Pedram Shojai: A városi szerzetes

A blog olvasói, gondolom már észrevették, hogy sokszor kezdem úgy a posztot, hogy „Én ezt a könyvet szeretni, szerettem volna.” Vagy valami hasonlóval. A legtöbb könyvet ugyanis azért olvasom el, mert meggyőződésem van róla, hogy az nekem jó lesz. És vannak könyvek, amik nem hozták meg nekem, azt, amit vártam tőlük.

 Nos, ezt a könyvet, körülbelül a megjelenés környékén döntöttem el, hogy olvasni fogom, mert mennyire jó a fülszöveg, tetszik a cím, jó lesz. Gondoltam arra is, hogy majd recenzióba kérem, de aztán a hely ahol dolgozom, tényleg elég gyorsan beszerzi, amit az olvasók olvasni szeretnek, tehát nem muszáj recenzióban olvasnom semmit (az itt felhalmozott régieken kívül). Úgyhogy könyvtárból hoztam ki, és nem bántam meg. Azt sem, hogy nem vettem meg, azt sem, hogy nem kértem recenzióba, és azt sem, hogy elolvastam.

Mert jó volt olvasni. Szerintem mostanában ezzel a könyvvel haladtam a legjobban, mármint sebességileg. Rengeteg hasznos dolgot mond, még nekem is, pedig nem vagyok városi. Én jóval közelebb érezhetem magam a természethez, mint a városiak, így egy csomó dolog ténylegesen nálam nem jelentkezett, amit ő mondott, de érdekes volt. A gyakorlatok hol megszívlelendők voltak, hol elnapoltam a kipróbálását, mert szkeptikus vagyok kicsit még a dolgokkal, no meg eddig (EDDIG), a meditáció is számomra egy borzalmasan idegesítő dologként létezett, amit sosem értettem. Talán hamarosan elérem azt a „zen” állapotot, amikor meditáció címszóval, nem idegesítem magam fel. (sztorizgatás on: Egyszer voltam egy ilyen meditálós dolgon. Egészen addig élveztem, míg nem kezdtünk meditálni. Lehettem... Durván 16-18 között voltam valahol. Falusi ilyen mester-civil találkozó volt. Az előadás még teljesen oké is, a téma érdekelt – buddhizmus - csak aztán jött a „csukjuk be a szemünket, képzeljük el, hogy”. Nos, akkor addig jutottam, hogy csukott szemmel próbáltam nem röhögni. És ez az élmény elvette a kedvemet a meditáció + én gyakorlásától egy jó ideig. Most, így 12 év távlatából gondolom azt, hogy amikor hamarosan megpróbálok magam meditálni, talán nem röhögés és zsörtölődés lesz a vége. Mert amúgy rengeteget olvastam már róla, rengeteget gondoltam rá, és tetszik is az elképzelés, csak hát, ahányszor belegondolok, felvillan ez az emlék. Sztorizgatás off.)

Madocsai Eszter: A belső harmónia útja

 A könyv kivitelezése az amiért elhoztam a könyvtárból. Tetszett a borító és az amit a fülszöveg mondott. Az öngyógyítás, belső harmónia egészen érdekes dolog. Gondoltam, ha már így a kezembe került akkor elhozom és beleolvasok, megnézem a dvd mellékletet is, és majd kipróbálom.

 A könyv olvasása után rájöttem pár dologra. Az egyik, hogy maga az ami a Do-in akar lenni érdekel, tényleg érdekesnek tartom, és utána is fogok olvasni még. Felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt, viszont úgy igazán a könyv nem adott túl sok használható információt. Egyrészt azért, mert rövid, és minden második oldalon kép van. Tehát durván a 130 oldalas könyvben van 60 oldal szöveg, az is jó nagy margóval. A kivitelezés tényleg remek, de azért egy szerkesztőnek nem ártott volna átolvasnia, mert volt benne elgépelés, elírás, magyartalan mondat. Ami valahol vicces, mert hát magyar írta.

 A könyv igazándiból arra jó, hogy felkeltse az érdeklődését az embernek, vagy totálisan elvegye a kedvét az egésztől. Néha túl „misztikusan” fogalmazott, ami már ütötte a „webtávgyógyító” szövegeket. Én elhiszem, hogy ez a pont nyomásos dolog hatásos, és azt is, hogy bizonyos mozdulatsorok erre, és arra jók, de néha elérte azt a szintet, hogy felvonjam a szemöldökömet és értetlenül nézzek ki a fejemből.

 Mivel a könyv igazándiból nem ad gyakorlatsort, a dvd melléklet igen, de ott az írónő borzalmasan monoton hangja miatt erősen gondolkodtam, hogy mindjárt elbujdokolok… nos amiatt számomra használhatatlan. De! de van honlapja is a témának, és a könyv írója készítette. Belenézve már most leszögezhetem, hogy Több információval rendelkezik a honlap, mint a könyv. Pedig előbbi ingyenes, utóbbi meg drága.

 Oh, igen és a kedvenc mondatom a könyvben az volt, amiben vázolta, hogy ez a gyakorlatsor megtalálható a dvd-n és az előző kiadásba, ezért ide nem írja le… wtf????

Belbecs:

A könyv: 2/5

Alapokat megtudtam, bár szerintem még azt se teljesen. Okosabb túlzottan nem lettem. De felkeltette a figyelmemet a témával kapcsolatban.

Honlap: Első ránézésre többet ér, mint a könyv.

Itt elérhető!

Külcsín: 4/5

Komolyan nekem tetszik! Nagyon szép a borítója, és nagyon igényes a kiadás. Az egy pont levonás csak azért van, mert senki sem nézte át, hogy ne legyenek elgépelések, és hogy néha a háttér minta miatt kicsit nehezebb volt olvasni a szöveget, mint azt szerettem volna. Viszont tagadhatatlanul kellemes kézbe venni és forgatni. Arról meg nem tehet, hogy igazándiból tartalma az nem sok van.

Fülszöveg:

A Do-in öngyógyító mozgásgyakorlatok rendszere. Lényeges jegye az a szellemi állapot, amelynek segítségével megteremtjük a változás lehetőségét. Úgy is tekinthetjük a Do-int, mint aktív meditációt, amelyben mozgásgyakorlatokon keresztül harmonizáljuk és felszabadítjuk a testünkben áramló életenergiát.

Eredeti megjelenés éve: 2009

Könyv: Madocsai Eszter: A belső harmónia útja

Kiadó: Scolar

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2015

Oldalszám: 134

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789632445953

Tartalomjegyzék

Bevezetés 

    A szerző előszava a második kiadáshoz – Vallomás
A Do-in bemutatása
A Do-in eredete
A keleti és nyugati gyógyászat
Egészség – betegség
Energiagömb
Hara
A meridiánok általános ismertetése
Masunaga meridiánrendszer
Imagináció a gyakorlatban
A Fém elem – tüdő- és vastagbél-meridián
A Föld elem – gyomor – és lépmeridián
A Víz elem – hólyag – és vesemeridián
A Fa elem – epehólyag – és máj meridián
A kormányzó és a befogadó vezeték
Összegzés
A Do-in módszerei
Makko-ho gyakorlatok
Néhány fontos pont
Öngyógyítás
A gyakorlat összeállítása
Mire figyeljünk a gyakorlatok végzésekor? 

Ajánlott és felhasznált irodalom