni és sosem leszek az. És bár elismerem, hogy nehéz dolog, de hozzátenném, hogy beosztottnak lenni sem sokkal könnyebb.  Valahogy a főnöknek alkalmazkodnia kell a beosztottjaihoz, de egy-egy beosztottnak alkalmazkodnia kell a főnökéhez és a kollégáihoz, és a mai vírus helyzetes, feszültséges időben szerintem ez nem megy már zökkenőmentesen. Vagy szimplán nekem nem megy csak.

Most kitöltöttem egy tesztet, ami megmondja a színem, ami elméletben zöld, de maga a teszt elég egyszerű volt, úgyhogy nem tudom mennyire megbízható a dolog. 

Mindenesetre a könyv megpróbálja bemutatni a dolgozóknak, hogy milyen egy főnök élete, mik lehetnek azok a helyek, és szituációk amiket egyik főnök sem kezel túlzottan jól, vagy legalábbis átlagosan nem. Majd áttér arra, hogy a főnök miként állítsa össze csapatát. Mely színek nem jók együtt, és mennyire jó ha változatos a csapat és nem csak kékek vagy zöldek, vagy sárgák, vagy pirosok vannak benne. Hogy nem elég a szín, meg kell tudni, hogy az emberek miként motiváltak, és hogy minden szín emberéhez teljesen más kommunikáció kell, ami legtöbb esetben nem megy a főnöknek, hisz ő is egy szín és nem feltétlen képes alkalmazkodni a többi szín elvárásaihoz.

Hogy érdemes volt-e elolvasni a könyvet? Mindenképpen, de nem olvasnám újra, annak ellenére sem, hogy ezt ajánlja a szerző, a zárszóba. Adott egy csomó információt, amit vagy tudok kamatoztatni, vagy sem, mindenesetre jó tudni róluk. Feltehetően, ha tudnám is, hogy a főnökömben mely szín dominál, akkor sem lenne másabb a kommunikációnk és feltehetően akkor sem érteném jobban meg.

Azért a könyv olvasásakor elég jól szemléltetve volt, hogy mi a hátránya és előnye annak, ha csak egy szín van egy csapatban, sőt ha még a főnök is ugyanaz a szín (mintha a beosztottak kicsi klónok lennének :D), és mit ne mondjak, nem szeretnék olyan csapatba kerülni, ahol mindenki egyforma színű. Végtelenül unalmas, a kékek mindent elemeznének, a zöldek borzalmasan ügyelnének arra, hogy semmi rossz ne történjen, a sárgák elcsevegnének a pirosak meg ordítanának egymással, hogy kinek van igaza, de végül egyik csapat sem kerülne egy centivel sem előrébb a megoldáshoz. Borzalmas lehet, amikor mindenki ennyire egyforma :)

 Imádom, hogy egy ember sem olyan mint a többi és mindenki más, még ha az emberismeretem borzalmasan felszínes is, és feltehetően sose tudok mindenkihez alkalmazkodni (nem mintha célom volna), de jó, hogy annyi ember, annyiféle képen képes látni tök ugyanazt. :)

Olvassátok a könyvet főnökök és ti is beosztottak. Bár szerintem nem minden munkahely olyan, hogy teljesen át tudja ezt venni, mint az emlegetett üzletkötők. Példának okáért, könyvtáros vagyok, rengeteg dologban más ez a munka mint az üzletkötőké, a hierarchia is más, a munka is, a kollegiális viszony is más.

Belbecs: 4/5

Jó és hasznos, de elő olvasás nélkül sok vakfolt van benne. Igazán jelezhetnék, hogy olvassuk el előtte az Idiótákkal körbevévét... olyan beszédes címe van annak is.

