A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészségpszichológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészségpszichológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. szeptember 10., vasárnap

Kristen Butler: Pozitív gondolkodás napló

 

Könyv: Kristen Butler: Pozitív gondolkodás napló

Kiadó: Good Life Books

Kiadó székhelye: Budapest

Kiadás éve: 2023

Oldalszám: 216

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789636300050

Fordította: Angi Emese

Megjelenés időpontja: 2023. április 13.

Ár: 5.790,-

Kiadói ár: 4.632,-



Köszönet a könyvért a Good Life Books kiadónak!

(plusz a türelmükért, hogy ez a poszt úgy már két hónapja megíródhatott volna, ...)

De ami késik nem múlik, egyszer mindennek (is) eljön az ideje. Az ilyen naplós dolgokkal kapcsolatban, mindig két dolog jut eszembe:

  1. Ez tök jó lesz, kitöltöm, és lekövetek mindent. Mindent úgy fogok csinálni ahogy kér, és végre megtudom, mi történik, ha valaki lelkiismeretesen kitölt egy ilyet. Pozitív gondolatok, csak jó lehet.
  2. Nem szeretek beleírni könyvekbe, nem szeretek kitölteni dolgokat, de mindig azt hiszem, hogy majd ezt kitöltöm.
Tehát két teljesen ellentétes gondolat motoszkál mindig bennem. Főleg, mert valahogy a kitartáson kellene még dolgoznom, hogy egy ilyen naplót képes legyek MINDEN nap kitölteni, és visszaolvasva boldogság töltsön el, hogy sikerült. 
Feltehetően, ha a vége felé nem 38 fokos lázam lett volna és fetrengtem volna az ágyba, akkor kivételesen tényleg sikerült volna kitölteni. Megnéztem, az utolsó 1 héten bukott ez csak nálam.
Én elhiszem, hogy az embereknek segít az, ha van egy rutinjuk a reggelre és az estére is, és, hogy megválaszolják a kötetben lévő kérdéseket is. Bizton állítom, hogy meglehet őket, de.
 De a legnagyobb gondom a célokkal voltak. Mert persze vannak céljaim a napra (túlélni a munkát, nem megölni senkit, nem beszólni senkinek, boldognak lenni), de egyrészt mindennap ezt leírni frusztráló lenne, és ha őszinték vagyunk, feltehetően a normális embereknek, ennél sokkal kidolgozottabb terveik vannak a napra, vagy napokra. Vagy vannak nagy terveik, amiket napokig odaírhatnak mindig, és egyszer majd teljesül akkor lecserélik.
 A hála adás volt a legkönnyebb, mert bár nem gyakorlom azóta mindennap, de minden önsegítő, boldogságkutató, utat mutató könyv/napló/blogbejegyzés emlegeti és volt idő míg írtam is. Ez könnyen ment, bár a behatárolt 3 dolog hol sok, hol kevés volt...bár tény általában ugyanazokért a dolgokért vagyok hálás (egészség, család, munka) vagy esetleg az időért (hogy esett, hogy nem esett....stb.). Tehát ez könnyű volt.
A megerősítések...sok önsegítő könyv után SEM érzem még a dolgot magaménak, és feltehetően addig nem is fog működni, de próbálkozom ezzel is. 
 A nap végső összefoglalása, hogy hogy éreztem magam, hogy mennyit ittam, hány lépést tettem nagyjából könnyen ment. Itt is inkább a terveim summázása volt, ami néha zavart, vagy szimplán úgy éreztem, hogy semmi értelmeset nem tudok írni oda, holott nem kér lehetetlent.

