A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társadalomtudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társadalomtudomány. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. január 11., szombat

Thibaut Meurisse: Maradj motivált

 



Könyv: Thibaut Meurisse: Maradj motivált
Kiadó: Good Life Books
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 240
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636301019
Fordította: Hadarics Piroska
Megjelenés időpontja: 2024. február 14.
Ár:5.990,-




Köszönet a könyvért a Good Life Books kiadónak!

 Nem sokkal a megjelenés után kértem recenzióba a könyvet. Nem titkolt szándékkal, a motivációm akkor bizonyos mértékig lecsökkent és hittem abba, hogy egy könyv elolvasása után majd meglelem a titkot, amivel visszanyerhetem a motiváltságomat. De aztán úgy hozta a sors, hogy az olvasás háttérbe szorult az életembe, mert ez volt az, ami luxusnak számított az időbeosztásomban, és így rengeteg könyv csak várta és várta, hogy végre kézbe vegyem. De ennek is eljött az ideje!

 Nem rossz könyv ez, de nem is a legjobb. Az a baj, hogy engem a szerző borzalmasan elkezdett irritálni, amikor úgy körülbelül, minden egyes fejezet után adott egy jó tanácsot, hogy ebben a rész témában is megjelent már könyve, ha bővebben érdekel, olvassam el azt is. Na, most, ha te valamiben úgy érzed, hogy jó vagy, akkor írsz egy könyvet róla, de kevés olyan ember van, aki mindenben jó és mestere ennek, és 30 könyvet ír önsegítő témában. (lehet nem 30, nem számoltam, de 10 is sok lenne).

 Ugye ez a könyv nagyjából 250 oldalas. Ebből maga a könyv 200 oldal, és 50 oldal a motivációs munkafüzet. Mondjuk én a kiadó helyébe azt külön nyomtattam volna és hozzá adtam volna, mert sokan vannak olyanok, mint én, akik NEM írnak bele a könyvbe, mert elveik vannak, és rongálásnak minősül, ha én tollal belefirkálok, hiába van ott neki hely. De ha külön lett volna a motivációs munkafüzet, akkor feltehetően kitöltöttem volna, így csak elolvastam elgondolkodtam a feladatokon, és volt, amit külön papírra megcsináltam. Viszont a könyv olvasása közben, ha akkor akartam volna megcsinálni a feladatokat, amikor azt a szerző kéri akkor ide-oda lapozgathattam volna és ezt kifejezetten rühelltem volna.

 Nem volt rossz könyv, de úgy éreztem, hogy nagyon felületes. Olyan érzésem volt, hogy a szerző elolvasott 2-3 önsegítő könyvet, aztán írt egyet ezekből összeollózva. Nem éreztem azt, hogy nagyon mélyre akarna menni. Olvasás közben, amúgy azaz érzésem volt, hogy szeretne segíteni az embereknek a motiváció fenntartásában, bár bevallotta, hogy néha ez neki is nehezére esik. Elmondja, hogy adj hálát, legyél kedves, meditálj és mozogj. Hogy ne gondolkodj annyit, csak cselekedj. Ne halogass, hanem amit utálsz, gyorsan csináld meg, legyél túl rajta, és akkor utána lehet, hogy sokkal jobban megy majd minden. Nem mondom, hogy ez motivált a héten, hogy két olyan dolgot is megcsináljak, amit egy éve halogatok… de adott egy lökést. Pedig már máshol is olvastam, hogy igen, amit a legjobban utálsz, feladat azt csináld, meg utána rosszabb már nem lehet :D….

Tehát, ha ezt a könyvet úgy olvastam volna, hogy még sosem olvastam önsegítő könyvet, akkor egy közepesen jó alap. Mert elmondja, amit mindegyik elmond, de egyik rész dologba se megy bele túlságosan mélyen. És adott a motivációs munkafüzet, ami biztos tök jó sok embernek, engem nem győzött meg a hatásosságáról, bár tény, nem is töltöttem ki minden egyes feladatot (mert ehhez lusta vagyok, hogy kimásoljak mindent, bele meg nem írok a könyvbe)

De, ha úgy állsz neki, hogy olvastál már legalább 5 önsegítő könyvet, akkor ott leszel, mint én. Újat nem mond, mélyebbnek se mélyebb, részletesnek se részletes, tehát csak azt erősíti meg benned, hogy amit eddig máshol olvastál feltehetően tényleg jó, hiszen ő is azt mondja, hogy adj hálát és csináld a dolgod ;)

Belbecs: 3/5

Külcsín: 4/5

Igazándiból semmi extra. A borító amúgy tetszik, olyan kellemesen színes és jó ránézni. A kemény táblás megoldás is jó, mert talán így tartósabb lesz. Elgépelések terén, azért volt pár helyen elütés, de még nem az a színt, ami nagyon zavaró.

Fülszöveg:

Nehezen ​motiválod magad? Úgy érzed, elakadtál, és képtelen vagy elvégezni a legfontosabb feladataidat? Nem tudod hosszú távon fenntartani a motivációt?

Ha igen, itt az ideje, hogy változtass, és visszaszerezd a motivációd!

Thibaut Meurisse segít neked abban, hogy visszakapd a belső lendületed! A Maradj motivált világos és tömör útmutató, amely megmutatja lényegre törő útmutatásain keresztül, hogyan építsd fel a motivációt és hogyan győzd le a halogatást. Ennek eredményeképpen megszűnik a bűntudat, a motivációd növekedni fog, és sokkal több célodat tudod elérni, mint ahogyan azt eddig gondoltad.

