A következő címkéjű bejegyzések mutatása: LMBTQ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: LMBTQ. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. január 8., csütörtök

Queensa – Ppyong: Bűnös beszélgetések 5.



  • Kiadó: Vad Virágok
  • Kiadó székhelye: Budapest
  • Kiadás éve: 2024
  • Oldalszám: 216
  • Kötés: Puhatáblás
  • ISBN: 9789635951116
  • Illusztrálta: Ppyong
  • Megjelenés időpontja: 2024. október 21.






A tervem amúgy az volt, hogy ezt a sorozatot egyben olvasom el, de ez nem jött össze, mert nem várhattam össze a sorozatot, nem várhattam meg, hogy az utolsó rész is kijöjjön és úgy olvassam el. Igen-igen újra olvashattam volna az egészet. Amúgy nem mondom, hogy valamikor ez nem fog megtörténni, de most úgy gondoltam emlékszem rá még annyira, hogy nem kell újra olvasnom.

 Az 5 részből állítom, hogy az egyik legjobb. Még úgy is, hogy a 4. rész olvasása óta eltelt 1 és negyed év.... Úgy érzem, hogy ez a rész az amit az előző négyben vártunk. Hogy meg legyen minden magyarázva, hogy szépen lassan összerakhassuk, hogy akkor most ki is a rossz fiú, és hogy miért csinálta mindezt és, hogy mi a szerepe az amúgy az első 4 részben az élő értetlenség mintaszobraként díszelgő főhősnek.

 Voltak számomra meglepő dolgok, és nem tudom, hogy azért mert totál nem emlékszem a 4. részben mi volt, vagy igazándiból nem is volt benne az előző részekben adott információ morzsa csak itt tálalták nekünk szépen a dolgokat.

 A végkimenetel amúgy sejthető a borítók roppant spoiler-esek. Nagyon szépen felépített kötet, és bár időben csapongunk folyamatosan, hogy megismerhessük a MIÉRTEKET. Miért épp az a fiú lett a kiszemelt. Miért lett gyilkos a gyilkos, és miért kellett Kisternek bizonyos dolgokat megtennie, és egyáltalán mi volt a motivációja.

 Szerettem olvasni, és a rajzolás továbbra is nagyon tetszett. A vége amolyan prológus szerű, meg már-már cukiságba ment át. És hát Kisternek kifejezetten jól áll a fekete haj is :D

 Köszönöm  a Vad Virágok Könyvműhelynek, hogy elhozták ezt a manhwat a magyar olvasó közönségnek. Szerintem élvezhető olvasmány, még ha az első 4 rész szerintem túl sejtelmesre és utalásosra sikerült, és igazándiból minden, de minden csak az 5. részben lesz totál tiszta és a legtöbb információ is ebben a kötetben szerepel.

Olvassátok bátran :)


Fülszöveg:

„A cikkben sem szerepel azonban a teljes igazság, amit a szívem mélyére temettem..”

Ahogy a körülöttük lévők is belekeverednek, két ember sziklaszilárd szövetsége a pusztulás felé tart. Vajon mi lehet az, amit a véres jelenetben letartóztatott Kister a végsőkig titkolt…?

2025. október 3., péntek

Sophie Schönhammer: Star Collector – Csillaggyűjtő 1-2.

 

Rég olvastam már mangát, ha a tavalyi egy sorozatot nem számítom, akkor nagyon-nagyon rég volt már, hogy mangát olvassak. Hozzátenném, amikor 19 éve elkezdtem dolgozni, az első pár évben a fizetésem egy nagy részét költöttem mangákra. Persze ezeket ma már eladtam rég, de akkor annyira szerettem őket, hogy bőven költöttem rá egy fél vagyont.

 De közben változom én is, és a manga - manhwa - képregény kiadások is megszaporodtak, és a fizetésem meg nem ugrott akkorát, hogy mindent megvehessek. És igényem sincs igazándiból arra, hogy birtokoljam őket. Olvasni nagyon szeretem, de az, hogy itt porosodjon, csak hogy "bármikor" újra olvashassam, na arra már nem költök.

 Sajnos a munkahelyem bár könyvtár és úgy gondolja követi is a terendeket. A képregények és mangák vásárlásában borzalmas lemaradás van. Ennek fő oka, hogy a manga az nem "könyv", így a beszerzési lista végétől még úgy hat kilóméterre található az, amikor veszünk, és akkor se a legjobbakat.

Tudom, az, hogy valami jó vagy nem, egy eléggé szubjektív dolog, csak a gond, hogy általában olyan dönt a vásárlásról, aki életében nem olvasott se képregényt, se mangát. Így lett meg a könyvtárnak a borzalmas macskás, talán kínai sorozat...hát jah...azt olvastam idén...nagyon szar volt :D

 És így nem kerül megvásárlásra például ez, vagy a Solo Leveling, amit amúgy szerintem többen olvasnák. De megveszünk klasszikusokat képregénybe...amit aztán alig visznek. A Fan Girl az egyetlen manga sorozat amit megvettünk, az átment valahogy a rostán...

