Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek

 Jesszus, hát ezt a könyvet sem most olvastam. Valójában nem szeretem azt, hogy nem rögtön írok egy könyvről, mert a sok frissebb élmény elnyomja a régebben olvasottakat. De valahogy akkor nem volt kedvem, vagy időm írni a könyvről, ma meg amolyan „számoljuk fel az elmaradásokat“ nap van számomra, tehát mindent próbálok pipálni amire eddig nem jutott időm, vagy mint ahogy szoktam volt mondani, majd megírom holnap... holnap.... holnap és mindig ma van, sosem holnap. De akkor nézzük is a könyvet.

 A maga 40 oldalával nem egy túlzottan terjedelmes mű, és a fele még ennek is színtiszta szín.... kép, fura képek sora. A könyv értéke egyrészt vitathatatlan, vannak témák amiket fel kell dolgozni, akár „mesekönyv“ formában is. Ilyen sajnos az alkoholizmus is, amit az ember szeretne kikerülni, szeretné, ha sosem hallana róla, vagy nem tapasztalná, de kicsiny országunkban kevesen vannak olyanok akiknek nincs az ismerősi körükbe legalább egy olyan ember (más nem a szomszéd), aki alkohollal él. Tehát kell erről mesélni, kell erről írni, csak nem tudom, hogy mennyit segít ez a könyv az egészen.

 Gyerek szemszögből íródott, és nem éleződik ki túlzottan arra, hogy ez olyan rossz dolog lenne. Persze hangsúlyozva van, hogy éppenséggel az anya, aki egyedül neveli már a gyerekét, miként reagál az italra, hogy néha elalszik, néha teljesen életveszélybe sodorja a gyermekét, úgy hogy ittasan vezeti a kocsit, hogy néha veszekszik vele, és néha fogalma sincs, hogy éppenséggel mikor, hol van. De nem éreztem azt, hogy kihangsúlyozná, hogy ez egy rossz dolog, és valóban, lehet a gyerekek nem látják, vagy még nem érzékelik annyira, amit majd amikor elmúlnak 10x évesek akkor érezni, felfogni fognak.

 Kellenek az ilyen könyvek, ennek ellenére, nem tudtam annyira nagyon szeretni. Tudom, hogy a téma is sötét és igen ez alapján illene hozzá az a sötét, és furán jellegtelen és torz illusztráció, de pont az illusztrációk miatt nem adnám gyerek kezébe..... Plusz nem tartom olyan könyvnek amit a gyerek éppenséggel egyedül olvasva értene, érzékelne, mögé látna. De persze jó, hogy írnak róla..

Belbecs: 4/5

Külcsín: 3/5

Sokkalta összeszedettebb kritika egy kollégámtól: itt

Fülszöveg:

Mi történik, ha anyát elrabolják a dzsinnek? A finom humorral átszőtt történetet kiskamasz kortól mindenkinek, felnőtteknek is ajánljuk olvasásra, beszélgetésre, feldolgozásra.

Elekes Dóra írása szépirodalmi eszközökkel mutatja be egy alkoholista anyával élő kislány mindennapjait.

A történet megrázó és felkavaró. Magyarországon sok ezer gyerek nő fel így, mégis évtizedek óta bagatellizáljuk a probléma jelentőségét. A kiskamasz látószögéből megírt történet sokakat hozzásegíthet a jelenség józanabb megítéléséhez.

Könyv: Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek

Kiadó: Csimota

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2015

Oldalszám: 40

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789639768802

Illusztrálta: Kun Fruzsina

Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony

Köszönet a könyvért a Csimota kiadónak!

Fülszöveg:

Benedek Elek meglepően modern meséje egy csúnya királyfiról, akit először kikosaraz a szép királykisasszony. Ám a királyfi furfangos módon, álruhát öltve, mégis elnyeri a királykisasszony kezét.

 Sorozatunk meséi a hovatartozásról, a másságban rejlő értékekről, és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motívumokkal - az ideológiai felhangokon, a mindenáron való tanulságon és persze az Óperencián is túl.

 Úgy tűnik, hogy visszatérek ahhoz, hogy a fülszöveget előre veszem. Talán jobb is, hogy elsőre elolvashatja az ember, hogy körülbelül miről van szó, és utána olvassa a véleményemet a könyvről, bár át is ugorhatja a fülszöveget, ez már teljesen rá van bízva.