A következőket fedezheted fel a könyvben:

• azt az egy dolgot, amit most azonnal meg kell tenned, hogy kimássz a gödörből és visszanyerd a motivációdat;

• hogyan tedd rendbe az elméd és a környezeted, hogy visszatérhessen a belső lendületed;

• 25 egyszerű, mégis erőteljes stratégiát, amivel visszanyerheted a motivációdat;

• egy egyszerű módszert, amellyel növelheted az önbecsülésed és gyorsan visszaszerezheted a motiváltságodat;

• egy hatékony keretrendszert a lendület kialakításához és a motiváció hosszú távú fenntartásához, és

• sok más hasznos technikát céljaid eléréséhez.

A Maradj motivált kötelező olvasmány a motiváció visszaszerzéséhez és a kívánt élet eléréséhez. Ha szereted a könnyen megvalósítható stratégiákat, a praktikus gyakorlatokat és a lényegre törő útmutatásokat, akkor ez a könyv tetszeni fog neked.

 

Tartalom:

Bevezetés

Állj! Végezz el most egyetlen feladatot!

I. rész – Mérd fel a helyzeted

    1. Fogadd el a helyzeted

    2. A tények megállapítása

    3. Keress külső nézőpontot

II. rész – Vegyél lendületet

    1. Rakj rendet

    2. Koncentrálj

    3. Indítsd újra

    4. Ugorj

    5. Fejezd be

III. rész – Tartsd fenn a lendületet

    1. Elismerés

    2. Elköteleződés

IV. rész – Huszonöt egyszerű stratégia a motiváció visszaszerzéséhez

Befejezés

A szerzőről

Motivációs munkafüzet

2019. december 16., hétfő

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors

Köszönet a könyvért a Kulcslyuk kiadónak!
Ezt a könyvet úgy hússzor biztosan fogtam már a kezemben. Roppant felkapott könyv a könyvtárban ahol dolgozom, már másod példányt is rendeltek belőle, és még így is úgy negyed év alatt 16 előjegyzés volt rá. Jelenleg két példány mellett 4-en még mindig várják, hogy elolvashassák. Nos ezek alapján jogosan és megalapozottan kijelenthetem, hogy ez 2019 egyik bestseller könyve. Még úgy is, hogy amúgy szakirodalom, és azt nem nagyon szokták felkapni Ennyire. Nos, mindezek után kellően kíváncsi lettem arra, hogy mi is ez, miért rajonganak ennyire érte, és mit tud Orvos-Tóth Noémi, hogy ennyien szeretik.
Az első amire rájöttem, hogy nagyon közvetlenül ír, ebből adódóan a teljes laikusoknak is könnyen, vagy legalábbis könnyebben befogadható az, amiről ő írt. Feltehetően a népszerűségének ez az egyik kulcsa. Nem használ borzalmasan nehéz és ismeretlen szakszavakat, vagy amikor nagy ritkán mégis bekerül egy-egy szakszó a szövegbe, akkor gyorsan elmagyarázza azt, hogy ez mit jelent és miért használja. Ebből adódóan igen tág közönségnek szól az írása, mert elég nyitott, hogy Mindenkihez szóljon. Nem beszél rébuszokba, és nem önellentmondásos. Nagyon könnyű olvasni, ebből adódóan gyorsan is lehet olvasni.
A második amire rájöttem, hogy eléggé emberközpontú. Minden, amiről ír, minden seb és örökölt trauma úgy jelenik meg a történetei során, hogy kapunk egy rövid felvezetést, hogy értsük miről is akar beszélni, akár kis kutatási anyagokból hozott információk, majd egy esettanulmány, hol páciensének, hol a saját életéből vett történetekkel. Ezzel relatíve közel hozza az olvasót önmagához és a dolgokhoz, hagyja, hogy szép lassan elgondolkodjon az olvasó, hogy vajon ő is hozott-e ilyen traumákat, hogy ismerős-e a helyzet számára is, hogy az életében vannak-e momentumok, amikre ráillik mindaz amit olvasott a fejezetben, vagy részben ráillik-e. És ezután kapunk a fejezet lezárásaként egy csokor kérdést, amin roppant mód ellehet gondolkodni, és kicsit tisztábbá teszi, könnyebbé, ha úgy jobban tetszik, hogy felfedjük saját kis életünk rejtett örökölt dolgait. És amúgy ez zseniális. Őszinte leszek, rég olvastam ennyire jó szakirodalmat. Pedig olvastam egy csomó tudományos könyvet.
Amúgy arra is rájöttem olvasás közben, hogy persze önismeret és pszichológia a könyv témája, de emellett mennyi embert elgondolkoztat majd, hányan kezdenek majd el kutatni a családjuk múltjában. Hányan lesznek képesek arra, hogy tényleg elgondolkodjanak azon, hogy nem biztos, hogy ennyire szar az életük, csak van pár borzalmas titok vagy trauma ami feloldásra vár. Őszintén, nekem kedvem szottyant a múltba vájkálni, úgyhogy jövőre feltehetően kicsit mélyebbre megyek a családom sorstörténetének megismerésében. Idén ezt már nem bolygatom, de majd jövőre!
Gondolkodtam azon, hogy mit írjak még, kinek ajánljam a könyvet, de ezt írtó nehéz megmondani. Olyanoknak ajánlom, akik már gondolkodtak az önismeret témakörben, akiket érdekel, hogy miért olyan az életük amilyen, akik megakarják érteni a családjuk történetét, hogy ki, mit és miért tett. Azoknak akik kicsit tágítani akarják az ismereteiket, és szeretnék kicsit jobban megismerni magukat és családjukat. Igazándiból arra jutottam, hogy nem ártana mindenkinek elolvasni ezt a könyvet, mert semmi ártó dolog nincs benne, viszont rengeteg dologban segíthet. És ha nem is segít, mert semmi nyűgünk, nos akkor is érdekes belelátni, hogy embereknek mennyi problémájuk adódhat a családi háttér, a szeretethiány, vagy egy trauma miatt, akár olyan trauma miatt is, amiről ők csak hallottak, de generációkkal azelőtt történt.

