2017. január 15., vasárnap 0 megjegyzés

Őrülten Boldog Sorsolás

Véget ért az Őrülten Boldog Nyereményjáték!
Köszönöm, minden egyes résztvevőnek a játékot, öröm volt olvasni a megfejtéseket.

A helyes megfejtések:
1. A kínai horoszkóp szerint 2017 minek az éve?  Kakas
2. Mi látható az Őrülten Boldog című könyv elején? Mosómedve
3. Te mitől szoktál őrülten boldog lenni? Ide bármit elfogadtam!

Összesen 61 levél érkezett a nyereményjátékra, ebből 58 megfelelő tárggyal, és ebből 54 helyes válaszokkal! Szerettem olvasni, hogy ki mitől őrülten boldog, és párnál legszívesebben rögtön odaadtam volna a nyereményt, annyira jó / aranyos volt!
 A sorsolás is lezajlott, pár perccel ezelőtt, így a nyertes, akinek ma Fortuna kedvezett:


Bernadett Gyimesi


Gratulálok a nyereményedhez, hamarosan megkereslek emailbe, és kérem add meg elérhetőségeidet, hogy mihamarabb gazdagabb lehess egy Őrülten Boldog Könyvvel :D


2017. január 8., vasárnap 0 megjegyzés

Héctor García Kirai – Francesc Miralles: Ikigai

A könyv kinézete megvett engem kilóra. Gyönyörű kiadás, amit jó kézbe venni. Meglehetősen sokat adtak a külcsínre a kiadónál. Keménykötésű, beépített könyvjelzővel, gyönyörű cseresznyevirágos borítóval, kellemes betűtípussal. Hívogató alcímmel, és címmel.
 Mert hát kit nem érdekel a hosszú élet Japán titka, vagy csak úgy a titka is? Ki az aki nem gondolkodik el, ha egy teljesen ismeretlen szót talál címként? Az Ikigai nekem teljesen ismeretlen volt, a könyv olvasása előtt. Sajnos, olvasás után sem lettem sokkalta jobban felvilágosítva, viszont borzalmasan sokszor használták az ikigai szavat a könyvben.
 Sokkal jobb is lehetett volna a könyv. Sokkal-sokkal jobb is. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam, mert mondott újat, csak éppen nem a hosszú élet Japán titkairól, arról alig egy fejezet szólt. Viszont sokat megtudtam arról, hogy vannak bizonyos Kék zónák a földön, ahol az átlagosnál jóval magasabb a megélt évek száma. Tehát ott nem igazán nagy szám 100 évesnek lenni, mert már-már elvárás. Ott olyan körülmények vannak, feltehetően olyan génjeik is az embereknek, amik segítik azt, hogy egészségesen és fitten maradjanak akár száz év felett is. Be kell ismernem, hogy ezekről a kék zónákról itt olvastam először és fel is keltette a figyelmemet, így feltehetően fogok majd még olvasni róla. Molyon találtam is egy könyvet erről, ami meg is van a könyvtárnak, úgyhogy beütemezem majd. (ezt találtam: Dan Buettner: A hosszú élet oázisai – Földünk Kék Zónái)
 Tehát a kék zónákról megtudtam egy csomó mindent, csak pont a japán vonatkozások szorultak a könyv végére, meg el-el ejtve néhány megjegyzést. Nem éreztem azt olvasás közben, hogy valaki szerkesztette volna a könyvet, ugyanis nagy ugrások voltak, meg szétszórtan mindenféléről beszéltek. Olyan érzésem volt, mintha a jegyzeteiket így egymásra pakolták volna és kiadták volna, arra sem ügyelve, hogy valami rendszer legyen benne. Ez olyan csapongó volt, hogy japán dolgok – világ többi része – kék zónák – étrend –japán dolgok –japán étrend – valami a világról – mozgás – japán dolgok. Tehát olyan összecsapott.
Forrás: internetwork.hu