 De visszatérve erre a képregényre. Szerintem a történet roppant aranyos, meglepően kedves. A szereplőket szerettem, mert mindegyik kicsit elcseszett, de mégis szerethető. Behoz pár nehéz témát, bemutatva, hogy mindenkinek vannak titkai, családi gondjai, és néha az aki oly borúsan látja a világot, kiderül jóval szerencsésebb, mint a másik. Nézőpont kérdése ugyebár.

 A rajzolás nekem bejött, a borítóval ellentétben azok nekem szebbek. Valahogy elég elcseszettnek tűnik amúgy a második rész borítója :D Olyan fura fejük van rajta az embereknek.

 Örülök, hogy eltudtam olvasni, hála a kolléganőmnek, aki kihozta a Siófoki könyvtárból nekem olvasásra. Jó volt egy kicsit megint képregényt, mangát, bármit ami rajzolva van olvasni. Nem hosszú a sorozat, ez a két rész az egész, tehát nem volt veszély, hogy "függő vége lesz";), mert már vége is. De elég is, egy cuki történet, két fiatal srácról. Akik szeretik a gondolkodós, de nem túl mélyen gondolkodós, meleg fiús szerelmi sztorikat, azoknak tetszeni fog :) (és igen, fordítva raktam be a borítókat...bocsi :D)


Fülszövegek:

I. rész:

Fynn-nek lételeme az órákról való lógás, a szabadidejét cigizéssel és lustálkodással tölti. Így amikor egy váratlan szakítás kimozdítja a komfortzónájából és arra készteti, szedje össze magát és a változatosság kedvéért próbáljon meg csinálni valamit, fogalma sincs, hogyan kezdjen neki.

Ám egy csendes éjjelen felfigyel valakire a dombtetőn: az idegent Nikónak hívják, és imádja a csillagos eget kémlelni. Fynn maga is meglepődik, hogy mennyire felkelti az érdeklődését ez a furcsa srác, és izgatni kezdi, mi lehet olyan érdekes az éjszakai égboltban, amelyet Niko olyannyira kedvel. Lehet, hogy több bennük a közös, mint azt elsőre bármelyikük is hinné?

Fumax, Budapest, 2023
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634703174 · FordítottaHorváth Vivien · IllusztráltaAnna Backhausen


II. rész:

Fynn számára eleinte kihívás volt rájönni, mit is szeretne, de aztán rádöbben: Nikóval akar lenni! Most, hogy végre együtt vannak, Fynn alig várja, hogy mindent közösen csináljanak, amit a párok szoktak. Szeretne kimozdulni az új barátjával, megfogni a kezét és átölelni… De meglepetten és csalódottan veszi észre, hogy Niko mintha vonakodna ettől ott, ahol más is láthatja őket.

Amikor Zoe, aki volt barátnőből közös baráttá vált, elejt egy megjegyzést Niko múltjáról, amiről Fynn nem tudott, ő árulásként éli meg ezt. Miért titkolódzik Niko, ha elvileg ők egy pár? Fynn csak annyit szeretne, hogy a barátja megbízzon benne. Tényleg olyan nagy kérés ez?

Fumax, Budapest, 2023
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634703181 · FordítottaHorváth Vivien · IllusztráltaAnna Backhausen


2024. május 8., szerda

Queensa · Ppyong: Bűnös ​beszélgetések 3.


Köszönet a könyvért a Vad Virágok Könyvműhelynek!

Úgy hiszem, sokat köszönhetek a kötetnek. Kirángatott az olvasási válságomból, és elérte, hogy a blogra is visszatérjek. Remélhetőleg, most már az olvasási-írási kedvem is lassan visszatér, legalábbis én szeretném!

 Meg voltam amúgy győződve (senki ne kérdezze, hogy mire alapozva), hogy ez a sorozat trilógia. Hogy ez így három részbe leossza a lapokat és megtudunk mindent, és milyen jó lesz végre megtudni a sztori végét. Aztán megvilágosodtam, hogy ez a sorozat, nem három részes, feltehetően nem is 4....5....6..... Meg sem akarom tippelni, hogy hány részes lesz. Őszintén, rákeresni meg nem merek, mert még elijeszt, hogy sosem lesz vége :D

 Ami amúgy nem lenne akkora tragédia, mert szeretem olvasni, és hát a rajzolás, ahogy az előző két kötetben is, továbbra is szívem csücske. És hát kezdem a Mészárost megkedvelni, mert azaz igazság, így a harmadik rész után kezd ő lenni az egyetlen normálisan gondolkodó egyén :D

Johnatan körül forgott ez a rész. Jobban, mint az előző kettő, bár így a harmadik rész végére teljesen tiszta, hogy bármi is történik az a srác életében történik. Mindenki (is) őt akarja, vagy megvédeni, vagy megölni, vagy megfektetni, vagy hasonlók. Eddig akivel találkozott, az mind akart tőle valamit, és szegény annyira ...naív, hogy nagyjából nem vesz észre semmit, csak ami kiböki már a szemét. És hát persze kellően paranoid, hogy az amúgy eddig nem túl gyanús emberbe is belelássa a sorozatgyilkost, árulót, vagy rosszakarót. Ebből adódóan rossz döntések sorát hozza meg, és nem látom, hogy szegény mikor fog megvilágosodni. Úgy érzem, hogy Én kevésbé fogok meglepődni a sorozat végén, mint ő. És sejtem, hogy élete leghülyébb ötlete volt, hogy fegyvert szerzett, amit amúgy használni se tud ;D

