Sigrid-Maria Grössing: Napóleon

Napóleon egy olyan figurája volt a történelemnek, akiről hallottam ugyan, de olyan nagyon mélyen sosem mentünk bele az életébe. Nem emlékszem, hogy túl sok történelemórát ölelt volna fel az ő munkássága, pedig így ezt a könyvet elolvasva, lehet nem ártott volna.
Én magam csak kihívás miatt olvastam a könyvet, bevallom ez volt a legrövidebb, ami Napóleonos és úgy gondoltam, hogy ebből az emberből nekem ennyi bőven elég is lesz. És nem is tévedtem, ugyanis ő nem az akiről esetleg ezek után még több könyvet is szeretnék olvasni.
Beismerem, hogy ő egy egyéniség volt, egy igazán nagy egyéniség, aki rengeteg mindent tett és borzalmasan sok dolgot ért el annak ellenére, hogy egy felkapaszkodott korzikai volt "csupán".
A könyv, ahogy az alcím is mutatja Híres barátnők és szeretők főleg a nőügyeivel foglalkozik, viszont egyetlen egy nőügy sem volt csak úgy, így igazándiból nagy vonalakban sikerült megismernem Napóleont, hogy honnan indult, mit ért el, és hová száműzték végül.
Érdekes volt, mert tényleg nem volt egy túlzottan szép gyerek, aztán mennyi barátnője és szeretője volt. A könyv érdekes volt, még úgy is, hogy a témája nem igazán érdekelt. Szerintem jól összeszedett kötet, és ad egy kis korképet is Napóleon koráról és munkásságáról.
Némelyik szeretőnél amúgy a kép után azon gondolkodtam, hogy ez tényleg akkor szépnek számított. Már nem emlékszem mely szeretője volt kissé fura arcú, de a képen pislogtam, hogy az most nő, vagy férfi beöltözve nőnek :D Mint kiderült nő, de elég markáns vonalai voltak az arcának.
Örülök, hogy a kihívás miatt muszáj volt elolvasnom, viszont nekem, Napóleonból ennyi éppen elég volt.
Amúgy azt vettem észre, hogy a könyvtári olvasók is szeretik ezt a Királyi Házak sorozatot, és így egy olvasás után elég összeszedettnek tűnik. Nekem megvan a Maszakó-s rész, úgyhogy lehet, hogy jövőre annak is nekiállok majd :)

Belbecs: 4/5
Szerintem korrekt a könyv, de ennél több pontot nem adok rá, mert az, hogy korrekt még nem jelenti azt, hogy imádtam olvasni :D

Külcsín: 3/5
A fekete-fehér képek néha elég rossz minőségűek voltak, ami értem, hogy nem túl új kiadás, és amúgy sem olyan jók gondolom az eredeti képek sem, de azért némelyik elég pixeles volt :(

Fülszöveg:
Napóleon életét színezték, olykor alakították is a különböző, hol rövid és viharos, hol magas hőfokon égő és hosszan kitartó szerelemi viszonyok. Sigrid-Maria Grössing, a nálunk is ismert sikeres írónő új, mindmáig ismeretlen képet rajzol a nagy Bonapartéról.

Eredeti cím: Die Liebschaften Napoleons

• Könyv: Sigrid-Maria Grössing: Napóleon
• Kiadó: GABO
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2005
• Oldalszám: 250
• Kötés: Keménytáblás
• ISBN: 9637318704
• Fordította: Simon László