Külcsín: 4/5

Egyszerű borító, de magával ragadó cím. Szerintem a beosztott státuszban lévők nagy része számára egy ilyen könyvvel flangálni a munkahelyen felér egy enyhe öngyilkossággal :D

Fülszöveg:

A ​Pocsék főnökök című könyv megtanít arra, hogyan kezeld a lehető legreménytelenebb főnököket. Thomas Erikson, az Idiótákkal körülvéve sikerkönyvének szerzője tudja, mit beszél. Főnökként, beosztottként egyaránt dolgozott, és vezetői trénerként a főnökök minden típusával találkozott már.

Ha a gyerekeid nem a várt módon viselkednek, a nevelés taktikáján mindig tudsz változtatni. Ha egy ismerősöd faragatlan, természetesen faképnél hagyhatod. Ha viszont a főnököd igazságtalan és méltánytalan követelményeket támaszt veled szemben, már nem olyan egyszerű tudni, mihez kezdj vele. Mindannyian ismerjük ezt a helyzetet. Mintha a főnököd és te nem ugyanarról a bolygóról érkeztetek volna. Pedig lehet, hogy csak piros típus és emiatt túl keménynek találod. Vagy netán sárga, aki lyukat beszél hasadba. Talán zöld, amitől olyan érzésed van, mintha ő sem tudná, merre van az előre? Lehet akár kék, akinél nincs rendetlen íróasztal! Ha még nem akadt dolgod pokoli főnökkel, a sajátod is bizonyára okozott számodra kellemetlen meglepetéseket. Talán komoly felelősséget rótt rád, de hatáskört nem. Lehet, hogy eltérő a személyiségprofilotok, és teljesen különböző módon működtök. És néha talán már arra gyanakszol, hogy a főnököd teljesen reménytelen eset? Nyugi. Arra is van megoldás.

Mivel az éremnek két oldala van, a könyv a főnökök számára külön bónuszként tartalmaz egy Lusta disznókkal körülvéve című fejezetet is, mely arról szól, hogyan lehet kezelni a gyengén teljesítőket. Azt is megvizsgálja, miért olyan ritka a jó vezető, és azt is, hogy egyes beosztottaknak miért esik nehezére elvégezni a munkát.

A könyv könnyed és szórakoztató módon ismerteti, hogyan lehet befolyásolni az emberek különböző viselkedésformáit. Azt is áttekinti, hogy mi jellemzi a példás vezetők típusát.

• Könyv: Thomas Erikson: Pocsék főnökök
• Kiadó: Central Könyvek
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2020
• Oldalszám: 348
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9789633247914
• Fordította: Patat Bence

Farkas Lívia: Ennél ​zöldebb nem lesz!

 

 Még 2015-ben happoltam a könyvet a rukkolán. Akkor ott még elég aktív voltam, rengeteg könyvet szereztem be, és rukkoltam is. Szerintem életemben abba az egy évben költöttem a legtöbb pénzt posta költségre. Hogy aztán a rukkolt könyvek nagy részétől pár évvel később ingyen megszabaduljak. De az egy gyűjtögető szakasza volt az életemnek, már nem ott tartok, abból már kinőttem.

Most is, így hat év után véletlen esett erre a könyvre a választásom. Az év, és az elmúlt időszak mélypontján, csak olvasni akartam valamit, ami talán segíthet, utat mutathat. Annyi önsegítő könyvet olvastam, és bár mindegyiknek tudom a lényegét, el is raktározom, mégis, amikor mélypontra, vagy a padlóra kerül az ember, akkor nehezen eszmél rá, hogy "hát, de olvastad, tudod ilyenkor mit kell tenned". Mert amúgy most is tudtam racionálisan tudtam, mit kell tennem, szimplán a testem fittyet hányt arra, hogy én mit mondok neki.

De visszatérve erre a könyvre, ha válságban vagytok és éppen azon gondolkodtok, hol utáltok jobban lenni, kit utáltok jobban, akkor egy egész jó útmutatást ad. Nem akarja megváltani a világot, hogy megmondja, miként cselekedj mindenképpen. De elgondolkodtat azon, hogy igazándiból ha más hülyesége miatt magadat ostorozod, attól még a más ugyanolyan hülye marad, csak neked viszont fájni fog. És igen, ezt se itt olvastam először és feltehetően amikor legközelebb a padlóra kerülök is idő lesz, míg eljut az agyamig, hogy hát attól, hogy sok a hülye nem kell beállni a sorba melléjük, vagy mögéjük.

