Hálanapló - Édesvíz Kiadó

Kicsit féltem a könyvtől, mármint attól, hogy Édesvíz kiadós és hogy nagyon spirituális és ezoterikus lesz. És nem tévedtem! Jobban kellett volna félnem :D
Ennek ellenére feltehetően megtartom a könyvet meg ki is töltöm, de nem tartom olyan jónak, mint az Élettervezőt. Tudom, persze kicsit más miatt születtek, de igazándiból utóbbiba ezt is lehet írni, ebbe meg csak hálás gondolatokat, no meg spirituális mindeneket.
Én alapvetően nyitott vagyok mindenre. Egy csomó mindenben hiszek, de megvannak a magam korlátai, amikor valamire már azt mondom, hogy sok és nem fogadom be amit mondani akar.
Ez a hála napló nekem sok. Körülbelül 20-30 könyvből szemezgetett idézeteket, de sosem írta oda, melyiket miből. A végére odabiggyesztett egy felhasznált irodalmat, aztán csókolom. Tehát ha tetszik egy idézet, akkor így jártam, olvassam el a 30 könyvet, hogy megtaláljam azt amiben benne van és azonosulni tudok vele... Pedig tök jó lett volna, ha minden idézetnél legalább az író ott van, így ami tetszett, felkeltette az érdeklődésemet, annak utánanézhetnék.
Viszont a kivitelezés tetszik, mármint a külső megjelenése a könyvnek, még ezzel a rózsaszín színnel is, bár ahogy láttam az idei kiadás már kék! (gondoltak a fiúkra is, vagy a kevésbé ízlésficamos nőkre ;D)
 A belső dizájn hol tetszik, hol nem. Nem mindenhol voltam kibékülve a rajzokkal, és a szövegekkel. Némely idézet amúgy meglehetősen döccent. Úgy, amikor idézel valahonnan, de az idézet önmagában amit kiválasztottál semmit nem ér a környezete nélkül...na akkor döccen, itt volt pár döccenés.
A hónapok végén ismétlődő kérdések nekem tetszettek, ez az Élettervezőben is megvolt, és jó dolognak tartom.

Tudom, hogy az Édesvíz kiadó ezoterikus kiadó és spirituális, és azt is sejtem, hogy ezt a "könyvet" is csak elvetemültem spirituális lények veszik, de akkor is. Kéne egy kis igényesség, hogy legalább az idézetek mindegyike magában érthetődő legyen, hogy az olvasó/kitöltő tudja miből van esélyt kapva arra, hogy esetleg új kedvenc könyvet találhasson magának, és mondjuk ezért ne kelljen elolvasnia harminc számára  talán túl sok, vagy túl más ezo/spirit könyvet.

Belbecs : - 
Nem pontozok, ez napló, az Élettervezőt sem pontoztam, mert napló :P

Külcsín: 3/5
Sokkal többet kilehetett volna hozni belőle, de amúgy ha csak a polcodon áll és nem nyitod ki akkor jól néz ki. Belül is vannak szép és érdekes részek, de néha elég elborult NEKEM a dizájn.

Fülszöveg:
Mindaz, amiért hálás vagy, megsokszorozódik az életedben!
Ez a sokoldalú napló meditációkkal, idézetekkel, ötletekkel és játékos feladatokkal tárja fel előtted az élet naposabb oldalát! A gyakorlatok elvégzésével a pozitív gondolkodást beépítheted napi rutinodba, növelheted öntudatosságod, és inspirálhatod kreatív éned kibontakozását. Töltsd meg az üres lapokat gondolataiddal, tapasztalataiddal és élményeiddel. Kapcsolódj rá a naplóval a hála frekvenciájára, hogy az univerzum megadhassa neked mindazt, amire vágysz!

