2021. december 16., csütörtök

Farkas Lívia: Ennél ​zöldebb nem lesz!

 

 Még 2015-ben happoltam a könyvet a rukkolán. Akkor ott még elég aktív voltam, rengeteg könyvet szereztem be, és rukkoltam is. Szerintem életemben abba az egy évben költöttem a legtöbb pénzt posta költségre. Hogy aztán a rukkolt könyvek nagy részétől pár évvel később ingyen megszabaduljak. De az egy gyűjtögető szakasza volt az életemnek, már nem ott tartok, abból már kinőttem.

Most is, így hat év után véletlen esett erre a könyvre a választásom. Az év, és az elmúlt időszak mélypontján, csak olvasni akartam valamit, ami talán segíthet, utat mutathat. Annyi önsegítő könyvet olvastam, és bár mindegyiknek tudom a lényegét, el is raktározom, mégis, amikor mélypontra, vagy a padlóra kerül az ember, akkor nehezen eszmél rá, hogy "hát, de olvastad, tudod ilyenkor mit kell tenned". Mert amúgy most is tudtam racionálisan tudtam, mit kell tennem, szimplán a testem fittyet hányt arra, hogy én mit mondok neki.

De visszatérve erre a könyvre, ha válságban vagytok és éppen azon gondolkodtok, hol utáltok jobban lenni, kit utáltok jobban, akkor egy egész jó útmutatást ad. Nem akarja megváltani a világot, hogy megmondja, miként cselekedj mindenképpen. De elgondolkodtat azon, hogy igazándiból ha más hülyesége miatt magadat ostorozod, attól még a más ugyanolyan hülye marad, csak neked viszont fájni fog. És igen, ezt se itt olvastam először és feltehetően amikor legközelebb a padlóra kerülök is idő lesz, míg eljut az agyamig, hogy hát attól, hogy sok a hülye nem kell beállni a sorba melléjük, vagy mögéjük.

 Jó volt olvasni, bár a gyakorlatok még hátra vannak, most csak olvasási fázis volt, így feltehetően  mélyebb dolgok és hatások is érhettek volna, ha rögtön mindig megállok, és megcsinálom, amit kér tőlem, de este az ágyban olvasva, a francnak volt kedve, hogy kikeljen, keressen egy füzetet és elkezdje csinálni a dolgokat, úgyhogy azok már a későbbiekre maradnak, lehet, csak jövőre. Vagy ha halogatok, lehet sosem, de minden esetre maga a könyv jelenleg megtette a hatását, hogy Nekem jobb tőle, úgyhogy innentől hasznosnak tartom azt is, ha csak az ember elolvassa, megfogad pár jó tanácsot belőle, és próbálja a padlón fekve nem elfelejteni, hogy egyrészt, lejjebb már nem fog menni, másrészt mindig fel lehet állni, tovább lehet lépni.

Még rá kell jönnöm, hogy merre van az én utam, hogy miként változik az életem, és miként alkalmazkodom azokhoz, akikhez kénytelen vagyok alkalmazkodni, még ezen sokat kell dolgoznom, bár most épp a legjobb és legideálisabb részemről az, hogy a munka a munkahelyen van, és nem feltétlen barátkozunk ott. És ami le van írva, vagy munkaköröm, vagy mondják, hogy ez a feladatom, azt megcsinálom, de feltehetően a közeljövőben nem lépem át azt, hogy én csak egy "beosztott" vagyok. Ezt is meg kell tanulnom, mert mindig is próbáltam kreatív, és az időbe legtöbb dolgot belesűrítve jobbítani a dolgokon :) új lesz ez a beosztott státusz, pedig 15 éve vagyok beosztott :D 



Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.