 Én pártolom az olyan kezdeményezést, mint a Csimota kiadó tolerancia sorozata, ami ugyebár az elfogadást, a másság megismerését segítené már gyermekkorban, csak az a baj, hogy eddig folyamatosan olyan mesékbe futottam bele ennek az égisze alatt, ami NEM jó példát mutat.

 Benedek Elek nekem egy nagy fehér folt, biztos, hogy gyermekkoromban olvastak tőle nekem, de nem emlékszem már rá. Gondoltam cím alapján jó könyv lesz, arról, hogy a csúnya királyfi, elnyeri a királylány kezét, kis furfanggal. Ha kis furfang lett volna, még el is fogadtam volna a dolgot, mint tolerancia. Persze belemagyarázhatok én mindent a mesébe…

Cselekményleírást tartalmaz:

 Van egy világszép királykisasszony, és egy világronda herceg. Ez eddig még nem is gond, biztosan van még ezer mese, ahol nem túl szép a herceg. Adott herceg elmegy szépen felöltözve, megkéri a lány kezét, és az kb. kiröhögi, hogy mit képzel, egy ilyen rondához sosem megy hozzá. A királyfi álruhát ölt, egy csomó pénzből csinál ilyen-olyan különleges tárgyat, ami persze a királylánynak megtetszik. Meg is kapja mindegyiket, elsőt egy csókért, a másodikat kettőért stb. a harmadiknál lebuknak a csók közben és a király kidobja mind a kettőt, mert hát egy cseléddel ne csókolózzon már a királykisasszony…már itt nem értem a rációt, de mindegy. A lényeg, hogy a végén a királykisasszony beleszeret a királyfiba, mert kiderül, hogy királyi vér, szembesíti a fiút, hogy mit mondott az elején, nos arról már nem tudunk, hogy mit szólt ehhez pontosan, mert még az nap egybekelnek. Pozitív pont, hogy nincs "Boldogan éltek míg meg nem haltak.", csak "Ma is élnek, ha meg nem haltak". A királylány ugyanis az arany, a pénz, a csecsebecse megszállottja, a királyfi meg vagyonos, de ronda, tehát a Boldogságot erősen megkérdőjelezem, de igen, valószínű a pénz miatt együtt maradtak egy jó darabig.

Tudom, hogy nagyon sarkítom a történetet, és mások nem ezt látják benne, de ez jön le nekem. Most Molyon utána néztem, és mindenki oda és vissza volt a könyvtől, hát akkor valószínű, hogy velem van a gond, vagy szimplán nem tudok ennyire meseien gondolkodni, és pozitívnak látni az egészet. Még nem jöttem rá, hogy mire akarna tanítani minket ez a mese, mert a mondanivalója kifejezetten nem tetszett.

Belbecs: 2/5

A kiadvány maga gyönyörű, nekem tetszenek az illusztrációk is, és jó kézbe venni. Aranyos amúgy a királyfi rajza is, el lett találva, hogy mennyire ronda szegényke. A történet nem tetszett, viszont a kivitelezés szép. Elgépelés nem volt, mondjuk fura is lenne, egy kb 10-15 mondatnyi szövegben.

Külcsín: 5/5

Kiadó: Csimota

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2011

Oldalszám: 24

ISBN: 9789639768383

Illusztrálta: Rippl Renáta

Ár: 2.200 Ft

Lane Smith: Ez egy könyv

Köszönet a könyvért a Csimota Kiadónak!

2012-ben jelent meg Ez egy könyv magyarul. Úgy emlékszem, hogy Molyon nagyon sokat hallottam róla akkoriban. El is döntöttem, hogy ezt nekem mindenképpen el kell olvasnom. Végtére is, könyvtáros vagyok, ez a könyv megy, a könyvről szól, vagy valami hasonlóról. Tehát kötelező olvasmány. Sok moly ismerősöm ódákat zenget róla, hogy hát mennyire jó, meg cuki és aranyos. Általában amikor ennyire tetszik mindenkinek egy könyv, akkor elkezdenek az elvárásaim felfelé kúszni, és azoknak nagyon nehéz megfelelni.

2014 könyvhét, a kiadó standjánál szemrevételeztem Ez egy könyvet, sajnos hiába rövid, de nem volt idő arra, hogy kellő mélységekig belemerüljek, csak átlapoztam, és a rajzokat figyelve megállapítottam, hogy a rajzok aranyosak és, hogy nincs túlzottan sok szöveg benne.