Könyv: Hálanapló
Kiadó: Édesvíz
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 320
ISBN: 9789635297146

Justyn Barnes: Ikigai

Köszönet a könyvért a Scolar kiadónak!
 A könyv alcíme a következő: Találd meg az életed értelmét.
Sokáig gondolkodtam rajta, hogy mit írjak a posztba. Borzalmasan nagy bajban voltam ugyanis, mert tetszett is a könyv és nem is. És amikor kettős érzésem van, akkor döntenem kell, hogy melyiknek adok szabad utat. Végül ez a poszt legalább a tizedik próbálkozás, hogy összeszedjem, mi tetszett és mi nem a könyvben. Remélhetőleg elégedett leszek a poszttal, mert hát, nem szeretnék félkész dolgokat átvinni a jövő évre.

Ami tetszett a könyvben:

x A mérete: Szeretem azokat a könyveket, amik utazóbarátak. Ez kifejezetten kicsi és táskában elférő méreteket öltött, így nagyon kényelmes volt cipelni és buszon olvasni is. Amikor először molyon láttam a könyv borítóját, azt hittem, mint sokan mások, hogy ez nagy alapú lesz, de aztán könyvesboltban is találkoztam vele, és ott szerelem volt első látásra.

x A borító és a belső festett képek: Ugyan nem hiszem, hogy ez a tökéletes borító az Ikigai-nak, de nem is volt életidegen. Megnyugtató színeket használ, mind a borító, mind a fejezet elválasztó “rajzok”. Tetszik no!

x A tagolása a könyvnek: Itt a fejezetekre gondolok főleg, ahogy egymásra épülnek, és ahogy egy-egy fejezetet jobban kifejt. Tetszett, hogy sorban halad a témákban, és az is, ahogyan ezt megoldotta, változatos írásokkal.

x Ízelítő: Ezt nem tudom jobban megfogalmazni egy szóban. Az író, úgy érzem tisztában volt azzal, hogy nála sokkal mélyebben foglalkozik már a témával pár szerző, így ő maga nem akart mélyre ásni a témában. Nem akart borzalmasan sok információt átadni. Ő egy ízelítő akart lenni az olvasónak, amolyan “csali”, hogy ezek után ténylegesen el tudja dönteni, hogy érdekli-e a téma annyira, hogy beleássa magát, vagy hagyja a fenébe, mert totálisan távol áll tőle. Sokkal több pontot kapna a könyv tőlem, ha ez lett volna az első a témában, amit olvastam!


Ami nem tetszett:

x Az a sok-sok kép: Szeretem a képeket, és fel is dobja általában a könyveket, ha tartalmaz képet, de az ikigai szerintem, pont nem az a téma, amit teli kéne nyomni képekkel. Itt úgy érzem, hogy túl lett tolva a képek aránya a szövegezéshez képest. Elhiszem, hogy ha a képek nem lennének, végtelenül hülyén nézne ki a könyv és borzalmasan vékony lenne, de talán ENNYI kép nem kellett volna.

x Ikigaiod: Ez a szó kísért engem, és kirázott tőle a hideg, mindig amikor olvastam, és elég sokszor van a könyvben. Elhiszem, hogy nyelvtanilag ez így helyes, de borzalmasan hangzik az ikigaiod :D


Összességében:
Ez a könyv nem több és nem kevesebb, mint egy betekintés az Ikigai világában. Sejtésem szerint, ennél több nem is akar lenni. Tisztázza a fogalmat, és ötleteket és írásokat tartalmaz arról, hogy miként élheted át az ikigait, miként alkalmazhatod az életedben. Rengeteg hasznos és jó dolog van benne, de emellett az is látszik, hogy nincs mögötte nagyon alapos kutatómunka. Nem mondom, hogy nem kutatott, de tény, hogy ez az 5. könyv amit a témában olvasok, és eddig ez tartalmazza a legkevesebb információt. (Bár Bettina Lemke könyve ennél sokkal borzalmasabb :D).
 Remek dolognak találom, a könyv végén lévő ajánlott irodalmak szekciót, mert relatíve felsorolja a Magyarországon is forgalomban lévő könyveket a témában. Aki jobban bele akar mélyedni, annak ad továbbhaladási irányt, és ez jó dolog.
 Arra tökéletes a könyv, hogy megismerjük az Ikigait, és eldöntsük azt, hogy szeretnénk-e egészében látni a dolgokat, vagy megelégszünk ezzel az ízelítővel. Ajándék könyvnek amúgy szerintem remek, ha japán kultúra érdekli az ismerősünket, vagy keresi az élet értelmét. És akik szeretik az idézeteket és képeket azoknak is nagyon jó, mert tényleg szép a könyv. Csak nekem kevés, ha egy könyv csak szép.