 És sajnos igazándiból a hosszú életről nem tudtam meg mindent. De egy dolgot igen, és ez nagyon-nagyon tetszik a japán vonatkozásban. A bizonyos ikigai. Mely, az egészséges étrenden túl, az egészséges mozgással teli életen túl, azt jelenti, hogy legyen célod az életben. Ha van egy cél, egy ok, egy dolog, amit szeretsz csinálni, ami értelmet ad, hogy minden nap felkelj, akkor meglehetősen sok napig felkelsz, hogy ezt megtedd. Az ikigai olyan, belső dolog, életcélnak is nevezhetjük. Szóba került a Flow (áramlás) is a könyvben, és az is ilyesmi. Amikor nem érzed tehernek, amit teszel, amikor csak úgy repülnek az órák, amikor azt teszed, amit szeretsz és képes vagy teljesen kikapcsolni. Ez az állapot az, ami képes biztosítani a hosszú életet.  Adj célt az életednek, és törekedj a tökéletességre abban, amit csinálsz. Legyen ez íjászat, főzés, vagy bármi más.
 A másik ok, amiért az a bizonyos sziget japánban a világ legtöbb öregét „kitermelte”, hogy borzalmasan nagy az összetartozás. Egymagadban is elélhetsz persze 100+ évig, de jóval nagyobb az esélyed erre, ha egy összetartó társaság tagja vagy. Legyen az egyházi, de együtt élő közösség, vagy legyen, az a japán falu ahol mindent együtt csinálnak, mindig mindenkinek megvan a dolga. Kiskoruk óta abba nevelték bele őket, hogy közösen termeljenek, közösen főzzenek, építkezzenek. Relatíve mindent közösen tegyenek. Így mindig, mindenkinek volt hova tartoznia, és ez is a hosszú élet alapköve. Legyen célja az életednek, legyen, akivel ezt megéled, és légy aktív. Japán faluban még a 100-110 éves öregek is lazán sportolnak (jó nem maratont futnak, de hozzájuk mérten sportolnak), rengeteget találkoznak egymással, sokat ünnepelnek, sokat beszélgetnek, miközben művelik a konyhakertjüket, meg a rizs és egyéb nagyobb földeket.
 Nagyon tetszett a hozzáállásuk, a legtöbben azt mondták az interjúkba, hogy a hosszú élet titka, hogy boldog legyél, nevess sokat, mozogj sokat, és pozitívan szemléld a világot. Ismerjük be, hogy negatív életképpel nem nagyon élnek 100 évig az emberek, mert hisz már az élet értelmét is megkérdőjeleznék. Ha minden nap úgy kelnél fel, hogy „jaj, miért élek”, ellenben ha pozitívnak látod a világot, ha kedved van felkelni hajnalba, és menni, csinálni a dolgod, akkor valahol logikus, hogy ez a ritmus ez a belső erő sok-sok évig mozgat.
 Azon felül, hogy megélik persze a 110-120 évet is ezek a japán emberek, meglehetősen önellátók sokáig. Fizikailag és mentálisan is jóval tovább fiatalok még. Az étrendjük amúgy borzalmasan változatos. Elképzelve ezt európai viszonyba, nos, nehezebben, de persze kivitelezhető lenne itt is. Jóval kevesebb sót és édes dolgot esznek, cukrot, mint fehér cukor szinte semennyit sem. Ha cukor, akkor nádcukor, mert azt termesztenek. Sót, a szigeten még a Japánhoz mérten is kevesebbet fogyasztanak. Sosem eszik magukat pukkadásig. Elvük, hogy ha 80%-ig jól vagy lakva akkor hagyd abba, és ne egyél tovább. Mert így nincs az a teltségérzet, és tompulás, és az emésztés is jobban szereti ezt. Jobb a testnek, ha nem laksz annyira jól, hogy azt legszívesebben lefeküdj aludni.