 Ebben a részben amúgy Johnatan visszatér az iskolába, hogy összefusson mindenkivel, informálni akarná Robbent, meg szeretne információkat a testvéréről, de igazándiból az az egész vége, hogy senki nem bízik senkibe, és mindenki hazudik, mindenkinek. Közben a mészáros és a másoló, vagy más telefonon cseverészik, ecsetelve, ki kit akar megölni :)

 Történetileg amúgy sajnos sokkal okosabbak a rész végére nem lettünk. Továbbra is van sejtéseim, hogy ki a másoló, csak most már szerencsétlen Robbenben sem bízom, pedig eddig ő volt a szimpatikus srác a sorozatban.

 Nem tudom, hogy hány rész lesz, de kíváncsian várom a folytatást, mert amúgy  a sztori leköti az olvasót, kifejezetten érdekes. Az idegesítő karakterek ellenére is. A rajzolás szerintem nagyon tetszetős, tehát már azzal megvettek maguknak.

 Fülszöveg:

Miután megszökik a börtönből, Kister felkeresi Jonathant, és arra kényszeríti, hogy költözzön az általa kijelölt helyre, ahol vele kell együtt élnie. A zsákmányát semmiképpen nem orozhatja el tőle az utánzója, ezért bizarr megállapodást javasol…


A sorozat előző részeiről írtam:

Első rész 

Második rész


2023. december 24., vasárnap

Mo Xiang Tong Xiu – Luo Di Cheng Qiu: A démoni út nagymestere 2.

 



Köszönet a könyvért a Vad Virágok Könyvműhelynek!

A megjelenéskor olvastam az első kötetet, annak értékelését itt éritek el.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

 A kötet ott folytatódik, ahol az előző véget ért, nem kevesebb izgalmat tartogatva az olvasó számára. Akik nem ismerik az alap történetet, azoknak fejfájást okozhat, hogy relatíve minden egyes kötet egy akció kellős közepén ér véget, és így várni kell a következő kötetig, míg adott harc lezárul. Így volt ez az első kötettel és az Égi Hajadonnal. Az első kötetben  kezdődött a harc, ami csak a második kötet negyedénél ér véget.

 Az előző kötet amolyan szereplő bemutatónak is elment volna, most ebben a kötetben az egészet még kicsit megbonyolítják. Az Égi Hajadon legyőzéséhez Wei Wuxian "alig" nyilvánvaló közreműködése kell, ezzel együtt a lelepleződés kockázata is erősen megnő. Egyetlen egy szerencséje, hogy 1. nem megszálló lélek, 2. Lan Wangji borzalmasan sokat változott 10x év leforgása alatt. Wen Ning feltünése váratlan volt, mindenki számára, de az egyetlen esély a győzelemre. Bár ennél már csak egy "Én vagyok Wei Wuxian" feliratos pólóval lehetett volna közölni sokkal nyilvánvalóbban, hogy kicsoda is MO uraság :D

 Szerintem roppant aranyos, ahogy rájátszik a ferde hajlamú szegény srác szerepére, és nagyon aranyos, hogy minden próbálkozása ellenére ez nem éppen azt a hatást éri el Felhőzugban, mint azt remélni merte. Sajnos a sztori jelen kori történetei a kötetben itt le is zárulnak Wei Wuxiannal és Lan Wangjival egy szobában ^^

 A kötet fennmaradó részében visszaugrunk az időben 15 évet, amikor még minden szereplő sokkalta kevésbé gondterhelt, és sokkal zabolátlanabb....na jó Lan Wangji sosem zabolátlan, ő akkor is már egy nagyon komooooly ember volt ;)

 Megismerkedünk a Lanok nagy szabály falával, a maga 3.000 szabályával (15 év alatt találtak még 1.000 szabályt, amit hozzá csaptak, ezzel szerintem nagyjából a lélegzésen kívül mindent is szabályoznak :P). A fiatal kultivátorokkal akik Felhőzugba érkeztek, hogy itt töltsenek némi időt, komolyodással és tanulással. Oké, vicceltem. Wei Wuxian tesz róla, hogy a legtöbben ne csak tanuljanak, a komolyodás, meg egyik fiatalnak sem fő erénye ebben az időben. Wei Wuxian a klán haragját is igen hamar kivívta, haladó szemléletű elképzeléseivel, melyek nagyjából az összes létező kultivátor szabályt megreformálnának. Ennek hála sikeresen tölti büntető feladatait Lan Wangji mellett.

 A kötet a vízi csatával ér véget, illetve annak nagyjából kellős közepén. A sorozatban igen vicces kardon lovaglós résznél. Sajnálom, ez élőszereplősen sokkal mókásabb volt, effektek ide vagy oda ;)

 Összességében imádtam ezt a kötetet is, és már nagyon várom a folytatást. Rajzolásra ugyanaz a gyönyörűség, ahogy kivitelezésre is. Remekül mutat a polcon is, gyanús, hogy nagyon szép sort ad majd ki, ha kijön az összes kötet ;)


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A nagy sikerű regénysorozat manhua-adaptációjának folytatásában Wei Wuxian újraéli múltjának egy fejezetét!

