2020. február 26., szerda

Arlene K. Unger: Alvás

 Idei évem első vásárlása! Molyon már egy ideje nézegettem ezt a könyvet és a negatív véleményekre, és arra, hogy a moly szerint 67% -ra fogom majd értékelni, nos mindezek ellenére megvettem. A Nyugalom című könyvvel együtt, amit amúgy meg felpontoz a moly, tehát az meg jobban fog tetszeni nekem, mint ez... Mindegy is, két könyvet vettem, és egyenlőre nem bántam meg, bár a Nyugalmat még nem kezdtem el olvasni.
 Nem mondom, hogy nem voltak gondjaim a könyvvel, minthogy vannak benne ismétlések, és a könyv fele kép. De ettől eltekintve úgy gondolom, hogy akiknek problémája van az elalvással, vagy folyton felriadnak és nehezen képesek visszaaludni, azoknak ez tök jó könyv lehet.
 Én, hála az égnek meglehetősen könnyen alszom el, ha nem iszom kávét. Ebből adódóan ritkán iszom kávét, hogy ne legyen gond. És bár sokszor felébredek éjszaka - mosdóba menés miatt, amikor amúgy iszok is, tehát relatíve generálom, hogy újra mosdóba kelljen mennem -, de meglehetősen könnyen alszom vissza. Konkrétan visszadőlök az ágyra és oldalara fordulok és már alszom is. Kivéve, ha telihold van, akkor én is nehezen alszom el. Amúgy a könyvben a sok relaxációs és mindfulness gyakorlat között van egy kifejezetten telihold esetére szóló, úgyhogy majd, ha legközelebb nehezen megy teliholdkor az elalvás akkor kipróbálom.
Nem tudom amúgy, hogy mennyire válnak be ténylegesen a dolgok, ezek majd idővel kiderülnek. Úgy döntöttem megtartom a könyvet, legalábbis egy fél évig, vagy egy évig biztosan, hogy tesztelhessem azokat a pontokat, amik rám is igazak lehetnek. Mondjuk ez úgy az 50 pontból körülbelül 6, de ki tudja, még akár profitálhatok is ebből a könyvből.
 Úgy döntöttem, hogy az egyik ilyen pontot (a teliholdasat) kimásolom, hogy képet kapjatok arról, hogy milyen egy-egy ötlet és ajánlás a könyvben. Általában amúgy egy oldal kép, egy oldal szöveg váltakozik.

36. GYŐZZÜK LE A HOLDAT
A történelem során az ember rájött, hogy a telihold álmatlanságot okozhat, amit már tudományos vizsgálatokkal is igazoltak. Svájcban, a bázeli egyetemen készült egy tanulmány, amely kimutatta, hogy a kísérletben részt vevők kevesebb alvási hormont, melatonint termeltek azokon az éjszakákon, amikor telihold volt. A kísérleti alanyok nehezebben aludtak el és korábban ébredtek, mint a többi éjjelen. Az alábbi, mindfulnessen alapuló gyakorlat hatékonyan segíthet a hold hatásának csökkentésében.
  1. A ma estére gondolva hunyjuk be a szemünket, és képzeljük el a teliholdat a maga szép, kerek és derűs valóságában. Olyan erős a fénye, mint egy égi reflektornak.
  1. Képzeljük el, hogy a hold tovább hízik, mígnem betölti az egész égboltot. Végül minden olyan erős fényárban úszik, mintha nem is éjszaka lenne. Talán még erősebb is a fény, mint nappal.
  1. Most "fogyasszuk le" a holdat. Még kisebb, mint amilyen az eredeti mérete volt. Végül már csak egy derengő fényfolt látszik valahol a távolban. Jelentéktelen csillagnak tűnik. Ahogy a hold eltűnik, egyre álmosabbnak érezzük magunkat, elménk is elcsendesedik.
Mikor alkalmazzuk?A telihold közeledtével, lefekvés előtt végezzük ezt a gyakorlatot.
Hogyan segíthet?Legyen tökéletesen sötét a szobában, használjunk sötétítő függönyt, vagy redőnyt.

Fogalmam sincs, hogy ez mennyire fog segíteni majd, de az biztos, hogy a könyv olvasása közben rengetegszer kezdtem álmos lenni, és nem azért mert untam. Mert meglehetősen érdekelt a könyv, úgyhogy remélem a Nyugalom című könyvnél meg majd roppant nyugodt leszek olvasás közben. Tény, hogy hipp-hopp eltudtam aludni minden este míg olvastam, bár nem túl mérvadó ez, mert amúgy is jól alszom általában :D

Belbecs: 4/5
Látom értelmét a dolognak, és örülök, hogy nekem nincs szükségem igazán a könyvre. És ennek ellenére találtam benne olyan dolgokat amiket kedvem lett kipróbálni, úgyhogy megérte megvennem, aztán meglátjuk mennyire tudom használni az életben.

