Viszlát 2020 - Évértékelő

 Gondolkodtam rajta, hogy az évértékelő és a "mit várok 2021"-től posztot letudom már tavaly, de aztán ellustultam, és semmi kedvem nem volt arra, hogy írjak, vagy gondolkodjak, így ez már idénre csúszott.

2020 lehetett volna sokkal jobb év, de ha őszinték akarunk lenni, relatíve "olcsón megúsztuk" nem haltak meg tömegek és bár világjárványnak hívjuk a Covid 19-et, de korántsem egy durva vírus ami megtizedeli a  Föld emberi populációját. Tehát nem volt ez annyira rossz év, de lehetett volna sokkal jobb is.

 Idén először volt az, hogy totálisan random, állami utasításra bezárt a könyvtár, akkor amikor mindenki is meg volt ijedve, hogy "mind meghalunk", mindenki otthon maradt, otthonról dolgoztunk, tettük amit otthonról, vagy minimális létszámmal lehet bentről is csinálni. Felújítottuk a Tini Sarkot, aztán nyár elején elkezdtünk félgőzzel üzemelni, amikor enyhítettek, no meg rájöttek, hogy azért Mind nem fogunk meghalni. Könyvteraszoztunk, adtunk ki könyvet, vettünk vissza, és karanténoztattuk őket (máig ennek a karanténoztatott könyvnek nem látom értelmét. Épeszű olvasó nem nyalogatja a könyvet, aki meg fél nem tudja azt csinálni, hogy otthon karanténoztatja két napig?) Aztán visszatértünk oda, hogy bejöhettek az olvasók, és nem kértünk még késedelmit, mert hát ki tudja elég bátrak-e visszahozni. Aztán nyáron már késedelmi, új könyvtári rendszer, két rendszerből levenni a dolgokat, és mindenki választhat magának könyvet, de helyben nem használhatja a könyvtárt. Aztán, mire végre minden olyan volt mint régen, akkor bejött a húzz maszkot mindenhol (is), aztán jött a ne nagyon használj helyben...aztán az, hogy helló 30 napra zárj be. Megfigyeltem, hogy az emberek, köztük én is, a második hullámot már képtelen volt totális rettegéssel komolyan venni, tekintve, az első hullám sem volt igazán hullám, csak hullámka. Már be se zártunk igazán, talán csak két napra, míg átállt a rendszer a Jakd-Pakk pontra, ami a terasz, kevésbé nyárias verziója volt. Úgyhogy most is így működünk, lehet kérni, kapni kiadni és bevenni, csak olvasó nem jöhet be. Ezzel persze az olvasóink egy része bajban van, mert böngésző fajták, és nehéz úgy, hogy katalógusból kinézed. Nem is mindenki számítógépes zseni, nincs is mindenkinek gépe. Úgyhogy jó ez, bár sajna nem mindenkinek. Aztán dec közepén jött a határozat, hogy újabb 30 nap...de a pozitív becslések is február-márciust lövik be a talán nyitásra. Úgyhogy érdekes a könyvtárak helyzete (is). Én dec 11 óta nem dolgozom bentről, tekintve a covid elkapásnak, a karantén időszakában Home Office-ba raktárlapok jelzetét javítottam, molyon raktam fel új könyveket, és a helytörténeti újságcikkeihez csatoltam az online beszkennelt újságoldalt. Mit ne mondjak, a home office egyrészt jó, mert nem betegállomány, másrészt írtó unalmas :(

Covid: szerencsések voltunk, egy olyan félét sikerült elkapni, ahol nem annyira durva a tünet. Feltehetően több fajta van, mert itt a régióba, akiket le tudunk követni, hogy egy vírusgazdától szerezték a covidot azok mind íz/illet elvesztéseket mondanak. A családból én úsztam meg a legkönnyebben, így végig dolgoztam itthonról a karantén időszakomat. Nekem a szaglásom ment el (részben máig nem tért vissza), és az ízek lettek kicsit furábbak. Egyszer volt 37.1 a hőemelkedésem :D. A családban volt aki köhögött, és voltak itt 38.6-os lázak is. Úgyhogy azért megviselt mindenkit, de karácsony előtt lefutott ez már mindenkinél. Úghyogy legalább nyugodtan összejöhettünk, mert már mindenki túlesett rajta.

