2020. október 17., szombat

Alice Bell: Megmenthetjük-e ​a Földet?

 

A minimalizmus mellett a környezetvédelem a másik olyan dolog, amiben próbálkozom azzal, hogy a lehető legtöbb információt szerezzem róla, és amit csak lehet beépítsek az életembe. Éppen ezért ez a könyv is amint láttam, hogy létezik, ment a könyvtári dezideráta listára és szerencsémre meg is vették, így pénzembe nem kerül (helyet nem foglal) és mégis elolvashattam.

 Tartalmilag a könyv teljesen korrekt, meglehetősen naprakész és ez tök jó dolog. A lehető legátfogóbb akar lenni, és a lehető legtöbb információt akarja átadni, anélkül, hogy túl sok lenne. Nem riogat, de azért közli veled, hogy nagy szarban vagyunk, ha csak nézünk ki a fejünkből és senki nem tesz semmit.

A könyv vége amúgy külön tetszett, ahol felhívja a figyelmet, hogy a legjobb stratégia amit követhetsz, hogy Te elkezdesz változni. De nem úgy, hogy mindent és azonnal. Arra kér, hogy törekedj arra, hogy csak annyit vállalj amennyit képes vagy teljesíteni anélkül, hogy ez a kedved romlására menne, vagy már kellemetlenséget okozna. Ugyanis máris nem vagy túl jó reklámja a változásnak, ha közben látványosan szenvedsz. Tehát szeretned kell a változást amit megélsz, és mesélned róla. Állítja a könyv, hogy az emberek nagyon-nagyon keveset beszélnek a klímaváltozásról, és arról, hogy miként és hogyan hathat ez majd az emberek életére. Az övékre, vagy ismeretlenekére, a világ másik végén. Szeretné, ha többször lenne téma a családokban a klíma és hogy lehetőleg ne mindenki a következő 5 évet tervezzen és ne csak 5 évre gondolkodjon (illetve megkérte, hogy a politikusok, ne csak egy ciklusban gondolkodjanak, és ne így mérlegeljenek törvényeket), hanem távlatokba. Gyermekeink, unokáink életének távlatába. - Itt megjegyezném, hogy amúgy én az emberek egy részénél azt látom, hogy nem, hogy 5 évre terveznek, de a legtöbb a jövőhetét sem tudja elképzelni mi lesz....

Tehát változz és akkor a környezeted változik veled. Beszélj róla, és igenis keresd a cégeket a kérdéseiddel, a politikusokat a kérdéseiddel, hogy lássák, hogy igenis van igény a változásra. Mindig amúgy azt mondtam, hogy kell, ha az érdekel, írj. Legrosszabb esetben is maximum nem válaszolnak. Akkor ugyanott vagy, ahonnan elindultál, nem vesztettél semmit. De ha nem próbálkozol, nem tudod meg soha, hogy elértél-e volna bármit is.

Amúgy a könyv megemlít pár fura dolgot. Mint a marhák jövőbeni lehetséges gyógyszerezését, hogy kevesebbet böfögjenek (metán ugyebár), hogy jó lenne ha vegánok lennénk - ezt hála az égnek azért nem sulykolta, csak megemlítette, hogy az is egy tök jó opció. Stb.

Tehát összességében a könyv tartalmi része nekem tetszett. Voltak érdekességek, voltak adatok, volt politika, megoldás ötlet ami néha olyan sci-fi-s volt. De én az  idei pandémia óta úgy vagyok, hogy bármi is lehet. 

 De ami nem tetszett, nos a könyv úgy önmagában, egy vizuális rémálom. A borító az egyetlen ami normálisnak mondható és mondjuk, hogy figyelemfelhívó és jó. Nos, a belseje olyan, mintha egy kb. 10 éves gyerekre rábíznád, hogy ezek a képek erre a két oldalra, ezek a magyarázó szövegek ezek a fontosok, ezek a fontosban a magyarázók, és keress mindegyiknek valami tök eltérő betű méretet és stílust és szerintem még betűfajtát is. Tehát van egy szövegrész nagyobb betűvel, ami két-három mondat/oldal. Mármint konkrétan elfoglalja a lap felét. Van hangyaf*sznyi betű mérettel a képek leírása, hogy mit látsz. Van a szövegben, ami nagyjából normális betű mérettel megy szürke átsatírozás, ami aztán egy leheletnyivel kisebb betű mérettel ki van fejtve a margón...

 Kinyitottam a könyvet és 1. majdnem lehánytam, 2. vizuális sokkot kaptam, és majdnem becsuktam, hogy nem akarom elolvasni. Ha a téma kevésbé érdekelt volna, biztosan nem olvasom el. Tudom, sejtem, hogy azért ennyire sz*r, hogy azért 120 oldalt elérjen, de az istenért már....Nem túl jó reklám, ha kinyitsz egy klímáról szóló könyvet, ami rohadtul pocsékolja a papírt a hülye betű választásaival.... De komolyaaan, miéééééért???? 