Külcsín: 4/5
Tetszik, hogy kisalakú, tetszik, hogy könnyű lapozni és elfér a táskámban. És annak ellenére, hogy viccesnek találom, hogy relatíve a könyv fele kép és színező (talán 5-6 színezős oldal van benne), megértem azt, hogy jelenleg a 21. században, ha elakarsz adni egy könnyednek mondható ismeretterjesztő könyvet, akkor igenis roppant sokat kell a dizájnra adnod, mert ezért IS fogják megvenni. És bár én meglettem volna a képek és színezők nélkül is, és nem rontott volna a könyvön, ha kevesebb van belőle benne, de értem a koncepciót.  Igazándiból egy szép és aranyos kis könyvecske!

Fülszöveg:
Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy a gondolkodásmódunk meghatározza a közérzetünket. Ez a kötet nagyszerű vizuális és gyakorlati eszköz mindenki számára, aki boldogabbnak, nyugodtabbnak és magabiztosabbnak szeretné érezni magát. A könyvben található ötven gyakorlat három, a pszichoterápiában használt technikát tartalmaznak: az emocionális agytornát, a kognitív viselkedésterápiát és az éber figyelmen (mindfulness) alapuló stresszcsökkentést. Élsportolók már jó ideje használják a módszert, de bárki más is hasznát veszi: a jelenlegi agykutatások eredményei szerint a képzelet ereje pozitív hatással bír a terveink megvalósítása, az érzékelés, a fókuszálás és a cselekedeteink kivitelezése szempontjából.


Könyv: Arlene K. Unger: Alvás
Eredeti cím: Sleep
Kiadó: Scolar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 160
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789632448589
Fordította: Lerch Gabriella
Megjelenés időpontja: 2018. szeptember 28.

2020. február 25., kedd

J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek

Tudom, hogy jobb lett volna Karácsony előtt olvasni, de valahogy most jött meg hozzá a kedvem. Tolkien számomra mindig is nagy mesélő volt, a Gyűrűk Ura, vagy éppen a Hobbit, mind kedvenc lett számomra, így tervbe vettem, hogy elolvasok tőle MINDENT, ami megjelent magyarul. Ez körülbelül amúgy a következő 10-15 éves terv, ugyanis nem akarok besokallni sem, és nem akarom megutálni sem azért, mert Muszáj volna olvasnom. De tavaly is sikerült kettőt is kipipálnom a listáról  (Beren és Lúthien és a Gondolin bukását), ami nem véletlen nem volt anno kiadva, és nem lettünk volna túlzottan kevesek, ha kiadatlanok maradnak. De ez csak saját vélemény, biztosan sokaknak tetszett. Berenék története amúgy még nekem is, de Gondolin már olyan "meeh" érzést hagyott bennem.
 Viszont ez a Karácsonyi leveles könyv roppant mód tetszett. Amikor elkezdtem olvasni az volt az első gondolatom, hogy annyira irigylem a Tolkien gyerekeket. Nem csak azért mert Tolkien volt az apjuk, hanem mert ennyire jó családi hagyományt kevesen alkotnak. Mindennek megvolt a maga helye és ideje, és története. A levelek meglehetősen kidolgozottak és látszik rajtuk, hogy nem csak úgy hipp-hopp ahogy esik úgy puffan módjára írta őket, hanem tudta mit akar közölni, tudta, mit akar mesélni a fiának, majd szép sorban született kis gyerekeknek.
forrás
 Amúgy nagyon sajnálom, hogy azok a levelek nincsenek meg, amiket a gyerekek írtak Karácsony apónak, mert azzal együtt lehet még ütősebb lett volna. Bár feltehetően azok még személyesebbek.
 A történet ami szép lassan kibontakozik, évről-évre természetesen, az kedves, néha véres és háborúval tarkított, de mégis olyan igazi karácsonyos. Jegesmedvét nagyon bírtam, mert hát béna szegény, és mindent eltol, de hát őt ezért lehet szeretni. Karácsony apó meg majdnem végtelen türelemmel tűri a "segítséget" amit kap Jegesmedvétől, meg annak rokonaitól. Érdekes volt, hogy a levekben is megjelenik a háború. Most nem csak a koboldok ellenire gondolok, hanem a Nagy háborúra, ami akkor zajlott a világban, és bár megjelenik, de valahogy próbálja feloldani a gyerekeknek, és elmagyarázni azt, hogy mi is történik a világ többi részében. (Kevesebb az ajándék, mert inkább ruhaneműket visz Karácsony apó a gyerekeknek, mert arra jobban szükség van. Hogy kevés a levél, mert rengeteg gyereknek el kellett hagyni az otthonát stb....)
 És hát az illusztrációk, olyan aranyosak, néha nagyon gyerekesek, de nekem bejöttek nagyon, úgyhogy öröm volt lapozni a könyvet, és olvasgatni Karácsony apó, és Jegesmedve levelet, meg a manó titkárét is persze. Örülök, hogy a könyvet olvashattam, és hogy eredetiben is ott voltak a levelek képei, ennek hála megerősödött az a hitem, hogy Tolkien nagyon sokat foglalkozott egy-egy levél megírásával, megillusztrálásával! És azon is elgondolkodtam, hogy vajon hány évesen jöttek rá a gyerekek, hogy az apjuk írja a leveleket és nem Karácsony apó?:)