Belbecs: 4/5
Többet vártam a könyvtől, de rengeteg jó dolgot olvastam. Rengeteg dolognak utánanézhetek majd. Kiindulási pontnak például meglehetősen jó. Egy jobb szerkesztést megérdemelt volna. Ha nem ugrálunk ennyire a témákban, akkor jobban tetszett volna. Ettől még elhiszem, hogy ezt találták jónak az írók, csak nekem nem tűnt emiatt összeszedetnek, pláne nem japán vonatkozásban. Sokkal több japán vonatkozást vártam.
Külcsín: 5/5
Mint azt a poszt elején is írtam. Nagyon-nagyon bejön a könyv kivitelezése és borítója. Gyönyörűséges :)

Fülszöveg:
A japánok úgy tartják, minden embernek megvan az ikigaija, vagyis a létezésének oka.
Az ikigai az egyik titka az Okinava-sziget lakóinak, akik a világ leghosszabb életű emberei közé tartoznak. A szerzők egészen az Okinava északi részén található Ogimi településig utaztak, ahol több száz interjút készítettek. Leginkább a féltve őrzött titok érdekelte őket: hogyan találták meg a hosszú életű japánok a létüket elégedettséggel, boldogsággal és értelemmel megtöltő ikigait.
A kötet célja, hogy segítsen az olvasónak megtalálni a saját ikigaiát. Közben a japán filozófia számos olyan elemével is megismerkedhetünk, melyek segíthetnek megőrizni a test, elme és szellem egészségét.
Okava Miszao egészen száztíz éves koráig ellátta önmagát – közben összesen három különböző évszázadban élt. Mikor tudósok arról kérdezték, hogyan vigyázott az egészségére, csak ennyit válaszolt: „Szusit ettem, és aludtam”.





Eredeti megjelenés éve: 2016
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 208
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789633109182
Fordította: Varju Kata

Prológus – Egy rejtélyes szó
Az ikigai filozófia
A fiatalság titka
A hosszú élet mesterei
A logoterápiától az ikigaiig
Áramoljunk a feladatokkal!
Mire inspirálnak a hosszú életű emberek?
Az ikigai étrend
Könnyed testmozgással a hosszú életért
Rugalmas ellenállás és vabi-szabi
Epilógus Ikigai, az élet művészete
2017. január 4., szerda 0 megjegyzés

Őrülten Boldog Nyereményjáték!


Úgy döntöttem, hogy 2017-et kezdjük egy Őrülten Boldog nyereményjátékkal!
Ugyan nekem nem jött be a könyv, nem tetszett, de ez nem jelenti azt, hogy másnak sem fog. Tetszhet ez bárkinek! És én megadom az esélyt egy embernek, hogy elolvashassa, de ne kelljen neki megvennie!
Tehát nyereményjátékot hirdetek! A feladat nagyon-nagyon egyszerű. Összesen három kérdésre kell válaszolni helyesen. A részletek:

A válaszokat küld: st.metatron@gmail.com címre!
A tárgy legyen: Őrülten Boldog Nyereményjáték (fontos, ha nem ez lesz törlöm a levelet)

A kérdések:
1. A kínai horoszkóp szerint 2017 minek az éve?
2. Mi látható az Őrülten Boldog című könyv elején?
3. Te mitől szoktál őrülten boldog lenni?

A beküldési határidő: 2017. január 14. (éjfél)
Sorsolás: 2017. január 15.

Csak magyarországi címre postázok. A nyertest emailben keresni fogom, a sorsolás után.