Belbecs: 5 / 5 
Benne van a top 5 legjobb könyvben idén nálam, ami nagy szó! Főleg, mert így belegondolva az egyetlen szakirodalom a top 5-ben :) És igen, már értem, miért akarja mindenki ezt olvasni. Az én példányomat most kölcsön fogom adni anyukámnak, mert neki is szerintem tetszene :)

Külcsín: 4/5

Az van, hogy egyrészt jó a borító, másrészt olyan...hát olyan semmilyen. Tudom, szakirodalomhoz roppant nehéz olyan borítót találni, amire a népek ugranak, de ez a könyv szegény kinézetileg nem lett kiemelkedően figyelemfelkeltő. Tetszik a borító, csak félek, hogy ha lefut a felkapottság, akkor beleolvad csak úgy a szakirodalomba, és azért nem ártott volna kicsit figyelemfelkeltőbb borító. De ne kérdezze senki milyenre gondolok, mert fogalmam sincs, csak az érzés van bennem meg, hogy nem 5 pontos borító.

Fülszöveg:
Amikor ​elkezdjük kutatni elakadásaink, szorongásaink, elhibázott párkapcsolataink, ismétlődő kudarcaink okát, gyakran kiderül, hogy saját életünk történései nem adnak megfelelő magyarázatot. Ilyenkor érdemes a tágabb perspektívát is megvizsgálni, és szüleink, nagyszüleink vagy akár a még korábbi generációk életeseményeit is feltárni.
A legtöbb esetben döbbenten tapasztaljuk majd – amit a modern kutatások eredményei is igazolnak –, hogy felmenőink traumái, feldolgozatlan félelmei, kapcsolati törései még a halálukkal sem enyésznek el, hanem bennünk élnek tovább. Az egykori háborús üldöztetés a mi életünkben depresszió formájában jelentkezik, a kitelepítés traumája állandó bizalmatlanságban, az árván maradt dédmama kötődési vesztesége párkapcsolati kudarcokban, az öngyilkos nagypapa eltitkolt története pánikzavarban – hogy csak néhány lehetséges példát említsek.
Számomra ma már egyértelmű, hogy egyetlen ember sorsa sem érthető meg transzgenerációs szemlélet nélkül. Ha szeretnénk megszabadulni kínzó tüneteinktől, vagy megváltoztatni zavaró viselkedési és érzelmi mintáinkat, fel kell tárnunk családunk múltját.
Ez gyakran nem egyszerű feladat, mert sok titkot, kimondatlan feszültséget hurcolunk magunkkal, és adunk tovább generációról generációra. A tabutémák pedig megakadályozzák, hogy egészségesen és őszintén kapcsolódjunk egymáshoz és önmagunkhoz.
Ebben a könyvben szeretném végigvezetni az olvasót egy transzgenerációs önismereti úton, hogy saját életében tetten érhesse és helyrehozhassa a múltból megörökölt negatív érzelmi viszonyulásokat és viselkedési mintákat.




2019. február 12., kedd

Sanjiv Chopra – Gina Vild: A két legfontosabb nap

Köszönet a könyvért a Trivium kiadónak!
Nem sokkal a megjelenés után a könyv már a várólistámra került. Tetszett a címe és a fülszövege, és kellemes a borítója. Szerettem volna hamar kézbe is venni, erre januárig kellett várnom, de nem bántam meg. Érdemes volt rá várni.
Abban biztos voltam, hogy mint rengeteg "önsegítő" könyvet olvasó ember, túlzottan sok új dolgot nem mond. Hisz a legsablonosabb dolgokat, minden egyes könyv elmondja, független attól, hogy van-e többlettartalom mellette, vagy sem. Itt volt plusz tartalom, de főleg a könyv vége felé. Tehát kell a kitartás, hogy elérjen a sokat olvasott ember a számára lényeges és fontos dolgokhoz.
A könyv, két jól elkülönülő részből áll, a spirituálisabb - filozófiaibb részekből illetve a gyakorlati részből, hogy hogyan valósítsd mindezeket meg. Tetszett ez a felbontás, bár azt hiszem, a türelmetlen olvasó úgyis hátul fog kezdeni. Én is rengetegszer gondoltam rá, hogy hátra lapozok, és előveszem a technikákat, de úgy véltem, hogy nem lenne jó olvasóhoz méltó dolog ez, így sorban haladtam. Így viszont volt, amikor borzalmasan untam az egészet. Aminek a legnagyobb oka az volt, hogy a fontosabb, vagy fontosabbnak vélt részeket megismételte. Nem úgy, hogy leírta, aztán pár oldal múlva újból máshogy megfogalmazva megismételte, hanem, itt konkrétan volt többször is olyan, hogy egy bekezdést elolvastam, majd két sorral alatta újra elolvastam ugyanazt a bekezdést kiemelve. Ha egyszer lett volna, akkor ráfogom, hogy a szerkesztő nem figyelt, mivel ez többszörösen előfordult, így gondolom, ez megerősítés lenne, de borzalmasan idegesítő volt.
Mivel, rengeteg ilyen könyvet olvastam már, így a Hála napló fogalma nem volt újdonság, de mindig boldoggá tesz, amikor erről olvasok. Mégpedig azért, mert valakinek lehet ez az első önsegítő könyve, és máris egy ilyen remek dologgal találkozhat benne. Magam is vezetek Hála naplót (már digitálisan, és nem kézzel írva), és azt hiszem ad egy borzalmas pluszt a dolog. Este összeszedni a jó dolgokat, amik történtek a nap folyamán és hálát adni érte, remek dolog. Már csak azért is, mert egy borzalmas nap végén amikor leülsz és számot vetsz, rájössz arra, hogy valójában mégiscsak volt ebben a napban is jó dolog, ami felett elsiklanál akkor, ha nem összegeznéd a napodat.
A könyv eleje tartalmazott különféle statisztikákat, és ezek nagy része érdekes volt, és nagy részével amúgy egyet is értek. Minthogy, ha van háziállatod, akkor boldogabb vagy, ha kutyád, akkor még boldogabb. (nekünk egy Golden retrieverünk van, és ő elég bolond, hogy boldoggá tegyen minket :D). Érdekes felvetés volt az is, hogy a pénz, a politika, a vallás, és a kor előhaladta milyen befolyással van a boldogságunkra és annak megélésére.
A könyvben voltak versek, vagy rövid írások, ezek szerintem nagyon jó válogatások, a legtöbbet be is jelöltem magamnak, hogy újra és újra olvashassam őket. (na meg Emily Dickinson eleve a kedvenc költőnőm :))