Forrás
Belbecs: 5/5

Aranyos történetek, aranyos szokás és meglehetősen kellemes olvasmány, és most ennél többre nem is vágytam :)

Külcsín: 5*/5

Nekem a Cartaphilus féle kiadás van meg, de szerintem a Magvető teljesen ugyanúgy adta ki, úgyhogy feltételezem mind a két kiadás meglehetősen csodás. Örülök, hogy keménytáblás lett, és itt meglehetősen indokoltnak találom a fényes lapokat is. Igényes, és szép kiadás, és azt hiszem semmi kivetnivalót nem találok benne. Mondjuk nem is keresek benne hibát, ez így volt jó, ahogy volt :)





Fülszöveg:
J. R. R. Tolkien gyermekei nem csupán az ajándékok miatt várták Karácsony apót: ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle! Mesélt nekik a házáról, a barátairól és arról, mi történik az Északi-sarkon. Az első levél 1920-ban érkezett, és jöttek húsz éven át, minden egyes karácsonykor. A havas borítékot – amelyen persze északi-sarki postabélyegző díszelgett – néha a házban találták meg a Karácsony apó látogatásai utáni reggelen, máskor a postás hozta. Ebben a könyvben bemutatjuk Karácsony apó reszketeg kézírását, és szinte valamennyi képet, amelyeket a levelekhez mellékelt, csakúgy, mint az ábécét, amelyet Jegesmedve szerkesztett a barlangokban látott koboldrajzok alapján, amikor eltévedt; és az a levél sem marad ki, amelyet ezzel a különleges írással küldött a gyerekeknek.

Könyv: J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek
Kiadó: Cartaphilus
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 192
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632665535
Fordította: M. Szabó Csilla, Falcsik Mari
Illusztrálta: J. R. R. Tolkien
Megjelenés időpontja: 2016. november 28.



Könyv: J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek
Kiadó: Magvető
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 192
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789631438833
Fordította: M. Szabó Csilla, Falcsik Mari
Illusztrálta: J. R. R. Tolkien
Megjelenés időpontja: 2019. november 14.

2020. február 20., csütörtök

Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek

Ezt a könyvet a tesóm könyvespolcán találtam, és amikor belelapoztam csupa-csupa ismerős idézet volt benne, hát úgy döntöttem, hogy kölcsönkérem. Aztán gondoltam egyet, és szakítva a "a kölcsönkönyv is mindig ráér" mentalitásommal felpakoltam a februárban olvasandó könyvek közé. Ami amúgy még semmit nem jelent, hisz az a lista is amolyan, "jó lenne ha, de nem halok bele, ha nem" lista, tehát még így is halogathattam volna, de kivételesen ennek tényleg nekiálltam, időben és el is olvastam. Ez köszönhető részben annak, hogy rövid kis részek vannak benne, és annak is, hogy a legtöbb idézet nosztalgikus érzéssel töltötte el, ebből adódóan szívesen olvastam.
 Voltak persze olyan idézetek, amik semmit sem mondanak nekem, vannak sorozatok, filmek és könyvek, amik sosem voltak az én gyermekkorom része. Hallottam róluk, de igazándiból nem néztem őket, és nem épült bele az én világomban. De jó volt olvasni ezekről is.
A könyvnek hala rengeteg dolognak értelme lett, amit sosem értettem, találtam rá olyan sorozatokra, amiket néztem, de már totál nem emlékeztem rá, ilyen például a Quantum Leap – Az időutazó (1989–1993) amit tuti, hogy néztem, és emlékszem is úgy nagyjából rá, de pl. arra már nem, hogy mi lett a vége, és most nagyon nosztalgikusan úgy döntöttem, hogy hamarosan belenézek, vagy újra is nézem a sorozatot.
Persze rengeteg Mátrix, Star Wars idézet és Vissza a jövőben idézet is szerepel a könyvben, amik szintén kedvesek számomra.
 Én sosem voltam nagyon kocka, de tény, hogy rengeteg mindenben magamra ismertem, vagy rengeteg olyan dolgot találtam a könyvben, amin én is elgondolkoztam tiniként és vannak dolgok amiken még a mai napig is elgondolkodom ezek közül az idézetek közül.
Örülök, hogy végül nem halogattam a könyvet, és annak is, hogy a tesómnak megvolt és kölcsön tudtam kérni. Jó volt, nosztalgikus és kellemes olvasmány. A nálam sokkal kockább emberek feltehetően sokkal több közös dolgot találnak a könyvben leírtakkal, így feltehetően nekik még nagyobb élmény lehet az olvasása is. Jópofa kis könyvecske.
 Ami amúgy meglepett az, hogy a könyv már 2011-es, tehát kb. 9 éves, Magyarországon 2016-ban adták ki, tehát 5 év kellett ahhoz, hogy megérjen a fordításra, és az a 5 év roppant sokat számít. Rengeteg minden történt ami belekerülhetett volna a könyvbe, ha frissebb, hisz azóta is születnek olyan művek amikből egy kocka meglehetősen sok idézni valót talál. És szerintem ott a megjelenés és fordítás között eltelt 5 év is igen termékeny volt, talán ezért van az, hogy nem futott annyira fel a könyv, nem lett nagyobb durranás. Persze tudom, hogy az, hogy ÉN csak most találkoztam a könyvvel, nem azt jelenti, hogy nem lett nagy szám, de talán sokat mond az, hogy 4 év alatt, összesen 44-en olvasták a molyon, és szerintem a Moly.hu pont az a hely, ahol elég sok kocka megfordul :)
Örülnék, ha lenne egy frissebb válogatás is, hogy a felnövekvő nemzedékek is tudják, mi miért is lett annyira jó szállóige :)