2020-ban vettem elektromos biciklit, amivel sikerült is elég sokszor bemennem, de aztán vagy allergia szezon volt, amikor a bicajozás felér egy öngyilkossággal, vagy zuhogott az eső, vagy más sötét volt amikor jönnöm kellett...úgyhogy nem lett annyira kihasználva, mint amennyire szerettem volna, de talán majd idén. Ebben az évben volt akkora szél, hogy a szoba elválasztó falon lévő táblámnak a tetejéről leestek dolgok rá a laptopomra, kiverve a V betűmet, ami meglehetősen hiányzott. Próbáltam megcsinálni, próbálta megcsinálni más, de attól meg rosszabb lett, úgyhogy most így év végén a szerviz megcsinálta, jó drágáért, mert az egész billentyűzetes előlapot cserélni kellett, és így végre magyar billentyűzetem lett :D Nagyobb beruházásom nem volt 2020-ban, ellenben megszüntettem a könyvespolcaimat, dobozba kerültek a könyvek, vagy éppen a doboz tetejére. Azaz igazság, sok helyet foglalt a polc és a minimalista énemet irritálta.

Könyv beszerzések és olvasások:

kb. 36 könyvvel lettem gazdagabb, és kb. 150-el szegényebb (eladtam, vagy a könyvtárnak ajándékoztam). Tavaly sikerült volna az Amit főztél, edd is meg, ha nem jön ez a karanténos dolog és nem akcióznak annyira és nincs benne annyi könyv amit szerettem volna. Bár azóta is mondom, hogy nem veszek könyvet. Terveim szerint idén, maximum 2-3 könyvet, elvégre ott a könyvtár. A Démoni kultiváció nagymestere a kivétel, amit úgy döntöttem, hogy megveszek és/vagy megkapok barátnőimtől majd. Ezek azok amiket tárolni is szívesen tárolom, mert szépek, illetve eldöntöttem, hogy egybe olvasom el az 5 kötetet, mert roppant zavaró volt, hogy elolvastam az elsőt és a jelenet közepén vége volt és akkor várjál arra, hogy megjelenjen a folytatás...nem, köszi inkább megvárom, hogy kijöjjön mind :D

59 könyvet kezdtem el 2020-ban, ebből 3-at félbehagytam, egy folyamatban van (egy színező). Roppant keveset olvastam, feltehetően azért, mert a karanténos időben sem kedvem, sem erőm nem volt arra, hogy olvassak. Valahogy inkább csináltam bármi mást. Így csak 11.775 oldalt olvastam, ami az elmúlt évekhez képest visszaesés.

Filmek és sorozatok:

51 filmet láttam az évben és 516 sorozatrészt láttam. :)

Durrellék / A Durrell család (2016–2019)

Hazudj, ha tudsz (2009–2011)

Gyilkos elmék (2005–2020)

Chen Qing Ling (2019–2019) - Szívszerelmem lett, a sorozat közepénél tartok, a könyvek is tervben. Imádom a történetet, a két főszereplőt, és hogy a mellékszereplőket 22 rész után is képtelen vagyok névhez kötni :D

Kyojinzoku no Hanayome (2020–2020): Mangában jobb, az anime erősen cenzúrázott :D

13-as raktár (2009–2014) - Tipikusan az a sorozat, amit évekig lehet nézni, úgy hogy alig nézel egy évben részt, igazándiból nem túl izgi, de nem túl pocsék, hogy félbehagyd...csak olyan ....egyszer majd végére érsz.

Az Esernyő Akadémia (2019–) - Egyedül néztem, és várom a folytatást, az eddig fellelhető évadokat megnéztem.

Briliáns elmék (2011–2019) - Be is fejeztük, nem ott, ahol vége van, hanem ott, ahol már unalmas lett, a 7. évad végénél. Ott, ahol amúgy tök jól lezárták a dolgot, és mi elengedtük a további évadokat

Dr. Csont (2005–2017) - Be is fejeztük, ezt ott, ahol elfogytak a részek :D

Fekete tükör (2011–) - Ezt is egyedül néztem, érdekes. 5. évadot is végig néztem, de ugye, azt állítják, hogy nincs még vége, úgyhogy....