A csaló istenséggel való összecsapást követően Lan Wangji magával viszi Wei Wuxiant Gusuba, a Lan klán területére. Csakhogy Lan Wangji sokban különbözik attól a fiatalembertől, akit Wei Wuxian annak idején megismert. Ez a Lan Wangji alkoholt rejteget, eltűri főhősünk minden csibészkedését, sőt még azt is hagyja neki, hogy rajta feküdjön egy egész éjszakán át!

Hová lett az a Lan Zhan, aki összecsapott Wei Wuxiannel egy korsó bor miatt, és megdorgálta a lustálkodásáért? Utazzunk vissza Wei Wuxian és Lan Wangji fiatalkorába, a páros első találkozásának idejébe!



2023. október 30., hétfő

Queensa · Ppyong : Bűnös ​beszélgetések 2. - Spoileres -

 

Kiadó székhelye: Újhartyán
Kiadás éve: 2023
Oldalszám: 232
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635950652
Illusztrálta: Ppyong
Ár: 3.990,-



Köszönet a könyvért a Vad Virágok Könyvműhelynek!

Az előző részről a posztom ITT érhető el.

A rajzolás és kivitelezés továbbra is gyönyörű. Jó kézbe venni a manhwa-t.

 Úgy gondolom, így a második rész elolvasása után, hogy a legjobb lett volna megvárni, mind a három részt, és egybe elolvasni. Most, 2024 tavaszáig várhatok azzal, hogy kiderüljenek a dolgok.

A történet ott folytatódik, ahol az előző véget ért. Jonathan bátyja továbbra sem tűnik fel, bujkál a rendőrség elől. A Mészáros megszökik és itt kezd érdekessé válni a történet. Feltűnnek új szereplők, akiknél nehéz eldönteni, hogy mi a céljuk Ciceró meglehetősen negatív személyiség, legalábbis engem szegény taszít, aztán lehet kiderül, hogy egy jótét lélek, ki tudja. Barron, Jonathan bátyja ugye szökésben, az egész részben talán pár képkockára tűnik csak fel. Nála is kérdéses, hogy azért van szökésben, mert tényleg ő az utánzó, vagy a bujkálásának teljesen más okai vannak. Barron barátja Robben sem teljesen tudom, hogy kinek az oldalán áll, és hogy azon az oldalon mit szeretne. Falaz Barron-nak, ezzel csak gyanúsabbá teszi az egészet.

Jonathan körül nagyjából mindenki a fiúval akar valamit, de nem teljesen tiszta még, hogy ki mit akar. A Mészáros megölni, de míg a másoló kilétére nem derül fény, inkább testőre Jonathannak, mint gyilkosa. Bár megjegyzem Jonathan annyira életképtelen gyerek, hogy az a gyanúm, hogy ez a naiv és gyermeki lelke fogja végül a végzete felé sodorni nagy erővel. Jelenleg ugyanis egyik hülye döntést  hozza a másik után. Olyan okokból, hogy "megóvja" a családját. Hát nem hiszem, hogy a legjobb döntése belemenni a Mészáros játszmájába,....de hát ő tudja.

Robert, Jonathan barátja szintén rejtély számomra. Nem jöttem rá, Ő mit akar a sráctól. Megvédeni, elrabolni, megszerezni? Tehát igazándiból a Mészároson kívül senki sem őszinte és senki sem játszik nyílt kártyákkal. Durva, hogy az egyetlen őszinte személy a történetben egy sorozatgyilkos.

Tehát megint bejöttek új szereplők és kicsit még kuszábbá vált az egész történet, ennek ellenére tetszik. Biztos vagyok benne, hogy amikor megjelenik a harmadik kötet, és egyben elolvasom a történetet, olyan dolgokra is rájövök, amik így külön-külön olvasva vagy nem voltak tiszták, vagy a sejtetések miatt teljesen félre értettem őket. Az biztos, hogy nem egy egyszerű történet, és nincs egy olyan karakter sem, aki teljesen normális lenne. Érdekel, hogy a végére majd ki éli túl és ki nem. Jelen felállás szerint Jonathannak nagyon kevés esélye van a túlélésre. Mondjuk roppant mód érdekelne, hogy mi olyan különleges benne, hogy mindenki rá hajt. Mert, a személyisége az biztosan nem ^.^", kivéve, ha mindenkinek a cuki naiv életképtelen srácok jönnek be.

Ahogy írtam is, a rajzolás továbbra is gyönyörű, jó kézbe venni, jó lapozni és olvasni, bár rengeteg a sötét szín ezzel is érzékeltetve a történet borússágát. Nagyon kíváncsi leszek a folytatásra, előtte majd biztosan újra olvasom az egészet. 


Fülszöveg:

„Csak nézz körül jól, és biztosan találni fogsz valakit a közeledben.”

Baron, Jonathan bátyja váratlanul eltűnik, pedig a rendőrség koronatanúként kezeli Kister, a mészáros utánzójának gyilkossági ügyében. Jonathanért minden barátja aggódik, különösen Robert. És vajon az új fiú a társaságban az, akinek mondja magát?