Belbecs: 3/5
Külcsín: 5/5

Fülszöveg:

„A japánok hosszú ideje tudják: van olyan, hogy az ember szereti a munkáját, és meg is fizetik érte. Ez az összhang maga az ikigai: kombinációja mindannak, amit szeretsz, és amire a világnak szüksége van. Ez a kis könyv segít megtalálni a saját ikigaiod, azaz életed valódi értelmét – ha engeded, feltárul előtted a hosszú, boldog és tudatos élet titka.”

Könyv: Justyn Barnes: Ikigai
Kiadó: Scolar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 160
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632449289
Fordította: Rácz Rebeka
Megjelenés időpontja: 2018. november 12.

Szögjal Rinpocse: Pillanatról pillanatra

 Szeretem az ilyen könyveket, amik elgondolkodtatnak, és teli vannak okos dolgokkal. Azokat a könyveket is szeretem, amik minden napra mondanak egy okosságot, így igazándiból, elég volna egy oldalt elolvasni egy nap, nem többet. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy valóban jobb lenne az ilyen könyveket így olvasni, és nem úgy, hogy leül az ember, és elejétől a végéig halad gyors tempóban és nem 1 oldal/ nap sebességgel. Lehet sokkal többet mondana és adna úgy a könyv mint így. Ennek ellenére, sajna elég türelmetlen típus vagyok, és még olvasási válságban sem túlzottan tudok ekkora tempóval haladni. Mert vagy nem olvasok egy oldalt sem, vagy sokkalta többet. Így nálam az ilyen könyvek is gyorsan kivégződnek.

 Mindig is érdekeltek a buddhista szemléletek, mindig is érdekelt a karma, az újjászületés és minden, a mai világban már oly ismert fogalom. De vajon tényleg ismerik az emberek, vagy csak puffogtatják ezeket a szavakat? Én nem szívesen használok olyan szavat, amit nem igazán értek. A karma persze olyasmi amiről sokat olvastam, de kevés beszélgetés van ahol kiejteném a számon, hogy jó vagy rossz a karmám, egyrészt mert fogalmam sincs milyen, másrészt próbálok úgy cselekedni, hogy lehetőleg a mérleg a jó irányba billenjen majd, ha eljön az ideje.

 Ez a könyv az életről, és a halálról elmélkedik, sajnos eléggé kiragadott idézetekkel. A dalok, vagy történetek még teljesen rendben voltak, ezek vagy rövidek voltak, mint egy dal, semmi kommentárral, vagy kicsit hosszabbak, mint történet, semmi kommentárral. Ezek tetszettek, mert szeretem magam levonni a következtetést, legyen az helyes, vagy helytelen, de az enyém. A többi részlet, számomra csak ritkán volt elgondolkodtató. Vagy túlmagyarázta, vagy nem magyarázta, és nem is illet sem az előtte, sem az utána lévőkhöz, az ilyenekkel viszont még én sem tudok mit kezdeni. És tudom, hogy nehéz 365 olyan szöveget összeválogatni, hogy az ember :