Játékra fel, kezdődjön Őrülten Boldogan  2017!
0 megjegyzés

Jenny Lawson: Őrülten boldog


Szeretni szerettem volna ezt a könyvet. Amikor megjelent és figyeltjeim közül olvasni kezdték vártam. Vártam, hogy ez most jó lesz-e vagy sem, majd kívánságlistáztam, amikor úgy láttam, hogy bizony ez egy remek könyv, ezt nekem is mindenképpen el kell olvasnom. Aztán rájöttem, hogy talán nem kellett volna.
 A könyv szerzője beteg. Mármint szó szerint beteg és nem csak én mondom rá, hogy beteg. Depressziós, pánikrohamot kapó és ezer más mentális baja van. Ami persze szomorú dolog, és sajnálom is kicsit, de. De ő egy író, elméletben több könyve is megjelent Amerikában, tehát feltehetően nem egy rossz író. Lehet, hogy még szeretném is, ha nem ez a könyve kerül elsőnek a kezembe. Ugyanis sajnos ez pont az a könyve, ahol leírja az összes létező baját, elmebaját, képzelgését, és pánikját, mindent, amit lehet nem így kéne leírni. Tehát, lehet, hogyha őt más könyvével ismerem meg és ez csak az x. Könyv, akkor jóval többre értékelem ezt, így viszont nem.
 Nem jöttem rá, hogy a könyv kinek szól, és relatíve miről pontosan (a bajain kívül). Nem vagyok ugyanis abban biztos, hogy ha ezt egy depressziós elolvassa, mondjuk a vidámabb életszakaszában, akkor az jó lenne neki. Túl sok negatív dolog van a könyvbe ahhoz. Nem hiszem, hogy ha egy pánikbeteg ezt elolvassa, az segíteni fog neki, azon kívül, hogy bólogathat, hogy jah ő is érzi ezt néha. Nem tudom őszintén, mert se nem vagyok depressziós, sem pánikbeteg és elméletben semmi mentális problémám nincs. És akkor ide is értünk. Ha ezt egy teljesen normális ember olvassa, akkor tudni fog pár dolgot Jenny depressziójáról, kétségeiről, és őrült napjairól. De pl. a depresszióról nem lesz több képe, sem másról.
 Úgy gondoltam az olvasás közben, hogy jobb lesz a vége felé. Megszokom a stílusát, és kevésbé fog, idegesíteni. Nos, nem, sajnos a végén még mindig ugyanannyira elmebetegnek gondoltam, mint az elején, és nem tudtam úgy igazán nevetni rajta. Viszont van benne pár jó gondolat, csak azaz igazság, hogy az úgy elrejtve az egészben, és sajnos túl kevés ahhoz, hogy felhúzza a könyv értékét a szememben.
 Rengeteg dolog van túlmagyarázva a könyvbe. Én eleve nem szeretem, amikor adott valami és azon rugózik oldalakon keresztül, aztán újra visszatér és újra. Borzalmasan tud idegesíteni az ilyesmi, és Jenny folyamatosan ezt csinálta. Érdekes az élete, érdekesek a dolgok, de példának okért, viccesnek nem találtam. Örülök, hogy ő ott ahol él híres (?), és hogy van férje, aki elviseli, és gyereke, és hogy nem kell aggódnia amiatt, hogy nem lesz hol lakniuk. Tartom, hogy a férje borzalmasan sokat tesz azért, hogy az egész betegséget túlélje a házasság és család. És Jenny is borzalmasan sokat tesz ezért, és ezt neki pozitív pontként jegyzem fel. Mert nem hagyja el magát, és ez remek dolog. Lehet, hogy a könyvet olvasó depressziósok, ha nem lesznek a könyvtől még depisebbek akkor hasznosítják, a tanácsait (doki, terapeuta, gyógyszerek). Mondjuk, azt nem hiszem, hogy jó tanács, hogy igya részegre magát az ember, de hát mindegy, vannak nem megfogadni való tanácsok is.
 Úgy vélem ez a könyv olyan terápia jelleggel íródhatott. Amolyan írd ki magadból mi bánt, mi fura, milyen mentális bajod van. Ami szerintem egy nagyon-nagyon jó dolog. Csak mondjuk nem kell kiadni. Meg mondjuk lefordítani pláne nem kell. Leírni simán, de ott végének kellene lenni a történetnek. Leírja, ez segít neki, de nem adja ki. Bár no, 21. század mindenki kiadhat mindent, ha van elég pénze. És ismerjük be, neki van és feltehetően ebből a könyvből is remekül profitál.