Belbecs: 3,5/5
5 csillag feltehetően egy frissebb kiadás, frissebb válogatása lenne nálam. Ennek ellenére roppant mód örülök annak, hogy a könyvet kölcsönkaptam és olvashattam. Örülök, hogy megjelent magyarul, mert remek dolgokat találtam benne, és a kis magyarázó szövegek is teljesen korrektek. Próbálnak nem spoileresek lenni, ezt értékeltem is benne, de azért vannak olyan idézetek ahol nehéz nem annak lenni :D

Külcsín: 4/5
Nekem bejön a borító, bár sajna ebbe a feketében, a fényesen lévő jelek alig látszanak, sőt bizonyos szemszögből teljesen láthatatlanok, ami miatt ugyebár bizonyos szögből egy totálisan fekete borítót kapunk, ami meg nem izgi. A belső illusztrációk tetszettek, bár néhol ijesztőek voltak. A lábjegyzeteknek, vagy lábjegyzetnek tűnő megjegyzéseknek kifejezetten örültem, mert sok-sok okosságot sikerült megtudnom belőlük.
 Nagyon tetszik a könyv végén található idézetgyűjtemény, ami az idézetek eredeti, angol verzióját tartalmazza. Bár ezzel túl sokra nem mentem, de remek dolognak tartom!

Fülszöveg:

A geekek örökölték a Földet

A geekek korunk iparának titánjai, akiknek képregényhősök a bálványai és az interneten buliznak. Tudnak valamit a 21. századi életről, amit mások nem: olyasmit, amiből mindannyian tanulhatunk. A Geek bölcsességek közel kétszáz, széles körben ismert filmes, televíziós, irodalmi, valamint a játékokból, a tudomány világából, és az internetről származó idézetből kiindulva ad hasznos tanácsokat. A modern kultúra ragyogó gyöngyszemeit öt megrögzött geek tárja elénk, az átlagember fantáziáját túlszárnyaló képzelőerejük segítségével. Igen, a könyvben szereplő rövid írásokat geekek alkották, geekek részére, a geekek világáról – az eredmény viszont olyan mélyreható, hogy a többiek bolondok lennének, ha nem olvasnák el.

Eredeti cím: Geek Wisdom

Eredeti megjelenés éve: 2011

Könyv: Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Kiadó: Kossuth
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 232
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789630986274
Illusztrálta: Mario Zucca





Könyv: Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Kiadó: Kossuth
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 252
ISBN: 9789630987042
Ebook