-Ne keveredjen bele

-Ne ismételjék egymást a történetek

-Ne legyen szájbarágós

-Ne legyen érthetetlen

 Feltehetően egy gyakorló buddhistának a könyv.... unalmas. A felét élvezni fogja, és remekül el lehet meditálni mindenen (szó szerint mindenen), de neki nem mond semmi újat. A nem gyakorló buddhistáknak, mint mondjuk én, akik csak érdeklődnek a vallás iránt, de nem igazán a vallás részébe akarnak belemenni, nekünk nos félig meddig érthető, félig meddig érthetetlen. Ha ez lett volna az első könyvem a Halál és Élet buddhista felfogásában... akkor soha többet nem olvasnék sem a témában, sem a buddhizmusról úgy amblock. Első könyvnek borzalmas, sokadiknak elmegy. Azoknak, akik Teljesen kivülállnak a keleti kultúrák és életfelfogás köréből... ők ne nagyon olvassák. Előtanulmány nélkül nem érthető. Persze el lehet merengeni rajta így is, de van egy olyan érzésem, hogy igenis jelen esetben kell, hogy olvasson az ember a témában, hogy értse ezt az egészet. És igen, rengeteg jobb válogatás van a témában! Úgyhogy nem kell feltétlen ezt.

Belbecs: 3/5

Külcsín: 4/5

 Igazándiból, ha eltekintek attól, hogy olyan jellegtelen az egész borító és belső szerkezete a könyvnek, akkor akár jó is lehet. Plusz pont, hogy kemény táblás. És ezzel igazándiból a plusz pontjai el is fogytak. Jellegtelen, és olyan semmilyen. Nem tudom, ha maga a téma nem érdekelt volna, vajon a kezembe veszem-e. Sejtésem szerint nem igazán. Tudom, hogy mértékletesség, és hogy a külső mit sem számít.... de a 21. században sajnos a külső rengeteget számít. És persze tudom, hogy ezt a könyvet csak azok olvassák akiket érdekel a téma nekik meg mindegy a kinézet... de azért lehetett volna kicsit szebb. Bár az eredeti borítója még ennél is jellegtelenebb.

Fülszöveg:

A Tibeti könyv életről és halálról című, a maga műfajában immár klasszikusnak számító könyve után a szerző a tibeti tanító meditációról szóló művét tartja kezében az olvasó. Új kötete a tibeti hagyományból meríti bölcs gondolatait és tanulságos történeteit. Ezeknek a buddhista tanra épülő példáknak a gyűjteménye az együttérzés forrása lehet, s életünk napjait örömmel, derűvel, és bölcsességgel töltheti meg.

A kötet, amelyet a szerző finom kalligráfiái illusztrálnak, megértő szeretetre nevelve, bölcsességgel mutatja be a szellemi út megpróbáltatásait és jutalmát, a halál elfogadását, a cselekvésben megnyilvánuló könyörületességet, a meditáció és a karma lényegét.

Szögjal rinpocse sokat utazik szerte a világban, nyilvános meditációs gyakorlatokat vezet, amelyekkel igazi segítséget nyújt a rászorulóknak. Tanításait könnyedség és világos megfogalmazás jellemzi, ez avatta korunkban a tibeti buddhizmus egyik legnépszerűbb értelmezőjévé, jövőjének meghatározó személyiségévé Kelet és Nyugat határán.

Eredeti cím: Glimpse after glimpse

Eredeti megjelenés éve: 1995

Könyv: Szögjal Rinpocse: Pillanatról pillanatra

Kiadó: Officina Nova

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 1997

Oldalszám: 414

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 963548514X

Fordította: Sárközi Alice

Illusztrálta: Szögyal Rinpocse

Augusztus 28

 Úgy gondolom, hogy egy könyv teljes kivesézése, pl. Naponta idézni belőle, ha napról-napra egy-egy szöveg van benne, az etikátlan, meg feltehetően szerzői jogokat is sértene. Viszont reményeim szerint az, ha csak néha ragadok ki egy napra jellemző dolgot, vagy idézek egy-egy szabályt a könyv által említettekből az nem sért semmit sem. Én egy aranyos polgár vagyok, és nem akarok kötekedést senkivel sem, és ellopni meg kimásolni sem életének műveit, de úgy hiszem (most olvasott könyv alapján), hogy igenis jó lenne ilyesmit indítani a blogon. És rengeteg önsegítő és felosztott könyvem van, úgyhogy úgy hiszem alapanyag is lesz.