2023. október 14., szombat

Queensa · Ppyong: Bűnös ​beszélgetések 1.

 

Köszönet a könyvért a Vad Virágok Könyvműhelynek!

Nagyjából 15 éve szoktam rá a mangákra/manhwakra. Abban az időben a fizetésem bizonyos hányadát ezen kötetekre költöttem, és alig vártam, hogy olvashassam a legújabb megjelenést. Akkor amúgy a mostaninál sokkalta több kötet jelent meg évente. Aztán változtam én, változott a könyvkiadás is, és ma már alig-alig olvasok mangát/manhwát. Belegondolva a tavalyi és idei Fangirl megjelenés volt  az utóbbi időben az egyetlen, hogy a kezemben foghattam ilyesmit. Ami nosztalgikus élményt nyújtott.

Ez a kötet valamelyik könyvtári zónába jött velem szembe először molyon. Először azt hittem, hogy valami menő borítós KÖNYV az (megjegyzés: nekem a manga is  manhwa is könyv, a munkahelyemnek nem), gondolkodtam is, hogy felírom, hogy vegyük meg, aztán megláttam a címkéknél, hogy manhwa, és ott mondtam le arról, hogy én ezt valaha is olvasni fogom. Egyszer majd biztos változik a könyvtárak hozzáállása ehhez a műfajhoz, és sokkal több ilyet engednek majd állományba! Addig is maradt az az opcióm, hogy kérek, és kaptam is (itt is köszi :*)

 Tehát, mint mondtam, az első találkozásom a könyvvel a borítója volt. Itt eldöntöttem, miután tisztázódott, hogy manhwa, hogy ennek a könyvnek biztosan szép a rajzolása. Igen, tudom, kicsinyes vagyok. De úgy vélem, hogy a történet nagyon-nagyon fontos, de ha a rajzolást nem találom szépnek, akkor bármennyire jó a történet, nem fog tetszeni. Ez a nyugati képregényeknél ki is derült...azokat mai napig nem tudom megszokni.

 Amikor már tudtam miről szól a kötet, és biztos voltam abban is, hogy a rajzolás tetszeni fog, akkor kértem recenziós példányt.  Amikor megérkezett, és kibontottam máris el akartam kezdeni, de késő este volt, úgyhogy elnapoltam, de azért bele-bele lapoztam, hogy legalább a vizuális élményt magamba szívhassam, ha a történetre várnom is kell. Ma volt az a nap, hogy olvasás céljából is a kezembe vettem, és hát...a függő vég...az, az nem esett jól a végén -.-

Ha jól láttam trilógia lesz, tehát három részbe kell majd belesűríteni a történetet. Az első kötet a nyitó tánc igazándiból. Megismerünk nagyjából minden szereplőt (biztos, lesz még aki nem bukkant fel), a sorozatgyilkost, a riportert, a riporter testvérét, a pszichológust(profilozót?), a rendőröket, a főszereplő haverjait, és barátját(udvarlóját?). Tehát a történet alapjait megismerjük, a szereplőket is, aztán történik egy gyilkosság, és sejtjük ki a tettes, és ...és függő vég -.-

Tudja mindenki milyen egy függő vég? Olyan, hogy igazándiból te olvasnád tovább, mert igazándiból, most kezdene beindulni az egész. Vannak sejtéseid, ötleteid, hogy mi fog történni, de nincs itt a következő kötet, és nézel magad elé, és sóhajtozol, hogy "most mégis miii lesz". Roppant idegesítő tud lenni. Lehet össze kellett volna várnom, hogy kiadjanak minden részt, és úgy olvasni csak majd....de nem így tettem.

 A rajzolás gyönyörű, ez egy szubjektív vélemény. Nekem nagyon bejött, kifejezetten meglepett, hogy színesek a képek. A régi emlékemben minden manga és manhwa fekete-fehér volt. De igazándiból ez így sokkal menőbb. A történet is tetszett. Itt az első kötetben, mint feljebb írtam, igazándiból sok esemény nem történt. Egy interjú, egy gyilkosság, egy furcsa telefon. De úgy érzem, hogy a második-harmadik kötet rengeteg kérdést meg fog válaszolni, amikre a választ, most még csak sejthetjük.

Manga, manhwa rajongóknak tetszeni fog. LMBTQ címke rajta van a könyvön, a romantikát leszedettem most. Lehet, hogy lesz benne ilyen a 2-3 kötetben, de az elsőben, csak sejtetés van, és semmi ilyen jellegű jelenet nincs. A leg LMBTQ-sabb dolog a kötetben, egy telefonhívás, amiben a főhőst a barátja (nem, még nem a párja), megkérdi, hogy rémálmai vannak-e még, és átmenjen-e. Tehát a 18+ nem a szexuális tartalom miatt van fenn! (tehát, ha valaki emiatt olvasná, azt lelombozom)

A 18+ a gyilkosság miatt, és igazándiból a téma miatt van. Fiatal gyerekeknek azért egy pszichopatás könyvet se adnánk, így képregény formában sem adnám nekik. Kriminek lehet mondani és pszicho-thrillernek. Nem gyerek mese!