Belbecs: 2/5
A két pont arra, hogy volt benne pár jó gondolat, talán párszor el is mosolyodtam. De nem, nem érzem azt, hogy engem megtalált volna ez a könyv. Vagy nekem íródott volna. Elfogadom azt, hogy tetszik egy csomó embernek, de nekem nem.

Külcsín: 4/5
Nekem tetszik a borító. De tényleg szerencsétlen kitömött boldog állat! De komolyan a borító, a cím, az alcím mind az ami miatt én magam is megvettem volna a könyvet, ha nem kapom meg karácsonyra. És igazándiból illik is a könyvhöz a borító. Elgépelések vannak a könyvben, csak arra nem jöttem rá, hogy direkt vannak-e benne, mert Jenny írta, hogy borzalmas ilyen szempontból, vagy szimplán a magyar szerkesztők elsiklottak felette. Rejtély.

Fülszöveg:
Egy elképesztően vicces és kacagtató könyv a bénító depresszióról és a szorongásról? Ez aztán szörnyen rossz ötletnek tűnik… De Jenny Lawson éppen ezekben a szörnyen rossz ötletekben a legjobb! Őrülten boldog című könyvében az egész életét végigkísérő mentális betegséget járja körül a maga egyéni, utánozhatatlanul humoros stílusában.
A szerző saját életének nem mindennapi történeteiből szemezget: az egyik pillanatban még két elvetemült hattyú tör az életére, aztán kap három döglött macskát postán, egy harmadik írásban pedig már a depressziójával járó bénultságról és tehetetlenségről vall kegyetlen őszinteséggel.
Ez a nyíltság arra irányítja a figyelmet, hogy el kell fogadnunk mindazt, ami megkülönböztet minket a többi embertől, majd felhasználni, hogy lenyűgözően és felháborítóan boldogok legyünk. Ahogy Jenny anyukája fogalmaz: „Talán nem is annyira borzasztó őrültnek lenni.”

Eredeti megjelenés éve: 2015
Kiadó: Kossuth
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 320
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789630986205
Fordította: Szép Krisztina
2017. január 2., hétfő 0 megjegyzés

Üdv 2017! - A boldogság éve

Békés, Boldog, Könyvekben gazdag 2017-et mindenkinek!
Gondoltam, megírom az éves összesítőmet, és akkor már az idei elképzeléseket is, és fogadalmakat. Már ha nevezhetjük fogadalomnak azt, hogy nem akarok megfogadni szinte semmit sem.
Tavaly 88 könyvet kezdtem el olvasni, 11-et félbehagytam. A legtöbb félbehagyás indoka az, hogy nem volt hozzám illő a könyv. De volt olyan, amit azért hagytam csak abba, mert előjegyezték és vissza kellett vinnem. Ezeket amúgy tervezem idén már be is fejezni.
Ebből a 77 befejezett könyvből rengeteg borzalmas volt, amiket így utólag sajnálom, hogy végül nem hagytam félbe. Feltehetően az olvasási kedvem is ezek miatt zuhant meg egy kicsit az év folyamán. Igen, borzalmas, amikor olvasni akarnál, de amit elkezdtél könyv olyan rossz, vagy olyan érzést nyújt, hogy inkább bármi mást csinálsz, minthogy leülj olvasni. Elnézve most a csillagozásokat molyon, a legtöbb könyv közepes volt, amit olvastam. Összesen 9 olyan könyv volt, amire maximális csillagot adtam!
A top 5 legjobban tetsző könyv 2016-ban:
Nem igazán tudom rangsorolni, mindegyik adott pluszt az életemhez, mindegyiket nagyon szerettem. De a tavalyi olvasmányaim közül ez az az 5 amit bárkinek bátran merek ajánlani, mert úgy hiszem tetszene nekik. Annak ellenére, hogy az 5 könyv 5 műfajt képvisel, méghozzá jó távoliakat egymástól.

