Ezt tervezem Őszre!

Avagy az őszi olvasási tervezet. Ami mivel jelentkeztem egy kihívásra, amiben feladatok szerint kell olvasni, feltehetően elég változatos lesz, tekintve, hogy előre nem tudom milyen feladatnak, milyen kritériumnak kell megfelelnie a könyvnek amit olvasok. :)

A Tél jegyesei már a kihívás miatt került hirtelen sokkal előrébb a várólistámon, mint amúgy elhelyezkedett. De cseppet sem bántam meg, feltehetően igen hamar a végére fogok jutni, tekintve, hogy gyorsan olvasható, érdekes történet, és emellett meglehetősen szerethető és utálható karakterekkel van teli. A tükörjárás amúgy is nagy kedvencem, mert emlékeztet egy kicsit a szerepjátékos időkre, amikor a karakterek a tükröket használták térváltoztatásra. Innen legalább tudom, hogy nem csak nekem jut ilyen az eszembe :D

Elolvasva!

 A hőhullám azért került a várólistára és olvasási listára, mert a Meztelen hőséget az Amit főztél, edd is meg kihívás miatt el kellene olvasnom. És úgy döntöttem, hogy talán a sorozatot jó lenne az elején kezdeni, még úgy is, hogy azt mondták a Molyok, hogy nem probléma, ha nem az elsővel kezdek.
Megjegyezném, a könyv egy tizedénél tartva, hogy ugyanúgy nem tudok semmit a szereplőkről, mintha a másodikkal kezdtem volna...úgyhogy lehet tökmindegy.
A sorozatot amúgy szeretem Castle meglehetősen tenyérbemászó alak, így kíváncsi voltam arra, hogy milyen lehet ezt könyvben olvasni. No meg megvan a maga varázsa a sorozatban emlegetett könyveket olvasni, tök jó marketingfogás amúgy szerintem :)

Gy. Horváth László: Japán kulturális szótár, ez a könyv mondjuk lehet, hogy majd átcsúszik a télibe is. Egyszerre nem akarok és nem is tudok sokat olvasni belőle. Meglehetősen érdekes amúgy, főleg amikor olyan szóval találkozom, aminek a jelentése már nem ismeretlen számomra. Tetszik, hogy mindenről egy kicsit megtudhatok, és kicsit több fogalmam lesz bizonyos szavak jelentéséről. De igen, ez nem egy gyors olvasmány.

David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei, ezzel meg már nagyon-nagyon-nagyon tartozom a kiadónak. És azt sem mondhatom, hogy nem jó, mert egyszer már belekezdtem, és nagyon tetszett, csak jött a nyár, és minden mást volt kedvem olvasni. Aztán jött egy rövid időszak amikor amúgy semmit sem volt kedvem olvasni, úgyhogy ez is teljesen félbemaradt.
Pedig nagyon olvasmányos, és reményeim szerint még az ősszel sikerül is elolvasnom, főleg, hogy már a folytatása is kijött, és az is tervben van. Amúgy így az első pár fejezet után bátran ajánlom másnak is, akit érdekelnek az állatok, vagy éppenséggel Attenborough, mert itt sztorizgatva, de rengeteg dolgot megtudhatnak ;)

Kimberley Freeman: Csillagok az óceán felett, ezzel csak nyár eleje óta lógóm ennek ellenére jó lenne elolvasni, mert a történet érdekel, és most már az sem lehet indok, hogy nincs lámpám, mert még olvasó sarkom is van. Így ezt is mindenképpen az ősz folyamán szeretném elkezdeni, és be is fejezni.
Még sosem olvastam Freeman-tól, de az olvasóink nagyon dicsérik és nagyon forognak az ő könyvei. No meg molyon is mindenki odáig van a könyvért, úgyhogy úgy vélem, hogy remek lesz. Csak ez is egy tipikusan olyan könyv, hogy kell hozzá egy hangulat, ha nem jó hangulatban olvasod, akkor borzalmasan képes elrontani az egész élményt. (ezt már a Pókfénynél is írtam, ha akkor tovább szenvedtem volna, utáltam volna a könyvet, úgy hogy pihentettem és hangulatom lett hozzá, meg most az egyik legjobb könyv lett idénre....)

Sam van Schaik: A zen szellemisége, szintén úgy nyár közepe óta áll parkolópályán, ehhez is hangulat kell, és hamarosan neki is fogok állni, ugyanis nagyon vártam, és idén nagyon-nagyon rá vagyok kattanva a Zen-re...Japánra, meg a buddhizmusra, meg úgy általában ezekre a dolgokra. Úgyhogy remélem nagyon jó lesz és mindenképpen az őszbe bele kell, hogy férjen.
A kiadó másik könyve amúgy nagyon tetszett, a Japán észjárások, azt aki szereti Japánt, vagy érdeklődik a Japán kultúra iránt, mindenképpen ajánlom!