Fülszöveg:

"Egy gyakran idézett Obama-mondat szerint mi vagyunk az első generáció, mely tényleg érzi a klímaváltozás hatásait, és az utolsó generáció, melynek hatalmában áll bármit is tenni ellene.
A globális felmelegedés következményeit világszerte érzékeljük, a műanyaggal elárasztott folyókat és óceánokat bemutató képek ösztönösen elborzasztják a nézőt. A kormányok, a nagyvállalatok és az egyes emberek is kezdik megváltoztatni politikájukat és viselkedésüket – ám lehet, hogy mindez túl kevés, és túl későn történik? Visszafordíthatjuk-e a folyamatot, vagy nem maradt más, mint alkalmazkodni az új körülményekhez?"

2020. szeptember 13., vasárnap

J. R. Ward: Éjsötét ​szerető (Fekete Tőr Testvériség 1.)

 

Az emberek változnak. Ha nekem valaki tíz éve azt mondja, hogy vámpíros-romantikus-gyilkolászós könyvet fogok olvasni. Annak azt mondtam volna, hogy nézzél már körbe az olvasmánylistámon. A vámpírok, mint olyan lények kikerültek elég hamar a látószögemből. Ennek feltehetően az Alkonyat volt az oka...elvette a kedvem a vámpíroktól, úgy hogy azok nem is igazi vámpírok voltak - csillogtak vazze!!

 Mindegy is, úgy volt, hogy elolvastam a Szárd Sziklát, amire ráhúzták a pornót, de mégsem volt az. Aztán a kolléganőm felajánlotta, hogy hát zsenge korában (most is fiatal ám... :P), olvasta ezt a sorozatot az első öt rész meg is van neki, elhozza az elsőt. Mondván azért ebben többet kufircolnak, mint a Borsa Brown könyvben. Megjegyezném, valóban többet!

 Úgy voltam vele, hogy hát legyen, talán ezek a vámpírok jobban vámpírok, mint az alkonyatos haverjaik, és talán nem fogom utálni nagyon a történetet, már csak azért is, mert millió része van és nem szeretek félbehagyni sorozatokat. Tehát tervezem a többi részét is elolvasni.

 Aztán elkezdtem, és beszippantott. Egyrészt ezek legalább tényleg vámpírkodtak...meg jah hát amikor nem vámpírkodtak akkor vagy harcoltak, vagy szexeltek. Nem számoltam melyik volt többször, de szerintem ágyban többször voltak, mint csatatéren.

 Viszont ami engem megvett kilóra, az hogy relatíve szerethetőek a karakterek. Kivéve aki nem, de a legtöbbet igazándiból megszerettem. Mondjuk mérges voltam Darius halálára. Mondom, na tök szimpi, tök könnyű kimondani a nevét, ő lesz a kedvencem, erre 30 oldal kb. és meghal...hát mit ne mondjak. Maradtak a hülye nevű vámpírok, de úgy körülbelül a kötet végére már el tudtam helyezni őket, hogy melyik melyik.

A rendőrt utáltam meg Marissát nagyon, meg az ő bátyját is, de a végére legalább mindenki nagyjából megtalálta a helyét és így kevésbé volt irritáló. Azért megjegyezném, hogy Wrath-nak roppant rossz marketingje van a könyv elején és ahhoz képest én őt bírtam a legjobban. És Beth...hát megvan a varázsa, ha a 21. századi vámpírlány beesik az évszázados "mindennek megvan a formalitása" társaságba és kb. magasról tesz rá. A kedvencem az volt, amikor Wrath parancsolt valamit neki, ő meg megjegyezte, hogy erről nagyon gyorsan szokjon le. - Imádom az ő párosukat. 

Tehát úgy gondoltam, hogy nem fogom szeretni ezt a sorozatot, de most mégis szeretem....ki gondolta volna. A világ amit kitalált a szerző igazándiból  jónak tűnik, bár ugye nagyjából tudunk még csak a dolgokról, még nem látjuk az egészet...feltehetően mert a szereplők túl sokat voltak ágyban...

Kíváncsi leszek, hogy mire fut ki majd a dolog, kíváncsi leszek mizu Dariussal, meg mi lesz a rendőrrel meg  a szőke vámpír csajjal.


Belbecs: 4/5

Erős négyes, mert élveztem, de lehetne ez jobb is. Úgy veszem, hogy bevezető kötet, amibe beledobnak egy világba, dobnak eléd x vámpírt, x civilt és x alantast, azt lesz ami lesz, nagyjából rájössz ki kicsoda, de úgy mélységében senkit sem ismersz meg.


