Pető Attila: Bírságmegelőzési kézikönyv

 

    

 

Könyv: Pető Attila: Bírságmegelőzési kézikönyv
    Kiadó: Jogsiszoft
    Kiadás éve: 2017
    Oldalszám: 160
    ISBN: 9786158067300
    Megjelenés időpontja: 2017. május 15.

 

 

 Ha minden igaz, hamarosan vezetni fogok, és gondoltam, nem árt, ha egy ilyen könyvet elolvasok, a KRESZ-en felül ugye ártani nem árt alapon. Pető Attilát amúgy is nagyon szeretem, youtube-on követem is a csatornáját. Szerintem borzalmasan sokat segített a vezetéstanulás közben, és tök jó lett volna, ha még a KRESZ tanulás előtt/közben találom meg, lehet megspórolt, volna egy KRESZ vizsgát, ha már akkor ismerem.

 A könyv amúgy 2017-es, tehát már ez is majdnem tíz éves, úgyhogy lehet, kellene egy még frissebb változat. Bár az is igaz, hogy a könyv tartalmaz QR kódokat, tehát ott lehet, megvannak a frissítések, azaz igazság ezt én nem ellenőriztem, megelégedtem a könyv tartalmával.

 Igazán új dolgot nem mondott, de jó összeválogatás azokról a dolgokról, amik kezdő vagy éppen nem kezdő vezetőknek fontos lehet.

 Minden fejezet rövid. A tegező stílus szerintem, segít a közérthetőségben. Úgy vélem, hogy az embereknek nem ártana néha elő-elő venni. Feltehetően, ha elkezdek vezetni (ha végre meglesz a jogsi :D, hétfőn forgalmi!!), akkor is pár évente bele fogok lapozni, csak, hogy nehogy elfelejtsek valamit, és hülyeséget csináljak. Bár még a KRESZ ismereteim elég frissek, azért a tantermi oktatás hiánya is meglátszik. Sok dolognak kellett utána néznem, utána olvasnom, mert az E-Titán rendszer erre sajnos alkalmatlan. Tartom, hogy az E-Titános tanulás után az ember nem sokkal tud többet, mint előtte. De persze biztos vannak emberek, akik az alapján is teljesen megértenek mindent és mindent utána, jól csinálnak. Én az a típus vagyok, aki hallás és figyelés alapján tanult egész életében úgyhogy nehezen maradt meg, amit olvastam, pláne hosszú távon.

 Bár gondom nem volt vele, de míg az autósok nagy része feltehetően mindenkiben bízik. Nekem, amikor az oktató azt mondta, védett úton vagyunk, menjünk nyugodtan gyorsabban, az volt az első kérdésem, hogy „A többiek is tudják?” . Oké, azért 60 óra vezetés után már bátrabb vagyok, bár ez a bizalmi dolog továbbra is nálam kicsit kérdéses. Bízom a többi sofőrben, csak fenntartásokkal. Láttam a tanulás folyamán elég sok hülyét (bocsánat :D), az utakon, és szerintem vagy 5-6 alkalommal néztünk az oktatóval, hogy „hát, pedig neki már van jogsija, mit csinál?”. Úgyhogy ezt a könyvet nagyjából mindenkinek kötelezővé tenném, mondjuk 2-3 évente elolvasásra, hogy felelevenítse, milyen KRESZ szabályokat nem tart be vezetés közben….

Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv (Tökéletes védelem az élőhalottakkal szemben)

Annak idején a Zombiháború nagy kedvenc lett. Így be is szereztem, rögtön amikor kiadták a Zombi túlélő kézikönyvet. Mondván jó az, ha van. Persze ha már megvan egy könyv, akkor automatikusan átkerül abba a halmazba, ahol a „majd egyszer elolvasom” könyvek vannak. Mert, hát itt van, úgyhogy ráér. Meg annak az esélye, hogy már azonnal a zombi apokalipszis kellős közepében vagyunk, és későn kezdem olvasni, igen csekély!

 Nos, mivel ez egy túlélő könyv, így nem lehet igazán összehasonlítani a zombiháborúval. Az egy riport-regény szerűség volt, ez meg konkrét túlélési ötleteket felsoroltató kötet.

