A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyító. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyító. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 6., kedd

Ana Galán: A banjánfa (Mondragó 4.)

 Ezt a sorozatot még mindig nagyon szeretem, annak ellenére, hogy végtelenül hosszú, és szerintem sosem lesz vége. Komolyan, ha egy mag / kötet akkor úgy még 3-5 rész biztos lesz, tekintve, hogy ha a 7-be csak megtalálják az utolsót, azt még el is kell ásni, és még meg kell találni ki írtja ki az erdő beszélő fáit, és megmenteni a szerencsétlen Mágust, akit becsuktak, mondván, hogy ő vágja a fákat. Mindezt ugyebár nem lőhetik el a 7. részben, már csak azért sem, mert egy részre ennyi titokmegfejtés és felvetés nem szokása a könyvnek. Tehát azt még szétszedhetik vagy 2-3 résznyi könyvre... ezért is mondom, hogy szerintem ez egy roppant hosszúra nyúló történet, amit úgy ha egybe kiadtak volna, normál illusztrált könyvben, akkor nem lenne több 200 oldalnál, és sokkal menőbb lenne.... de hát fel kell darabolni.
 De túllendülök azon, hogy sok részes, hogy sorozat, és ilyenkor félek, hogy a kiadó becsődöl mielőtt kiadná minden részt, és akkor ott fognak állni az olvasók bután, hogy na most mi van? Mist akkor mi a vége? Úgyhogy én szurkolok a kiadónak, hogy ne csődöljön be. Amúgy elég sokan szeretik ezt a sorozatot, úgyhogy talán van ráció abban, hogy végig meglesz.
 A történet egy visszatekintős résszel kezd, amit én untam kicsit, mert azért nem volt olyan zsúfolt eddig az egész, hogy emlékeztetni kelljen rá, no meg az elsőt szerintem alig egy éve olvastam, és azóta elég jó ütemben jelentek meg a folytatások. Tehát, az áttekintős rész szerintem olyan... lappocsékolás. De hát volt, úgyhogy elolvastam. Elég gyorsan beindult a történet (tekintve, hogy 124 oldalon át, azért 2 kalandnak bele kell férnie). A könyv követi az eddigi sémákat, miszerint Furda (a kormányzó, vagy helytartó görény gyereke), tovább terrorizálja a srácokat, akik persze jó arcok, és persze természetesen túljárnak az eszén most is, bár csak a szerencsének köszönhetően. És persze jön az 1 mag megtalálása, de az se legyen annyira nagyon egyszerű, hát mini kalandot kerítenek hozzá. Tóval, húsevő halakkal és hasonló.
 Lendületes történet, és borzalmasan aranyos rajzok. Még mindig tartom, hogy tiszta Így neveld a sárkányodat, csak találomra egy közösségben játszódik, és nem egy szigeten.

Belbecs: 5/5

A kisgyerekek tuti imádják, már csak azért is mert sárkány van benne, meg harc. Van kivel azonosulni, van kinek szurkolni. Van abszolút jó és van abszolút utálható karakter. Speciel kettő is. A jóknál én a vadászgörényt csíptem a legjobban, pedig túl sok dolgot nem csinált. Van kaland, ami kezdődik, befejeződik és lezárul, és persze van miért tovább izgulni. A jóknál ott van az örök érték hangsúlyozása, miszerint a barátság, a gondok nagy részét mindig megoldja. Hogy nem minden a bátorság, ész is kell stb. Tehát tényleg ez az okosan, kicsit átlátszóan de tanítós könyv. Én szeretem. (csak örülnék egy egybe kiadásnak :P)

Külcsín: 5/5

A rajzokat imádom, a kiadás úgy önmagában is gyönyörű. Tartósság szempontjából, már viszont vannak gondok. Nem ennél a kötetnél, az előzőeknél. Már újra kellett kötnie a könyvtárnak, ez egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy feltehetően sokan forgatják és így szétjön, másrészt alig egy éves, és azért a jó ragasztásnak nem kéne ennyire szétmennie....ennyi idő alatt. Úgyhogy lehet nem annyira könyvtárbarát a kiadás, vagy csak trehány volt az olvasó. Vagy hát gyerek, mert gyerekkönyvtár, és ők annyira nem vigyáznak rá :D

Fülszöveg:

A kalandok folytatódnak! A Fátyolerdőt csak akkor lehet megmenteni, ha Miró és barátai haladéktalanul elindulnak megkeresni a harmadik magot, ám a sárkányistállóban Miró hűlt helyét találja Mondragónak: Furda és unokatestvére, Bunka elrabolták! Mirónak lovagi tornán kell megküzdenie érte – ha ő győz, visszakapja Mondragót. A cél érdekében Galga áll ki Miró helyett Bunka ellen, barátja vértjében. Az ádáz küzdelem során Furda és Bunka a csalástól sem riad vissza, és bár sárkánya segít neki, Galga már erősen vesztésre áll.Le tudja-e győzni mégis az álnok unokatestvéreket, és visszaszerzi-e Mondragót? Hol rejtőzik a harmadik mag? Miró, Galga, Rézi és Csibuk csapatára sok veszély leselkedik, de új, izgalmas kaland is várja őket!?

Eredeti cím: El árbol del Banyán
Eredeti megjelenés éve: 2013
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 126
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789638989130
Illusztrálta: Pablo Pino

2015. március 10., kedd

Ana Galán: A baobabfa (Mondragó 3.)