Külcsín: 3/5

Én az Ulpiusos kiadást olvastam, így csak arról tudok nyilatkozni. Nem látta szerkesztő. Rengeteg elütés, rengeteg értelmetlen szó és.... rengeteg elütés újból. De olyanok, amiknél a fejedet a falba ütöd, mert így nincs értelme az egésznek. Roppant zavaró volt. Nem tudom, hogy a kövi kiadását átnézte-e már valaki, és úgy adták ki, vagy csak a tördelés lett más és így rövidebb a könyv.


Fülszöveg:

Az ​éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől. Vezetőjük, a jóképű, emberfeletti erővel bíró Wrath maradt az egyetlen tisztavérű vámpír a Földön. Szülei gyilkosait keresi, hogy végre kiegyenlítse a számlát. Küldetése során találkozik a gyönyörű Beth-szel, aki mit sem tud származásáról: nem sejti, hogy félig vámpír. Wrath-nak be kell vezetnie a lányt a halottak világába, hiszen ez az öröksége, a sorsa… Egy új érzés, a testét gyötrő nyugtalanság miatt Beth képtelen ellenállni a veszélyesen vonzó férfinak, aki éjszakánként meglátogatja, ám történetei a Testvériségről és a vérről megijesztik. A férfi érintése lángra lobbantja Beth-t, ám ez egy fenyegető, mindkettőjüket felemésztő vágy…

Kettejük szerelméről, erotikus szenvedélyéről szól a Fekete Tőr Testvériség sorozat lebilincselő első könyve, mely az elmúlt évek legnagyobb romantikus bestsellere lett világszerte.

BORÍTÓK:


Örülök, hogy én az Ulpius által kiadottat olvastam.
Az Alexandráson lévő béna testépítő a fallikus tőrjével elég béna...



KIADÁSOK:

 Alexandra, Pécs, 2018 
448 oldal · ISBN: 9789634473527 · FordítottaLukács Lászlóné
>!
 Alexandra, Pécs, 2018
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634472179 · FordítottaLukács Lászlóné
>!
 Ulpius-ház, Budapest, 2009
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632541051 · FordítottaLukács Lászlóné

 Ulpius-ház, Budapest, 2008

528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632541051 · FordítottaLukács Lászlóné

2020. szeptember 5., szombat

Michael Acton Smith: Belső ​csend

 

Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e erről a könyvről a blogomra is, vagy elég csak a molyos kifakadás róla. Végül úgy döntöttem, hogy leírom ide is a véleményemet, kicsit talán jobban kifejtve.

Az év első felében vettem ezt a könyvet, részben mert a téma érdekelt volna, a mindfulness mostanában kellően érdekel, így szerettem volna többet megtudni róla. A molyon relatíve pozitív értékelések voltak, így gondoltam, hogy bár rohadt drága könyv (3.900), megéri a befektetést és majd rengeteg pozitív és érdekes dolgot fogok megtudni.

Hát, első csalódásom akkor ért, amikor kézbe vettem és kinyitottam. Értem, hogy a 21. század embere nem szeret annyira olvasni és a dizájn nagyon fontos, de úgy érzem van egy arany középútja a dolognak. Itt elbillent a dizájn felé, és kimaradt a tartalom relatíve. A könyv ugyanis 224 oldalas, a szöveg amit tartalmaz, jó ha 50 oldalt kitenne. Amúgy a végén rájöttem, hogy miért 224 oldal és miért kellett széthúzni ennyire (azon túl, hogy könnyebb eladni, ha azt hiszik van is benne valami). A könyv végén ugyanis megmagyarázzák, miért van minden oldalon pontozás a lapszéleken. Dobpergés...nos azért, hogy behajtogasd és akkor egy újabb reklámfelületet adsz az applikáció embereinek, mert kihajtogathatod, hogy Calm ...és nézheted a polcodon. Azok után, hogy  a beépített könyvjelzőt kivágtad és a csuklódra kötötted! Igazándiból, ha nem utáltam volna a könyvet már az elején, akkor ITT lett volna az a pont amikor elhangzik valami nagyon csúnya a számból.

Amellett, hogy miután elolvastad, hajtogass és vágj ki a könyvből dolgokat, a borító anyaga valami borzalmasan béna. Nem igazán puha táblás, de nem is kemény. Megjegyezném, hogy könyv hajtogatáshoz a kemény táblásak jobbak! Pár napi hurcolás után ugyanis meggyűrődött az egész, pedig védve volt és nem úgy olvastam, mint egy állat. Tehát tartósnak sem mondható, bár ugye egy olvasás után úgy is reklámot hajtogatsz belőle.