 Jó volt olvasni, bár a gyakorlatok még hátra vannak, most csak olvasási fázis volt, így feltehetően  mélyebb dolgok és hatások is érhettek volna, ha rögtön mindig megállok, és megcsinálom, amit kér tőlem, de este az ágyban olvasva, a francnak volt kedve, hogy kikeljen, keressen egy füzetet és elkezdje csinálni a dolgokat, úgyhogy azok már a későbbiekre maradnak, lehet, csak jövőre. Vagy ha halogatok, lehet sosem, de minden esetre maga a könyv jelenleg megtette a hatását, hogy Nekem jobb tőle, úgyhogy innentől hasznosnak tartom azt is, ha csak az ember elolvassa, megfogad pár jó tanácsot belőle, és próbálja a padlón fekve nem elfelejteni, hogy egyrészt, lejjebb már nem fog menni, másrészt mindig fel lehet állni, tovább lehet lépni.

Még rá kell jönnöm, hogy merre van az én utam, hogy miként változik az életem, és miként alkalmazkodom azokhoz, akikhez kénytelen vagyok alkalmazkodni, még ezen sokat kell dolgoznom, bár most épp a legjobb és legideálisabb részemről az, hogy a munka a munkahelyen van, és nem feltétlen barátkozunk ott. És ami le van írva, vagy munkaköröm, vagy mondják, hogy ez a feladatom, azt megcsinálom, de feltehetően a közeljövőben nem lépem át azt, hogy én csak egy "beosztott" vagyok. Ezt is meg kell tanulnom, mert mindig is próbáltam kreatív, és az időbe legtöbb dolgot belesűrítve jobbítani a dolgokon :) új lesz ez a beosztott státusz, pedig 15 éve vagyok beosztott :D 

• Könyv: Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!
• Kiadó: Bookline Könyvek
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2013
• Oldalszám: 302
• Kötés: Keménytáblás
• ISBN: 9786155373022
• Megjelenés időpontja: 2013. június 4.