 2016-ban:
14.441 – oldalt olvastam
77 könyvet olvastam el
11-et hagytam félbe
68 könyv került a birtokomba
5 könyvet nyertem (A legutolsó nyereményemnek örülök a legjobban J. Goldenlane: Csillagok szikrái )
2 író kommentelt a blogomra, ebből 1 kedvesen
1 könyvet kaptam tiszteletpéldányba (Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya , aminek borzalmasan örülök, és felvillanyozta a decemberemet, ezt idén olvasni is akarom!)
2 recenziót vállaltam, ebből egyről már írtam (a másikat meg próbálom hamarosan sorra keríteni)
11 könyvet kaptam (ünnepekre, és csakúgy is @Fallen_Angeltől csak úgy, itt is köszi:*)
39.902 Ft –ot költöttem a Moly szerint könyvekre tavaly. Ez részben igaz, részben nem, mert volt könyv amit vettem, de eladtam (@Szimirza átvette :D), így nem teljesen a valóságot mutatja.
Sok sorozatot néztem (Dr. Csont 1-9 évad, Odaát 1-7 évad, Flash – A villám 1-2 évad, Grimm 2-4 évad, Castle 1-5 évad, Trónok harca 1 évad, Zöld íjász 2-4 évad Free! (anime) 1 évad, Prince of Stride: Alternative (anime, kedvenc is lett) 1 évad) ---> azt hiszem ide ment el az olvasós időm :D

Életemben először:

Voltam tengerparton, és léptem bele a tengerbe, és süllyedt el a lábam teljesen
Írtam írásbeli panasztételt
Festettem részben kékre a hajam
Keresett meg író, és kaptam tiszteletpéldány könyvet
Kommentelt író a blogomra, pozitív és negatív értelemben is :D
Lettem 30 éves, és rendeztem ennek tiszteletére bulit, ami az év leghidegebb nyári napja lett, de azért élveztük :D
Kaptam mindenféle japán dolgot, aminek kifejezetten örültem.
Örültem a hírnek, hogy a tesóméknál kisbaba fog születni
Örültem, hogy kiderült ikrek :D
Segítettem könyv karácsonyfát építeni a könyvtárban. Bár csak kicsit és csak a másodiknál, de élmény volt.
Segítettem a Tini-Sarok létrejöttét, bár szerintem nem túl produktívan, de azért segítettem, és élveztem.
Tuti még rengeteg dolgot csináltam először, de nem emlékszem rá :D



És akkor 2017! avagy fogadom, hogy nem sokat fogadok meg, mert nincs túlzottan nagy hatással rám, holmi fogadalom. Inkább hívjuk elképzeléseknek:
Egyszerre csak egy könyvet olvasok!
Végre eltüntetem a recenziós könyveimet (mármint elolvasom és írok róluk, mert ég a pofám no!)
Többet írok a blogra,mint tavaly.
Találkozom a barátnőimmel. Lehetőleg mindegyikkel! Lehetőleg többet, mint tavaly.
Megyek moziba, ha lesz valami ami érdekel, ha nem akar senki jönni akár egyedül is! De remélem mindig lesz valaki!
Színezem a színezőmet, meg  a színezős naptáramat (nem ártana, tök jók, csak idő... idő)
Boldog leszek. Kevesebbet fogok olyan dolgok miatt aggódni, amelyekre nincs befolyásom, vagy melyek nem is igazán érintenek. Kevesebbet stresszelek.

Lefogyok, legalább egy 10-est...több kéne de ennyit legalább.
 
;