Igen, a reklám! Zseniális amúgy, 4.000 forintot fizet az ember, hogy megvegyen egy reklám könyvet, ami egy applikációt reklámoz, tudatos jelenlétbe csomagolva. Nagy ötlet volt, aki ezt így megcsinálta, pláne, hogy lefordították magyarra is, bár az app meg angol, tehát pl. ha véletlen érdekelne is az app akkor sem tudnám használni, de ennyi pénzért olvashattam róla, hogy milyen szuper. Bár, amit olvastam, az alapján nem jutott eszembe, hogy egyáltalán próbálkozzak a letöltésével, mert nem hozott lázba.

 A könyv a tudatos jelenlétre fókuszálna, ezért minden klisét amit csak lehetett ők is bedobtak róla. Sok színes kép, sok idézet, és sok olyan dolog, amit ha beírsz a google-ba, hogy tudatos jelenlét, az első oldalon két oldalba összefoglalnak neked! Tehát igazándiból semmi újat nem olvastam. Ja de, hogy van egy ilyen applikáció!

 A másik amit én rühellek, hogy kitöltős  oldalakat raknak bele. Nem annyit, hogy naplónak használd a könyvet, csak annyit, hogyha véletlen azt hiszed, ez remek dolog ide kitölteni (bár ugye, utána hajtogatod a könyvet, így ha írtál bele, sem fogod azt sosem visszaolvasni), akkor sem viszed túlzásba. Talán 10 kitöltős oldal volt, mármint ugyanaz az oldal, csak tízszer....


Belbecs: Nem pontozom, mert nincs mit. Aki soha az életben nem olvasott a témában, annak lehet, hogy tetszik. Főleg, ha oda van az idézetekért, és imádja, hogy két oldalt kitölt egy darab idézet, mert akkora nagy betűvel írták, hogy teljenek a lapok. Mert ugye a hajtogatáshoz kellett a 224 oldal! De aki például a neten már keresgélt a témába, annak ez egy idegesítő dolog lesz, és tudatos jelenlétben húzhatja fel magát a könyvön, és azon, hogy ezért fákat vágtak ki. Arról nem is beszélve, hogy ezért pénzt adott, nem is keveset.


Külcsín:   .... Hagyjuk ...


 HVG Könyvek, Budapest, 2018
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633045923 · FordítottaMoharos Éva

Fülszöveg:
A rendszeres meditáció bizonyítottan jót tesz: fejleszti a kreativitást, az összpontosítást és a hatékonyságot, segít megőrizni testi-lelki egészségünket. A mindennapokban azonban
nehéz időt szakítani arra, hogy behunyt szemmel, nyugodt környezetben meditáljunk akár csak fél órát is.
A Belső csend erre kínál megoldást: a hétköznapi élethelyzetekben alkalmazható tudatosságot. A mindfulness gyakorlása nem igényel különleges felkészülést, a bennünk rejlő kreativitást, spontaneitást hívja elő. A gyönyörűen illusztrált kötet inspiráló gyakorlatokkal, bárki számára elérhető ötletekkel vezet rá, hogyan észleljük a minket körülvevő világot.

Sétálj egyet úgy, hogy nincs úti célod!
Próbáld ki a csokievéstmindfulness-módra!
Ültess növényeket és figyeld a fejlődésüket!
Kapcsold ki a telefonod egy rövid időre!

Mosolyogj, lélegezz és lassulj le!


2020. augusztus 28., péntek

Borsa Brown: A szárd szikla

 

Köszönet a könyvért, annak az olvasónak, aki behozta ajándékba a könyvtárnak! Nélküle, feltehetően sosem olvastam volna ezt a könyvet. Nem mintha, akkora kár lett volna ez, de akkor nem írhatnék róla, és most annyi minden megfogalmazódott bennem ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy ihajja csuhajja.

SPOILERES TARTALOM, BOCSIKA!!!!

Gondoltam, hogy én aztán nem olvasok Borsa Brown könyveket, mégpedig, mert azt mondták, hogy ez pornó. Nem olvasok pornó könyveket (de ha tudsz jó pornó könyvet, kommentbe ajánlj légyszíves!). Megkérdeztem, hogy hát új, meg ingyér volt, beleltározzuk-e. Azt mondták, nem mert hát pornót azt nem. Nem lehet, mert ez nagyon erkölcstelen, meg fúúú. Aki ilyet akar olvasni az vegye meg, vagy kérje át könyvtárközivel.  Mondom, hát oké, ha már ennyire negatív reklámja van, akkor én ezt most jól elolvasom, hogy aztán írok egy olyan posztot, hogy hát halljátok mekkora pornó ez....