J. K. Rowling: Grindelwald bűntettei

Filmben és könyvben is az előző rész jobb volt! Úgy vélem, hogy kiadni egy film forgatókönyvét elég "még egy bőrt lehúzom" dolog. Tudják, hogy a nagy fanok megveszik, és örülnek, mert a polcukon tudják a kötetet. Emellett meglehetősen szép dizájnt is kapott könyv, külseje és belseje egyaránt. Viszont én már rájöttem, hogy birtokolni nem akarom ezt a könyvet, de azért elolvasni igen. Így hát kölcsönkértem. (itt is köszi AniTiger)
 Úgy gondoltam, hogyha olvasom és nem látom a filmet, akkor nem fogok elsiklani dolgok felett, és tisztább lesz a történet, de rá kellett jönnöm, hogy a filmben sem siklottam el a dolgok felett, szimplán nincsenek ott, úgy meg itt is hiába keresem :D
A történet kavarcos, sok nyitott dologgal, amikre vagy nem kapunk választ, vagy kétesélyes választ kapunk, vagy továbbra is ott lóg a levegőben. Még mindig tartom, hogy a Legendás Állatok és megfigyeléseinél a filmet Göthe viszi és nem Grindelwald, Grindelwald pl. engem személy szerint nem érdekelt sosem, ellenben Göthével, aki aranyos és a kis állatkáival (nagy állatkáival) remekül elvan. Ezért is sajnálom, hogy a Legendás Állatokban igazándiból a második részre állat már nincs, csak egy háttértörténet és az sem kidolgozottan. Igen, ez még mindig a pénzről szól, meg hogy minden évben, vagy minden második évben legyen valami amit a rajongók elé dobnak, hogy nesze örüljél. Olyan érzésem van, hogy Rowling kitalált valamit HP, ami működött, megszedte magát vele, örül a hírnévnek, és nem engedi el ez a világot. A HP nagyot szólt, de minél több mellék ága, mellék története születik annál kevésbé fognak magára a HP-re emlékezni, és sajna a Legendás Állatok korántsem a HP súlycsoportja. A Grindelwald meg konkrétan a Legendás Állatoknak is a ....hát messze nincs olyan jó. Már csak az állatok hiánya miatt is :D
Tehát én sajnálom, hogy ez továbbra is kusza történet maradt. Bíztam abban, hogy rájövök valami csavarra de nem. Viszont a HP maratonhoz jó, mert gyorsan lehetett olvasni és gyorsan haladhatott vele az ember :D

Külcsín: 5/5
A borító, a belső illusztrációk csodásak. Ha még az lennék, aki felhalmozza a könyveket, akkor biztosan ez is szépen itt lenne a polcomon, mert szép. De már nem gyűjtök, csak szépség miatt könyveket.

Belbecs: 3/5
Mint forgatókönyv, úgy tetszett, mint történet, még mindig nem a kedvencem. Bízom abban, hogy a harmadik film jobb lesz ebből adódóan majd a harmadik forgatókönyv jobb lesz. Remélem abban több állat lesz :D

Fülszöveg:
A Legendás állatok és megfigyelésük végén Göthe Salmander közreműködésével sikerül New Yorkban letartóztatni Gellert Grindelwaldot, de a nagy hatalmú sötét varázsló megszökik a fogságból. Nekiáll híveket toborozni, ám előttük sem fedi fel igazi célját, azaz hogy az aranyvérű varázslókat fellázítva megszerezze az uralmat a világ varázstalan lakói fölött.
Albus Dumbledore e terv meghiúsítása érdekében volt roxforti tanítványa, Göthe segítségét kéri. A magizoológus ezúttal is igent mond, nem sejtve, milyen veszélyes vállalkozás részese lesz. A mind megosztottabb varázsvilágban zajló események a legközelebbi barátok és családtagok egymás iránti hűségét és szeretetét is próbára teszik.

J.K. Rowling második eredeti forgatókönyve olyan meglepő adalékokkal szolgál a Harry Potter-történetekhez, amelyek minden bizonnyal nagy örömet szereznek úgy a könyvek, mint filmek rajongóinak.

Eredeti mű: J. K. Rowling: The Crimes of Grindelwald 69%

Eredeti megjelenés éve: 2018

Könyv: J. K. Rowling: Grindelwald bűntettei
Kiadó: Animus
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 292
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789633246214
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Megjelenés időpontja: 2019. február 13.