2020. február 2., vasárnap

Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség

Köszönet a könyvért a HVG Könyvek kiadónak!
Nem titkolt szándékom volt a könyvvel kapcsolatban, hogy szerettem volna megérteni, hogy az emberek miként válnak függővé, és miként lehet segíteni rajtuk, hogy végül elhagyják a függőségük tárgyát. Részben kaptam választ erre, és utólag arra is rájöttem, hogy ez nem olyan egyszerű, hogy egy könyvben megkaphatod a receptet amivel megmentheted a szerettedet a függőségtől. Ennek ellenére egy cseppet sem bánom, hogy elolvastam a könyvet.
Szakirodalomhoz képet meglehetősen jól olvasható a könyv. Ritkán használ szak szavakat, ha mégis megteszi akkor meg is magyarázza. Imádom a helyben lévő lábjegyzeteket! A könyv történeteken keresztül próbálja bemutatni a legismertebb függőségeket (szerencsejáték, drog, alkohol, szex, társ) így téve életszagúvá a dolgot. Olyan érzése lehet az olvasónak, hogy ott ül és hallgatja ő is a pácienst és a terápiát vezetőt és megfigyelhet mindent. Ez a nézőpont nekem kifejezetten tetszett.
 Az is kifejezetten bejött, hogy a szerző néhol meglehetősen szarkasztikus, és nem is titkolja, hogy szarkasztikus, ezek voltak főleg azok a pillanatok, amikor együtt bólogattam vele, és megjegyeztem, hogy "Bár ne lenne igazad."
 Nehéz szembenézni azzal a ténnyel ugyanis, hogy nagyon minimális az a szám ma Magyarországon (de szerintem nyugodtan beszélhetünk világ szinten is), hogy egy családba egyetlen egy függő sincs. Elég körbenéznem, elég figyelmesen élni és akkor rájön az ember, hogy nagyon-nagyon minimális a boldog, kiegyensúlyozott családok száma, ahol egyetlen egy függőség sincs jelen. Pedig ennek nagyon nem kéne így lennie. Persze nézhetjük arról az oldalról is a dolgot, hogy "legalább akkor vannak sorsközösségek", de ez meg önámítás. A legtöbb függő rejtve marad,  a legtöbb függő nem kér segítséget, mert ő "nem beteg", és a legtöbb hozzátartozó mentegeti a függőt, vagy szégyennek éli meg azt és nem beszél róla, mert hát "milyen véleménnyel lesznek rólam". Érdekes, engem sosem zavart, hogy milyen szemmel néznek rám, ha éppen kibukott belőlem, hogy az édesapám többet iszik mint kéne. Szemrebbenés nélkül mondom ki, mert ez nem engem minősít, én nem tehetek róla, és én nem tudok neki segíteni, bármennyire is szeretnék. És a függők családtagjai szerintem idővel elérik azt a szintet, amikor már elengedik a függő kezét, mert hát egy felnőtt embernek nem mondhatod 75 milliószor el, hogy ne igyál, ha ő úgy ítéli, hogy nem is iszik sokat, az nem is probléma. Ha neki nem az...hát oké.
 Bár a könyvben a függőségeket megismertem, és a terápiába is betekintést kaptam, no meg persze  olvashattam egy kis összefoglalást a végén. Az én szemszögemből - függő családtagja - főleg a könyv vége volt segítség. Persze ez sem old meg semmit sem, de azért mégis kicsit tisztábban látok már utána. Úgy gondolom, hogy nem ártana, ha több ember olvasna bele ebbe a könyvbe. Nem feltétlen kell az elejétől a végéig elolvasni, bár tény, hogy szerintem így adja a maximumot.
 Olvasmányos formában kapunk egy olyan témáról képet, ami mindannyiunkat érint. Mert, ha nem is vagyunk függők, és valamely csoda folytán nincs függő a családban, akkor az ismeretségi körünkben vagy munkatársaink között van vagy azok családjaiban. De ha nagyon-nagy mázlisták vagyunk, és minden ismerősünk tiszta, nos akkor is ott van amikor az ember közlekedik, a várost járja, belebotlik azokba, akiknek nem sikerült a leszokás, vagy akik nem akarták azt. Tehát így is úgyis találkozunk ezzel a hm...betegséggel(?). Jobb tisztában lenni azzal, miként jöhetett létre, miként kezelhető és hol lehet segítséget kérni, hogy lehet megelőzni.
 Én könyvtárban dolgozom, ha itthon nem is találkoztam volna a függőséggel ott találkozom. Minden nap. Komolyan, minden áldott nap jön olvasó aki részeg, akit kezelni kell, megértetni vele, hogy bizonyos állapotban nem mehet már fel, tekintettel a többi olvasóra. Tehát sajnos egy magyar embernek sem kell messzire menni függőt látni. Persze a könyv által felsorolt addikciók nagy része nem olyan látványos, mint a drog és az alkohol. De úgy gondolom az alkohol már-már népbetegség idehaza. Bár ne lenne az.
 De visszatérve a könyvre, részben többet adott, mint amit elvártam tőle, rengeteg új és érdekes dolgot tudtam meg, ami kicsit empatikusabbá tesz, bár ennek ellenére azért fenntartásokkal kezelem a függőket. Részben remek dolog, hogy van ez a könyv, csak félek, hogy kevesekhez jut el. Nehéz elképzelnem, hogy csak úgy hobbiból olvassák az emberek. Bár igaz, a legtöbb ember találkozik a függőséggel...tehát igazándiból, ha onnan  nézzük akkor mindenkinek jót tenne az olvasása. Részben megoldásokat, olyan varázs szavakat nem kaptam, amitől sokkal több bizodalmam lenne a jövőt illetőleg, de ki tudja, lehet idővel ülepedik annyit a könyv bennem, hogy sokkal több dolgot tudjak használni belőle.
 Tetszett, hogy ember közeli a fogalmazásmód, tetszett, hogy könnyű volt megérteni az egészet. Nem voltak nehéz szakszavak, amik érthetetlenné és nehezen emészthetővé tették volna. Örülök, hogy olyan szakember írta, aki ebben dolgozik, de emellett nagyon átüt az írásán az a végtelen empátia amivel rendelkezik. Köszönöm, hogy megírta a könyvet, és remélem sokakhoz eljut. Mert szükséges lenne!


Fülszöveg:
Örökölhető-e a függőség?
Miben különbözik a fiatal-, a közép- és az időskori szenvedélybetegség?
Hogyan ismerhetjük fel, hogy van-e életünkben olyan elakadás, amely akár egy későbbi addikció formájában ölthet testet?
És egyáltalán, mikor mondhatjuk ki, hogy szenvedélybetegek vagyunk?


