A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőszak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőszak. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. január 3., vasárnap

Mark Lawrence: Tövisek Hercege (A Széthullott Birodalom 1.)

 A könyvet @Vegazus mini-könyvklubja kereteiben olvastam. A romantikus szekciót buktam, a sci-fibe bele sem vágtam, gondoltam a fantasy az már jobb, kicsit talán közelebb is áll hozzám. A romantikánál biztosan. Úgyhogy jelentkeztem, szavaztam, és vártam mik lesznek az olvasandók. Ugyan, fogalmam sincs, a februárit honnan fogom megszerezni, de a Januárival nem voltak problémák. Tavaly, vagy tavalyelőtt kapta apukám tőlem karácsonyra, úgyhogy csak le kellett emelni a családi könyvespolcról.
 Idén úgy gondoltam, hogy próbálok azzal a kevés kihívással, vagy könyvklubbal foglalkozni, amire jelentkeztem. Tehát nem utolsó percben kezdem el olvasni a könyveket. Bár ez a könyv nem volt tervezve, de nem bántam meg. És hogy miért nem?
 Nos Jorg, a tövisek hercege egy egyéniség. Mit is lehet elmondani róla, úgy hogy ne spoilerezzek túlzottan. Nos, egy szociopata gyökér. De tényleg, legszívesebben felképeltem volna azt a mocskos száját, még ha rengetegszer olyan szintű intelligencia is sugárzik belőle, hogy meghajoltam volna a tudása előtt. Jorg akkor is egy kölyök persze. Amúgy hála az égnek, sok ilyen 14 éves fiúval nem hozott össze a sors, de sajnos kinézem ebből a korosztályból, hogy ekkora… (kisípolt rész)
 Jorgot nehéz megkedvelni, annak ellenére, hogy bár megalomán tervei vannak, és ezt nem rest hangoztatni is, a tervek zseniálisak, és valójában ha nagyon-nagyon mögé nézünk, még akár a köz jót is szolgálhatják. Az más kérdés, hogyha ilyen ütembe nyírja ki az embereket, akkor a Köz eltűnik a trilógia harmadik részére. Tény, hogy nem ismeri a kegyelem szót, és az is idegen tőle, hogy meghátráljon. Ez részben a végén kicsit változik, de szerintem ő van akkora…. Harcos, hogy ezt véghez vigye. Tehát ő akar a világ ura lenni. Amúgy melyik 14 éves fiú nem gondolt még arra, hogy ő lesz a világ ura, és hercegnők omlanak majd elé (oké… Jorg ezt a hercegnős dolgot eléggé mellőzi), de ő nem normális 14 éves.
 Jorgon kívül, Sir Makin az egyik kedvenc szereplőm. Ő legalább… higgadt, felnőtt, higgadt, mondtam, már hogy higgadt? Mármint általában, ha nem vágsz bele semmit, nem sértegeted akkor ő a tökéletes, hű testőr! Komolyan, csíptem az urat.

„– Ez nem terv. Ez annyira hülye neme a biztos halálnak, hogy száz év múlva is ezen fognak röhögni a csapszékekben (…)
305. oldal”

 Kedvenc még a Núbai is! Bár ő relatíve nem sokat beszél. De ettől még szeretem.
 A könyvet amúgy messze Jorg fanyar és szarkasztikus megjegyzései viszik, ezért lehet őt szeretni annak ellenére, hogy megöl mindenkit, akivel csak találkozik. A családját, mostoháit nem tudtam megkedvelni, mert nem látom át, mi van a döntéseik mögött. Akiket meg kedvelhettem volna, már az elején meghaltak. Borzalmas ez a sok halál.

„Ha mindenáron lőni akartok, javasolnám ezt a lovat, céltáblának is jó nagy, azonkívül egy lusta dög.
308. oldal”

 A fura lényeket a barlangba nagyon szerettem Góg-ot kifejezetten, szerintem aranyos kis piromán…. A nekromantákat még mindig nem szeretem, azok gusztustalanok :P


„– Hogy hívnak? Sehogy se? – felelte magas, édes hangján.
– Helytelen. Majd én adok neked nevet. Herceg vagyok, tehát megtehetem. Legyen a neved mostantól Góg, az öcsédé meg Magóg.
Vörös Kentre pillantottam, aki mögöttem állt lihegve, de csak értetlenség tükröződött azon a parasztpofázmányán.
– Góg és Magóg…. A fenébe is, miért nincs itt egy pap, aki értené a biblikus vicceket?
199. oldal”

 A bajkeverő, rabló horda amúgy számomra szimpatikus volt, annak ellenére, hogy egyiket sem ölelném keblemre.

„És hogyan menjünk oda? Így majdnem negyvenen, ezeken a jaj-de-príma, jaj-de-lopott lovakon?
8. oldal”

Belbecs: 5/5
Ha egy szórakoztató, de véres történetre vágysz, akkor azt megkapod. Néha vannak benne gusztustalan részek, de hála az égnek nem írja le minden egyes ellenfelének, halálának mikéntjét részletesen az író. Még szerencse, mert akkor nem férne bele 336 oldalba… ahhoz túl sokan haltak meg.
 És annak ellenére, hogy nem szeretem az olyan írásmódot, mint amiben íródott, élveztem. Mármint ezt az E/1-eset nem szeretem :(

 Mindenképpen folytatom a sorozatot, remélhetőleg idén jut is rá időm, és azt hiszem ennél jobb évkezdő olvasmányt nem is kívánhattam volna magamnak :)

Külcsín: 5/5
Tetszik a borító! Meg, igazándiból ezzel a könyvvel minden rendben volt :)

Fülszöveg:
Óvakodj a Tövisek Hercegétől…
Kilencévesen végignézte, ahogy anyját és öccsét meggyilkolják. Tizenhárom évesen már egy vérszomjas rablóbanda vezére.
Tizenöt évesen király akar lenni…
Elérkezett az idő, hogy Honorous Jorg Ancrath herceg visszatérjen a várba, amelynek egykor hátat fordított, és elvegye, ami jog szerint őt illeti. Mióta egy tüskebokor tövisein vergődve végig kellett néznie, ahogy Renar gróf emberei lemészárolják anyját és kistestvérét, Jorgot pusztán a harag vezérli. Élet és halál számára csak játszma – és nincs vesztenivalója.
Ám atyja várában ármány leselkedik rá. Ármány és fekete mágia. Bármennyire megingathatatlan is az akaratereje, legyőzheti-e egyetlen fiatalember az elképzelhetetlen hatalommal bíró ellenséget?


Eredeti megjelenés éve: 2011
Kiadó: Fumax
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 336
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789639861398
Fordította: Gy. Horváth László
Ár: 3.490 Ft