Kondo Marie: Rakjunk rendet! (2019–) - Elolvastam a könyvét másodszor, pedig elsőre sem értettem vele egyet. Megnéztem a sorozatot és megint rendrakási hullám következett :D

Sherlock (2010–2017) - Megnéztük az utolsó évadot is, amit jobb lett volna sosem megnézni. Eddig mindig úgy voltam, vele, hogy annyira jó a sorozat, de ez az utolsó évad, valami borzalmasan szürreális volt :O

C. B. Strike (2017–) - Igazándiból ez egész jó sorozat. Anyum olvasta a könyveket is, úgyhogy neki olyan extra jó volt, de könyv ismeret nélkül is teljesen korrekt.

Muhyo to Rouji no Mahouritsu Soudan Jimusho (2018–2018) - Elkezdtem...be is fogom fejezni valamikor. Csak úgy most, nem volt hozzá érkezésem.

Castle (2009–2016)  - Idén már a végére is értünk. Nem volt ez rossz, csak néha érthetetlenül, hülyék benne a szereplők, és az utolsó évad itt is kicsit nyögvenyelősen menet :(

Vaják (2019–)  - Ezt úgy kétszer is sikerült lenyomnom idén, és várom a második évadot. A könyvek is tervben, bár az új kiadásnak mindegyiknek elég ocsmány borítót terveztek, nem értem, miért utálják ezt ennyire, hogy ennyire...sz*r a borító :(

Trónok harca (2011–2019) - És a végére értünk a Trónok harcának is...igen, itt is béna az utolsó évad, bocsi :D

Mivel, kicsit hosszúra sikerült ez a poszt, így....a 2021-es tervekkel majd jövök egy másikban :D

J. R. Ward: Éjsötét ​szerető (Fekete Tőr Testvériség 1.)

 

Az emberek változnak. Ha nekem valaki tíz éve azt mondja, hogy vámpíros-romantikus-gyilkolászós könyvet fogok olvasni. Annak azt mondtam volna, hogy nézzél már körbe az olvasmánylistámon. A vámpírok, mint olyan lények kikerültek elég hamar a látószögemből. Ennek feltehetően az Alkonyat volt az oka...elvette a kedvem a vámpíroktól, úgy hogy azok nem is igazi vámpírok voltak - csillogtak vazze!!

 Mindegy is, úgy volt, hogy elolvastam a Szárd Sziklát, amire ráhúzták a pornót, de mégsem volt az. Aztán a kolléganőm felajánlotta, hogy hát zsenge korában (most is fiatal ám... :P), olvasta ezt a sorozatot az első öt rész meg is van neki, elhozza az elsőt. Mondván azért ebben többet kufircolnak, mint a Borsa Brown könyvben. Megjegyezném, valóban többet!

 Úgy voltam vele, hogy hát legyen, talán ezek a vámpírok jobban vámpírok, mint az alkonyatos haverjaik, és talán nem fogom utálni nagyon a történetet, már csak azért is, mert millió része van és nem szeretek félbehagyni sorozatokat. Tehát tervezem a többi részét is elolvasni.

 Aztán elkezdtem, és beszippantott. Egyrészt ezek legalább tényleg vámpírkodtak...meg jah hát amikor nem vámpírkodtak akkor vagy harcoltak, vagy szexeltek. Nem számoltam melyik volt többször, de szerintem ágyban többször voltak, mint csatatéren.

 Viszont ami engem megvett kilóra, az hogy relatíve szerethetőek a karakterek. Kivéve aki nem, de a legtöbbet igazándiból megszerettem. Mondjuk mérges voltam Darius halálára. Mondom, na tök szimpi, tök könnyű kimondani a nevét, ő lesz a kedvencem, erre 30 oldal kb. és meghal...hát mit ne mondjak. Maradtak a hülye nevű vámpírok, de úgy körülbelül a kötet végére már el tudtam helyezni őket, hogy melyik melyik.