A minden második embert érintő függőség ezerféle arcát mutatja a mindennapjaink során. A kötet fejezetei egy-egy életkori szakaszt és egy ahhoz köthető kockázati tényezőt járnak körül korszerű kutatási eredmények és terápiás esetek érzékletes bemutatásával. A kötődési problémákat, a trauma hatásait, az identitás kríziseit és az emlékezet szerepét alkohol- és drogfüggő, szerencsejáték-, szex-, internet- és videójáték-függő páciensek történetein keresztül ismerhetjük meg. Az Ezerarcú függőség nemcsak a gyógyulás és a megelőzés modern lehetőségeit mutatja be, de betekintést nyújt a szenvedélybetegségek jövőjébe is.

Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 416
Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789633048573

Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2019
ISBN: 9789633049051 / Ebook

Tartalomjegyzék:

Előszó
BEVEZETÉS
A függőség megítélése

I. ÖRÖKSÉG
Genetika és környezet
Az idegrendszer dióhéjban
A gyeplő a lovak közé hull
Elmaradó jutalom
Sóvár figyelem, elfogult emlékezet
Örökletes-e a függőség?
Epigenetika, avagy a környezet visszahat

II. KAPCSOLÓDÁS
Hogyan kötődünk?
Passzolunk-e egymáshoz?
Kötődés és függőség
Hogyan „neveljünk” szenvedélybeteget?
Kapaszkodni – Szilvia és a társfüggőség

III. TRAUMA
Hosszú árnyék
Trauma és függőség
Visszaélni – Edina és a heroinfüggőség

IV. IDENTITÁS
Kibontakozó valónk
Tiltott gyümölcs
Virtuális énünk
A szex olimpiai döntője
Elbújni – Benedek és az amfetaminfüggőség

V. STIMULÁCIÓ
Az éhes agy
Kinézis és valóság
Fék és gáz
Perpetuum mobile
Felpörögni – Dániel és a videójáték-függőség

VI. KRÍZIS
Válság vagy fordulat?
Sötétlő erdőben
Krízis és addikció
Megfogni – Róbert és a szexfüggőség

VII. TÁMASZ
Hanyatlás és emelkedés
Időskori szenvedélyek
Elveszteni és megtalálni – Katalin és az alkoholfüggőség

VIII. JÖVŐ
Felépülő életek
Mit tehet a hozzátartozó?
Függő jövő
Úr béklyóban
A szent újdonság imádata
Virtuális édenkert
Emberi pillanatok

Utószó
Köszönetnyilvánítás
Függelék
Jegyzetek
Az illusztrációk forrása
Felhasznált irodalom
Név- és tárgymutató




2020. február 1., szombat

Ezt tervezem Februárban olvasni

Forrás, ha már egyszer most ő a kedvenc színészem :)
Volt nekem egy Januári listám, amit meglehetősen jól teljesítettem, így úgy döntöttem, hogy amíg nem unom meg addig mindig kijelölöm a következő hónap 3-4 könyvét, amikkel ténylegesen szeretnék végezni. Ahogy a januári olvasmányaimat láthattátok, messze nem csak a kijelölteket olvastam, viszont az adott egy irányvonalat és lendületet. Példának okáért az Ezerarcú függőségből már csak 25 oldal volt hátra, úgyhogy addig nem mentem el aludni, míg el nem olvastam  a könyvet, hogy még az januárban történjen :) Jó...ha még 100 oldal lett volna, akkor hagyom a csudába!
És akkor lássuk is, hogy miket tervezek februárra, mivel ez egy kicsit rövidebb (2 egész nappal), mint a január, hát csak 3 könyv kerül fel a listámra, és ezek prioritást élveznek, minden egyéb olvasmányommal szemben. Nem számolom bele a Csúcshatást, mert már elkezdtem, és az előző listámon szerepel, de értelemszerűen be is szeretném fejezni :)


FEBRUÁR

Paul Hawken (szerk.): Visszafordítható
David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei 


Az első két könyvet már elkezdtem, van amelyiket már tavaly, nem akarom őket sokáig húzni, mert amúgy mind a kettő tetszik, csak a Visszafordítható egy annyira remek kialakítású könyv, hogy tök nehéz olvasni. Nagy alapú, puhatáblás és fényes lapos, ergo buszon kifejezetten sz*r olvasni, elcipelni meg nem mindig van kedvem, ebből adódóan meg csak itthon olvasom, ami egyenlő azzal, hogy eddig hátrányt élvezett, mert az Ezerarcú függőség jobban érdekelt. Az Egy ifjú természettudós történetei meg szimplán nagy és nagy helyet foglal...és igen, nem busz barát.
A Geek bölcsességeket meg ma kértem kölcsön a tesómtól, mert belelapozva azt éreztem, hogy ez de jópofa, és ez végre utazóbarát méret. Tehát ez a három könyv élvez elsőbbséget a hónapban, remélem sikerül is teljesítenem majd a terveimet :) Aztán szerintem márciusba majd nekikezdek a Vaják könyveknek....már januárban neki akartam, de még van pár recim, amikkel lógok, és nem szeretek tartozni és húzni őket. Úgyhogy minden majd azok után.

