Ugrás a fő tartalomra

Alice Oseman: Heartstopper ​– Fülig beléd zúgtam (Szívdobbanás 1-4.)

 

Nem tudom, hogy más is szokott-e úgy lenni, hogy amikor írja a posztot, tudja, hogy nem lesz ezzel túl népszerű...na most érzem ezt!

Kezdem a pozitív oldalával a sorozatnak:

Meglehetősen aranyos a rajzolás. Tény, hogy van a könyvben rengeteg felesleges oldal, ami ha nem született volna meg, akkor sem hiányozna, de alapjáraton a rajzokat szerettem. Aranyos, nem túl bonyolult, nem túl csicsás, nem túl nyálas. Tehát a rajzolással nem voltak problémáim.

Maga a történet is amúgy teljesen oké. Két aranyos, bár elég problémás gyerek keresi az útját, és végül egymás mellett találják meg ezt titkolni kell, majd már nem kell titkolni. Tehát ez a sztori száll is teljesen rendben volt. Értékelem, hogy az étkezési zavarokról is tanító jelleggel írt a szerző, bár úgy érzem, hogy totál ezek a részek kilógtak magából a történetből. Olyan érzésem volt, mintha nem lenne elég hogy két fiú hogy éli túl azt, hogy még mindig nem elég elfogadó a közeg és hogy tudnak egymással élni...tehát hogy ez nem lett elég még rádobtak anorexiát és más mentális problémát! De mondjuk, hogy ez még annyira nem gáz...bár a 4. kötet nagyjából csak erről szólt.

És akkor amiért nem fognak engem szeretni a rajongók.

Adott két cuki fiú, egy heterónak tűnő, meg egy meleg srác. Love. Eddig ez egy aranyos sztori lenne, ha a környezet nem lenne telibehányva az érzékenyítéssel.

  1. Elvált szülők: Még oké, ez még oké lett volna.
  2. leszbikus volt szerelem: itt már tikkelt a szemem
  3. transz barát + ázsiai barát (itt nem jöttem rá, hogy most akkor ő fiú, és lánynak öltözik? És akkor ezek szerint az ázsiai barát is meleg, mert a transszal jár? Vagy mi van? :D)
  4. meleg kísérő tanárok
  5. leszbikus tesi tanár
  6. homofób osztálytárs
  7. homofób testvér
Nem tudom, hogy hol vannak abban az univerzumban a normális emberek. Akik heterók és nem gyűlölik a melegeket. Szerintem ilyen nem nagyon van. A rögbis csapat társak talán, jah talán ők akik a legkevesebbet tűnnek fel, na ők a heteró elfogadó közösség képviselői. 
Nem szeretnék senkit megbántani, de transz, leszbikus tanárok és diákok nélkül ez a történet sokkal szebb lett volna. És bízom benne, hogy a valóságban nem a "normális" emberek vannak kisebbségben. Mert most így a 21. században úgy érzem, hogy márpedig de ők vannak kisebbségbe. Legalább egy valami problémája legyen az embernek, ha nem a nemi dolgaival akkor mentálisan legyen mert ha ő véletlen tényleg jól érzi magát ahogy van akkor éppen hogy nem verik meg, a nagy elfogadás jegyében.
Tehát jó lenne a sztori, ha nem lódult volna meg az érzékenyítés szívárványos vödre és nem öntötte volna nyakon, annyira, hogy már irritálja az embereket.
Persze biztosan lesznek, akiket nem zavar. A Meleg pár engem sem, ha zavart volna akkor nem olvasom el. De más, ha egy meleg párról olvasol, és erre készülsz, vagy erre készülsz, de kiderül, hogy mindenki meleg, transz vagy más egyéb problémája van. Hiányoltam a tolószékes, vak, vallásilag üldözötteket, csak ők maradtak ki....

Tehát örülök, hogy elolvastam, de ha jön is több kötete, már nem érdekel. Sajnálom, mert ez lehetett volna cuki is. :(



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é