 Játsszunk el a gondolattal, hogy valóban vannak zombik. Kezünkbe kerül ez a könyv, még a nagy járvány kitörése előtt, amikor még csak elvétve ették meg az emberek egymást, merő ösztönből, és emberhús utáni vágyból. Tegyük félre a tényt, hogy a mai napig vannak kannibál törzsek, akik nem zombik. A kötet szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy felkészülünk! Felhívja a figyelmet, hogy a könyv Amerikában íródott így a legtöbb dolog, Európában teljesen máshogy lenne, már csak a házak felépítése, a kormány, a hadsereg és hasonlók miatt is. Itthon kicsit nehezebb feladat lenne a fegyverhez jutás, viszont nagyobb eséllyel tudsz olyan házat találni, amit normálisan meg lehet védeni. Persze sajnos rögtön az első ötlet, miszerint menj az emeletre, és rombold le a lépcsőt, az így ránézve a lépcsőnkre akkora meló lenne, hogy akkor már inkább keresnék egy másik házat ahol túlélhetek. Elhiszem, hogy Amerikában a kis fa szerkezetes cuccokat hipp-hopp szét lehet kapni.

 Tehát feltételezzük, hogy vannak zombik, és esélyesen kicsiny tök eldugott falumat elárasszák. Első eset hogy itthon vagyok, nos… feltehetően meghaltam, vagy zombivá váltam. A házunk nem túlzottan zombi biztos, ha egyedül vagyok itthon akkor nincs kocsi amivel elmeneküljek. Bár megjegyezném nem is ajánlja a kocsit, mint menekülési eszköz, bicajom az ugyan van, de mire megtalálnám már megettek a zombik. De jó feltételezzük, hogy megtaláltam, és elindultam vele. Nem ajánlja a könyv, hogy a városok felé menjünk, akkor marad a nagy büdös semmi. Eltekerek a semmi felé. Térképet vihetek magammal, de borzalmasan béna vagyok a térképolvasásba, úgyhogy tök felesleges. Mondjuk, hogy megmenekültem, és egy biztonságos helyen vagyok, tuti, hogy becsavarodnák a hörgésektől rövid időn belül. És a problémamegoldó, leblokkoló dolgaimat ismerve, ha valami nagy probléma van, akkor általában csak állok, mint egy fadarab, tehát megettek. Pedig rövid a hajam, tehát nehezebb elkapni, de nem vagyok edzésben…

  A másik eset, hogy dolgozom, miközben kitör a zombi apokalipszis. Ez esetben a könyvtár….is elég szar búvóhely. Egyrészt földszinti ablakokkal van megáldva, és a „bedeszkázás” nem nagyon kivitelezhető. Bár deszka lenne (könyvespolcok), de félő ha azt megpróbálnánk előbb dőlne ránk az épület, minthogy biztonságban lennénk. És nem tudom hogy lehet kijutni a tetőre. Ami mondjuk a tériszonyom miatt rögtön az örök bázisom lenne, míg nem halok éhen, mert hogy le már nem mernék jönni XD. De Feltételezzük, hogy hamar tudtuk, hogy már a városhatárt elérték a zombik, felhívnám AniTigert vagy Szil78-at, hogy kinek van jobb kocsija, amibe beleférünk, Gabyenak szólnák rögtön, hogy meneküljön, felvesszük, vagy konvojt  hozunk létre a pár kocsiból, és Szimirzáékat is kimentjük, meg minden ismerősünket, feltételezve, hogy őket nem ették meg, és vagy, nem zombik már. Aztán kajával, fegyverrel (fogalmam sincs honnan szednénk) felszerelkezve mennénk a vakvilágba. Nekem túl sok hasznomat nem vennék, de azért próbálnánk segíteni :D (Dunaújvároson belül is eltévedek, nem hogy máshol :D). Nagy valószínűséggel itt is megettek volna már minket.