Khm.... az van, hogy 100 oldalig még úgy elvoltam, hát oké, nem szexel, mert nincs kivel....Rájöhettem volna, hogy hát ez mégsem lesz akkora pornó, mint mondják. Pedig molyon még értékelést is láttam, hogy valakinek nagyon tetszett, de volt egy rész amikor majd elhányta magát. Mondom magamban, hogy tuti valami nagyon csúnyát csinálnak, valami extrémet, és ott fogok pirulni a könyvtárban ahogy olvasom. Hát... nem nyert. Szerintem a légypetével érlelt sajt lehetett az a rész ami megforgatta az értékelő gyomrát... pedig bíztam benne, hogy nem az lesz!

150 oldalnál, már gyanús volt, hogy ezek szűzen fognak meghalni, mármint egymással nem lesz dolga a sziklának, meg a bolond csajnak. Főleg, hogy a könyv felénél letelt a 3 hónap és találkoztak vagy kétszer akkor is utálták egymást, és hát sejthető volt, hogy a csávó kicsoda a történetben. Letelik a nyaralási idő előáll a remekbe szabott ötletével a főszereplő, és már úgy a fejemet a falba érzés megvolt. Mondom, jó....most már tudja kitől bérli a házat, majd na akkor most jól összejönnek....

Eltelt 50 oldal és összeházasodtak. Nem, le még nem feküdtek egymással, de összeházasodtak! Szigetet néztek, voltak Magyar hadifogolytáboros emberek emlékműve, és disznóvágás...Hát oké...aztán végre lefeküdtek egymással. Ez volt 1 oldal, aztán reggel lett összevesztek és nem beszéltek két napig, akkor elváltak...de mégsem. Igen, amúgy tök kiszámítható. Egyrészt a cím, a borító egyértelművé teszi, hogy ki kivel fog összejönni és hol.

Aztán szexeltek még egyszer egy oldalnyit, és volt még egyszer a 336. oldalon, ott csak egy mondatba összefoglalta az írónő, hogy hát jó volt nekik.


A könyvtárban azon gondolkodtunk (azon túl, hogy bánom, hogy nem nyitottam fogadást, hogy hányszor fognak lefeküdni egymással - amit mindenki elbukott volna), hogy akkor ez most hol pornó. Lehet, az Arab sorozat durvább, de szerintem itt fogadást kötött a szerző valakivel, hogy tud olyat írni, ami nem a szexről szól. Csak előítéletesen szegényt beskatulyázták, hogy hát ő pornót ír. Mindegy, most elolvassa még pár kolléga és próbálkozunk meggyőzni a leltározásért felelőst, hogy hát ha ez pornó akkor Nora Robert, meg úgy a romantikus szekció is az, és hát akkor az miért van. A szürke ötven árnyalatáról és a Férfi alattról nem is beszélve, ami címében már többet csinál, mint a csaj a könyvben.


De akkor úgy a történetről. Van egy nagyon egyszerű női főhős, aki szőkébb a szőke hercegnél...durván szőke. Nem csinál igazándiból semmit. Pénze van, mert egy szerelmi csalódás után (a pasija lefeküdt a húgával), fogott egy térképet, aztán rábökött random egy pontra és oda utazott. Tehát van pénze, bérelt egy házat 3 hónapra, amiből azt 4 lett. Full toleráns munkahely, azt mondod, jövök 3 hónap múlva, az se zavarja őket, ha az aztán 4 lesz. Elmegy egy helyre aminek a nyelvét nem tudja, három hónapra. Bátor döntés, feltételezni, mindenki is tud angolul.

Ott talál egy házat, aminek szép a kilátása, a ház meg totál le van rohadva. Tökéletesen logikusan úgy dönt, hogy marad és rendet rak. Tehát költ még egy csomót arra, hogy élhető legyen az albérlete. Csinál egy csomó totál értelmetlen dolgot, de igazándiból a könyv felénél eltelt a három hónap. Akkor megismerkedik a telek gazdájával, azon a napon amikor haza kéne repülni és benyögi, hogy nem mehet be, mert holnapig ki van fizetve. Mint egy ötéves. Aztán kiharcolja, hogy még 2 hétig ott legyen, mert két hétig takarított....totál logikus.

Aztán a szomszéd bácsinak végre sikerül leitatnia, aminek az a következménye, hogy kell neki a ház, mivel azt csak olasz veheti meg, hát érdekházasságot köt a tulajjal. Mert hát ez egy totál logikus döntés. Erről senkinek nem szól, csak a szomszéd csávónak, meg hát szól otthon hogy vesz egy házat, és még két hétig marad. (mert olyan fene toleráns mindenki, és mindegy mit csinál, elfogadják, hogy szerelmi csalódásos kislány és meg kell adni neki amit akar).