 2014. december: Ez egy könyv eljutott hozzám a kiadó jóvoltából. Kérdezték, hogy mit olvasnék, miről írnék szívesen és rögtön lecsaptam rá. Ideje volt, hogy kézbe vehessem, rendesen elolvashassam végre, hogy tudjam miről is szól pontosan. Végül hangos könyvként funkcionált első olvasáskor, mert örömömben felolvastam anyukámnak :D

 Vegyesek az érzéseim, mert egyrészt tényleg nagyon jópofa, a rajzok nagyon aranyosak és cukik, csak elkeserít a tény, hogy túl sok a valóság alapja. Jelenleg ugyanis a fiatalok egy nagy részének fogalma sincs róla, hogy a könyv, mint olyan mi, miért jó ha olvassa, és mire jó azon kívül, hogy esetlegesen jól néz ki a polcon. Látom azokat a fiatalokat, akik nem olvasnak, igen, járnak ilyenek a könyvtárba, szigorúan csak a számítógép előtt ülve, bugyuta játékokat és a facebookot használva. Akik kiakadnak, amikor letelik a fél óra, akik, ha esetlegesen olvasni kell, azért, hogy leülhessenek, akkor húzzák a szájukat és vagy elmennek, vagy kínkeservesen olvasnak, de az egész olvasást büntetésnek, kötelező rossznak vélik. Borzalmas amúgy, hogy vannak ilyen emberek, és pont emiatt hihető, hogy igen vannak akik mint a történetben a szamár, nem értik, hogy mi az a furaság a Majom kezében, és mire használható.

 Szamár a történetben mégis pozitív lett számomra. Mert annak ellenére, hogy egy modern embert /gyereket szimbolizál, mégis érdeklődő. Mindene a kütyük világa, a twitter és hasonlókban gondolkozik. De legalább kérdez! És ez nagyon pozitív dolog. Nem halt még ki belőle a kíváncsiság az új ismeretlen dolgok iránt. Bár tény, hogy nekem viccesen hat egy kicsit, hogy ennyire nehezen érti meg, hogy Ez egy könyv, bár Majom meg igazán kifejthette volna neki egyszerűbben, bár tény a „kezedbe nyomom, lásd” elv is működött. Sajnos tapasztalat, hogy attól, hogy valakit érdekel mi van a kezedben, ha könyvet adsz a kezébe, sem feltétlen fog utána olvasni. Szamár a pozitív ellenpélda. Neki bejött ez a könyv dolog.

Belbecs: 5/5

Örülök, hogy van egy aranyos mesekönyv, arról mi is a könyv. Szomorú vagyok azért, mert ez a 21. Században már szükséges, hogy legyen ilyen.

Külcsín: 5/5

Nekem nagyon tetszenek a rajzok, nem olyan húde kidolgozottak, de aranyosak. Mondjuk tény, hogy örülök, hogy leírták az elejére, hogy Ez egy majom, mert kicsit fura szegényke. Ennek ellenére a könyvecske a maga kb. 30 oldalával, megvett kilóra. Két nap alatt sok olvasáson vagyok túl, mert tényleg jó lapozni. Tartós, elgépelés nincs benne, bár fura is lenne, hisz túl sok szöveg sincs igazán benne, amit el lehetne gépelni. Még nem igazán tudtam rájönni a korosztályra, akinek ajánlanám. Egyrészt azt mondanám, hogy képeskönyv, így kisgyerekeknek való. Viszont a twitter, wifi stb. szavak miatt, ha nem akarunk kiskorban már magyarázni ilyen dolgokról, akkor mégsem teljesen nekik való. Sok az ismeretlen szó, 3-5 éves korosztálynak, legalábbis merem remélni, hogy egy 5 éves még nem twitterezik stb.

Az biztos, hogy a 28 éves könyvtáros kisasszonyoknak való, meg a könyvszerető fiataloknak, akik tudnak derülni az ilyeneken, vagy akik szintén elszörnyednek és szomorodnak egy kicsit, hogy basszus, megértük, hogy mesekönyv született a Könyvről…

Kiadó: Csimota

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2012

Oldalszám: 32

ISBN: 9789639768550

Fordította: Szabó T. Anna

Illusztrálta: Lane Smith

Ár: 2.490 Ft

Adventi naptár 21. ablaka:

Kik voltak a három királyok, és mit vittek Jézusnak?