William Wray: Zen, ezt hamarosan olvasom, mert már könyvtárközivel sikerült átkérni, csak a postán múlik mikor ér ide. Igen, mint mondtam, idén előtérben van nálam a Zen. Ezt a könyvet nagyon régóta elakartam olvasni, csak nem vettem meg, amikor még meglehetett venni. A Libri keresője meg most már nem talált eladó példányt, így maradt a könyvtárközi kölcsönzés (ami egy tök jó dolog!).

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban, mivel a Tél jegyesei már most tetszik, feltételezem, hogy ezt ha nem is rögtön utána, hanem az itt felsoroltak után, de olvasni fogom. Terveim szerint lassan itt vannak a sötét és őszies napok (az allergia miatt úgysem mehetek ki), így lesz olvasni való időm. Ezt így mindenképpen még az őszre tervezem!

Eckhart Tolle: Új Föld , könyvtári könyv. Borzalmasan megörültem akkor, amikor megtudtam, hogy megvette a könyvtár ugyanis, nagyon régóta volt várólistás, de megvenni azért nem szerettem volna. Így megspóroltam egy könyvtárközi kölcsönzést, mert nekünk is meglett. Remélem, hogy annyira jó, minta amennyire az eddig olvasott önsegítő könyveim írói mondják. Mert, hogy ez volt szerintem a legtöbbet említett, könyv illetve a legtöbbet emlegetett író, akivel önsegítő  könyvekben belefutottam.

J. R. R. Tolkien: Gondolin bukása, szintén könyvtári könyv, és örülök, hogy megvették, mert így lekerült a kívánságlistámról. Abban már biztos vagyok, hogy a dizájnja remek, és hát Tolkien neve nálam meglehetősen jó ajánló tud lenni. Tőle még olyat nem nagyon olvastam, ami nem tetszett volna. Minden írásának van egy jó hangulata, amit ha jókor olvassuk, akkor nagyon bejöhet, ha meg rosszkor akkor nagyon nem. Úgyhogy ennél a könyvnél is próbálok arra ügyelni, hogy akkor olvassam, amikor úgy érzem, mindenképpen Tolkient akarok olvasni ;)

Amúgy jó kézbe venni ezt a könyvet, már vagy tízszer megtapogattam és belelapoztam. Annyira szép *-*

Daedalus-trilógia, a Világjárós kihívásra, ez lesz majd a 18. században játszódó könyvem. Ha mázlim van, akkor az egész trilógia jó, és ha még nagyobb mázlim, akkor az elsőbe vagy másodikba feltűnik legalább egy olyan lény, aki nem földi...jó lenne, mert ez akkor az UFO pontra is jó lenne. De persze a nagy kérdés, hogy a sorozat jó-e. A molyok szerint 80%-os, tehát azért bízom benne, hogy ez jó lesz. Mindenesetre jobban fekszik ez nekem, mint egy ténylegesen a Földön és a 18. században játszódó regény...az valahogy nem lenne az én műfajom XD. Mondjuk az elsőnek elég hányadék a borítója...de a másik kettő bejön ;)

Tajcsi, Meditáció és Ajurvéda. A három szakirodalmi könyv, amibe gondoltam, hogy beleásom magam. Egyik téma sem túlzottan az én témám. A Meditáción kívül, bár sajna a mai napig nem sikerült megtanulnom meditálni. De bízom benne, hogy ez a három könyv majd segít egy kicsit megismernem ezeket a témaköröket is. Az biztos, hogy fenntartom annak a lehetőségét, hogy nem olvasom végig őket. A meditációt mondjuk feltehetően végigolvasom, de a másik két fogalom annyira ismeretlen nekem, hogy lehetséges, hogy életidegen lesz, és így nem is fogom erőltetni a dolgot. Azt biztosan tudom viszont, hogy ezek a kiadások nagyon igényesek, jó kézbe venni őket, és belelapozni. Remélhetőleg a belbecs is jó lesz :)

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam, ez a könyv is ezer éve vár a sorára, és most megint nálam van a könyvtárból, úgyhogy remélhetőleg majd sikerül elolvasni az ősszel. Megjegyezném, annyi olyan könyv van, ami ezer éve várja a sorát. Pedig próbálok csak akkor kivenni valamit, ha rögtön van is rá időm. De ez például már vagy 6-szor fordul meg nálam, és még nem jutottam el odáig, hogy el is olvassam. Szégyen gyalázat :(