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors

Köszönet a könyvért a Kulcslyuk kiadónak!
Ezt a könyvet úgy hússzor biztosan fogtam már a kezemben. Roppant felkapott könyv a könyvtárban ahol dolgozom, már másod példányt is rendeltek belőle, és még így is úgy negyed év alatt 16 előjegyzés volt rá. Jelenleg két példány mellett 4-en még mindig várják, hogy elolvashassák. Nos ezek alapján jogosan és megalapozottan kijelenthetem, hogy ez 2019 egyik bestseller könyve. Még úgy is, hogy amúgy szakirodalom, és azt nem nagyon szokták felkapni Ennyire. Nos, mindezek után kellően kíváncsi lettem arra, hogy mi is ez, miért rajonganak ennyire érte, és mit tud Orvos-Tóth Noémi, hogy ennyien szeretik.
Az első amire rájöttem, hogy nagyon közvetlenül ír, ebből adódóan a teljes laikusoknak is könnyen, vagy legalábbis könnyebben befogadható az, amiről ő írt. Feltehetően a népszerűségének ez az egyik kulcsa. Nem használ borzalmasan nehéz és ismeretlen szakszavakat, vagy amikor nagy ritkán mégis bekerül egy-egy szakszó a szövegbe, akkor gyorsan elmagyarázza azt, hogy ez mit jelent és miért használja. Ebből adódóan igen tág közönségnek szól az írása, mert elég nyitott, hogy Mindenkihez szóljon. Nem beszél rébuszokba, és nem önellentmondásos. Nagyon könnyű olvasni, ebből adódóan gyorsan is lehet olvasni.
A második amire rájöttem, hogy eléggé emberközpontú. Minden, amiről ír, minden seb és örökölt trauma úgy jelenik meg a történetei során, hogy kapunk egy rövid felvezetést, hogy értsük miről is akar beszélni, akár kis kutatási anyagokból hozott információk, majd egy esettanulmány, hol páciensének, hol a saját életéből vett történetekkel. Ezzel relatíve közel hozza az olvasót önmagához és a dolgokhoz, hagyja, hogy szép lassan elgondolkodjon az olvasó, hogy vajon ő is hozott-e ilyen traumákat, hogy ismerős-e a helyzet számára is, hogy az életében vannak-e momentumok, amikre ráillik mindaz amit olvasott a fejezetben, vagy részben ráillik-e. És ezután kapunk a fejezet lezárásaként egy csokor kérdést, amin roppant mód ellehet gondolkodni, és kicsit tisztábbá teszi, könnyebbé, ha úgy jobban tetszik, hogy felfedjük saját kis életünk rejtett örökölt dolgait. És amúgy ez zseniális. Őszinte leszek, rég olvastam ennyire jó szakirodalmat. Pedig olvastam egy csomó tudományos könyvet.
Amúgy arra is rájöttem olvasás közben, hogy persze önismeret és pszichológia a könyv témája, de emellett mennyi embert elgondolkoztat majd, hányan kezdenek majd el kutatni a családjuk múltjában. Hányan lesznek képesek arra, hogy tényleg elgondolkodjanak azon, hogy nem biztos, hogy ennyire szar az életük, csak van pár borzalmas titok vagy trauma ami feloldásra vár. Őszintén, nekem kedvem szottyant a múltba vájkálni, úgyhogy jövőre feltehetően kicsit mélyebbre megyek a családom sorstörténetének megismerésében. Idén ezt már nem bolygatom, de majd jövőre!
Gondolkodtam azon, hogy mit írjak még, kinek ajánljam a könyvet, de ezt írtó nehéz megmondani. Olyanoknak ajánlom, akik már gondolkodtak az önismeret témakörben, akiket érdekel, hogy miért olyan az életük amilyen, akik megakarják érteni a családjuk történetét, hogy ki, mit és miért tett. Azoknak akik kicsit tágítani akarják az ismereteiket, és szeretnék kicsit jobban megismerni magukat és családjukat. Igazándiból arra jutottam, hogy nem ártana mindenkinek elolvasni ezt a könyvet, mert semmi ártó dolog nincs benne, viszont rengeteg dologban segíthet. És ha nem is segít, mert semmi nyűgünk, nos akkor is érdekes belelátni, hogy embereknek mennyi problémájuk adódhat a családi háttér, a szeretethiány, vagy egy trauma miatt, akár olyan trauma miatt is, amiről ők csak hallottak, de generációkkal azelőtt történt.

Belbecs: 5 / 5 
Benne van a top 5 legjobb könyvben idén nálam, ami nagy szó! Főleg, mert így belegondolva az egyetlen szakirodalom a top 5-ben :) És igen, már értem, miért akarja mindenki ezt olvasni. Az én példányomat most kölcsön fogom adni anyukámnak, mert neki is szerintem tetszene :)

Külcsín: 4/5

Az van, hogy egyrészt jó a borító, másrészt olyan...hát olyan semmilyen. Tudom, szakirodalomhoz roppant nehéz olyan borítót találni, amire a népek ugranak, de ez a könyv szegény kinézetileg nem lett kiemelkedően figyelemfelkeltő. Tetszik a borító, csak félek, hogy ha lefut a felkapottság, akkor beleolvad csak úgy a szakirodalomba, és azért nem ártott volna kicsit figyelemfelkeltőbb borító. De ne kérdezze senki milyenre gondolok, mert fogalmam sincs, csak az érzés van bennem meg, hogy nem 5 pontos borító.