Egy kis idézet a könyvből, és szerintem érdemes legalább magunkban válaszolni a kérdésekre:

"Dolgok, amelyek boldoggá tesznek:

Könyvek:
  • Daily Gratitude: 365 Days of Gratitude
  • Paulo Coelho : Az alkimista
  • Antoine de Saint-Exupéry : A kis herceg
  • Neil Adtley: Staying Alive
  • Camille Helminski: Jewels of Remembrance
  • Oliver Sacks: Hála
  • J. M. Barrie: Pán Péter
Melyek a kedvenceid?"

Őszintén, én az Alkimistát és A kis herceget olvastam, ebből az elsőt szerettem, a másodikat meg máig nem értem, miért szeretik ennyire. Az angol nyelvűek sajnos kiesnek nekem, de a Pán Péter már évek óta várólistás, a Háláról még nem hallottam, de gyorsan rá is kerestem, és megvan a könyvtárnak, úgyhogy nagyon hamar olvasásra érdemes lesz :)


"Filmek:

  • Gettómilliomos (2008)
  • Harry és Sally (1989)
  • Igazából szerelem (2003)
  • Római vakáció (1953)
  • Cinema Paradiso (1988)
  • A muzsika hangja (1965)
  • Óz, a csodák csodája (1939)
Melyek a kedvenceid?"

A Gettómilliomost szerettem, az Igazából szerelmet imádom, a többiről hallottam, de vagy nem láttam, vagy olyan rég láttam, hogy már nincs róla emlékem. Az Óz történeteket eleve nem kedvelem :(


Összességében a könyv nekem tetszett, kicsit többet vártam tőle, ennek ellenére tartalmazott még nekem is új dolgokat.
Belbecs: 4/5

Külcsín: 5/5

Én imádom a borítót, találó és kellemes hatása van, jó kézbe venni. Buszbarát! Elfér a táskámban, és ez nagy előny volt, velem utazhatott, utazás közben olvashattam, és nem is nagyon látszik rajta, hogy ide-oda lett cipelve :)



Fülszöveg:
A ​boldogság választás kérdése. – csak ennyit kell elhinned. Ha megtalálod a célodat, akkor a boldog élet mellett döntöttél!

Minden olyan bölcsességre igényt tartunk, amely megmutatja, hogyan találjuk meg a boldogságot. Ez a könyv is erről szól, rengeteg hasznos példával megmutatja, hogyan élheted céltudatosan az életed, hogyan találd meg a HQ, azaz a boldogsághányadosodat. Ígérjük, hogy ihletet kapsz majd és mindemellett jól szórakozol.

De ne felejtsd el, a boldogság több mint boldog pillanatok sokasága. Reméljük, meggyőzünk arról, hogy a boldog és céltudatos élet célja nem egy csillogó, felturbózott kocsi vagy valamilyen hivalkodó ruhadarab, hanem ennél sokkal több: a belső harmónia megtalálása önmagunkkal és a világgal, a mindennapi életben való boldogulás.

A szerzők tapasztalataik hangsúlyozzák, hogy az idevezető út göröngyös, de arra a megállapítása jutottak: „a kudarc a legjobb tanítómester”. Ahogy Edison fogalmazott:
„Nem vallottam kudarcot. Csak éppen találtam tízezer megoldást, ami nem működött”.

Reméljük, ez a könyv otthonra lel majd éjjeliszekrényeden és segítségedre lesz. Nyugodtan ugorj fejest ebbe a könyvbe és használd fel arra, hogy megtaláld saját utadat és egy új, céltudatos és boldog életet kezdj!

Eredeti mű: Sanjiv Chopra – Gina Vild: The Two Most Important Days
Eredeti megjelenés éve: 2017
Könyv: Sanjiv Chopra – Gina Vild: A két legfontosabb nap
Kiadó: Trivium
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 208
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155732362
Megjelenés időpontja: 2018. október 18.