Havi zárás - 2020. Január

Forrás

Munka:

Elkezdődött az év a könyvtárban is! Reményeim szerint majd nagy változásokat hoz, de addig is kicsiben csinálom azt, amire van ráhatásom és az olvasók érdekeit vagy a munkatársak érdekeit érinti. 
 Így a Nincs Időm Olvasni kihívásra továbbra is válogatok ki könyveket, és ki is állítjuk őket, reklámozzuk őket, hátha többen olvasnak így adott témában. Első tapasztalatok amúgy pozitívak, odamennek, megnézik választanak belőle, úgyhogy örülök. Az előtérbe nyomtattam ki könyvajánló borítókat, jelenleg én úgy döntöttem, hogy Lobo Évtized könyvei listáját használom, részben azért, mert ez jött velem szembe, részben azért, mert ennek a 90% megvan a könyvtárban, így relatíve egy olyan ajánlást kapnak az olvasók borítók formájában, hogy esélyesen ki is tudják kölcsönözni őket. Pozitívum, hogy ezt is használják, úgyhogy tök jó!
 Elrendeztem az ajándék könyveinket a raktárban, úgy 3 éve tologatom ezt, mert hát ismerjük be, hogy nem sok kedve van az embernek megmozgatni egy csomó könyvet A-ból B-be, hogy aztán igazándiból 80%-át vissza is rakja. Jelenleg amit a raktárban eladásra szántunk (tehát nem leltároztunk be, vagy tőlünk lett törölve, vagy cserélve lett és ez már a rosszabb könyv), válogattam át úgy, hogy aminek nincs meg az összes kötete az zúzda, aminek nincs meg a borítója zúzda, ami dohos mint állat, az is zúzda (igen...érdekes könyveket kapunk néha ajándékba....néha én nem értem, miért hozzák be kidobás helyett). Lett négy doboz ami így zúzdára - ergo újrahasznosításra kerül -  és nem foglalja legalább a helyet. Illetve a tegnapi napom abból állt, hogy az új ajándék könyveinket is átválogassam. Amúgy most már programozottan be van írva a naptárba, hogy az eladósorban lévő könyveket minden hónap utolsó csütörtökén cserélem le. Így biztosan változik akkor nagyobb mértékben a dolog, és azért egy hónap van arra, hogy eladjuk őket, bár ha nagyon fogy úgyis folyamatosa frissül.
 Szerdán kikerült a régi telefonokat gyűjtő, gyűjtőpont is, úgyhogy március 27-ig a könyvtár azokat is várja. Én csak az asztalt hoztam hozzá segítséggel a pincéből illetve szabadítottam fel neki dobozt.
 Hát ezen túl nem sokat csináltam benn, haladok a Helytörténeti linkeléssel, két és fél év után 1998-at befejeztem! Ha életetek már unalmas és monoton belső munkát, nos ez az! Főleg amikor nem találod meg a cikket amit linkelned kellene, és már ötödszörre lapozod át azt az átkozott újságot :D 
 Jah januárba befejeztem a könyvtár tavaly évi új könyves beszerzéseinek felrakását a molyra, meg a könyvajánlókat is, learchiváltam minden polcot, és az elkövetkezendő eseményeket felraktam. Új könyv egyenlőre fogalmam sincs mikor lesz, jelenleg a Corvinára való átállást várjuk...mint a Messiást....

Olvasás:
Volt nekem egy Januári tervem, hogy miket is fogok olvasni:

Alan Glynn: Csúcshatás

Be kell ismernem jól haladtam! A négy tervezett könyvemből 3-at sikerült elolvasnom, a negyediknek meg a harmadánál tartok, tehát szerintem tökéletesen megy ez az előre tervezés.
Ezen felül persze olvastam még pár könyvet, amit nem terveztem:

Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni
Victor Gischler: Deadpool-alakulat
Greg Stones: Star Wars – 99 rohamosztagos csatlakozik a Birodalomhoz
Macuo Basó: 333 haiku

Az alap elképzelésem az volt, hogy naponta legalább 50 oldalt elolvasok. Őszinte leszek - mint mindig -  nem volt ez mindig könnyű, és nem is sikerült minden nap. 2.369 oldalt olvastam eddig idén, tehát annak ellenére, hogy nem sikerült minden egyes nap 50 oldalt olvasnom, így is túlszárnyaltam magamat. Ha napra lebontanánk akkor majdnem 77 oldal/nap-ra jönne ki. Jó persze azt is be kell látnom, hogy megdobja ezt a számot a két nap alatt kiolvasott 300 oldalas képregény, vagy a 10 perc alatt elolvasott 104 oldalas Star Warsos képeskönyv :D


Könyv beszerzés:

On Sai: Álruhában
Ashlee Vance: Elon Musk
Park Dzsó-Szuk – Jon Szang-Ho: Vonat Puszánba
Greg Stones: Star Wars – 99 rohamosztagos csatlakozik a Birodalomhoz
On Sai: Artúr

A hónapban összesen 5 könyv érkezett hozzám. Ebből egyet vettem, azt is még igazándiból tavaly (Star Wars-osat). A Vonat Puszánban reci volt, az On Sai könyveket karácsonyra kaptam, az egyiket Gabye barátnőmtől, a másikat Bíborszéltől :) Elon Musk könyvet, meg selejtezésből, ajándék könyv volt, de belefirkáltak, úgyhogy ideiglenesen úgy döntöttem, hogy míg elolvasom nálam lesz, aztán visszaviszem majd eladósba, mert az a gyanúm, hogy nem sokszor olvasós könyv, bár ki tudja.