Neil Omar Watson (Nemere István) : Az aranyszűz lovagjai

Nem igazán szeretek félbehagyni könyveket. Negyedbe meg pláne nem. Mindig úgy gondolom, hogy talán ha tovább olvasnám, akkor jobb lenne. Vagy legalább értelme lenne. Jelen esetben próbálkoztam, és 3 nap alatt sikerült elérnem az ötvenedik oldalra, amikor is úgy döntöttem végleg feladom. Megjegyezném, hogy rengeteg időm lett volna olvasni, de ahányszor csak eszembe jutott, hogy na most akkor vegyük kezünkbe  Az aranyszűz lovagjai –t, máris dolgom akadt. Más nem, akkor inkább elindítottam egy sorozatrészt a Grimm-ből, amit amúgy tavaly felfüggesztettem. Még az is vonzóbb volt, mint ez a könyv.

 Bevallom, hogy néha előítéletes vagyok. Azok táborába tartoztam, nagyon-nagyon sokáig, akik igenis adtak arra, hogy amit olvasnak, azt NE magyar írja. Aztán jött Gaura Ágnes, és rájöttem, hogy a magyarok is tudnak írni jó vámpíros sztorikat, amúgy nála volt az első, hogy nem fintorogtam azon, hogy a szereplőknek magyar neve van. Valahogy mindig is taszított, ha Béla és Pista és hasonlók vannak egy könyvben….

 Na de kanyarodjunk vissza oda, hogy nem szerettem magyar írótól olvasni, de ez változott. Manapság rengeteg JÓ kortárs író van a fantasy, sci-fi, szépirodalom és minden egyéb műfajba. Vannak jó íróink és habár ma sem olvasok olyan eget rengetően sok kortárs magyart, azért már nem ijedek meg tőlük.

 De. De Nemere valahogy a mumusom. Mindig is az volt. valahol mélyen a tudatalattim mindig jelezte, hogy NEM AKAROK NEMERÉT OLVASNI. És én ezt el is fogadtam. Ezt a könyvet meg, nos egyszer már visszaraktam a polcra. Gondoltam, hogy áh, nem-nem kell, mert hát Aranyszűz meg minden. De birizgálta a fantáziámat ez a „reinkarnációs regény” besorolás. Mondjuk mindig félek az ilyen dolgoktól, mert általában nem oldják meg jól a dolgokat. Mármint a reinkarnációt. Itt ebben a kötetben, végül nem tudtam meg, hogy oldotta meg, mert annyira, de annyira borzalmas volt, hogy feladtam a könyv 1/5-nél.

 Nem is az volt a legnagyobb baj, hogy Nemere, bár amikor kinyitottam és megláttam, hogy az, már kevesebb volt a lendületem. De emiatt még elolvastam volna, hisz molyon 5 és 4 csillagos értékelést kapott, tehát lehet jó.

 SPOILER AZ ELSŐ 50 OLDALRÓL

Az első 50 oldal tartalma 3 idősíkon, és 4 helyszínen játszódik. Ami amúgy tök menő, maga a dolog még jó is lenne, ha nem így fogalmazna az író. Egyezünk meg abba, hogy kétlem, hogy az 1700-as évek végén nagy szögedi katonák leszármazottai nyomták volna francia földön a háborút, tehát illogikus volt, hogy szögedies a narrátor! Arról nem is beszélve, hogy miután ellopták a szobrot, ami laza 400kg körül mozgott, feldobták hopp egy lóra és ellovagoltak a hegyes tájon. De jó, végülis ez valami kaland reinkarnációs regény, lehet HULK felmenői. Mindegy is. Ellopták, a papok bedühödtek és fellázították az egész terület összes parasztját, akik persze íjakkal és puskákkal felszerelve mészárolták azt a kb. 30 katonát akik benne voltak a buliba. És igen, még EZ sem lett volna nekem gond, ha nincs a fő mufti katona aki narrálja ezt az egészet, hogy 24-en vagyunk, én vagyok a 25. aztán amikor fogyatkoznak, akkor már csak 13-an vagyunk, én vagyok a 14… wtf????? Tehát itt már erősen gondolkodtam azon, hogy ÉN nyírom ki. Amúgy sajna nem tudom mi fog velük történni, az első 50 oldalban még páran éltek.