Marie Kondo: Rend a lelke mindennek , nos ez az a könyv amit újraolvasni tervezek. Annak ellenére, hogy rengeteg pontjával már 5 éve sem értettem egyet. Viszont úgy gondoltam, hogy mivel azért rengeteg dolgot megfogadtam annak idején belőle, újra átlapozom, és próbálom újrafogalmazni a véleményemet is róla. Lehet, hogy én magam már változtam annyit 5 év alatt, hogy most talán tetszeni fog. (mondjuk kétlem, de mivel van benne hasznos dolog, azokat meg nem árt feleleveníteni, nos káromra nem fog válni)

És akkor még vannak ők, akiket kölcsönkaptam, tehát mondjuk nem ártana, ha ősszel sorra kerülnének. És igen, tisztában vagyok, hogy mind nem fog menni, de azt is tudom, hogy szeretek tervezni. És ezek közül fogok majd választani az ősszel, és kevés a valószínűsége, hogy majd belekerül olyan, ami ebbe a felsorolásban nincs benne. Próbálok minél többet elolvasni. Főleg a recenziókkal nem lemaradni.

Ja és közben majd nekiállok színezni is, mert ideért a könyv amit rendeltem :D

Dógen zen: Sóbógenzó-zuimonki

Ez a könyv egy ideig a kívánságlistámon volt, majd amikor beszerezhetetlenné vált, le is került onnan. Plusz arra is rájöttem, hogy olvasni szeretném csak és nem birtokolni, így pót megoldás lett a könyvtárközi kölcsönzés (ez pl. Pécsről jött a Csorba Győző Könyvtárból).
Szívem szerint azt mondanám a könyvre, hogy szórakoztató, de úgy gondolom, hogy nem illik a szórakoztató jelzőt használni egy vallásos könyvre, még ha igaz is!
A könyv amolyan anekdota gyűjtemény egy zen kolostorból. Amit az apát, vagy a vezető szerzetes mond, volt aki megjegyezte és visszavonulva gyorsan le is jegyezte, hogy fennmaradjon a jövő nemzedékének.
 Sok buddhista könyvet olvastam, tehát nem számítok teljesen laikusnak a témában és ez itt azért sokat nyomott a latba. Maguk a történetek tanulságosak és meglehetősen könnyen olvashatóak. Maximálisan hálás vagyok a lábjegyzetekért, és azért, hogy azok ennyire jól érthetőek és tömörek voltak. Bár a tömörség néha nem állja meg a helyét, csak mert minden nevet, helyet, fogalmat megkaptunk úgy, ahogy a szövegben van, majd lábjegyzetben annak kínai, és néha szanszkrit megfelelőjét is. Ami nekem amúgy tetszett, de lehet, hogy nem mindenkinek jön be. Itt jöttem rá, hogy a legtöbb buddhista fogalom szanszkrit változatát ismerem, és nagyon kevésnek a japán vagy kínai változatát, bár erre is volt példa.
 Kinek ajánlom a könyvet? Mindazoknak, akik a zen buddhizmussal ismerkednek. Dógennek remek ténylátása volt, és rengeteg dolgot úgy látott ahogy mindenkinek kéne. Tisztában volt azzal, hogy hogy kövesse az Utat és hogy hogyan segítsen abban, hogy mások is az Útra lépjenek. Képes volt közérthetően fogalmazni. Talán nem első könyvnek ajánlom a témában, de a top 5-ben mindenképpen benne lenne.

Belbecs: 5/5

Közérthető és azt hiszem ebben a témában ez igen fontos!

Külcsín: 5/5

Imádom a könyv borítóját, olyan letisztult és mégis gyönyörű. A könyv maga nem túl vastag és nem is nagy, pont ideális, ha buszon akarja az ember olvasni ;)

Fülszöveg:
A könyv a Zuimonki Dógen zen-mester lejegyzett beszédeinek klasszikus gyűjteménye. Sorai léthelyzettől függetlenül, közvetlenül szólítják meg az emberben ott szunnyadó időtlen igazságkereső szándékot. Ahhoz, hogy ezt a szándékot kövessük, nem kell csuhát ölteni vagy vallást váltani. Elég csak hűnek lenni igazságkereső vágyunkhoz. A zen-út követése nem valamilyen gondolkodásmód kifejlesztése, és nem is kényszerű aszketizmus. A zen őszinte, önös szándék nélküli gyakorlása – ahogy azt Dógen tanítja – a Törvény felismerésének közvetlen és széles kapuja.
A Zuimonki stílusa különlegesnek számít a zen irodalmon belül. Dógen olyan nyelvezetet és példákat használ a kérdések megválaszolásához, hogy az nemcsak a kérdezőt vagy a tanítványok szűk körét, de a szélesebb hallgatóságot, és így az olvasót is életének mély átgondolására ösztönzi.