Fülszöveg:
Amikor ​elkezdjük kutatni elakadásaink, szorongásaink, elhibázott párkapcsolataink, ismétlődő kudarcaink okát, gyakran kiderül, hogy saját életünk történései nem adnak megfelelő magyarázatot. Ilyenkor érdemes a tágabb perspektívát is megvizsgálni, és szüleink, nagyszüleink vagy akár a még korábbi generációk életeseményeit is feltárni.
A legtöbb esetben döbbenten tapasztaljuk majd – amit a modern kutatások eredményei is igazolnak –, hogy felmenőink traumái, feldolgozatlan félelmei, kapcsolati törései még a halálukkal sem enyésznek el, hanem bennünk élnek tovább. Az egykori háborús üldöztetés a mi életünkben depresszió formájában jelentkezik, a kitelepítés traumája állandó bizalmatlanságban, az árván maradt dédmama kötődési vesztesége párkapcsolati kudarcokban, az öngyilkos nagypapa eltitkolt története pánikzavarban – hogy csak néhány lehetséges példát említsek.
Számomra ma már egyértelmű, hogy egyetlen ember sorsa sem érthető meg transzgenerációs szemlélet nélkül. Ha szeretnénk megszabadulni kínzó tüneteinktől, vagy megváltoztatni zavaró viselkedési és érzelmi mintáinkat, fel kell tárnunk családunk múltját.
Ez gyakran nem egyszerű feladat, mert sok titkot, kimondatlan feszültséget hurcolunk magunkkal, és adunk tovább generációról generációra. A tabutémák pedig megakadályozzák, hogy egészségesen és őszintén kapcsolódjunk egymáshoz és önmagunkhoz.
Ebben a könyvben szeretném végigvezetni az olvasót egy transzgenerációs önismereti úton, hogy saját életében tetten érhesse és helyrehozhassa a múltból megörökölt negatív érzelmi viszonyulásokat és viselkedési mintákat.

• Könyv: Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
• Kiadó: Kulcslyuk
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2019
• ISBN: 9786155932168
• Felolvasta: Orvos-Tóth Noémi
• 
• Megjelenés időpontja: 2019. december 9.

• Könyv: Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
• Kiadó: Kulcslyuk
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2019
• Oldalszám: 272
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9786155932007
• Megjelenés időpontja: 2019. november 13.

• Könyv: Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
• Kiadó: Kulcslyuk
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2018
• Oldalszám: 288
• Kötés: Puhatáblás
• ISBN: 9786155932007
• Megjelenés időpontja: 2018. november 30.

Kamenyiczki Nóra: Élettervező

Nem vagyok híve a kitöltögetős könyveknek, itt mégis tudtam mire számíthatok és ennek tudatában cseréltem egy mollyal, hogy megkaparintsam.
 Sok próbálkozásom volt egy saját Bullet Journal megalkotásához, de rájöttem, hogy ehhez én nem vagyok elég türelmes és mivel kézügyességem sincs túl sok nem is voltam mindig elégedett egy-egy hónap kialakításával.
 Ez a kötet nem Bullet Journal, nem is mondja, hogy az lenne, ellenben egy kellemes alapot ad, ami nekem nagyon szimpatikus. Mivel a hetek, napok, nincsenek kitöltve a tervezőben, bármikor elkezdhető, és az sem gáz, ha kihagysz pár hetet....engem ismerve hónapot :D Megvan előre a havi és félévi tervező is rajzolva, amit én mindig utáltam csinálni, mert borzalmasan ronda lett. Itt viszont szép, ahogy néztem elég hely jut mindenre így nem lesz annyira összevissza az egész.
A hónapoknál a kihívások és feladatok kifejezetten kedvemre való. Még úgy is, hogy a párkapcsolatos részt lazán kihagyhatom :D
Nekem sokat jelentett, olvasás közben, hogy felfedezhettem minden egyes oldalát és feladatát, és hogy az elején leír mindent, hogy miként is használhatom, de amúgy rám bízza, hogy végül mi is lesz ebből az Élettervezőből, tekintve ez az én életem, én tervezem.
Amúgy gondoltam rá, hogy nem olvasom előre le, hisz ez nem könyv, hanem napló, nem túl sok szöveggel, de van két kihívás ahova vagy muszáj volt, vagy jól jött, hogy olvastam, és hát utólag nekem is az a véleményem, hogy az ilyen "könyveket" is érdemes használat előtt átolvasni, mert lehet, hogy pont a végén lévő feladat az amit először elakarunk végezni és az ami miatt kicsit nagyobb löketet kapunk arra, hogy tényleg rendszeresen tervezzünk előre. ;)