A kötet folytatása hamarosan megjelenik, úgyhogy remélhetőleg nem kell túl sokáig várnom a válaszra, hogy mi fog moooost történni *-*


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Jonathan, a riportertanonc segít interjút készíteni egy híres sorozatgyilkossal, aki 33 ember haláláért felelős. A kegyetlen bűnöző azonnal felfigyel Jonathanra. Vajon mi lehet az oka Kister váratlan érdeklődésének egy hétköznapi fiú iránt…?




2023. február 4., szombat

Alice Oseman: Heartstopper ​– Fülig beléd zúgtam (Szívdobbanás 1-4.)

 

Nem tudom, hogy más is szokott-e úgy lenni, hogy amikor írja a posztot, tudja, hogy nem lesz ezzel túl népszerű...na most érzem ezt!

Kezdem a pozitív oldalával a sorozatnak:

Meglehetősen aranyos a rajzolás. Tény, hogy van a könyvben rengeteg felesleges oldal, ami ha nem született volna meg, akkor sem hiányozna, de alapjáraton a rajzokat szerettem. Aranyos, nem túl bonyolult, nem túl csicsás, nem túl nyálas. Tehát a rajzolással nem voltak problémáim.

Maga a történet is amúgy teljesen oké. Két aranyos, bár elég problémás gyerek keresi az útját, és végül egymás mellett találják meg ezt titkolni kell, majd már nem kell titkolni. Tehát ez a sztori száll is teljesen rendben volt. Értékelem, hogy az étkezési zavarokról is tanító jelleggel írt a szerző, bár úgy érzem, hogy totál ezek a részek kilógtak magából a történetből. Olyan érzésem volt, mintha nem lenne elég hogy két fiú hogy éli túl azt, hogy még mindig nem elég elfogadó a közeg és hogy tudnak egymással élni...tehát hogy ez nem lett elég még rádobtak anorexiát és más mentális problémát! De mondjuk, hogy ez még annyira nem gáz...bár a 4. kötet nagyjából csak erről szólt.

És akkor amiért nem fognak engem szeretni a rajongók.

Adott két cuki fiú, egy heterónak tűnő, meg egy meleg srác. Love. Eddig ez egy aranyos sztori lenne, ha a környezet nem lenne telibehányva az érzékenyítéssel.

  1. Elvált szülők: Még oké, ez még oké lett volna.
  2. leszbikus volt szerelem: itt már tikkelt a szemem
  3. transz barát + ázsiai barát (itt nem jöttem rá, hogy most akkor ő fiú, és lánynak öltözik? És akkor ezek szerint az ázsiai barát is meleg, mert a transszal jár? Vagy mi van? :D)
  4. meleg kísérő tanárok
  5. leszbikus tesi tanár
  6. homofób osztálytárs
  7. homofób testvér
Nem tudom, hogy hol vannak abban az univerzumban a normális emberek. Akik heterók és nem gyűlölik a melegeket. Szerintem ilyen nem nagyon van. A rögbis csapat társak talán, jah talán ők akik a legkevesebbet tűnnek fel, na ők a heteró elfogadó közösség képviselői. 
Nem szeretnék senkit megbántani, de transz, leszbikus tanárok és diákok nélkül ez a történet sokkal szebb lett volna. És bízom benne, hogy a valóságban nem a "normális" emberek vannak kisebbségben. Mert most így a 21. században úgy érzem, hogy márpedig de ők vannak kisebbségbe. Legalább egy valami problémája legyen az embernek, ha nem a nemi dolgaival akkor mentálisan legyen mert ha ő véletlen tényleg jól érzi magát ahogy van akkor éppen hogy nem verik meg, a nagy elfogadás jegyében.
Tehát jó lenne a sztori, ha nem lódult volna meg az érzékenyítés szívárványos vödre és nem öntötte volna nyakon, annyira, hogy már irritálja az embereket.
Persze biztosan lesznek, akiket nem zavar. A Meleg pár engem sem, ha zavart volna akkor nem olvasom el. De más, ha egy meleg párról olvasol, és erre készülsz, vagy erre készülsz, de kiderül, hogy mindenki meleg, transz vagy más egyéb problémája van. Hiányoltam a tolószékes, vak, vallásilag üldözötteket, csak ők maradtak ki....

Tehát örülök, hogy elolvastam, de ha jön is több kötete, már nem érdekel. Sajnálom, mert ez lehetett volna cuki is. :(



2022. július 31., vasárnap

T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

 

Tavaly terveztem a szerző másik könyvét elolvasni, de végül csak megsétáltattam a könyvtárból, addig nem jutottam, hogy valóban el is olvassam. Viszont mivel azt is nagyon dicsértek és ezt is, hát kihoztam ezt az újdonságok közül, és nem bántam meg.

