Tehát olvastam az év első két hónapjában is, viszont jóval kevesebbet, mint gondoltam. Terveim szerint a teli időszakban sokat olvasok, és sokat írok a blogra majd. Ez volt a terv. Aztán valahogy túl fáradt voltam itthon már olvasni, benn a munkahelyemen meg hála az égnek annyi munka van, hogy olvasni éppenséggel nem nagyon volt időm. Talán a héten pár oldalt. Ebből adódóan viszont buktak az olvasási terveim, hogy én aztán most jóóóó sokat fogok olvasni, és írni. Amiket elolvastam máig: Karin Kuschik: 50 mondat, ami megkönnyíti az életet Neil Gaiman: Csillagpor Walt Disney – Mágikus szemek Monica Sweeney: Engedd el végre! Michaela Döll: A gránátalma titkai Phoebe Garnsworthy: Napi rituálék Chella Quint: Légy menzeszpozitív! Ugye az elsőről írtam is. A második újraolvasás volt, így igazándiból nem terveztem róla írni. Még mindig imádom a Csillagport és még mindig úgy gondolom Gaiman egyik legjobbja. A Mágikus szemeket igazándiból nem olvastam, csak néztem, és sajnálom, én totál nem l
Forrás Volt olyan idő, amikor több könyvtárnak is tagja voltam. A Dunaújvárosi Egyetem könyvtárának, a Nagyvenyimi könyvtárnak és persze a munkahelyemen is van tagságom (József Attila Könyvtár - Dunaújváros) Volt, hogy hazahordtam egy csomó könyvet, amit aztán visszavittem olvasatlanul. Mert ugye nem volt rá idő, nem volt már hozzá kedvem, vagy előjegyezték. Kellett pár év, hogy rájöjjek, hogy teljesen fölösleges hazahordanom egy csomó könyvet, hiszen minden nap ott vagyok, tehát ha adott könyvet majd csak utána hozom haza, ha már visszavittem az előzőket, akkor sem dől össze a világ. Persze, lehet, hogy addigra valaki kikölcsönzi, mire kivinném...igen ez is egy időben frusztrált, aztán ránéztem a várólistámra, és mivel kb. 200 kötet van rajta, aminek nagy részével rendelkezik a munkahelyem, kiderült ez sem éppen valós félelem. Mármint, hogy nem lesz mit olvasnom, ha véletlen a munkahelyemen jutok a könyvem végére és akkor mit csinálok hazafelé a buszon, ha nem lesz könyvem ;) Aztán