2016. szeptember 28., szerda

Bagdy Emőke – F. Várkonyi Zsuzsa – Kádár Annamária – Orosz Katalin: Teljesebbé válni


Elég sok könyvet olvastam régebben a Nyitott Akadémia köteteiből, főleg azokat kerestem, amikben Popper Péter előadásai, írásai vannak, mert nekem ő egy eléggé ikonikus alak lett. Szerettem a humorát, azt, ahogyan látta a világot. Ő már elment, és a mostani „öregek” és „ifjúk” már nem képviselnek akkora nevet számomra, mint Ő volt. Viszont ennek ellenére, a témák, amiket a Nyitott Akadémia tovább visz jók.
 A jelen kötet négy szerzője viszont nem képvisel együtt sem akkora hatást nálam, mint a régi kötetek. Bagdy Emőkét nem tudom kedvelni, nekem kicsit túl száraz, ahogy fogalmaz, ő még a nagy és bölcs Prof. Dr. és ebben a nagy tudásban elfelejti, hogy akihez beszél, akinek ír, az se nem Prof., se nem Dr.  és ebből adódóan néha semmitmondóvá válik az, ami amúgy feltehetően tök jó dolog lenne. F. Várkonyi Zsuzsa már kedvesebb, és jobban is fogalmaz, kellemesebb őt olvasni, és a kötetben főleg ő volt, akinek tetszett az írása. Orosz Katalinról bevallom életemben nem hallottam még, viszont Várkonyi Zsuzsa után ő volt a másik húzó dolog a kötetben. Igen, ő összeszedte, amit el akart mondani, és egész jól megfogalmazta. Kádár Annamária, az ő neve ismert számomra, többször terveztem, hogy majd olvasok a Mesepszichológiáról tőle, és hogy milyen jó, hogy valaki ír erről, de jelenleg az egész kis írása átment olyan mesék és filmek által bemutatott dolgokká. Tehát mondott okos dolgokat, de minden bekezdés úgy kezdődött, hogy és ebben a filmben és ebben a könyvben, ebben a történetben. Értem én, hogy rengeteg alaptudása van, sokat olvas, és sokat néz filmet, de nem hiszem, hogy csak így lehet, és tud írni.
 Összességében a könyvben vannak hasznos dolgok, megfontolandó dolgok, de nem a régi már ez a sorozat sem. Tudom, mások a szerzők és így más a színvonal vagy éppen a hangulat, amit megütnek. Nem rossz ez, csak más. És persze haladni kell a 21. században, haladni előre.

 Önfejlesztés, önmegvalósítás, önmeghaladás:
 És akkor magáról a témáról. Önfejleszteni mindig kell, mindig haladni kell előre, új dolgokat tanulni. Nem kell ezt borzalmasan komolyan venni, nem kell azt hinni, hogy az önfejlesztéshez iskolák kellenek. Nem pont, hogy nem, hisz benne is van Ön. Fejleszd önmagad, érd el azt a határt, amit úgy véled, hogy képes vagy. Érd el azt a szintet, amire képes vagy, és ne elégedj meg azzal, hogy nyújtod azt a minimumot amit elvárnak tőled. Mert az ember igenis abból tanul a legtöbbet, ha feszegeti a határait, hogy teszteli mi az amire képes, hogy tovább megy, míg nem érzi, hogy ez elég. Aztán próbálja túlszárnyalni magát. Tanulni, bármit. Tényleg bármit tanulhatsz, amihez csak kedved van.
 Önmegvalósítás a 21. század mottója! Mindenki meg akarja valósítani önmagát. Mert hát erre születtünk, hogy valakik legyünk. Persze nem mindenkinek sikerül, de vannak emberek akiknek igen. Nem feltétlen lesznek ettől gazdagok, de boldogok lesznek, mert képesek magukat adni, és nem fásulnak bele a 21. század monoton napjaiba. Ők azok, akik ébren is képesek szárnyalni. Örülnék, ha önmegvalósító lehetnék, és igen azon vagyok, hogy majd az legyek, de még nem értem el azt a szintet. De mindenkinek azt ajánlom, hogy tényleg próbáljon olyan irányba menni, ahol  boldog, mert elég nagy baj, ha valaki nap-nap után olyan dolgokat tesz amit nem szeret, és csak ezt teszi. Borzalmasan bele lehet fásulni, így jobb olyan munkát, olyan hivatást keresni ahol az ember a munkahelyén is jól érzi magát, ahol boldogan tesz meg bármit, és nem csak azt, amit leírnak neki, hogy ez a munkád…

Belbecs: 3/5
Külcsín: 3/5
Tetszik a borító, de olyan semmilyen. Nem tudom, hogy az előttem olvasó „barmolta” szét a könyvet, vagy szimplán ilyen a minősége, de én vagyok a második olvasója és már megvan törve a gerince és már nyomatni kell, ha szeretném, hogy ne nyitódjon ki magától. Pedig én vigyázva olvasom :S

Fülszöveg:
Az ​​ember természetes vágya, hogy kibontakoztassa magából lehetőségei maximumát, és minél teljesebb életet éljen. Önmegvalósító személyiségek példáiból láthatjuk, milyen határtalan távlatok állhatnak előttünk, mi mindenre válhatunk képessé akár a nehéz, hátráltató körülmények dacára is. Erik H. Erikson óta tudjuk, hogy születésünktől halálunkig fejlődünk, és ezen az úton minden szakasznak megvannak a maga sajátos feladatai és elkerülhetetlen krízisei. Ha ezeket a szakaszokat jól sikerül megoldanunk, akkor – minden problémával, nehézséggel együtt is – fokozatosan kiteljesedő életpályát futhatunk be, békés, elégedett lezárással. Ha nem, akkor személyiségünk fejlődése megreked. A pszichológia és a spiritualitás komoly segítséget jelenthet abban, hogy egy-egy elakadásunkból tovább tudjunk lépni, és önmagunk fejlesztése, megvalósítása, akár meghaladása révén elérjük azokat a céljainkat, amelyekért igazán érdemes élni – sőt, azokat a távlatokat is, amelyekről talán még nem is tudunk. A kötetben a magyar pszichológia négy nagy hatású egyénisége ad ízelítőt ebből a hatalmas és hihetetlenül izgalmas témából.

