Lapról - lapra

Szeretem a Marvel filmeket. Nem láttam mindegyiket, de már elkezdtem pótolni a hiányosságaimat. Gondoltam, hogy ez a könyv is segít majd ebben, de ha jobban belegondolok, akik ebben a könyvben szerepelnek, már eleve nem voltak nekem ismeretlenek.  Nem tudom, hogy kinek ad ez a könyv pluszt. A szép képek persze jók, de egy-egy szereplőre egy oldal jut, ennek az egy oldalnak úgy 80%-a kép, ebből a képből egy az ami nagy és jó minőségű a többinél volt olyan, amin kb. semmi nem látszik. Ebből az egészből sejthető, hogy egy szereplőről durván 10 mondatnyi szöveg van. Ami nem sok, ha megakarod ismerni éppenséggel ezt az univerzumot.  Viszont azok, akik eleve teljesen ismeretlenként lapozzák fel a kötetet (tehát egy filmet sem láttak), azoknak őrülten nagy spoilereket dobáltak el ebben a tíz mondatban. Az "ez legyőzte ezt" ugyanis és "itt meghalt" az pont akkora spoiler, hogy esetlegesen egy filmet ne akarjon megnézni az ember :D Mivel, a legtöbb filmet láttam, így ne

Köszönet a könyvért a Partvonal kiadónak!  Milyen érzés az űrben lenni? Milyen ételeket esznek az űrhajósok? Mennyire veszélyes az ISS fedélzetén lenni? Mennyire nehéz lefutni súlytalanságban a maratont?  Ezekre és még számos kérdésre adja meg a választ a könyv. Összesen 157 kérdést választottak ki abból a rengetegből, ami beérkezett a felhívásra. Ez a 157 kérdés lefedi az űrutazás legtöbb fontos elemét, a készülődéstől a visszatérésig. Tim roppant szimpatikus ember, az egyik legjobb tulajdonsága, hogy tud komoly és humoros is lenni. Nem ijedt meg a fura és néha érthetetlen kérdésektől (Milyen szaga van az űrnek?), és a könyv minden oldalán azt éreztem, hogy élvezte azt, hogy a visszatérés után ennyi jó kérdésre megadhatja a választ, ezzel elégítve ki a kíváncsi iskolások tudásszomját.  A könyv valahol a szakirodalom és a szórakoztató irodalom között van szerintem. Felépítésileg mindenképpen szakkönyv, amolyan kérdezz-felelek (ahogy a cím is jelzi), de emellett egy nagy anekdota

Hát ez brutális! Idén elég sok képregényt olvasok, hála annak, hogy a környezetemben sokan szintén szeretik a képregényeket és így kölcsön tudom kérni őket! És köszönhető annak, hogy a legtöbb dologgal úgy vagyok, hogy esélyt kell adni. Lehet tetszik, lehet nem, de ha esélyt sem adok akkor lehet remek dolgokról maradok le. Így van ez a nyugati képregényekkel is, én mangákon nőttem fel, és a japán rajzstílus merőben közelebb áll hozzám, mint a nyugati, de ennek ellenére amikor elém tolnak egy-egy képregényt nem mondok neki nemet. Itt meg, örült a kis mangás lelkem, mert van egy enyhe beütése amúgy némelyik "távolabbi képen" egyes szereplőnek.  Viszont ez a képregény valami gyönyörűség. Annak idején ugyanezt, vagy hasonlót írtam Neil Gaiman: Death – Halál -járól is. A Fumax úgy érzem nagyon minőségi képregényeket ad ki, és ez nekünk csak jó. Ezt a kötetet nagyon jó volt kézbe venni, belelapozva meg csak néztem a gyönyörűbbnél gyönyörűbb képeket. Borzalmasan sok részletes k

Június 13-án nyit a 90. (jubileumi) Ünnepi Könyvhét. Budapesten az idén izgalmas, új helyszínen, a Duna-korzón rendezik meg a legnagyobb múltú könyves eseményt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az idén 90. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri rendezvényét, az Ünnepi Könyvhetet, melyhez a 2001-es Olvasás Éve óta 18. alkalommal kapcsolódnak a Gyermekkönyvnapok eseményei. Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozata ebben az évben június 13. és 17. között a tavaly megújult, friss arculattal és változatos programokkal színesíti Budapest és az ország kulturális életét. Az elmúlt másfél évtizedben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a szépirodalom ünnepéhez kapcsolta a Gyermekkönyv napokat, hogy a korábban szerényebb médiafigyelmet élvező gyermekirodalomra irányítsa a szakma és az olvasók érdeklődését, ezáltal a digitális információhordozókon felnőtt fiatal generáció tagjai újból felfedezzék az olvasás

Köszönet a könyvért a 21. Század Kiadónak !  A könyv három dolog miatt keltette fel az érdeklődésemet. Egyrészt japán szerző, japán életvitel, ami mindig is érdekelt és mindig is szerettem róla olvasni. Persze még vannak a témában hiányosságaim, de próbálom a kultúrát megismerni amennyire csak lehetséges ez. Másrészt a szerző egy zen buddhista szerzetes, és Japán mellett a buddhizmus az ami még eléggé vonz ahhoz, hogy szabadidőmben olvassak róla. Harmadrészt a borító és a zen hatás kedvez a kissé minimalista lelkemnek.  A könyv nem tartalmaz hosszú, bonyolult és unalmas szövegeket, hanem egyszerű rövid, egy oldalas részekből áll, egy bevezető mondattal, ami relatíve összefoglalja a rész lényegi részét. Ebből adódóan nagyon praktikus, ha az embernek csak pár perce van olvasásra, mert felcsaphatja bárhol, és végigfuthat az oldalon egy-két perc alatt és máris kapott egy kis elgondolkodni valót.  Amikor kértem a könyvet, még nem gondoltam, hogy az egyik legjobb olvasmányom lesz az évb

Úgy döntöttem, kicsit reklámozom a rendezvényt, mert úgy gondolom, hogy a lehető legtöbb helyen fenn kell lennie, hogy a lehető legtöbb emberhez el is jusson. Tehát emberek, ha Június 1-én Dunaújvárosban jártok, akkor gyertek ki a térre! Remek programok és kedves könyvtárosok várnak rátok ;) Gyertek-gyertek :)))