Könyv: Dógen zen: Sóbógenzó-zuimonki
Kiadó: Filosz
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 276
ISBN: 9789638677718
Fordította: Boros Dokó László

Mitsuko Maeda-Nye – Shizuyo Okada: 15 perc japán

Nem vagyok egy tipikusan magolós típus és azt sem mondanám magamról, hogy remek nyelvérzékkel rendelkezem. Ennek ellenére, egyenlőre csak saját fejem és papírjaim, és könyveim és mobilos appok segítségével próbálkozom a japán nyelv elsajátításában.
 Ezt a könyvet már régen kinéztem magamnak, szerintem egy évig csücsült a kívánságlistámon, amikor is leszedtem onnan, mert könyvtárközivel sikerült megszerezni. Röviden és tömören, örülök, hogy nem költöttem rá, mert akkor csak sokkal idegesítőbb lett volna a könyv, így szimplán sok-sok hümmögést eredményezett.

Kicsit bővebben:

Úgy gondolom a japán nyelv, és úgy általában a nyelvek elsajátítása nem megy 15 perc alatt naponta. Persze a 15 perc 15 perccel több a semminél, de kevés, ha valóban elakarod sajátítani a nyelvet.
A könyv főleg utazónak készült, ezt mérlegelem is a pontozásnál majd odalenn. Úgy gondolom, mint utazó a könyvben találkoztam pár olyan leckével, ami kifejezetten nem nekem íródott, még akkor sem, ha egyéni utazásra megyek, és mindent nekem kell megkérdeznem. (lásd tárgyalások, üzleti élet).
 Mérlegelem azt is, hogy a könyv 13 éve íródott, és 7 éve adták ki magyarul, tehát nem túl friss. Ez úgy a képeken erősen érezhető volt.
 Ami fura volt, hogy az orvosos résznél a kb. 7. példamondat az, hogy terhes vagyok, hát nem gondolom, hogy ennek az alap szókincsben benne a helye, de oké elfért, csak fura volt.
 Értékelem azt is, hogy a szavak átírással is olvashatóak voltak, ezzel egyértelművé téve, hogy aki 15 percet áldoz a japán nyelvre, az nem fogja megtanulni a hiraganával, katakanával és kanjival írt szövegeket, csak úgy az átírást próbálja bemagolni. Bár a könyv Végében van egy táblázat, meg úgy 18 oldal kaják neveivel, mintha szegény sehonnai turista mást sem csinálna csak menne és mindent megkóstolna. Mert annak örültem, hogy alap élelmiszerek és hasonlók ott vannak, hiszen ez jó dolog, de nem hiszem, hogy a melegen pácolt akármit, nekem tudnom kéne, hogy hogyan írják és ejtik ki. Kivéve, ha gasztronómiai témában megyek, vagy étteremben akarok dolgozni odakinn.
Ami fura volt nekem még a könyvvel kapcsolatban, hogy kicsit összecsapottnak éreztem. Bár a témák egymásra épültek és feltételezték, hogy az előtte lévőket már ismered, mégis néha banális példamondatokat hozott. Amit mint magyar, sose mondanék, vagy kérdeznék meg (a kedvenc párbeszédem amúgy az orvosnál történő, amiben már szinte halálán van a nő, de amúgy csak gyomorrontása van, és az orvos furán néz ki. A másik meg ez a gyöngyszem:

Tehát a párbeszédekkel néha bajom volt, és az volt az érzésem az utolsó pár leckénél, hogy na most unta meg az összeállító, mert már a napokat keresi, illetve néhol kihagyja, mi is a szó jelentése...hát mondjuk ezt nem nagyon engedném meg magamnak, ha egy nyelvtanulós könyvet készítenék (ha másmilyent akkor sem).

Összességében:
Egynek jó. Megerősített abban, hogy vannak már szavak amiket tudok, vannak már hiraganák és katakanák, amiket felismerek, és valamennyit biztosan segít a kiejtésbe is, bár nem sokat. (abban az appok jobbak). Örülök, hogy nem költöttem rá, mert most kicsit morcos lennék, ha 3.000 forintomba került volna.

Belbecs: 3/5