Ha őszinte akarok lenni, a könyv háromnegyedénél, már sejthető volt a kimenetel. Voltak jelek, amikre szerintem ha az olvasók odafigyeltek, akkor nem lepődtek meg a könyv végén sőt az epilóguson sem, csak bólintottak, hogy ja nesze nekünk itt a várva várt happy end. De azaz igazság, hogy totál nem bántam, hogy kiszámítható volt, mert szerettem Hugót és szerettem Wallace-t és szerettem a nagypapát, Mei-t és Apollót, úgyhogy megérdekelték, hogy ez legyen a vége :D

Szerettem ahogy a világ felépült, ahogy a könyv egyre több dologba enged betekintést, mégis a háttér világ egy része rejtve marad. És amiatt, hogy rejtve marad egy kicsit úgy érzem, mintha nem lett volna teljesen kidolgozva. Nekem a menedzser nem volt túl hiteles figura. Sajnálom! Komolyan, amíg csak emlegették, hogy majd jön és hú hát ha jön össze fogod magad fosni tőle, mert ő egy korrekt, de nem túl kedves lény, akkor úgy tényleg mondtam is magamba, hogy na az első megjelenésekor tuti belém áll olvasás közben a félsz. Erre megjelent és majdnem felröhögtem olvasás közben. Sajnálom, komolyan.... ő lenne a nagy igazság és a nagy mindent összefogó menedzser, de mind megjelenésre, mind a könyv végén a viselkedésével inkább egy hisztis gyerek.

Az élők - holtak - kaszások - révészek - menedzserek - kitudjakikaazajtóntúl hierarchia egész a révészig ki van dolgozva. Tök jó elképzelés, hogy meghalsz jön érted a kaszás elvisz a révészhez aztán átmész az ajtón (vagy nem). Eddig korrekt, de ott a menedzser és a világuralmi hangok kicsit nekem a végén inkább volt komikus mint logikus. És emiatt nem lett kedvenc a könyv. Mert az egészet a végén roppant gyorsan szinte csettintve megoldották, kikerekedett és boldogság. ÉS nyűűű, ez így nem volt jó.

A könyv végig Wallace középpontú, ahogy a seggfejből halott, halottból halott seggfej, halott seggfejből tanulni vágyó ember a határait feszegető ember lesz aki tényleg jobb emberré vált, halálában. És amúgy a könyv a szerelmi LMBTQ száll nélkül is tökéletesen kerek lett volna, de ugye mostanában nem jelennek már meg könyvek minimum egy LMBTQ karakter nélkül, mert akkor nem lenne trendi. Kár, hogy amúgy pont ezen száll miatt egy csomóan nem fogják elolvasni, pedig amúgy aranyos és néhol szívbe markoló a történet, és nagyon szerethetőek a karakterek. 

 Örülök, hogy olvashattam, már előjegyeztem a szerző másik könyvét is, hogy akkor ha már egyszer megsétáltattam, másodszorra el is olvasom :)


Fülszöveg:

Wallace ​Price éppen a saját temetésén vesz részt, nagyon furcsán érzi magát, és amikor találkozik a kaszással, gyanítani kezdi, hogy valóban meghalt. De ahelyett, hogy egyenesen a túlvilágra vezetnék, egy különös teaházban találja magát, a hegyek között. A tulajdonosa egy Hugo nevű férfi, aki teával és süteménnyel várja az élőket, valamint révészként szolgálja a lelkeket, hogy megkönnyítse számukra az átkelést.

A sikeres és céltudatos ügyvéd azonban nem akarja feladni addigi életét, mindenáron vissza akar térni megszokott világába, csakhogy nem hagyhatja el a teaházat. Szerencsére annak furcsa és titokzatos lakói támogatást nyújtanak neki, hogy elfogadja a helyzetét, és felfedezzen olyan dolgokat, amik addig ismeretlenek voltak a számára. Aztán, amikor eljön a teázóba a menedzser, és egy hetet ad neki a túlvilágra való átkelés előtt, Wallace megpróbálja bepótolni mindazt, ami kimaradt az életéből.

A Ház az égszínkék tengernél című könyv szerzőjének új regénye magával ragadó történet életről és halálról, gyászról és reményről. Hol szívszorító, hol szívmelengető kortárs fantasy, aminek két főszereplője egy szellem és egy révész, és azt is megtudjuk belőle, hogy a kaszások élete sem könnyű…






Könyv: T. J. Klune: A suttogó ajtón túl
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 434
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635510757
Fordította: Szente Mihály
Megjelenés időpontja: 2022. március 7.



2020. november 16., hétfő

Mo Xiang Tong Xiu: A ​démoni kultiváció nagymestere 1.

 

Húha! Kevés olyan könyv van, amit szánt szándékkal lassan olvasok, mert nem szeretném, ha vége lenne. És ha tudtam volna, hogy ilyen függővég van a végén még mérgesebb lettem volna. Bár már itt a második kötet (megvette a könyvtár, csak leltározásra vár), és a harmadik is most jön már ki, de azért a történet végéig még lesz idő...sok idő, hogy várhassam a folytatást.