Eredeti megjelenés éve: 2012
Kiadó: Kulcslyuk
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 168
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155281020
Prof. Dr. Bagdy Emőke: Önismeret, tudatosítás, lelki önvédelem
F. Várkonyi Zsuzsa: Önfejlesztés, önmegvalósítás, önmeghaladás – mi minden segíti, mi minden gátolja?
Orosz Katalin: Önfejlesztés, – megvalósítás és – meghaladás
Kádár Annamária: A pillangó útja: megújulás, átalakulás, szárnyalás
A kötet szerzői

2016. május 25., szerda

Soma Mamagésa: Egységben önmagammal

Három előadás arról, hogyan találd meg önmagad,
hogy egységben élhess a világgal is
Eddig még nem olvastam Soma Mamagésától (ahogy ő nevezi magát), a közéleti szerepléseit sem követtem soha nyomon, mert nem igazán nézek Tv-t, tehát innentől nekem a celebek és közéleti szereplők, akik a tv-ben vannak, nem nagyon jelentenek semmit sem. Nem viszolyogtam annyira a tőle való olvasástól, mint azt Csernusnál érzem (ennek ellenére tőle is fogok olvasni). Soma nekem szimpatikus lett, még úgy is, hogy ez a könyv nem éppen a legjobb.
 Ha meg akarjuk ismerni a gondolkodását mélyebben, semmi esetre sem ezzel a könyvvel kel kezdeni. Nem tudom melyikkel, mert ezzel kezdtem. Tehát, ez sokadik könyvnek talán jobb, bár lehet mégsem, hisz folyamatosan azt írja, hogy „és ezt itt és itt leírtam”, tehát ez amolyan összegző kötet lenne. Tehát aki már olvasta tőle a többit, az meg feltehetően semmi újat nem talál benne. Aki meg nem, az minden ilyen megjegyzésnél felsóhajt, hogy remek-remek…de akkor most mi van? Tervezem tőle éppen ezért olvasni, mert amit felvetett az tetszett volna, és olvasni is akarok még a témában.
 Soma borzalmasan spirituális, mármint kevés olyan emberről olvastam, aki ennyire hisz az ilyen dolgokban. Én magam amolyan hiszek is meg nem is fajta vagyok. Úgy gondolom, van újjászületés, úgy gondolom, oka van azért, hogy ott és akkor születik az ember, de pl. a sorsba már annyira nem hiszek. Ez lehet kicsit ellentétes, hisz az oka van és a sors majdnem ugyanaz. De nem. Oka van itt élni, ide születni, de a döntéseink szerintem nem sorsszerűek. Nem hiszek az „eleve elrendelt” döntéseknek, amikor azzal mentegeti magát az ember, hogy azért lett katasztrófa az élete, mert hát ez van a nagy könyvben neki szánva. Ez szerintem hülyeség, amúgy Soma sem ért egyet ezzel. Ugyanis az ember rendelkezik a szabad akarattal és formálhatja az életét kedvére, ő DÖNT jól vagy rosszul az már mindegy.
 Rengeteg témát érintett ebben a rövid kötetben, amik fele érdekelt, fele nem. A társas kapcsolt, mint férj-feleség ez engem annyira nagyon nem érdekel, mert nem érint, de azért érdekes volt olvasni. A szüléssel kapcsolatos dolgait szintén, érdekes belelátni más gondolataiba, a témába. Viszont az angliai sztorija nagyon tetszett, és nagyon becsülöm azért, hogy ennyire, hmm… bátor. Talán a bátor a legmegfelelőbb szó rá. Hogy mer önmaga lenni, mer nem foglalkozni azzal, hogy mit is szólnak hozzá az emberek. Meri felvállalni azt aki! És borzalmasan kevés ilyen ember van, ezt ő is látja. Pedig az lenne a lényeg, hogy az ember ne féljen kinyílni, hogy azt tegye, ami boldoggá teszi, hogy ne érdekelje, hogy erről másnak mégis mi a véleménye. Én is próbálok ilyen nyitott lenni, de észrevettem, hogy néha, sajnos még kicsit több Néhakor egy-egy megjegyzés, amit tesznek a hobbim, érdeklődési köröm, életszemléletemre, az fáj. Holott igazándiból nem kéne vele foglalkozni. Az én életem, én irányítom, azt teszek, amit akarok (ésszerűség és egészség határait nem átlépve).
 Mindenképpen hasznosnak tartom, hogy elolvastam a könyvet, és felfedeztem Somát magamnak. Ő olyan kis pozitív ember, tök jó lehet vele ilyen elvonulásokon lenni, meg mindenféle spirituális dologban benne lenni. Annak ellenére is, hogy én a spiritualitásban nem vagyok olyan magas szinten, mint ő, és nem is hiszek el mindent, amit ő viszont igen. Pedig lehet, jobban járnék, ha elhinnék. Mennyi mindent meg lehet magyarázni azzal, hogy ezt „azért teszem, mert előző életemben”… vagy „azért teszem, mert, a családomban ez és ez”.

Belbecs: 3/5
Azért a pont levonás, mert így, hogy folyamatosan utalgatott a többi könyvére, nem lehetett teljesen belefeledkezni az olvasásba.

Külcsín: 3/5
A borító tetszik, a tördelés is tetszik, csak egy szerkesztő borzalmasan kellett volna, vagy egy lektor, vagy bárki aki átolvassa és kigyomlálja az elütéseket.