 Gondolkodtam azon, hogy ezen a blogomon tegyem-e, vagy a másikon, nos ez változó lesz. Részben persze könyves az elképzelés, de mégsem könyvkritika, csak egy idézet, és a gondolataim róla, vagy egy elmélet és a gondolataim róla. Úgyhogy feltehetően majd a két blog között ugrálok vele. Attól függően, hova is érzem tökéletesnek.

 Igen, a tegnapi nappal elindult a 2. blogom, ami inkább könyveken kívül minden egyébnek fenntartott, ebből adódóan próbálok itt könyves maradni teljesen. (hisz nem lenne akkor értelme a másiknak :P)

 Akit érdekel, az a másik blogomat megtalálja: ITT

És akkor ha már így beharangoztam, mit szeretnék kezdjünk is neki. Jelenleg Szögjal Rinpocse: Pillanatról-pillanatra című könyvét olvasom, úgy igazándiból már hetek óta. És nem azért mert unalmas, hanem, mert amúgy sem olvasok most valami miatt túl gyorsan és túl sokat, de ezt amúgy sem lehet annyira gyorsan végigvenni, mert gondolkodni kell és érdemes rajta. Naponként van leírva egy-egy érdekes, kiragadott szöveg az életről és a halálról. Némelyiket nem értem, de a legtöbb elgondolkodtat. És igen, onnantól, hogy random kiemelt már a szerkesztő is valamiből egy részletet, vannak napok ahova olyan van írva, amit nem is lehet érteni, mert hiányzik a szövegkörnyezet és ebből adódóan zagyva (vagy csak nekem nem megy).

Augusztus 28.

Ha a tudat elefántját minden oldalról megkötjük

A figyelmesség kötelékével,

Minden félelem eltűnik , és a tökéletes boldogság jön el.

Minden ellenség: „vágyaink“ minden tigrise,

Oroszlánja, elefántja, medvéje, kígyója,

A pokol helytartói, a borzalom démonai,

Mindezeket megköti tudatod hatalma,

S a tudat megszelíditésével mindet legyőzöd,

Mivel a tudatból fakad minden félelem és mérhetetlen

Szomorúság.

(Sántidéva)

 Szeretem az ilyesmiket olvasni, még úgy is, hogy nem mondhatom azt, hogy maximálisan értem mit akar. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a szöveget, akkor minden vágyunkat a figyelmességgel legyőzhetjük. Megszelídítjük a tudatunkat, úgymond betörjük azt, és innentől felszabadulunk, mert a tudat, és az ő vágyainak (sok állatos hasonlata) okozza a gondot, a félelmet,a szomorúságot. Tehát, ha odafigyelsz a mindennapokban, ha tudatosan éled azt, jóval kevesebb szomorúság ér. Igazándiból, ez egy saját értelmezése, biztosan vannak vallásbölcsészek akik ezt jóval összetettebben tudnák elemezni. Én szimplán rá akarok mutatni arra, hogy vannak szövegek, amiket akkor is érdemes olvasni, ha csak egy kis részét érti meg az ember. Mert elgondolkodik rajta, mert járnak az agytekervényei. Ha rossz következtetésre jut is, már többet tett, mintha nem is gondolkodott volna el az egészen.

Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.) Békesség, remény, szeretet - A Karácsony füveskönyve

 Köszönet a Lazi kiadónak a könyvért!

Belbecs: 5/5

 Körülbelül két napja érkezett meg a könyv, Buddha füveskönyvével együtt. Pár ismerősöm kifejtette, hogy nem tudnának ilyen füveskönyveket egyhuzamban elolvasni. Elejével aggódtam is, hogy csömört kapok a sok idézettől, de az aggodalmam teljesen felesleges volt.

