2021 úgy emlékszem nagyon pozitívan kezdődött. Bár a könyvtár még zárt kapukkal működött, de elindult a megújulás területén. Új táblák az olvasóterembe, az életrajz is kapott ajánló polcokat és a molyra is felkerültek az eladó könyveink. Ugyan minimálisan, de legalább egy kis bevételt generáltunk. A nyár is kellemesen telt, és az allergia szezon nagy részét is sikerült itthon töltenem, így igazándiból nem panaszkodhatom. Egy másfél hetes betegállományon kívül, hála az égnek beteg sem voltam. Felvettem az első, majd második oltást is, és jövőre tervezem a harmadikat is. Csak mivel a betegállományom covid gyanús volt, úgy döntöttem idén nem oltatok már rá, nehogy aztán attól legyek rosszul, hogy sok az ellenanyag és ráoltanak.
Az évben sokszor voltam családilag, hol kolléganővel együtt túrázni, országot járni, kellemes hétvégéket szerezve magunknak. A blogolást úgy márciustól kezdtem hanyagolni. Nem tudom miért, de nem volt kedvem írni. Már azt sem tudnám megmondani, hogy mi váltotta ki belőlem azt, hogy nem igazán írok. Egyszerűen nem találtam rá időt, amikor ihletem is lett volna. Pedig olvasni olvastam. Olyan igazi olvasási válságom, csak október közepe körül volt, de az sem tartott hála a jó égnek túl sokáig.
Aztán decemberbe rám szakadt minden és sokszor vesztettem el a hitem az emberekbe, az életbe, úgy összességében nagyon padlóra kerültem. Ebből részben sikerült kikeverednem, de rengeteg felismeréssel járt, amit nem akarok elfelejteni. Van egy alap hitem minden emberben, amíg nem történik valami olyasmi, ami ezt megingatná, addig mindenkivel nagyon kedves próbálok lenni, de ha borul a dolog, akkor általában nálam ez hosszú távú. Képtelen vagyok emberekben bízni, vagy csak "kedves lenni" velük, ha elérték azt a pontot, ami nálam már a sok és elég pontja.
De hála az égnek ezen emberek száma is alacsony, így bízom benne, hogy a 2022-es év jobb lesz. A szükségesnél többször nem kommunikálok azokkal, akik ilyen hatással vannak rám. És maradok azoknál, akikkel szeretem az időm tölteni.
2021 rámutatott, hogy bár úgy gondoltam a könyvtárosság a hivatásom, és nem csak egy munka...tévedtem. 2022-ben majd alkalmazkodom a szabályokhoz, a munkahelyemen és elkezdem kutatni, mi lehet az amit ezen kívül szeretek csinálni és tehetségem is van hozzá. 15 év után kicsit nagy pofára esés volt, de végtére is sokszor gondolkodtam azon, hogy mit szeretek csinálni, és sosem jutottam túl a munkán amit végzek, ideje kicsit komfortzónát elhagyni és mélyebben elgondolkodni azon, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel.
De ha valaki megkérdezné, hogy jó év volt-e, akkor azt mondanám igen. Az év nagy része kellemes, vagy semleges hatással volt rám. Az, hogy az év zárása elég kaotikusra sikerült, sem feltétlen rossz. Az embernek néha át kell gondolnia a dolgokat, és ilyesmik nélkül ritkán ül le gondolkodni azon, mit szeretne, mit akar stb. úgyhogy igazándiból várom az új évet, és próbálok annyi új dolgot megismerni és annyi új helyen lenni, amennyin csak tudok. Fura, mert általában elégedett vagyok azzal, hogy itthon meg a munkahelyemen vagyok :D
Megjegyzések