A Napló igazándiból tetszett, a bevezető korrekt mód leír mindent, példákat is hoz (amiket, az olyanok, mint én előszeretettel másolgatnak a megerősítés sorba :P), és maga a napi oldalpár is teljesen jó. Szerintem jó kötet, de tény, rávilágított, hogy nekem ezek a napló dolog nem való. Zavar, hogy könyvbe írok, sosem arra akarok válaszolni amit ő akar, sosem azt akarom amit ő szeretne és hiányzik hozzá a kitartásom, hogy végig vigyem :D Ugyanígy nem való nekem amúgy a naptár dolog sem. Van...év közben párszor megtalálom...de mivel olyan marha sok dolgom és programom nincs, tökéletesen felesleges számomra a léte :)

Viszont amíg töltöttem a "naplót" tetszett, ha nem lettem volna  a végénél totál beteg, akkor feltehetően sikerült volna végig kitöltenem, és most azt írhatnám, hogy "Végre volt elég kitartásom, hogy kitöltsek egy ilyen könyvet"...talán majd, valamikor még próbálkozom ilyennel....de lehet elengedem a dolgot, és fogok egy sima füzetet...

2017. október 16., hétfő

Sebestyén Balázs – Tóth Gábor: E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?

 Amíg, volt Class Fm, addig azt hallgattuk, így lépten-nyomon bele hallgattunk az E-mentes övezetbe is. Én a könyvet azoknak ajánlom főleg, akik nem nagyon hallgatták a rádióban, vagy csak egy-egy adást kaptak el. Ugyanis olvasás közben az volt az érzésem, hogy „jó-jó, de ezt mind hallottam már”. Holott feltehetően nem az összest hallottam.
 Mindenképpen jó, ha az ember elolvassa ezt a könyvet, mert kap egy bizonyos képet arról, hogy mit is eszünk meg. Amúgy a rádióadásokkor is rájöttem már, és az olvasás alatt szintén felszínre jött az, hogy mindez, szép és jó, de amit Bio Gabi képvisel, az amolyan „a ló túlsó oldalára esés”. Tehát, igen-igen ne étkezzünk rosszul, ne együnk látványpékséges dolgokat, sem olyan élelmiszereket, melyek telis-teli vannak E számokkal. (még ha az E számok egy része nem is probléma, ha a szervezetbe jut). De Bio Gabi már azt szintet képviseli, amit úgy érzem, egyelőre Még nehezen kivitelezhető.
 Persze, együnk bio kölest és bio chia magot, és bio zabkását, bio gyümölccsel, mert mindezek egészségesek. Csakhogy amikor a 21. századi magyar emberke bemegy a boltba, akkor konstatálja, hogy a „bio” előtag, mint valami 2-szeres vagy 3-szoros szorzó jelentkezik az árban. És bármennyire szeretne egészségesen táplálkozni, nem tud, mert drága.
 De nem mentem fel a ma emberét sem, mert másik oldalról, ott van, hogy nem feltétlen minden drága. Mi már… hát egy fél éve biztosan itthon, kovásszal (itthonival), sütünk mindent. Nem mondom, hogy nem voltak rosszul sikerült kenyerek, de idővel belejött anyukám, és most már teljesen jók, méghozzá adalékadagok nélkül, minden nélkül. És igen plusz idő, de megoldható (kevertem már be kenyeret, meg láttam, hogy készül, úgyhogy tudom).