 Azért kezdtem neki, mert így november vége felé, már elkezdek karácsonyra hangolódni. Ajándékvásárlás ügyileg jól állok, már csak pár csomagot kell elkészítenem, no meg majd a képeslapokat feladni, amikre egy-egy idézetet szoktam írni, vagy ha eddig nem szoktam, hát majd most! Most már van idézetgyűjteményem a Karácsony témakörben is!

 Nekem a rövidebb és frappánsabb idézetek tetszettek jobba. Rengeteget kiírtam molyra, és rengeteg volt, amit bejelöltem kék post-ittel (hogy passzoljon a borítóhoz), hogy majd jó lesz a képeslapíráskor. Nagyon sok ismeretlen névvel találkoztam olvasás közben párat fel is írtam, hogy amikor majd nagyon nem lesz mit olvasnom, akkor vele is meg kellene ismerkednem. Ilyen volt például Szendi Gábor, a neve ugyan ismerős volt, de sose olvastam tőle semmit sem. Rengeteg felvetése és megállapítása volt a könyvben a karácsonyról, a modern világ viszonyulásáról az Ünnepekhez, és ennek árnyoldaláról is. Ő volt szerintem az egyik legnagyobb ellensúly a könyvben, a sok pozitív megvilágítás mellett.

 Tetszett, hogy nem csak a szokványos, ismert idézeteket olvashattam! Dickenst imádom, tőle sem olvastam semmit, mégis a tőle vett idézeteket már annyiszor, annyi helyen láttam, hogy ismerősként üdvözöltem. A nagy felfedezettem Szendi Gáboron kívül, Ágai Ágnes lett, egyszerűen gyönyörűség, amit tőle idéztek:

Én hiszek még a Jézuskában,

csak ráhagyom Anyára és Apára,

hogy ők hozzák az ajándékot,

hadd örüljenek.

(Ágai Ágnes)

Olvastam már pocsék füveskönyvet, és olvastam nagyon jót is. Jelen gyűjtemény szerintem egy karácsonyi hangolódásra, ötlet és idézet gyűjtésre tökéletes. Körbejárja a karácsony összes arcát, a boldog gyermek lelkű mosolygós karácsonytól, a fekete gyászos karácsonyig. Ne számítson senki sem csak pozitív idézetekre! Teli van a karácsony negatív oldalával, a modern kor elkorcsosult eszméivel, azzal, hogy miképpen változott a karácsony. Hogy lett a szeretet ünnepéből marketingfogás, hogy lett verseny, hogy ki mennyit, mit vásárol a szeretteinek és barátainak, ahelyett, hogy készítene nekik valami apróságot. És sajnos be kell látnunk, hogy 2014-ben a világ nagy részén (NEM mindenhol), már tényleg erről szól, pénzről és ajándékokról. Pedig igazándiból a szereteten, a szeretet gesztusán lenne a hangsúly. Azon, hogy Foglalkozzunk egymással, hogy ne menjünk el az embertársaink mellett elfordított fejjel, mondván „ha nem látom, nincs is”, mert igenis van. Vannak éhezők, otthontalanok, szegények. És ahogy pár idézet ki is fejti. Számukra a legnehezebb és legrosszabb nap a karácsony. Mert, nincs, akivel megoszthatnák az örömüket-bánatukat, nincsen senkijük, a magány Karácsonykor a legborzalmasabb.

„Ó, azok a régi szép idők, amikor az emberek még abbahagyták a karácsonyi 

vásárlást, ha elfogyott a pénzük!”

(Allan és Barbara Pease)

Ez az idézet legyen okulásul itt! Sose fogom megérteni azokat az embereket, akik Karácsonykor hitelbe verik magukat…a szeretet ugyanis ingyen van.

Könyv: Békesség, remény, szeretet

Kiadó: Lazi

Kiadás helye: Szeged

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 144

ISBN: 9789632672359

Fordította: Barcza Gerda, Takács Mária Flóra

Ár: 1990 Ft

Külcsín: 5/5

Igényes kiadás, és én nagyon szeretem a Lazi kiadó füveskönyveit. Kemény táblás, és egység méret mind, így egymás mellett jól néznek ki…el kéne kezdenem összegyűjteni mindet. Elgépelés, és hasonló hibákat nem észleltem, a belseje sem csicsás, olyan kis téli hangulatos. 