 Tehát belegondolva, hiába ismerem a túlélési szabályokat,nagy valószínűséggel az első hullámban megennének. Persze, mint ahogy a könyv mondja, még nincs minden veszve! Már most foglaljak le valami félreeső helyen egy új kolónia létrehozására megfelelő helyet. Kezdjek el tanulni egy használható szakmát, mert feltehetően mint könyvtáros nem biztos, hogy nem halok éhen. Legyen meg a csapat, akik egyetlen egy sms-re vagy kiáltásra összeállnak és már megyünk is. És persze ott ahova megyünk álljon már egy ház, legyen felszerelve már most, mert hát bármikor jöhet a zombi apokalipszis. Legyünk edzésbe, mert ki tudja mikor kell futni, tanuljunk meg lőni, mert az mindig jól jön. Legyen késünk, bár a kard jobb, lehetőleg szamuráj kard, mert az könnyű és hosszú pengés, mert még a leghülyébb ember is képes lefejezni egy zombit. És ne feledjük, a fej, a lényeg. Ne nyúlkáljunk a zombiba, ne szeretkezzünk vele (wtf?:D), és ne együk meg a húsát, mert meghalunk, ja és persze ne harapjon meg minket! Ne meneküljünk soha kórházba, mert onnan jönnek, rendőrségre, mert őket harapták tuti meg elsőre, templomba, mert nem védhető jól, és a hangos imádkozás, éneklés odavonzza őket. De emeletes ház megfelel, vagy iskola, ami rácsos ablakos, esetleg a börtön is remek opció lehet, ha a rabokat nem számoljuk, akkor igazándiból az elsődlegesen legjobb hely. És persze reménykedjünk abba, hogy megmentenek minket. Ha mégsem, akkor így jártunk.

  Belegondolva, feltehetően én már az elején meghaltam. De aki nem, és van eldugott háza, a nagy büdös semmi közepén, és ott nincsen gond a zombira, akkor 5-20 év és vége nagyjából az inváziónak, mert átlagosan 5 év alatt lebomlanak a zombik. Ez megnyugtató, igaz utána egy totál üres és kietlen planéta lesz, de lesz! Ha nem számolunk a hibernált, a sivatagban kószáló és a vízben sétálgató holtakkal, ők lehet tovább bírják.

  Összességében a könyv jó volt, vannak benne hasznos tanácsok, nem zombik esetére is. Tény, hogy ha egy tökéletes világot akarsz felhúzni a zombikra, akkor kell az ilyen kiegészítő kötet is, hihetőbbé téve a teóriádat. Rengeteg jó dolog van ebben a könyvben, én élveztem olvasni, még ha látszik is rajta, hogy kifejezetten amerikai. Mondjuk elgondolkodom azon, hogy hányan veszik ezt totálisan komolyan… azok mondjuk lehet elkezdenek edzeni, mert azért egy tohonya amerikai nem nagyon tud elfutni a veszély elől.

 A vadászós részek annyira már nem hatottak meg. Igen, én nyuszi vagyok, engem vagy megettek, vagy elmenekültem, de nem vadászok én rohadtul senkire sem, pláne nem olyanokra akik meg akarnak enni. Nincs az a pénz, hogy önszántamból kimennék zombik ellen harcolni :D

Belbecs: 4/5

Külcsín: 4/5

Fülszöveg:

Ne légy hanyag, ha a legértékesebb tulajdonodról – az életedről – van szó!
Ez a könyv elengedhetetlen, ha túl akarod élni az élőhalottak hordáinak támadását, akik talán ebben a pillanatban is a közeledben ólálkodnak, anélkül, hogy tudnál róla.
A Zombi túlélő kézikönyv jól bevált tanácsait követve teljes biztonsággal megvédheted önmagadat és szeretteidet az élőhalottaktól.
Ez a könyv életet menthet.

Eredeti mű: Max Brooks: The Zombie Survival Guide: Complete Protection from the Living Dead

Eredeti megjelenés éve: 2003

Könyv: Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás helye: Szeged

Kiadás éve: 2013

Oldalszám: 286

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789632457086

Fordította: Illés Róbert

Illusztrálta: Max Werner

Shawn Achor: A Boldogság mint versenyelőny

 Vannak olyan könyvek amiket már csak azért is érdemes elolvasni, hogy egy kicsit mosolyogjon az ember, és vannak olyan könyvek amik után kicsit átértékeli az ember az életét. Persze ez a könyv inkább az a kategória, amelyikben okos dolgokat olvashatunk, és jó is lenne élni az elvekkel, meg is mosolyogjuk a történeteket, de nem feltétlen értékeli át magát az ember. Legalábbis az olyan ember mint én nem, mert már rengeteg könyvet olvastam a pozitív szemléletmódról, tehát túl sok új dolgot nem mondott nekem. Ennek ellenére örülök, hogy elolvastam, mert jó volt olvasni.