Amikor megismerkedtem a világgal, még semmit sem tudtam róla. Molyon szembejött a könyv, de igazándiból, azon túl, hogy szép a borítója nem igazán foglalkoztam vele. Aztán beléptem a molyos zónájába, és rám zúdult az egész. Roppant mód pörög a zóna, rengeteg képpel, néha érdekes infókkal, és hát nyomatják azokat a poénokat, amiket akkor még nem értettem (és a legtöbbet egy kötet és 6 rész nézése után sem értek), de tetszett ez a szintű rajongás és mivel a képek szépek, és úgy nagyjából megismerhettem a sztorit, gondoltam akkor olvassuk. Aztán megtaláltam a sorozatot is magyar felirattal és megfertőztem a ruhatáros kolléganőt. Úgyhogy most rosszabbak vagyunk néha, mint a tinik. Ő már végignézte a sorozatot, én egyenlőre a hetedik résszel  fogom folytatni. Azzal is úgy lettem, hogy tudom, hogy 50 rész és az sok, de ha gyorsan nézem, akkor túl gyorsan vége lesz, és azt nem akarom!

Tetszik a világ amit a szerző felépített. Roppant jó mágiát talált ki, és eddig elég logikusak a dolgok, hogy ne érezzem azt, hogy valami nem klappol. A legtöbb szereplő szimpatikus. Mint sokak én is a két főszereplőért vagyok oda. Igazándiból nem döntöttem el még, hogy melyiküket szeretem a legjobban. Wei Wuxian és Lan Wangji is szerethető, bár tény körülbelül a tűz és a víz a személyiségük. Míg Wei Wuxian egy bolondos, és szertelen fickó, aki előbb beszél, aztán elgondolkodik azon, hogy mit mondott, addig Lan Wangji, meg csendben megy, és csak akkor beszél, ha már tényleg muszáj neki. Amúgy a sorozatban olyan édes az az érzelemmentes arca néha. Nem csodálom, hogy Wei Wuxian őt pécézte ki, hogy piszkálódása személye legyen.

 Így egy kötet és 6 rész után beszippantott a történet. Roppant idegesítően van vége az első kötetnek, úgyhogy aki nem akarja, hogy álmatlan éjszakája legyen, mert nem tudja meg, hogy mi lesz a kis szerencsétlenekkel, jobb ha betárazza a második kötetet rögtön. Vagy mint, ahogy én fogom tenni, a sorozatban próbálom utolérni a történetet, és akkor már tudni fogom mi történik és nem izgulok értük annyira.

 A nevek borzalmasan nehezen jegyezhetők meg nekem. Feltehetően mert kínaiak, és a kínai kultúrában nem vagyok annyira otthon. Valahogy a japán neveket hamarabb megjegyzem. Itt annyi sok hasonló van, hogy csak úgy sejtem, hogy kb. ki kicsoda. De eldöntöttem, hogy végtére is a főhősök neve okés, azt már megjegyeztem, a többieket, meg úgy nagyjából ki lehet következtetni :) Itt volt az is amúgy, hogy nem éreztem problémának, hogy ismerem a sorozat színészeinek kinézetét. Legalább volt hova kapcsolnom a neveket, és bár sokszor azt mondom, rossz ha előbb nézünk valamit és utána olvasunk, de itt ez nem zavart. 

A molyos zónát figyelve rájöttem, hogy ez a világ úgy még pár évig valószínű lefoglalhat engem, mert van belőle ezer meg millió feldolgozás. Rajzolt és élőszereplős és chibis feldolgozás is, és vannak olyan kedves és aranyos emberek, akik ehhez gyártanak magyar feliratot is. Úgyhogy nekik nagyon hálás vagyok, mert egy pár remek élménnyel gazdagodhatom általuk. 

A történet teli van mágiával, zombikkal, varázslatos hangszerekkel, rengeteg szabállyal, amit egyesek folyton megszegnek. Élő holtakkal, és bábokkal, melyeket irányítani lehet. Sok vicces és humoros leszólással. Az első kötetnél láttam, hogy sokan háborogtak, hogy úgy átnézve nem volt, és sok volt az elütés és néhány dolog kicsit furán lett fordítva. Tény, hogy van egy csomó magyartalan mondat, de ez elméletileg a második kötettől megszűnt, mert az már kapott egy átnéző embert! Engem csak néha akasztott meg a dolog, mert néhány mondat tényleg nagyon-nagyon-nagyon fura volt, és nem lehetett arra fogni, hogy a történet fura.

 Nagyon szerettem olvasni, mert nincsenek tökéletes karaktereik. Lan Wangji sem tökéletes, és ez így van jól, bár ő amúgy erősen hajaz a tökéletességre, de na...azért neki is vannak viccese dolgai...pl. amikor egy pohár pálinkától totál alkalmatlanná válik az életre is....olyan édes amikor iszik! De komolyan!

Húha, a történetet nem akarom elmesélni, olvassátok. Sok szellem, zombi és vadászat van benne, sok vicces megjegyzés, mert hát Wei Wuxian nem túl komoly ember. A fiatal kultivátor tanoncok is aranyosak, olyan...olyan kis aranyosak, akik csak ámulnak és bámulnak, miket csinál a két főszereplő. Vannak gonoszok és jók, és a jók között lévő, nem túl szabályosan játszók (Wei Wuxian :D). A sorozatot is ajánlom mindenkinek, bár még az egy ötöd részét se láttam, de ha szereted a fantasy-t és van egy kis ázsia imádatod akkor tetszeni fog. Gyönyörű színészek játszanak benne, és remekül. Úgyhogy olvassátok és nézzétek :*)


Wei Wuxian és Lan Wangji