Rhonda Byrne: Határtalan gondolatok

Fülszöveg:

Tedd meg a következő lépést…

A Titok egyértelmű alapelvei megmondják, hogy miként éld az életedet az Univerzum természeti törvényeivel összhangban. A lényeg azonban mindig az, hogy MEGÉLD ezeket az elveket.

A Határtalan gondolatokban, Rhonda Byrne újabb könyvében, a szerző végigvezet az év napjain, minden egyes napra egy-egy bölcsességet vagy felismerést nyújtva, amelyek összhangban vannak az emberi lényeket irányító törvényekkel.

A Titok nagyhatású igazságain alapuló gondolatok tovább bővítik a vonzás törvényére vonatkozó ismereteidet, hogy igazán sorsod kovácsa lehess. Több öröm, több fényűzés, több nagyszerűség – az év minden egyes napján.

Aki olvasta a Titkot, az már körülbelül tudta, hogy miről fog szólni a könyv. Szeretem az idézetes, okosság gyűjteményeket, mert minden napra mond valami újat. Persze sosem úgy olvasom, mint azt rendeltetésszerűen kellene (naponta egyet), hanem úgy mint minden könyvet, az elejétől a végéig, ahogy időm engedi. Ezzel is így voltam.

 A Titoknál, szerintem már kicsit összeszedettebb, és kevésbé nyomulós. Nem akarja minden áron rád tukmálni a Titkot, csak tanácsokat ad, vagy éppenséggel, csak egy idézetet, amin elmerenghetsz, vagy megmosolyoghatod, esetleg a fejedhez csapva rájöhetsz, hogy „hát igen ez is igaz”. Nem tudom a Titok elolvasása nélkül mennyire érthető pár idézet, okosság, ugyanis folyamatos a visszautalás a másik könyvre. De úgy vagyok vele, hogy szerintem, ha ezt veszed le a polcról, és nincs előolvasottságod akkor is meglesz a hatása.

 Sokszor gondolkodtam el, az olvasás közben azon, hogy vajon eljut-e azokhoz az emberekhez ez a könyv akiknek íródott. Feltehetően a Vonzás törvénye szerint el kell nem? Minden esetre a kicsit pesszimista világszemléletű emberek tényleg jól tennék, ha olvasnák. Nem feltétlen ezt, hanem olyan könyveket, amik pozitív dolgokról szólnak. Mert bizony, néha (sokszor), az olvasmányaid is befolyásolják a kedvedet, ami amúgy fordítva is igaz.

 Hangulat olvasó vagyok, úgyhogy én már csak tudom, hogy nem mindegy, hogy egyes könyvek mikor találnak meg. A Titok is valamikor már volt a kezemben, és két oldal után letettem, hogy „jesszus mit akar ez”, aztán évekkel később itt vagyok, és tetszett, most egyhuzamban elolvastam és hagyom elhitetni magammal, hogy ez tényleg működik. És csak azért is mosolygok a világra J

 Tehát, olvasd, ha olyan a hangulatod, de ha egy pár oldal után nem érzed azt, hogy ez jó, ez érdekel, akkor tedd le, és folytasd majd évek múlva, vagy évtizedek múlva, vagy ki tudja mikor, úgyis szembe jön veled, ha eljön az ideje.

Külcsín: 5/5 - Fényes szép lapok, igényes kiadás, kemény kötés és a pecsét külön tapizható az elején (imádom az ilyen térhatású dolgokat), egyetlen hátránya, hogy a fényes lapok miatt, körülbelül fél kilós (nem mértem le, de nehéz)

Belbecs: 5/5 - Ha szereted az idézetgyűjteményeket, okossággyűjteményeket akkor tetszeni fog. Ha nem szereted, akkor feltehetően nem :P

 Mosolyogjatok, mert a mosoly nem kerül semmibe, de csodákra képes J