Fülszöveg:

Kilenc éve jelent meg az első könyvem, és a sorban ez a kilencedik. A 9-es a számsor vége, amely a számmisztikusok szerint egyben egy korszak lezárultát is jelképezi. Ez valóban így van. Úgy érzem, ebben a kötetben adom át a legesszenciálisabban azt az életszemléletet, világlátást, ahogyan most, negyvenkilenc évesen gondolkodom, és amelyet folyamatos tanulással fejlesztek. A könyvben szereplő három előadás tudatos koncepció alapján követi egymást. Az öntudatra ébredés magával hozza azokat a kérdéseket, hogy kik is vagyunk valójában, mi végre jöttünk erre a világra, merre van az utunk. Ha ezekre választ kapunk, jöhet a terveink, vágyaink megvalósításához szükséges erőgyűjtés, hiszen csak a megvalósulások útján kerülhetünk egységbe önmagunkkal, és ezáltal a másik nemmel, a világgal. Hiszem, hogy kizárólag rajtunk, a saját tudatosságunkon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek élvezni az életet.
Ehhez kínál alapvető gondolatokat, hasznos szellemi útmutatást ez a kötet, melyben az Öngyógyító könyvemben ismertetett technikákat is jó néhány új módszerrel kiegészítettem. Mindezt szokásomhoz híven személyes történetekkel varázsoltam élőbbé, hogy még közelebb vihessem az olvasókhoz mindazt, ami nekem is segített.

Eredeti megjelenés éve: 2015
Kiadó: Jaffa
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 254
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786155492501







2015. november 10., kedd

Shawn Achor: A Boldogság mint versenyelőny

 Vannak olyan könyvek amiket már csak azért is érdemes elolvasni, hogy egy kicsit mosolyogjon az ember, és vannak olyan könyvek amik után kicsit átértékeli az ember az életét. Persze ez a könyv inkább az a kategória, amelyikben okos dolgokat olvashatunk, és jó is lenne élni az elvekkel, meg is mosolyogjuk a történeteket, de nem feltétlen értékeli át magát az ember. Legalábbis az olyan ember mint én nem, mert már rengeteg könyvet olvastam a pozitív szemléletmódról, tehát túl sok új dolgot nem mondott nekem. Ennek ellenére örülök, hogy elolvastam, mert jó volt olvasni.
 És, hogy mi is a lényege a Boldogság mint versenyelőnynek? Nos röviden és tömören annyi, hogy maga a munkának kellene boldoggá tenni téged, hogy keress egy olyan helyet, ahova látod értelmét annak, hogy bejársz. Hogy ne munkád, hanem hivatásod legyen, hogy átlásd a dolgokat úgy ahogy vannak, és tégy meg mindent azért, hogy mások is örömmel tekintsenek a munkádra, rád, és úgy a világra. Sokak szerint, rengeteget dolgozunk, hogy aztán legyen pénzünk ÉS utána boldogok leszünk. A könyv az egészet megfordítja. Ha boldog vagy, sikeresebb vagy, és nem helyénvaló, hogy míg nem vagy sikeres nem lehetsz boldog. A boldogság és a siker egymásból következik, de nem mindegy a sorrend. Az író szerint, sokkalta hatékonyabbak azok az emberek akik élvezik a munkájukat, hol nap mint nap elhangzanak dicséretek, ahol a kollektíva összejár, ahol vannak társas kapcsolatok a kollégák között és nem csak úgy eldolgozgatnak egymás mellett. Fontosnak tartja azt, hogy igenis legyél kapcsolatban az emberekkel, mert egy jó szó, egy kellemes gesztus őrülten sokat segíthet abban, hogy boldog legyél.
 Persze vázolja azt is, hogy milyen az ideális főnök. Az ideális főnök foglalkozik a beosztottakkal, jóban van velük és tud róluk pár személyes dolgot is. Támogatja őket, és segíti mindenben, támogatja azt is, hogy a kollektívának legyen ideje naponta, de legrosszabb esetben is hetente összejárni, hogy kibeszéljék a problémákat, vagy éppen ötleteljenek, hogyan tehetnék sikeresebbé a céget. Elmondása szerint a jó főnöknél a beosztottak örülnek, ha találkoznak a főnökkel, és nem rettegve lesik mikor érkezik és mikor „szidja“ le őket. Mindegyikre példát is mond, hogy a kutatások szerint miért is jó az első és miért káros a második.

 Tetszett, hogy a könyv végén ott van, hogy a boldogság és a boldogtalanság is fertőző. Tehát ha te boldog vagy, akkor igenis megfertőzhetsz ezzel másokat is, és fordítva is. Nekem volt olyan munkatársam, akivel egy szobában létezni borzalmasan lehangoló volt, és azt éreztem, amikor kijöttem onnan, hogy mindjárt elalszom a tompultság és fásultság alatt. Már nem dolgozik velünk, de ő tipikusan az az energiavámpír típus volt, a borús szemléletével. Nem mondom, hogy én mindig pozitív vagyok, és azt sem, hogy nálam jobb munkaerő nincsen, de én legalább próbálok megtenni mindent a „cégért“ (egy könyvtárat mondjuk vicces cégnek nevezni :D). És igen, én az a tipikusan próbálok boldog lenni és mosolyogni, mert azért ha el is hangzik (minden nap) a számból, hogy „menjünk haza“ attól még én nagyon szeretek benn lenni. A kollégáimmal nincsen problémám (kivétel van... de őt meg ignorálom), és alapjában véve jó a hangulatom odabenn is. De igen nekünk is van hova fejlődni a boldogság szempontjából :)

Belbecs: 5/5

Azok akik a témában már olvastak, nem fog túlzottan sok újdonsággal szolgálni. Akik viszont még nem, azoknak mindenképpen ó indulókötet.

Külcsín: 5/5

Egyszerű mégis aranyos borító. Jó ránézni, de komolyan :)))


Fülszöveg:

Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel?

A boldogság jóval több egyfajta kellemes érzésnél valójában siker elengedhetetlen eszköze.