 És, hogy mi is a lényege a Boldogság mint versenyelőnynek? Nos röviden és tömören annyi, hogy maga a munkának kellene boldoggá tenni téged, hogy keress egy olyan helyet, ahova látod értelmét annak, hogy bejársz. Hogy ne munkád, hanem hivatásod legyen, hogy átlásd a dolgokat úgy ahogy vannak, és tégy meg mindent azért, hogy mások is örömmel tekintsenek a munkádra, rád, és úgy a világra. Sokak szerint, rengeteget dolgozunk, hogy aztán legyen pénzünk ÉS utána boldogok leszünk. A könyv az egészet megfordítja. Ha boldog vagy, sikeresebb vagy, és nem helyénvaló, hogy míg nem vagy sikeres nem lehetsz boldog. A boldogság és a siker egymásból következik, de nem mindegy a sorrend. Az író szerint, sokkalta hatékonyabbak azok az emberek akik élvezik a munkájukat, hol nap mint nap elhangzanak dicséretek, ahol a kollektíva összejár, ahol vannak társas kapcsolatok a kollégák között és nem csak úgy eldolgozgatnak egymás mellett. Fontosnak tartja azt, hogy igenis legyél kapcsolatban az emberekkel, mert egy jó szó, egy kellemes gesztus őrülten sokat segíthet abban, hogy boldog legyél.

 Persze vázolja azt is, hogy milyen az ideális főnök. Az ideális főnök foglalkozik a beosztottakkal, jóban van velük és tud róluk pár személyes dolgot is. Támogatja őket, és segíti mindenben, támogatja azt is, hogy a kollektívának legyen ideje naponta, de legrosszabb esetben is hetente összejárni, hogy kibeszéljék a problémákat, vagy éppen ötleteljenek, hogyan tehetnék sikeresebbé a céget. Elmondása szerint a jó főnöknél a beosztottak örülnek, ha találkoznak a főnökkel, és nem rettegve lesik mikor érkezik és mikor „szidja“ le őket. Mindegyikre példát is mond, hogy a kutatások szerint miért is jó az első és miért káros a második.

 Tetszett, hogy a könyv végén ott van, hogy a boldogság és a boldogtalanság is fertőző. Tehát ha te boldog vagy, akkor igenis megfertőzhetsz ezzel másokat is, és fordítva is. Nekem volt olyan munkatársam, akivel egy szobában létezni borzalmasan lehangoló volt, és azt éreztem, amikor kijöttem onnan, hogy mindjárt elalszom a tompultság és fásultság alatt. Már nem dolgozik velünk, de ő tipikusan az az energiavámpír típus volt, a borús szemléletével. Nem mondom, hogy én mindig pozitív vagyok, és azt sem, hogy nálam jobb munkaerő nincsen, de én legalább próbálok megtenni mindent a „cégért“ (egy könyvtárat mondjuk vicces cégnek nevezni :D). És igen, én az a tipikusan próbálok boldog lenni és mosolyogni, mert azért ha el is hangzik (minden nap) a számból, hogy „menjünk haza“ attól még én nagyon szeretek benn lenni. A kollégáimmal nincsen problémám (kivétel van... de őt meg ignorálom), és alapjában véve jó a hangulatom odabenn is. De igen nekünk is van hova fejlődni a boldogság szempontjából :)

Belbecs: 5/5

Azok akik a témában már olvastak, nem fog túlzottan sok újdonsággal szolgálni. Akik viszont még nem, azoknak mindenképpen ó indulókötet.

Külcsín: 5/5

Egyszerű mégis aranyos borító. Jó ránézni, de komolyan :)))

Fülszöveg:

Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel?

A boldogság jóval több egyfajta kellemes érzésnél valójában siker elengedhetetlen eszköze.

A legtöbb ember sikeres akar lenni. És, persze, a boldogságra is mindenki vágyik. Sokan azt gondolják, kemény munkával sikeresek lesznek, ami elhozza a boldogságot is. Ám ez a képlet hibás. Shawn Achor kutatásai a pozitív pszichológia területén bizonyították, a munkahelyi boldogság vezet az üzleti eredményességhez. A pozitív pszichológia hét alapelvének alkalmazásával kreatívabbak, motiváltabbak és eredményesebbek lehetünk. A könyv tanácsai alapján, felülírva rossz beidegződéseinket, hatékonyabban végezhetjük a munkánkat, és megtanulhatunk jobban élni a lehetőségeinkkel, hogy elérjük céljainkat egyéni, csapat és szervezeti szinten.

Eredeti cím: The Happiness Advantage

Eredeti megjelenés éve: 2010

Könyv: Shawn Achor: A Boldogság mint versenyelőny

Kiadó: HVG Könyvek

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2015

Oldalszám: 304

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789633042120

Fordította: Frank Orsolya