Egyszervolt… - meseantológia

28 évesen is oda vagyok a mesékért, feltehetően most élem második, vagy éppenséggel örök gyermekkoromat. Szeretem a mese antológiákat is, bár azzal tisztában vagyok, hogy egy-egy antológiába nem feltétlen az eredeti mesék kerülnek bele, hanem kicsit lerövidítve, lekurtítva, hogy azért érthető legyen, átjöjjön a tanulság, a mondanivaló, de ne foglalja el az egész kötetet. Az Egyszervolt… idén újra megjelent és hála a kiadónak esélyt kaptam arra, hogy elolvashassam. Molyra rögtön feltöltöttem a tartalomjegyzéket, hogy aki keres, egy-egy mesét tisztában legyen azzal, hogy hol találhatja meg (imádom a moly tartalomjegyzék funkcióját!!). A feltöltés után nem sokkal szembesültem, hogy igen ám, de ezt az antológiát kiadták már 2006-ban is!  Úgyhogy kezdődött a vadászata a könyvtárban, összehasonlítás a két kötet között. A régi mesék maradtak azok, amik az eredeti kiadásban szerepeltek, csupán az átdolgozó volt helyenként más, ez szimplán szövegben való kis eltérést eredményez, nem túl feltűnő. Illetve az illusztrátor már más 2014-ben.

 Ami viszont változott. A mai 12 mese összetétele már nem az, ami 2006-ban volt. Ezt egyrészt remek ötletnek tartom, hiszen 8 év alatt ismerjük be, hogy rengeteg új kortárs meseíró került fel a magyar irodalom palettájára. Ők is megérdemlik, hogy bekerüljenek egy mese antológiába, amivel sok családhoz juthatnak el a meséik. Én személy szerint, az összes kortárs mesét kicseréltem volna, pont azért, mert van elég ismert/ismeretlen kortárs író, akik megérdemelték volna a helyet egy ilyen válogatásban. Annak ellenére is, hogy én oda vagyok Lázár Ervinért, és mindenhol reklámoznám, mert szerintem eszméletlen jól ír! De pont azért, mert már mindenki ismeri, és mert az előző válogatásban is benne volt, talán lett volna helye másnak a mostaniban. Meg abból indulok ki, hogy aki megvette a 2006-os válogatást, nem feltétlen veszi meg a 2014-est, ha ekkora az átfedés. (bár az illusztrációk és egyéb miatt érdemes).

Egyszervolt ma: 2006

A kigyóharisnya majálisa – Berniczky Éva

Csipke Józsika – Bódis Kriszta

A kisfiú, aki leradírozta az arcát – Ovlachi Aliz

A kalapba zárt lány – Lázár Ervin

A józsefvárosi királylány – Baraczka Gergely

Az ezüstpikkely – Schein Gábor

Rókakirály vendégei – Vörös István

A divatborz – Dragomán György

Mese a szépséges királykisasszonyról, aki egy darabig nem érzett semmit – Esze Dóra

Levélforma mese – Márton László

Kúnó, a zöld diómanó – Garczi László

A Codapipa – Jónás Tamás

Egyszervolt ma: 2014

Volt egyszer egy fotel – Máté Angi

A divatborz – Dragomán György

A kalapba zárt lány – Lázár Ervin

Levélforma mese – Márton László

A józsefvárosi királylány – Baraczka Gergő

Fényvadászat, zajgyűjtés – Borbáth Péter

Dettike fiú lesz – Elekes Dóra

A csendkirály – Vigh Balázs

Jó, ha van egy cica a háznál – Csepregi János

A szemüveges királylány – Both Gabi

A Pocséktündér – Kollár Árpád

A szőrnyeteg – Dávid Ádám

Kezdem előbb a klasszikusokkal, tehát Egyszervolt, tegnap 2006/2014:

Jancsi és Juliska – A Grimm fivérek nyomán

Holle anyó – A Grimm fivérek nyomán

A három kismalac – A Grimm fivérek nyomán

A kis hableány – H. C. Andersen meséje alapján

Hófehérke és a hét törpe – A Grimm fivérek nyomán

A brémai muzsikusok – A Grimm fivérek nyomán

A csillagszemű juhász – magyar népmese

Csipkerózsika – A Grimm fivérek nyomán

Hamupipőke – A Grimm fivérek nyomán

A rút kiskacsa – H. C. Andersen meséje alapján

A kis kakas gyémántfélkrajcárja – magyar népmese

Piroska és a farkas – A Grimm fivérek nyomán

 Mint ahogy a lista is mutatja tényleg a legismertebb történeteket olvashatjuk. Nincs olyan ember az én korosztályomban, aki ezeket a meséket ne hallotta volna így vagy úgy. Az egyetlen, amiről csak homályos emlékeim voltak, az A brémai muzsikusok, arra emlékszem csupán belőle, hogy valamikor régen rajzfilmen láttam, hogy sok állat elindul Brémába, hogy majd ott zenélnek. Viszont vagy a mesét sem néztem végig, vagy annyira nem volt izgalmas az egész, mert a végére nem emlékeztem, úgyhogy most 28 évesen végre tudom mi a történet vége :D