A legtöbb ember sikeres akar lenni. És, persze, a boldogságra is mindenki vágyik. Sokan azt gondolják, kemény munkával sikeresek lesznek, ami elhozza a boldogságot is. Ám ez a képlet hibás. Shawn Achor kutatásai a pozitív pszichológia területén bizonyították, a munkahelyi boldogság vezet az üzleti eredményességhez. A pozitív pszichológia hét alapelvének alkalmazásával kreatívabbak, motiváltabbak és eredményesebbek lehetünk. A könyv tanácsai alapján, felülírva rossz beidegződéseinket, hatékonyabban végezhetjük a munkánkat, és megtanulhatunk jobban élni a lehetőségeinkkel, hogy elérjük céljainkat egyéni, csapat és szervezeti szinten.

Eredeti cím: The Happiness Advantage
Eredeti megjelenés éve: 2010
Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 304
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789633042120
Fordította: Frank Orsolya

2014. március 5., szerda

Mikal Hem: Kezdő diktátorok kézikönyve

Fülszöveg:
Ki nem álmodott még arról, hogy saját országát igazgassa? Az álomból sokkal könnyebben válhat valóság, mint képzelnénk. A Kezdő diktátorok kézikönyve feltárja előttünk az összes olyan trükköt és fogást, melyet az egykori és jelenlegi diktátorok bevetettek, hogy megszerezzék az első helyet és meg is tartsák azt.
Tíz pofon egyszerű lépésben te is megtanulhatod, hogyan kell választásokat nyerni, személyi kultuszt építeni, divatot és építészeti stílusirányzatot teremteni, egyáltalán hogyan kell a luxusban megmártózni, élet-halál ura lenni. Olyan mesterektől tanulhatunk, mint François „Papa Doc” Duvalier, Moammer Kadhafi, Nicolae Ceaușescu, Szaparmurat „Türkménbasi” Nyijazov vagy Robert Mugabe.
Ez a könyv az elmúlt évek legviccesebb politikai szatírája, mely 2012-ben jelent meg Norvégiában, ahol a világon a legerősebb a demokrácia. A szerző a világ legkülöncebb vezetőinek vérfagyasztó és mulatságos történeteivel szórakoztatja az olvasót, s közben gyarapodnak történelmi, politikai ismereteink is.

 A könyvvel először a Libriben találkoztam, megnézegettem, de akkor még úgy voltam vele, hogy majd egyszer elolvasom, ha szembejön vele. Aztán Szirmocska olvasni kezdte, és tetszettek az idézetek belőle, akkor már érett az, hogy talán megveszem. Végül nem kellett megvennem, mert a könyvtár beszerezte és ott lecsaptam rá, mint első kölcsönző.
 Én a diktátorokkal mindig úgy voltam, hogy voltak valamikor. De ma már csak nincs annyi diktátor, mint régen. De rá kellett jönnöm, hogy dehogyisnem. És még messze sem kell menni. Történelmi ismereteim hiányosságát mutatja, hogy tényleg nem voltam tisztában, hogy a 21. Században is rengeteg diktátor működik, olyanok is akikre én nem mondtam volna, hogy ők azok. Látszik, hogy nem vagyok képben a napi külpolitikával. Bár nem is igazán hiányzik.
„Türkménbasi kormányzása alatt a Ruhnama minden türkmén számára kötelező olvasmány volt. Ez a szobor minden este nyolc órakor kinyílt, és hangosan lejátszotta a könyv egy részletét.”

 A könyv teli van érdekes dolgokkal, és néha gusztustalanságokkal. Lehet, boldogabb lettem volna ha nem tudom, hogy Szváziföld uralkodója bikákkal szexszel, igen azt hiszem ez az infó nem hiányzott eddigi tudásanyagomból, főleg nem egy fotóval az uralkodóról…vizuális típus vagyok!!! :D Nagyon nem hiányzott nekem. Viszont azért volt rengeteg olyan dolog is amitől nem fordult fel a gyomrom, bár meg kell jegyezni, hogy azért a diktátorok tudnak élni. Már ha élet az, ha iszol, drogozol és kurvázol szabad idődben. Kinek mi az élet ugyebár.
 Kevés olyan diktátor van akibe a könyv nem tudott belekötni, vagy nem hozta fel példának, nagy költekezését, elmebeteg törvényeit esetlegesen szadista életvitelét. Minden esetre szerintem egy kimondottan szórakoztatóan tanító könyv ez.
 Kicsit túlzásnak tartottam pár diktátor elképzelését az Én kultuszról, amikor már a hónapok neveit is átnevezik, amikor már hopp máshol legyen a főváros,mert ők azzal jobban szimpatizálnak, esetlegesen betiltja az operát mert nem érti, vagy a sportokat csak űzheted, nézni felesleges, mert ő nem ért egyet azzal, hogy 12 ember egy labdát kerget (feltehetően nem értette a focit…mondjuk én sem értem)
 Tehát roppant jó kis könyv, mert kapsz egy listát relatíve a mostani és nem oly rég élt diktátorokról, azoknak szokásairól, legalábbis azon szokásairól amikről van adat. Tippeket, hogy ha egyeduralkodó, diktátor óhajtanál lenni akkor mire figyelj oda. Van pár név akit megjegyeztem, van pár amit felírtam, hogy majd utánanézek. Korea még mindig top helyen áll, de azt hiszem Dubaj és az Arab emírségek felé is kitekintek majd ismeretszerzés céljából.
 A kivitelezés, szerintem ötletes a borító, és a felosztás is, ahogy halad előre. Elgépelés és egyéb zavaró tényezőt nem találtam. Külön díjazom, hogy pár dologról, érdekességről színes fotót is közöltek (jó, talán Szváziföld uralkodójának képe nélkül meglettem volna :D)

Belbecs: 4/5 – lehetett volna jobb, de az ötlet mindenképpen jó pontot érdemel. Lehetett volna kicsit részletesebben boncolgatni pár dolgot, párat meg kevésbé :D

Külcsín: 5/5