 Talán múlthéten volt, hogy egy anyuka a sorozat első kötetét hozta vissza a könyvtárba, és mesélte, hogy reméli, benn van a második rész, mert nagyon tetszett a fiának a könyv, és szeretnék tovább olvasni Miró kalandjait! Benn volt a második rész, természetesen el is vitték. Akkor döntöttem el, hogy előre veszem a harmadik kötetet az olvasási sorrendbe, mert elég gyorsan haladnak, feltehetően hamarosan olvasnák a harmadikat is. No meg, nem egy hosszú kötet, úgyhogy nem tart sokáig az olvasása! Holnap már vissza is viszem a könyvtárba, hogy más is olvashassa!
 Szeretem ezt a sorozatot annak ellenére, hogy idegesítően sokáig fogják húzni az egészet. Elejével még azt hittem, hogy ez egy trilógia, vagy valami rövidebb sorozat, de most, a könyv hátulját megnézve, ahol felsorolják a kötetcímeket látható, hogy összesen 7 részes lesz a sorozat. Tehát beváltja azt, amire gondoltam, tehát 1 mag 1 részben + a megoldásnak egy rész. Kíváncsi leszek, hogy végig fenn tudják-e tartani az olvasók kíváncsiságát, hogy végig az lesz-e, hogy várod a következőt. És persze csak remélni tudom, hogy a kiadó a tervezetet tartani tudja, és hogy kellően nyereségesek lesznek (vagy más forrásuk lesz), hogy végig ki tudják adni a sorozatot. Nem panaszkodhatunk, 2013-tól 2014-ig 3 rész megjelent, az már a sorozat majdnem fele! Láthatóan tudják tartani a kb. félévente egy kötet átlagot. Én szurkolok nekik!

 Vannak persze hiányosságai a köteteknek, az, hogy csak egy részfeladatot sikerül teljesíteni részenként pont elég ahhoz, hogy húzzák, néha szükségtelenül a történetet. Persze ezt egészben kiadva egy közepes vastagságú regényt kapnánk, és talán kevésbé lenne izgalmas az egyhuzamban olvasás, de engem kifejezetten zavar, hogy „hopp, keres magot, és hopp kaland, kaland, megvan a mag… hopp keres magot” és így tovább. Tehát mindig ugyanaz forog, persze másik fához mennek, másik magot keresnek, de ugyanaz a bunkó (Furda) állja útjukat, ugyanaz az informátor (Rídel, a beszélő könyv), mindig ugyanaz az akadályozó (Mondragó… vajon valaha normális lesz?), csak a helyszínek váltakoznak, és azok sem túlzottan nagyot, tekintve, hogy egy leszűkült térben mozog a történet.
 A sárkányokat még mindig bírom, bár ebben a részben túl sok feladatuk, vagy szerepük nem volt. Mondragó hozza a formáját, tehát bajt okoz, szerencsétlenkedik és a változatosság kedvéért mindenki haragszik rá, de persze a végkifejlethez kell ő is, mert nélküle nem oldódhatna meg a probléma, amit nem mellékesen ő okozott.
 A rajzokat szeretem, bár még mindig vallom, hogy erős Így neveld, a Sárkányod beütése van az egésznek. Feltehetően mert fiatalok a szereplők és a sárkányok kiköpött olyanok, mint a rajzfilmben :D, Rídel meg nálam még mindig Harry Potter koppintásnak érződik, de úgy vagyok vele, hogy amíg nem érek a sorozat végére, és nem bizonyosodik be, hogy tényleg Rídel valójában egy gonosz, elvarázsolt napló, addig nem háborgok. A királylányos mesés megmozdulása viszont vicces volt!

Belbecs: 4/5

Külcsín: 5/5
 A kiadó erőssége, hogy nagyon ügyel arra, hogy jó minőségben adja ki a könyveit, mindezt ne horribilis áron. Elgépelés, hasonlók nem voltak. Ami annyira nem tetszett, hogy majdnem üres oldalak igen. Feltételezem, hogy így lehetett csak tördelni a szöveget, de olyan fura amikor egy egész oldalon van összesen 2 mondat, és semmi egyéb, sem kép, sem szöveg, mert a következő fejezet a következő oldalon kezdődik. Ez az egy amiben igazándiból bele tudok kötni. A rajzok tetszettek, a kiadvány igényes, öröm kézbe venni. És teljesen megértem, hogy miért vannak oda érte. Könnyen olvasható! Szurkolok a többi részért!



Fülszöveg:
Miró és barátai megszerezték az első magot a hat közül, amelyek ahhoz kellenek, hogy a beszélő fák ismét növekedésnek induljanak. Rídel elárulja nekik, hogy a második mag a baobab, vagyis a majomkenyérfa labirintusában van elrejtve, ez pedig nem más, mint a fa gyökereinek szövevényes, földalatti hálózata, amely vizet szállít a kertekbe és a földekre. Roppant veszélyes vállalkozás behatolni az útvesztőbe, de a gyerekek nem riadnak vissza. Azonban nem is sejtik, hogy az alagútrendszer belsejében már várja őket valaki…
Megússzák-e ép bőrrel ezt a kalandot?


Kiadó: Nagyító
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 128
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789638989123
Fordította: Lukács Laura
Illusztrálta: Pablo Pino
Ár: 2.290 Ft


A sorozat kötetei:

Banyan, az idiai fügefa
A kenyérfa
A mocsárciprus
A sárkányfa