Marad, túrázik, forr a levegő, rajtuk kívül már mindenki tudja, hogy nem érdekházasság. Mindenki tudja, hogy totál egymásba vannak habarodva, aztán végre ők is megtudják ezt. Lassan esik le nekik...de nagyot koppan.... és így tovább. Az egész könyvben 3 szex jelent van abból az egyik az egy mondat.


Összességében: Ez nem rossz könyv. Ha pornót akarsz olvasni, akkor rohadt szar, de ha valami romantikusat, amiben senki sem komplett de a táj oké, akkor ez remek választás! Kedvem lenne elmenni oda...bár nem sok dolgot lehet ott csinálni, fürdésen, szamarakon, hegymászáson és ....fürdésen kívül. Jah halászni.

Amitől viszont agyzsábát kaptam az a főszereplő gondolatai. Úgy örültem volna, ha nem látok a gondolataiba. Így is szegény egyszerű, mint egy faék, de így még irritáló is volt. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom, hogy miért kellett azt annyira kihangsúlyozni, hogy ha izgul akkor megy a hasa. De ezt úgy 5-ször biztos. Többször ment a hasa, mint ahányszor d.*got.....


Tehát, nem akarok senkit megbántani, el lehet olvasni. Tervezem olvasni még Egy könyvet az írónőtől, remélhetőleg abban nem ennyire béna szexjelenetek lesznek. Nem rossz ez, csak nem nekem való... Ebből adódóan nem pontozom sem itt sem a molyon. Mert nem akarom lehúzni. Egy csomó embernek tetszik, és úgy összességében gyorsan haladós könyv....





2020. augusztus 24., hétfő

Én és a blog

 9 éve indítottam a blogot, nem titkoltan azért, mert szeretek írni. Szeretem leírni a véleményemet a könyvekről, és úgy általában a dolgokról. Idén valahogy nem megy az írás. A blogot kissé háttérbe szorítottam, főleg azért, mert nincs miről írnom. Sokkal kevesebbet tudtam olvasni, mint amennyit szoktam, így természetes, hogy kevesebbet is írok róla.

Ez a Covid-os év, úgy ahogy van kicsit furcsa és kicsit megbolygatja az embert. A blog írást ennek ellenére nem adom fel, amint lesz miről írnom írni fogok. Csak nem fogok stresszelni, hogy minden hónapba legalább 4 poszt legyen, ha a terveimet össze tudom szedni az már jó. Örülnék, ha lenne miről írnom, és lenne ihletem is, de jelenleg most annyira nincs.

Viszont a recenziókkal felhagyok. A nálam lévőket a lehető leggyorsabban szeretném elolvasni, és szeretnék írni róluk, hiszen ezért kaptam őket. De a továbbiakban szeretném az olvasásaimból kivenni azt, hogy Kell. Én választottam a recenziókat, de néha inkább teher volt a teljesítési kényszer, hogy mindenképpen írnom kell róla. Úgyhogy ami nálam van azzal haladok, remélem idén kipipálhatom mindet.

 Így is rengeteg könyv lesz amit olvasni akarok, könyvtár, kölcsön könyvek, és néha napján veszek is könyveket. Ez a Covidos év meglehetősen sokszor sarkalt arra, hogy vegyek könyvet, azzal támogatva  a kiadókat. Annak ellenére, hogy megfogadtam, hogy könyvet csak nagyon hmm...ritkán veszek. Ha már egyszer könyvtárban dolgozom illenék használnom is.

Bízom benne, hogy a jövőben is írok könyv kritikákat, vagy ajánlókat. Hogy lesz olyan könyv amiről szívesen írok. Vagy azért mert annyira jó, hogy muszáj írnom róla, vagy azért, mert annyira sz*r, hogy megér egy posztot! Remélem előbbi, mert idén ami annyira sz*r volt azt inkább félbehagytam :D


2020. augusztus 2., vasárnap

Ezt tervezem Augusztusban olvasni

A júliusi tervek 2/3-a sikerült. Az Egy fiús könyv illetve az Ezerarcú Japánt sikerült elolvasnom. Az egyikből poszt is készült a másikból csak molyos értékelés. A harmadik könyvemet is elkezdtem amúgy olvasni, csak jelenleg nem igazán tartok benne sehol sem, talán majd ebbe a hónapba.
 És akkor nézzük is, mit tervezek Augusztusban olvasni, feltételezve, hogy nem lesz olyan meleg, hogy ne legyen erőm olvasni, hogy leszek annyira fitt, hogy nem az alvást választom olvasás helyett...


Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe 

Fülszöveg:
Daniel Goleman a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk a tőle megszokott humorral és éleslátással. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk. Ki gondolná, hogy a „gyógynövény” alapú samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színező festék anyagától leukémiások lesznek. Vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.