A rendőrt utáltam meg Marissát nagyon, meg az ő bátyját is, de a végére legalább mindenki nagyjából megtalálta a helyét és így kevésbé volt irritáló. Azért megjegyezném, hogy Wrath-nak roppant rossz marketingje van a könyv elején és ahhoz képest én őt bírtam a legjobban. És Beth...hát megvan a varázsa, ha a 21. századi vámpírlány beesik az évszázados "mindennek megvan a formalitása" társaságba és kb. magasról tesz rá. A kedvencem az volt, amikor Wrath parancsolt valamit neki, ő meg megjegyezte, hogy erről nagyon gyorsan szokjon le. - Imádom az ő párosukat. 

Tehát úgy gondoltam, hogy nem fogom szeretni ezt a sorozatot, de most mégis szeretem....ki gondolta volna. A világ amit kitalált a szerző igazándiból  jónak tűnik, bár ugye nagyjából tudunk még csak a dolgokról, még nem látjuk az egészet...feltehetően mert a szereplők túl sokat voltak ágyban...

Kíváncsi leszek, hogy mire fut ki majd a dolog, kíváncsi leszek mizu Dariussal, meg mi lesz a rendőrrel meg  a szőke vámpír csajjal.

Belbecs: 4/5

Erős négyes, mert élveztem, de lehetne ez jobb is. Úgy veszem, hogy bevezető kötet, amibe beledobnak egy világba, dobnak eléd x vámpírt, x civilt és x alantast, azt lesz ami lesz, nagyjából rájössz ki kicsoda, de úgy mélységében senkit sem ismersz meg.

Külcsín: 3/5

Én az Ulpiusos kiadást olvastam, így csak arról tudok nyilatkozni. Nem látta szerkesztő. Rengeteg elütés, rengeteg értelmetlen szó és.... rengeteg elütés újból. De olyanok, amiknél a fejedet a falba ütöd, mert így nincs értelme az egésznek. Roppant zavaró volt. Nem tudom, hogy a kövi kiadását átnézte-e már valaki, és úgy adták ki, vagy csak a tördelés lett más és így rövidebb a könyv.

Fülszöveg:

Az ​éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől. Vezetőjük, a jóképű, emberfeletti erővel bíró Wrath maradt az egyetlen tisztavérű vámpír a Földön. Szülei gyilkosait keresi, hogy végre kiegyenlítse a számlát. Küldetése során találkozik a gyönyörű Beth-szel, aki mit sem tud származásáról: nem sejti, hogy félig vámpír. Wrath-nak be kell vezetnie a lányt a halottak világába, hiszen ez az öröksége, a sorsa… Egy új érzés, a testét gyötrő nyugtalanság miatt Beth képtelen ellenállni a veszélyesen vonzó férfinak, aki éjszakánként meglátogatja, ám történetei a Testvériségről és a vérről megijesztik. A férfi érintése lángra lobbantja Beth-t, ám ez egy fenyegető, mindkettőjüket felemésztő vágy…

Kettejük szerelméről, erotikus szenvedélyéről szól a Fekete Tőr Testvériség sorozat lebilincselő első könyve, mely az elmúlt évek legnagyobb romantikus bestsellere lett világszerte.

BORÍTÓK:

Örülök, hogy én az Ulpius által kiadottat olvastam.

Az Alexandráson lévő béna testépítő a fallikus tőrjével elég béna...

KIADÁSOK:

 Alexandra, Pécs, 2018 

448 oldal · ISBN: 9789634473527 · Fordította: Lukács Lászlóné

>!

 Alexandra, Pécs, 2018

448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634472179 · Fordította: Lukács Lászlóné

>!

 Ulpius-ház, Budapest, 2009

528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632541051 · Fordította: Lukács Lászlóné

 Ulpius-ház, Budapest, 2008

528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632541051 · Fordította: Lukács Lászlóné

Michael Acton Smith: Belső ​csend

 

Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e erről a könyvről a blogomra is, vagy elég csak a molyos kifakadás róla. Végül úgy döntöttem, hogy leírom ide is a véleményemet, kicsit talán jobban kifejtve.

Az év első felében vettem ezt a könyvet, részben mert a téma érdekelt volna, a mindfulness mostanában kellően érdekel, így szerettem volna többet megtudni róla. A molyon relatíve pozitív értékelések voltak, így gondoltam, hogy bár rohadt drága könyv (3.900), megéri a befektetést és majd rengeteg pozitív és érdekes dolgot fogok megtudni.