Külcsín: 5/5
Nekem bejön ez a külső és a belső is nagyon szimpatikus. Nem csicsás, hanem szép letisztult, akinek bejön ez a zöldes árnyalat annak nagyon fog tetszeni. Lehet érdemes lenne több színbe árulni :D

Belbecs: - 
Nem pontozom, mert nem könyv. De a célnak úgy vélem megfelel és remek társam lesz a tervezésben. Örülök, hogy hozzám jutott, és ha beválik és betelik akkor majd feltehetően beruházok még egyre. De egyenlőre még olyan kis üres ;) Tervezésre fel!

Fülszöveg:

Az Élettervező egy önismereti határidőnapló. Vezérfonalat nyújt a hétköznapjaid szervezéséhez és a hosszú távú céljaid elmélyítéséhez. Nincs évhez rendelve, így bármikor elkezdheted, és újra folytathatod. A naplóban található gyakorlatok segítenek, hogy önmagadat megismerve felülírd régi szokásaidat és tudatosabban haladj egy olyan élet felé, amit élni szeretnél.

PÁR BELSŐ OLDAL

Könyv: Kamenyiczki Nóra: Élettervező
Kiadó: Partvonal
Kiadás éve: 2017
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 208
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786155783036
Ára: 2.790 Ft
Líránál: 2.232 Ft

Lotta Sonninen: Nagy sérelmeink kiskönyve

 Köszönet a könyvért a Partvonal kiadónak!
 Tudom, hogy a könyv a legjobbkor talált rám. Egy túlzsúfolt hét közepén, amikor az egyetlen gondolatom az volt, hogy mindenki menjen a fenébe, és amúgy is hagyjanak már békén a hülyeségeikkel!
 Vannak olyan hetei mindenkinek, amikor legszívesebben mindenkinek megmondaná az őszinte véleményét, de nem teszi. Nem teszi, mert kirúghatják érte, vagy kiközösíthetik, és ezt azért nem szeretné. De a gondolat megfogan és valahogy meg kell ezektől a gondolatoktól szabadulni. Nos erre tökéletes a könyv.
 Én alapjáraton nem szeretem a kitöltögetős könyveket. Szimplán azért, mert nem szeretek beleírni egy könyvbe és zavar, ha belefirkálgatok. Olyan érzésem van mindig, mintha rongálnám szegény könyvet. Tehát nem szeretem őket. Ezt a könyvet sem szeretem ilyen szempontból, viszont a terápiás hatása mindenképpen megvan.
 Mert itt igenis leírhatsz mindent, mindent ami benned van, ami bánt, ami fáj, és azokat a gondolatokat is, amit elmondanál a főnöködnek, a kollégáidnak (ha iskolás vagy akkor a tanáraidnak, osztálytársaidnak), szüleidnek vagy gyerekeidnek, de mégsem mondod el őket. Itt leírhatod, mondjuk úgy... KIÍRHATOD magadból minden keserűségedet, és ez egy nagyon felszabadító érzés. Tény, hogy utána a legjobb ha eldugod a könyvet, vagy rituálisan elégeted, de tény, kiírni a fájdalmunkat ami szabadságot ad.
 Úgyhogy van itt ez a könyv, ami igazándiból nem könyv. Naplónak hívnám, a sérelmeink, fájdalmaink naplójának. Éppen ezért gondolom azt, hogy amolyan folyamatos jegyzetelésre jó, de amikor betelik, akkor jobb megszabadulni tőle. Ne azt értsétek alatta, hogy eladni :D Mert szerintem, a sérelmeitek mást kevésbé érdekelnek, hanem elégetni (tudom, könyvet nem égetünk...de ez nem könyv), vagy más módon megszabadulni tőle. Kétlem, hogy egészséges dolog lenne az, hogy újra és újra elolvasod azt, ami bántott. Úgy vélem kiírni magunkból jó dolog, aztán lezárni a dolgot, és nem újra és újra feltépni a sebeket. A könyv abban is hasznos lehet, hogy ennek platformot ad. Bárhogyan használhatod, nekem is vannak részek, amikhez nem tudok írni semmit, mert már nem vagyok iskolás, vagy nincs párom, tehát vele sem lehet problémám, de úgy vagyok vele, hogyha kitölteném a könyvet feltehetően áthúznám simán a nem megfelelőt és odaírnám azt, ahol nincs elég hely.
 Bizony, első olvasásakor a "könyvnek", rájöttem, hogy néhol keveslem a helyet, hogy sokkal több emberrel van bajom, vagy van sérelmem vele szemben, mint ami abba a négy sorba elférne. Mondjuk nem sokkal többel...de többel. De kreatívan felhasználnám azokat a részeket, amihez viszont hála az égnek nincs mit írnom.
 Az Első olvasásakor relatíve hangoskönyvet csináltam belőle 3 kollégámnak. Ki is tárgyaltuk, hogy hol lenne kevés az a bizonyos négy sor, vagy négy oldal. Meglepően sokan rendelkeznek sérelmekkel, és elég csak egy szikra (egy mondat a könyvből), és máris tudod mondani a választ, rögtön teli tudnád írni az egészet. Ami amúgy borzalmasan szomorú dolog, de mutatja azt is, hogy ezeknek a könyveknek lehet/van hasznuk. Írd ki és szabadulj meg tőle ;)