Miért: Mert érdekel a könyv, egy jó ideje nézegettem már. És nem mellékesen a Világlátós kihívásomra is jó lehet, ha véletlen megrekednék az Öröknyárral. 
ALAHAMADI BE – Olvass egy márciusban született írótól!


Katherine Addison: A ​koboldcsászár (A koboldcsászár 1.) 

Fülszöveg:

A császár legifjabb, félig kobold fia egész életét száműzetésben töltötte, távol az udvartól és az ottani, halálos intrikáktól. Amikor azonban apja és három fivére életüket vesztik egy gyanús balesetben, egyedüli örökösként kénytelen elfoglalni a helyét a trónon.

Maia nem ért a politikához, nincsenek sem barátai, sem szövetségesei, és bármelyik pillanatban vele is végezhet az, aki a családja elleni merényletet elkövette. Miközben láthatatlan ellenfelei a trónjára és az életére törnek, és talpnyalók próbálják saját érdekeik hálójába vonni, gyorsan meg kell tanulnia, hogyan álljon helyt császárként.

Miért: Nos, sokat gondolkodtam a  Világlátó kihívásnál a ROVA PALACE COMPLEX – Olvass el egy könyvet, aminek legalább 75%-a egy kastélyban/palotában játszódik! ponthoz tartozó könyvön. Kaptam rengeteg ajánlást, és ez az ami a legközelebb áll az érdeklődési körömhöz. Úgyhogy bízom abban, hogy tényleg nagyrészt kastélyban vagy palotában játszódik. Ha ezt és a Zöld út a Jövőbent is elolvasom akkor kész is vagyok ezzel a fordulóval. Úgyhogy bizakodó vagyok.

Adam Bray · Lorraine Cink · Melanie Scott · Stephen Wiacek: Minden ​ami Marvel 

Fülszöveg:
HŐSÖK ÉS GONOSZOK
JÁRMŰVEK
FEGYVEREK ÉS TECHNOLÓGIÁK
KOZMIKUS ERŐK
VARÁZSEREJŰ TÁRGYAK
BOLYGÓK ÉS LÉTSÍKOK
ORSZÁGOK ÉS HELYEK
Teljes körű útmutató a Marvel-képregények mozgalmas világához.

„Csináljunk valami őrültséget… mondjuk mentsük meg a világot!” (Vasember)

Miért: Hogy haladjak a kölcsön könyvekkel is. Elvégre nem nézegetni kértem őket kölcsön, hanem azért, mert szeretném elolvasni. Úgyhogy reményeim szerint egy csomó remek könyvet sikerül olvasnom a hónapban. Befejezni az elkezdetteket, vagy tényleg elkezdeni, amiket bejelöltem már és nem csak ide-oda rakosgatni.

2020. augusztus 1., szombat

Ez volt Július

Hűha, igazándiból ez a hónap úgy elrepült, hogy szinte pislogni sem tudtam :)
A munkahelyemen most már úgymond rendesen vagyunk nyitva, tehát teljes időben, kivéve a szombatok. Az új rendszerrel még mindig ismerkedünk. De igazándiból rájöttem arra is, hogy mindig, ha valami új, azt meg kell szokni. Rengeteg pozitív dolga van az új rendszernek, viszont néha érthetetlen dolgokat csinál, úgyhogy van amikor még beszélgetünk vele :) Jelenleg még arra nem jöttünk rá, hogy mi alapján akarja a késedelmit számolni. És igen, elég nehéz dolga van a karanténos időt kivenni, meg a türelmi időt kivenni, de van egyénileg türelmi időnk (3 nap), azt kezelni...úgyhogy néha kicsit veszekszünk vele, de megszokható. Éljen a Corvina!!
 A hónapban voltam szabin, úgy másfél hétig. Egy hétig vigyáztam a szüleimmel együtt az unokaöcsémre és unokahúgomra, két három és negyed éves gyerek roppant aranyos, csak azért fárasztó. Sokat rontanak az olvasási kedvemen.
Aztán egy hétig itthon vigyáztam a házra, míg a szüleim nyaraltak. Gondoltam, hogy akkor addig én majd jó sokat fogok olvasni. Nos egy francot olvastam. Néztem filmeket, meg sorozatokat, meg egy csomó dolgot megcsináltam, meg rendet raktam, meg a kutyát egzecíroztattam.... de olvasni, nos olvasni nem olvastam.
 Aztán itt volt ez a hét, amiben olyan meleg volt, hogy ÉLNI sem volt kedvem túlzottan, nem hogy még hasznosan eltölteni a perceimet. A hét vége felé már azért sikerült olvasnom is, és kicsit feltámadni, de eléggé le vagyok eresztve. Remélhetőleg a derekam lassan rendbe jön, mert kicsit leroggyantam, de hétfőn szervizbe kéne vinnem a bicajt, ami roppant nehéz feladat lenne, ha nem tudnék tekerni.
De ma így este kicsit elszórakoztam a sablonnal, meg az új blogger felülettel. Jelenleg úgy gondolom, hogy egy időre ez marad a sablon, úgyhogy meg kell szokni. Szeretem a kéket, de a másik túl sötét volt és szerettem volna kicsit egyszerűbb, kicsit világosabb megoldást.