Filmezés:
Idén relatíve gyorsan pótlom az elmaradásimat filmes téren. Már január 1-én megnéztük családilag az Elit játszma (2017) -t, majd apukámmal megnéztük a Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül (2019)-t. Míg az Elit játszma meglehetősen jó, addig a Sötét zsaruk mélységesen nagy csalódás volt. Hiába a főszereplők cukisága, ennek ellenére az egész egy lapos, és gagyi film volt, nem ezt szoktam meg a MIB filmektől :(
 Jártam moziban is ahol Eszterrel meg az anyukájával, megnéztük a Dolittle (2020), ami csak azért nem volt csalódás nekem, mert eleve nem vártam tőle sokat. Az effektek okék voltak, a történet aranyos és kiszámítható. Vicces volt, de egyszer nézős élmény csupán. Nem égek a vágytól, hogy újra megnézzem :D
Sorozatokat is néztünk, mint úgy mostanában mindig. Dr. Csont (2005–2017) 6. évadát zártuk úgy január közepén, majd hétvégente naponta két résszel megnéztük a Vajákot, amit aztán a kolléganőmmel újra lezúztam egy nap alatt múlt szombaton. Oké, bejön a főszereplő karakter, csinos, morcos és hát a szóhasználata már-már szállóige a könyvtárban :D " A Picsába!" ....jah amúgy kiraktuk a posztert is, olyan helyre fért csak ki ahol mi látjuk az olvasók nem...így jártak :D
És végre sikerült befejeznünk a Trónok harcát is, az utolsó évad utolsó két részét egyben lenyomtuk, így végre megnézettnek tekinthetem a Trónok harcát is. Nem volt az rossz, de azt hiszem annyira nem az én világom. Nem nézném semmi pénzért újra pl....
Emellett még haladunk a Castle - vel, jelenleg az 5 évad vége felé járunk. Ha végzünk jön a Dr. Csont 7. évada, mert ezt a kettőt szoktuk váltogatni :)



Egyéb:
A hónapom egészen be volt táblázva! Voltam barátnőzni kormányablakban, kutattam rendes falinaptár után - három héten keresztül -  mire felírattam, hogyha lesz szóljanak, és lett is, úgyhogy most már legalább van újra rendes három hónapot mutató naptárunk. Tudjátok az amikor az előző a jelenlegi és a kövi is látszik. Barátnőztem is, Sicc szülinapját is megünnepeltük, aztán AniTigerrel és Szimirzával kivételesen kétszer is sikerült találkoznom a hónapban, előre láthatóan februárban csak egyszer futunk össze az is hónap végén lesz csak. Jártam moziban, és voltam társasozni is az Eszteréknél. Búcsúztattunk álnyugdíjasunkat....mert hát az, de mégsem, mert visszajön dolgozni még. Voltak itt tesómék, akik bandáztak a könyvtárban is, úgyhogy remekség volt. Voltam fodrásznál is, hogy még valamennyire megőrizzem ezt a jó kis ezüstös beütést a hajamban.
Haladok a Japánnal, előfizettem egy évre az egyik appra, úgyhogy eddig még minden nap sikerült teljesítenem a minimum 30 percemet. Nem mondom, hogy húde jó vagyok, de azért észreveszem magamon, hogy egyre több minden ragad meg. Gondolom ezért is volna fontos az, hogy minden nap foglalkozzam vele. Lassan eljutok az ELO-s anyaghoz is, ami már itt áll, de egyenlőre az appok eléggé kitöltötték az időmet, és hát véges idővel rendelkezem - fáradtsági szinttel.
A spórolás rész is relatíve jól ment a hónapban, bár már nagyon érzem, hogy Hó vége van...jah, bocs hó eleje. 40.000 forintot tudtam elrakni, naivan 50-et próbáltam, de 10-et ki kellett vennem, mert bőrgyógyászhoz hamarabb megyek, mint a fizetésem ideérne, úgyhogy arra meg kell a pénz. De én örülök a 40-nek is :)
 Aztán jövőhéten majd megtudom, hogy mennyi lesz a bérem, ugyebár a garantált bérminimum növelésével növekedünk, ha nem is sokat. Illetve kiléptem a szakszervezetből, így már azt se vonják, és az NKE-ből, így azt sem kell fölöslegesen fizetnem, úgyhogy meglátom hamarosan mennyit is keresek. Elméletben a Szép Kártyás juttatásunk 5-ről 8 ezerre nő, úgyhogy ott is több jön be, az mondjuk főleg csak akkor szokott érinteni, amikor itthonról nem tudok kaját vinni.