 A Grimm testvérek meséit mindenki ismeri, a maguk tanulságával, ahogy Andersen is elvarázsolt komor hangulatú történeteivel. Ami fura, hogy az új kiadásban a Három kismalac, már Grimmékhez lett társítva, míg a 2006-ban angol népmeseként utaltak rá. Illetve, ellenőriztem, csak a tartalomjegyzékhez írtak Grimmet, a mese előtt a jelen kiadásban is angol népmese van!

 Az illusztrációk viszont sokkal jobban tetszenek a mosatni kiadásban! A 2006-ban ugyan volt Szegedi Katalin (aki nekem favorit illusztrátorom), de belekerült egy csomó olyan illusztrátor, aki….nos akik nem úgy rajzolnak, ahogy az egy gyerekkönyvben elvárható volna. Igen, nekem Baranyai András rajzai nem tetszenek, egyszerűen rondának tartom őket (bocsánat!). Lekövethető az is a régi kiadásban, hogy a ma már befutott illusztrátorok, mint pl. Pásztohy Panka, akkor még kísérleteztek és nem voltak teljesen kiforrottak, pl. Pásztohy Panka ma már szintén kedvenc illusztrátorom, rengeteget csiszolódott a rajztudása 8 év alatt! Úgy hiszem, hogy annak idején ez egy jó kiugró volt az illusztrátoroknak is, sokan sok stílusban alkothattak egy antológián belül, és így a szülők és gyerekek megismerhették a munkáikat. Jelen kiadást viszont csak Paulovkin Boglárka illusztrálta. Nekem tetszenek a rajzai, néhol kicsit furák (Piroska kicsit ijesztő volt a kikerekedett szemével :D), de egyediek és passzolnak a mesékhez.

Belbecs Egyszervolt tegnap 2006, 2014: 4/5

Külcsín Egyszervolt tegnap 2006: 3/5 – sok volt a nagyon ronda illusztráció, ami amúgy ízlés kérdése, vannak emberek akiknek tetszik, de nekem a legtöbb fura volt, és nem tetsző.

Külcsín Egyszervolt tegnap 2014: 4/5 – Az illusztrációkkal nem volt gond, csak néha nem éreztem, hogy jó helyen lennének, vagy azt, hogy jó részlet lenne kiragadva. Pl. a Jancsi és Juliskába, ha én rajzoltam volna, biztosan rajzolok mézeskalácsházat, mert az szimbolizálja az egész mesét, és nem az, hogy Jancsi és Juliska sétál az erdőben vagy alszik, vagy egy boszorka úgy önmagába. Tehát néhol sokkalta jobb részletet választottam volna, olyat, amiről rögtön eszébe jut  az embernek melyik mesét is olvassa!

Belbecs Egyszervolt ma, 2014: 4/5

Máté Angi, Dragomán György, Lázár Ervin, Baraczka Gergő, Vig Balázs, Csepregi János és Both Gabi meséjét nagyon szerettem. Tetszettek és volt mondanivalójuk, jó volt olvasni őket. A volt egyszer egy fotelt ugyan lehet, hogy már olvastam más gyűjteménybe (vagy csak úgy emlékszem), de jó volt újra olvasni. A divatborz meg egyszerűen aranyos. A többiek történetei is tetszettek és megmelengették a szívem. Amivel gondom volt, az a Levélforma mese, ami annyira jó és modern akart lenni, hogy borzalmasra sikerült. A Fényvadászat, zajgyűjtés szimplán nekem kicsit fura volt. Nem volt rossz, csak valahogy azaz érzésem volt, hogy valamit nagyon szépen és összetetten akar elmesélni az író és ezért az egész kicsit több lett, mint amit mondjuk egy gyerek hamar felfog és befogad. Dettike fiú lesz…van mondanivalója, de nem hiszem, hogy jó ötlet a kisgyerekeket (akiknek felolvassák esetlegesen a meséket), ilyen képekkel bombázni. Az egész azt sulykolja a főhősbe, hogy semmire sem jó, és ezt a szülő újra és újra a fejéhez vágja… nem hiszem, hogy a mesékben ez szerencsés volna. Hát a Pocséktündérnél már azt sem értettem, miért született meg a mese. Az egész negatív volt, és egy alkoholista csavargót szőttünk egy ritka rossz mesébe…hát izé, ez nekem már túl modern, azt hiszem, maradnék a klasszikusoknál. Az utolsó mese… inkább hagyjuk - viszont ehhez illett a rajz, amin egy elmebeteg királylány van (bocsánat :D).