És valóban nem hiányoznak az E számok az emberek szervezetéből, mert megvannak azok nélkül is. De ugyanígy a pálma és kókusz zsír sem éppen. Úgy gondolom, hogy nem feltétlen egészséges, egy olyan embertípusnak ilyesmiket tömegével használni, ami nem honos itt. Mert, ismerjük be, a magyar őstörténetben, nem nagyon szerepelt kókusz, sem pálmafák alatt szunnyadó magyar. Egyszerűen szervezet számára idegen anyag, még ha jelenleg rá is nyomják az egészséges címkét. Tehát elhiszem, hogy a Chia mag tök jó, de egy határig. Elhiszem, hogy jobb a kókusz zsír, mint a napraforgó, de meddig? Mikor jön a kutatás, hogy nem is olyan egészséges, vagy mikor jön valami új, amire rámondjuk, hogy az egészségesebb?
Kedvenc fejezetem: Az a rész volt a kedvencem, amikor a gasztropszichológiáról beszélt. Arról, hogy miként és hogyan hülyítik az embereket, a csomagolás külleme, nagyságával. Hogy mennyit lehet ezzel legálisan csalni. Hogy az emberek igenis a nagyobbat veszik mindig, vagy a szebbet, meg az olcsóbbat. Ha valaminek emelni akarsz az árán, az is megoldás, hogy csak a csomagolás változik, és kevesebb a beltartalom, de az ár hasonló. Erre rögtön tudom mondani, a 100 grammos csokit, ami már évek óta csak 90 grammos, de nagyságra nem tűnik kisebbnek. A joghurtok, amik egyre kisebbek, és egyre több gyümölcsöt vagy bármit tartalmaznak (ami olcsóbb, mint maga a joghurt), hogy a 100-as zsepi sem 100-as már, és így tovább. Érdekes volt, és néha volt „aha” élményem vele kapcsolatban.
Vagy 87 gramm....


 Minden esetre elolvasni érdemes a könyvet, aki tud teljesen át is szellemülhet Bio-ba. Mindenképpen pozitív, hogy a könyv bár borzalmas mód propagálja az ilyen bio dolgokat, azért elmondja azt is, mi nem jó a rendszerben. És igen pozitív, hogy van pozitív és negatív oldala is a részeknek, és nem nyomatja csak azt, hogy „csak ez jó” „ez meg csak rossz lehet”. De ettől még nekem Bio Gabi túlontúl bio :D

Fülszöveg:
Világunkban ​a helyes táplálkozáshoz mindenkinek értenie kell egy kicsit. Az élelmiszeripar kettős játékot játszik, és ennek a polgár ihatja meg a levét. Hasznos tisztában lenni a belső folyamatokkal, összefüggésekkel az élelmiszergyártás és a táplálkozás terén, hogy ezek ismeretében jó döntéseket hozhassunk az egészségünket érintő kérdésekben.  Ezért született e riportkönyv, amelyben Sebestyén Balázs kérdezi Bio Gabit, alias Tóth Gábor táplálkozáskutatót, akivel műsorvezető kollégáikkal együtt három éven át, hétről hétre beszélgettek a legaktuálisabb kérdésekről, a legfrissebb szakmai eredményekről, a fogyasztói dilemmákról a Morning Show E-mentes övezet című, nagy sikerű rovatában.
Közkívánatra született e könyv, amelyben elérhető a műsorban elhangzott számtalan hasznos szakmai információ, tanács, megoldás és ötlet a határainkon innen és túl élők számára, olvasmányos, közérthető, kibővített formában, csokorba gyűjtve, receptekkel együtt.
Ennél azonban még többről is szó van. A könyv készítése közben mintegy életre kelt, és így különálló, bővített műként jelenik meg, amely mindenki számára haszonnal forgatható, aki szeretné E-számoktól mentesen, tisztábban látni a jelenségeket.
Mit jelent a gasztropszichológia? Miért van annyi étrendi irányzat? Melyik E-számmal kell vigyáznunk? Igyunk-e tehéntejet, együnk-e párizsit? Mit tegyünk, ha emésztési problémáink vannak? Valós-e a gluténpánik, és milyen kenyeret vásároljunk? Ehetünk-e fagylaltot, és miből készül a csokoládé? Miért hiperaktív a gyerek, és miért migrénes a szülő? Milyen vizet igyunk, jó-e a rendszeres kávézás? Bízhatunk-e a biotermékekben? Mit együnk, ha sportolunk vagy fogyni szeretnénk? Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket? Mi a hosszú élet titka?
Többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat e riportkönyvben.


Kiadó: Pilis-Vet
Kiadás helye: Pilisvörösvár
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 236
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789638686183