Belbecs: 4/5
Nem tudok 5 pontot adni rá, bármennyire is szeretem a könyvet, nem tartom igazán könyvnek. A belbecs itt inkább maga az ötletre vonatkozik. Nagyon jó ötletnek tartom és sajnos nagyon nagy keletje is lesz. A sajnos-t értsétek úgy, hogy jobb lenne, ha az emberek nem őrizgetnének és hurcolnának magukkal ennyi sérelmet. Mert nem jó, hogy tisztán feltudsz idézni egy több éves, akár tíz évvel ezelőtti fájdalmat is. Mert ez sajna nem egészséges. De talán segít, ha kiírod magadból.
A könyvben vannak kreatív feladatok is, szerintem akik  a "Nyírd ki ezt a naplót" típusú nemkönyveket szerették azok majd itt is bőségesen kreatívkodnak. Sajna nekem ehhez nincs túl nagy ...fantáziám :D

Fülszöveg:

Legyünk őszinték: baromira idegesítő és unalmas a manapság állandóan hangoztatott „legyél pozitív” és a sok duma a meditálásról, meg a jógázásról. Mi lenne, ha a belső feszültségünket és bosszúságainkat végre nyíltan és olyan feketén adhatnánk ki magunkból, ahogyan azt valójában érezzük? A Nagy sérelmeink kiskönyve végre lehetőséget nyújt a tulajdonosának arra, hogy kiírja magából az őt körülvevő idióták idegesítő dolgait, és hangot adjon az élet pokolian sötét oldalának is!
A vidám, megdöbbentően katartikus és kreatív könyv arra biztatja kitöltőjét, hogy panaszkodjon, nyögjön, vesse papírra a sérelmeit és bátran sorolja fel az idiótákat a munkahelyén, a magánéletében vagy akár az utcán – és gondosan rejtse el ezt a naplót a szerettei elől.

Könyv: Lotta Sonninen: Nagy sérelmeink kiskönyve
Kiadó: Partvonal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 160
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155783463
Fordította: Karáth Tamás
Illusztrálta: Piia Aho