 Viszont ismertem meg olyan írókat, akiket eddig nem ismertem, és jól írnak, biztosan fogok még olvasni Dragomán Györgytől és a többi felsorolt írótól még, ha szembejön velem. Máté Angi és Vig Balázs meg amúgy is favorit íróm.

Külcsín Egyszervolt tegnap és ma, 2014: 4/5

A kivitelezése az egész könyvnek gyönyörű, a rajzok csak néha furák, de úgy vagyok vele, hogy csak meg kell szoknom az illusztrátort. Nem ismertem még eddig, ezért tartom furának néhány rajzát, de tény az utolsó mese utolsó képe nagyon bejön. Az aztán illik a meséhez.  Jó kézbe venni a könyvet, szép, úgy ahogy van Piroskával a borítón.

 

Kiadó: Csimota

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 144

ISBN: 9789639768789

Illusztrálta: Paulovkin Boglárka

Belbecs Egyszer volt ma, 2006 : 4/5

Most, hogy elolvastam az összes mesét, tehát azt is ami a 2006-osban még benne volt, de a 2014-be nem került már bele... nem is tudom, van pár ami tényleg megérett a lecserélésre, mert nem volt olyan hude nagy durranás.  De például a „A kisfiú, aki leradírozta az arcát” vagy „Az ezüstpikkely” vagy a „Rókakirály vendégei”  és  „A csodapipa” még mindig jobbak, mint a Levélforma mese, ami viszont megmaradt az új kiadásban. Tehát én találtam a régiben párat, amit beraktam volna azok helyére, amik mégis át lettek emelve, az új antológiába is. Vegyesek az érzéseim, mert voltak nagyon jók, mint a fenn említett négy, de voltak borzalmasan rosszak is pl. Kúnó, a zöld diómanó –t még mindig nem tudtam felfogni ép ésszel, a Csipke Józsika, meg annyira vicces akart lenni, hogy átlendült ezen a viccességen és fárasztó lett. Pedig lett volna mondanivalója, és még jó mondanivaló is…csak a megfogalmazással volt baj.

Külcsín Egyszervolt ma, 2006: 3/5

Sokat fejlődött azóta a könyvkiadás. Bár remek ötletnek tartom a sok illusztrátort felvonultató antológiákat, ebbe sajnos belekerült pár olyan illusztrátor aki számomra nem alkot maradandót és értékelhetőt, ami ugyebár az olvasási élményt kicsit rontja. Ennek ellenére, voltak gyönyörű rajzok benne, és ha eltekintek azoktól a rajzoktól egészen pofás lett. Mondjuk a borító az új kiadáshoz képest borzalmasan pocsék és összedobott. Sokat fejlődtek azóta és javukra vált.

Kiadó: Csimota

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2006

Oldalszám: 114

ISBN: 9789638701640

Illusztrálta: Paulovkin Boglárka, Szegedi Katalin, Baranyai András, Takács Mari, Kun Fruzsina, Nagy Diána, Szoboszlay Eszter, Pásztohy Panka, Gyöngyösi Adrienn, Kárpáti Tibor, Pap Kata, Nagy István, Szalma Edit, Borogdai Zsuzsanna

Ritka, hogy ennyire hosszan írok egy antológiáról, és ritka, hogy két kiadást összehasonlítok. Akkor is összehasonlítottam volna, ha ugyanazok a mesék, már csak az illusztrátorok miatt is. Összességében, örülök, hogy olvashattam (mind a két kiadást), mert teli vannak jó mesékkel. A klasszikusok hozzák a formájukat, az új meséket meg így lehet megismerni. Lettek új kedvenc íróim, vagy legalábbis olyanok akik után még majd utána nézek. Lettek nevek, akiket inkább elkerülök! De jó volt.