 A jelen idős sík két helyszínen van, egyrészt a főszereplő NŐ aki valahol Mantovában művészettörténész és nem akar kocsit venni, mert minek (ezt leírta…fél oldalban), és New York-ba, ahol meg a kincsvadászok gyülekeznek. Akik közül az egyik fekete hajú és pocakosabb…semmi fontos infót nem kapunk róluk, de egyik megnézi a másikat, a másik az egyiket és leírják, hogy magas-e vagy alacsony, hogy szigorúan néz stb. tehát ez a másik idegesítő pontja a könyvnek, hogy random a szereplők bámulják egymást és innen tudjuk meg, hogy hogy néznek ki, és közben szépen lassan megáll az idő. Mármint ekkor senki nem csinál semmit.

 A negyedik sík, valahol az 1900 –as évek elején van. Amikor a Katolikus Egyház egyik ága, mely a Szent Mária szobrot (az Aranyszűz vallási neve:P), próbálja előkeríteni. Sajnos nem tudtam meg hogyan, mert ott feladtam amikor ezek a hithű katolikus papok és világiak éppen kisértekezést tartottak a reinkarnációról, és az indiai vallások fontosságáról…. Wtf?

Tehát feladtam, 50 oldal után, pedig nagy betűkkel van írva….

Belbecs: 0

Olyanja nincsen. Ha mégis akkor feltehetően az 50 oldal után valamikor megjavul, de rövid az életem ilyen szarokra. Meg, akivel beszéltem, az azt mondta, hogy végigszenvedte, már nem emlékszik rá, de valami borzalmas volt. úgyhogy azt hiszem remek dolog, hogy csak három napot rabolt az életemből. Holnap postára is adom, hogy jó távol legyen tőlem. És Nemerétől azt hiszem ezután sem fogok olvasni. Egyik álnevével sem.

Külcsín:0

Egyrészt ronda a borító, de ezt még hagyjuk. Borzalmas a betűméret, és betűfajta amit használ. De még ezt is hagyjuk. De az istenért, teli van hazugságokkal. A borítón hirdeti, hogy „STÍLUSÁBAN A LEGJOBB REGÉNY A DA VINCI-KÓD ÓTA’’. Nos egyrészt KI mondja, másrészt HOGY merészel ilyet mondani. Egyezzünk meg, hogy a Da Vinci-kód egy remek kalandregény. Minden esetre nincs egy stílusba ezzel a szeméttel, tehát nem értem még az összehasonlítást sem. Ég és föld…ÉG ÉS FÖÖÖÖLD

Fülszöveg:

1797-ben, ​​itáliai hadjárat során Napóleon tábornok parancsára a francia hadsereg számtalan műkincset rabol el olasz templomokból. Így vész nyoma az „Aranyszűznek”, egy csodatevő Mária-szobornak is, amely színaranyból készült és majdnem száz kilót nyom… A fellázadt parasztok a francia katonák nyomába erednek és mindenkivel végeznek. De a szobrot a menekülők elrejtik valahol a hegyekben. A későbbi századokban sorra bukkannak fel azok, akik halványan emlékeznek régi életükre. Az utolsó francia katonák reinkarnált utódai több korban jelennek meg és keresik a szobrot. Egyesek még médiumokat, spiritiszta szellemidézéseket is igénybe vesznek, hogy a kincs nyomára bukkanjanak. Lucia Mauro művészettörténész 2014-ben viszont másképp szeretné megtalálni a szobrot: kutatóexpedíciót szervez. Még nem tudja, mi lesz ennek a vége, sőt, azt sem sejti, kicsoda volt ő maga kétszáztizenhét évvel korábban, egyik előző életében… A halálos veszedelem és az életveszélyes kalandok akkor kezdődnek, amikor megtalálják a szobrot. Banditák, üzérek, kalandorok, rablók bukkannak fel. Ám a szobor ismét itt van közöttünk, és újra képes igazi csodákra…