És akkor mit olvastam Júliusban:

Dela Kienle: A világ műanyag nélkül2020. június 30., 15:25 → 2020. július 1., 07:0848>
Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv2020. június 24., 06:45 → 2020. július 12., 14:42382>
Ezerarcú Japán2020. július 1., 21:42 → 2020. július 12., 22:17224>
Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!2020. június 16., 22:29 →0>
Hannu Rajaniemi: Öröknyár2020. július 13., 07:12 →12>
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája2020. július 13., 13:56 →51>
Mikael Krogerus – Roman Tschäppeler: 52 változásmodell2020. július 2., 09:00 →76

Khmm... hát nem sokat. A Japános könyvet gyorsan lehetett olvasni és az Egy fiús könyv is gyorsan haladós volt....a többi meg sajnos még fogalmam sincs, hogy mennyire haladós. A Változásmodelles könyv lett az, amit a buszon olvasok, tekintve kis méretét. Az Öröknyár lenne az, amit itthon olvasok, csakhogy valahogyan itthon nem nagyon sikerült olvasnom. Mert vagy fáradt vagyok, vagy fáradt vagyok. Az utazó macska krónikáját benn olvasom a munkahelyemen. A rengeteg haladás is mutatja, hogy jelenleg nem sok időm van olvasni benn sem. Ami amúgy egyrészt pozitív dolog, hisz nem azért fizetnek, hogy olvassak. Másrészt jelzi azt, hogy 30 fokban roppant nehéz bármire is huzamosabb ideig figyelni. Így marad, hogy csak a munkára figyelek, arra 100%-ban és üres perceimben nézek ki a fejemből, vagy vízért megyek, vagy iszok.

Mivel gazdagodtam a hónapban:
 Nos igazándiból 1 darab könyvvel, amit végül úgy döntöttem, hogy megveszek és nem könyvtárközivel kölcsönzöm ki:

Werner Tiki Küstenmacher – Lothar J. Seiwert: Simplify your life

Még nem álltam neki, de már hamarosan az jön, emellett van még négy könyv, amik egy ideig nálam lesznek. Vagy míg nem döntöm el, hogy elolvasom-e őket. Vagy, míg ténylegesen nem kerülnek olvasásra.

  1. Hajnali 5 óra klub
  2. A változás te magad légy
  3. Zöld út a jövőbe
  4. Az érett személyiség

Illetve AniTigertől nálam van most kb. 8 könyv, ami szintén olvasásra vár, illetve a kollégáimtól 2 képregény és 1 könyv amik várakoznak arra, hogy sorra kerüljenek. Emellett persze van nálam könyvtári könyv is ....




Illetve kaptam születésnapomra AniTigertől és Szimirzától ezt a jó kis Vajákos nyakláncot. Amit már körülbelül azóta nézegettem, mióta láttam a sorozatot.
 Úgyhogy, most nagyon lelkesen mindig hordom, bár a melegben beismerem nem a legjobb ötlet, mert amúgy van súlya, és remekül hozzám tud szegényke tapadni. De annyira imádom, hogy ennyit megér.
 Amúgy rájöttem, hogy roppant nehéz nekem ajándékot venni, mert nagyon kevés dologra vágyom, vagy vágyom és nem veszem meg. Jelenleg a kívánságlistámon nincs semmi, illetve a molyoson azt hiszem 3 könyv. De ha sikerülne megvetetnem a könyvtárral akkor azok sem kellenének. Igazándiból egy-két év alatt 4 könyvespolcból 3-at kiselejteztem, és próbálok a minimalizmus felé menni. Élmények, idő amit lehet adni, társaság és ennyi. Bár idén ahányan megköszöntöttek, majdnem mindenkitől édességet vagy kaját kaptam....ami azért vicces, mert eldöntöttem, hogy nem nagyon veszek édességet és próbálok lefogyni...hát akkor augusztustól!


Csak úgy mellékesen :) 34 éves lettem, 11 éve molyolok és 9 éves  a blog. Igen-igen mindez történt a hónapban. Illetve lett új telefonom, mert a régi már nem volt olyan jó (nem szeretett engem), most egy Redmi 8-asom van, és lett egyedi tokom, ami saját fotóból készült. Ebből a fotóból: