Popper Péternek mindenről van véleménye, nem ítél el senkit és megrögzötten kereste azt, hogy hogyan tehetné elviselhetőbbé a világot, mint amilyen. Rengetek előadásáról olvastam ilyesmi gyűjteményt, itt is voltak már ismerős sztorik. Annak idején pont ezért a rajongásomért vettem meg ezt a könyvet. Aztán eltelt pár év, már 2020-ban várólista csökkentő könyv volt (há!). Idén aztán eljutottam odáig, hogy el is olvassam, hát...
Popper Pétert még mindig nagyra becsülöm, de ez valahogy nem volt az igazi. A témák jók voltak, de valahogy nem hatotta át az amit régen őt olvasva éreztem. Nem volt rossz, de nem volt kiemelkedően jó kötet sem. Akik szeretik Poppert azoknak feltehetően tetszeni fog, de ahogy írtam is, van egy csomó olyan történet, amit Máshol már olvashattunk, így itt sokadszorra már nem ütött nagyot.
És amúgy pont az a baj az ilyen előadások kivonatával, összeválogatásával, hogy a legjobbakat akarod beleválogatni, de a legjobbakat már aki ismeri úgyis ismeri, így annak nem lesz újdonság, ha meg nem a legjobbakat rakod bele, akkor aki szereti sem fogja már annyira szeretni, hisz gyengébbek az előadások. A kötet 2010-ben jelent meg, nem tudom, hogy még Popper Péternek volt-e köze hozzá vagy sem. Ugye 2010-ben hunyt el, így nehéz megmondani, hogy ezt Még ő válogatta, vagy ez már az a kötet, ami "húzzunk le még egy bőrt róla", halála után is típus. Csak mert azóta is jelennek meg könyvei...előadásokból... nem tanulva abból, hogy van ami akkor volt jó amikor volt...és nem kell újra és újra átválogatni, csak hogy legyen egy könyv, amit megvehetnek azok, akiknek Popper Péter neve még mond valamit. Én kedveltem az életfilozófiáját - már amennyire megismertem - és fogok is olvasni tőle, régebben kiadott, régebbi könyveit, mert abba még benne volt az eszenciája. Jelen kötetnél sem éreztem ezt már annyira. Lehet, hogy eleve annyira nem vagyok oda az "előadásokból válogattuk" típusú kötetekért, vagy csak ez kapott most rosszkor el ^^
Fülszöveg:
Ebben a válogatáskötetben Popper Péter legjobb előadásai közül gyűjtöttünk egy csokorba tízet, melyek megmutatják, milyen végtelenül színes egyéniség és bölcs, jó humorú tanító volt a nemrég elhunyt pszichológus. Az elgondolkodtató, szórakoztató fejezetek hétköznapi életünk egy-egy fontos témájára épülnek, ilyen például a félelem, a szorongás, a depresszió, az egyéni és kollektív hazugságok, a játszmák, a családi és párkapcsolati konfliktusok, krízisek. Popper Péter hosszú éveken át, egészen haláláig rendszeresen tartott a széles nyilvánosságnak szóló előadásokat, melyeket az ország minden pontján óriási érdeklődéssel várt a közönség. Ezeken a sokszor több száz fős találkozásokon az élet nagy kérdéseiről és problémáiról mesélt, melyek alaposan meg tudják gyötörni, sebezni az emberi lelket. Ezeket nevezte ő lélekrágcsálóknak. A hallgatóság persze mindig azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi a megoldás, hogyan védekezhetünk a lélekrágcsálók ellen, és miként gyógyíthatjuk be az általuk ejtett sebeket. Ő pedig, ha ismerte az ellenszert, a gyógyírt, ha tudott valami titkos praktikát, akkor elárulta. Ha nem, akkor minden szépítgetés és kincstári optimizmus nélkül bevallotta: nem hisz abban, hogy az élet minden problémájára létezik megoldás. Vannak olyan helyzetek is, amelyeket csak elviselni lehet, jól vagy rosszul. A tanítás azonban sohasem felesleges, hiszen információk és megoldások mellett vigasztalást is nyújt, segít újragondolni és átértékelni dolgokat, erre pedig valamennyiünknek szükségünk lehet.
Játszmák és sorsok
Lélekrágcsálók: a szorongás, a félelem és a pánik
Fussunk el a bánat elől?
Ősök és utódok
Családi boldogság, családi pokol?
A hazugság ára
Barangolás a tudatszintek között
Belső erőforrásaink nyomában
Őszinteség, hazugság és titok a párkapcsolatban
Boldogság – a frázisok fojtogatásában
Megjegyzések