Eredeti megjelenés éve: 2016

Könyv: Neil Omar Watson: Az aranyszűz lovagjai

Kiadó: Kódexfestő

Kiadás helye: Nyíregyháza

Kiadás éve: 2016

Oldalszám: 296

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789632381176

Carol McCleary: A gyilkosság alkímiája

Fülszöveg:
Párizs 1889. A Világkiállítás területén már áll Eiffel lenyűgöző tornya, szenzációs látványosságok, az ipar, a technika vadonatúj vívmányai bűvölik el a nagyérdeműt.
Ám egy rejtélyes gyilkos lopakodik a Fény városának utcáin, s lakóit pestisjárvány tizedeli. Nellie Bly-nak, a világ első oknyomozó újságírónőjének meggyőződése, hogy a gyilkosságok kapcsolatban állnak a járvánnyal, és elhatározza, hogy véget vet mindkettőnek. Szövetkezik a zseniális fantáziájú Vernével, az intelligens és szégyentelen Oscar Wilde-dal és a történelem legnagyobb mikrobavadászával, Louis Pasteurrel, hogy együtt megoldják az évszázad bűntényét.

Vélemény és egyéb nyalánkságok:

Nagyon meg akartam szerezni a könyvet, mert a fülszöveg annyi minden kecsegtetőt mondott. Eleve Verne és Wilde jelenléte egyenlő nálam a sikerrel. Wilde eleve nekem favorit ember volt, és így egy történetben újra látni hát nem mindennapi. Hozta is a formáját, a maga egoista, de szeretni való önmagával. Érdekes világ volt az amikor a nőket nem vették annyira emberszámba, és még az hogy újságíró lehessen ritka dolognak számított, mert "egy nő erre nem képes". Néha Nellievel zsörtölődtem, néha mosolyogtam a zavarán, és együtt örültem neki, amikor valami nagyon jól sikerült.
A gyilkosra sosem gondoltam volna, hogy az aki, tényleg nem adta annyira magát, vagy én vagyok ennyire könnyen megtéveszthető?
Párizs elpusztítása amúgy igazán leleményes  formában jött volna, én azon lepődtem csak meg, hogy Nellienek és Vernének nem volt úgy már a közepe tájékán egyértelmű, vagy Pasteurnek, elvégre ő a mikrobavadász! Tehát kicsit zavart, hogy mindenfélére gondolnak, robbantásos mindenségre, csak arra nem, hogy kolerával, pestissel meg ilyen kis cuki dolgokkal akarja elpusztítani Perun a várost.
Mindenesetre várom a folytatást remélem a kiadó majd azokat is megjelenteti, mert hát, Nellie nem fejezte be itt ténykedését, és ahogy azt a külföldi fülszövegekből kisilabizáltam, Wilde és Verne is lesz bennük, úgyhogy várom, várom :)

Kedvenc szereplő: oh, ez bonyolult, de szerintem egyet nem tudok mondani, a trió volt az én nagy kedvencem, szeretnivaló Oscarral :*
Kedvenc jelenet: ez is több volt de az egyiket ki is írtam, akkor nagyon vigyorogtam Nellie-n, persze tudni kell a jelenet egy letolt gatyájú futárral utána még megspékelődik :D

Vigyázat! Felnőtt tartalom.:

"-Oscar mondja, hogy Jean-Jacques és André barátok voltak.
-Ó, nem, kedvesem: ők szerették egymást. Oscar nem szívesen ismeri be. Gondolom, Oscar azt mondta magának, hogy Jean-Jacques isten egyik legdédelgetettebb angyalkája volt.
-Valami ilyesmit, igen.
-Ne higgye el. Jean-Jacques csak szórakozott a férfiakkal. Oscarnak fontos egy férfi lelke, meg persze a teste is, de amikor Jean-Jacques jött képbe, nos hát…én azt hiszem, Jean-Jacques legvonzóbb tulajdonsága a varázspálcája volt.
Szívesen elkérném Mikitől a japán legyezőjét, hogy elbújhassak mögé.
-Híres jószág volt.
-Parancsol?
-Jean-Jacques hancurléce. Mindenki arról beszélt. Huszonhárom centi, egyenes, mint a nyílvessző, egy termetes kupakkal a végén, ami olyan volt, mint a puha, sima márvány.
Hosszan kortyolgatom az italomat azt remélve, a poharam elrejtheti égő arcomat."













Tehát remélem jön a folytatás:

•  Carol McCleary: The Alchemy of Murder
• Carol McCleary: The Formula for Murder
• Carol McCleary: The Illusion of Murder