Hát, első csalódásom akkor ért, amikor kézbe vettem és kinyitottam. Értem, hogy a 21. század embere nem szeret annyira olvasni és a dizájn nagyon fontos, de úgy érzem van egy arany középútja a dolognak. Itt elbillent a dizájn felé, és kimaradt a tartalom relatíve. A könyv ugyanis 224 oldalas, a szöveg amit tartalmaz, jó ha 50 oldalt kitenne. Amúgy a végén rájöttem, hogy miért 224 oldal és miért kellett széthúzni ennyire (azon túl, hogy könnyebb eladni, ha azt hiszik van is benne valami). A könyv végén ugyanis megmagyarázzák, miért van minden oldalon pontozás a lapszéleken. Dobpergés...nos azért, hogy behajtogasd és akkor egy újabb reklámfelületet adsz az applikáció embereinek, mert kihajtogathatod, hogy Calm ...és nézheted a polcodon. Azok után, hogy  a beépített könyvjelzőt kivágtad és a csuklódra kötötted! Igazándiból, ha nem utáltam volna a könyvet már az elején, akkor ITT lett volna az a pont amikor elhangzik valami nagyon csúnya a számból.

Amellett, hogy miután elolvastad, hajtogass és vágj ki a könyvből dolgokat, a borító anyaga valami borzalmasan béna. Nem igazán puha táblás, de nem is kemény. Megjegyezném, hogy könyv hajtogatáshoz a kemény táblásak jobbak! Pár napi hurcolás után ugyanis meggyűrődött az egész, pedig védve volt és nem úgy olvastam, mint egy állat. Tehát tartósnak sem mondható, bár ugye egy olvasás után úgy is reklámot hajtogatsz belőle.

Igen, a reklám! Zseniális amúgy, 4.000 forintot fizet az ember, hogy megvegyen egy reklám könyvet, ami egy applikációt reklámoz, tudatos jelenlétbe csomagolva. Nagy ötlet volt, aki ezt így megcsinálta, pláne, hogy lefordították magyarra is, bár az app meg angol, tehát pl. ha véletlen érdekelne is az app akkor sem tudnám használni, de ennyi pénzért olvashattam róla, hogy milyen szuper. Bár, amit olvastam, az alapján nem jutott eszembe, hogy egyáltalán próbálkozzak a letöltésével, mert nem hozott lázba.

 A könyv a tudatos jelenlétre fókuszálna, ezért minden klisét amit csak lehetett ők is bedobtak róla. Sok színes kép, sok idézet, és sok olyan dolog, amit ha beírsz a google-ba, hogy tudatos jelenlét, az első oldalon két oldalba összefoglalnak neked! Tehát igazándiból semmi újat nem olvastam. Ja de, hogy van egy ilyen applikáció!

 A másik amit én rühellek, hogy kitöltős  oldalakat raknak bele. Nem annyit, hogy naplónak használd a könyvet, csak annyit, hogyha véletlen azt hiszed, ez remek dolog ide kitölteni (bár ugye, utána hajtogatod a könyvet, így ha írtál bele, sem fogod azt sosem visszaolvasni), akkor sem viszed túlzásba. Talán 10 kitöltős oldal volt, mármint ugyanaz az oldal, csak tízszer....

Belbecs: Nem pontozom, mert nincs mit. Aki soha az életben nem olvasott a témában, annak lehet, hogy tetszik. Főleg, ha oda van az idézetekért, és imádja, hogy két oldalt kitölt egy darab idézet, mert akkora nagy betűvel írták, hogy teljenek a lapok. Mert ugye a hajtogatáshoz kellett a 224 oldal! De aki például a neten már keresgélt a témába, annak ez egy idegesítő dolog lesz, és tudatos jelenlétben húzhatja fel magát a könyvön, és azon, hogy ezért fákat vágtak ki. Arról nem is beszélve, hogy ezért pénzt adott, nem is keveset.

Külcsín:   .... Hagyjuk ...

 HVG Könyvek, Budapest, 2018

224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633045923 · Fordította: Moharos Éva

Fülszöveg:

A rendszeres meditáció bizonyítottan jót tesz: fejleszti a kreativitást, az összpontosítást és a hatékonyságot, segít megőrizni testi-lelki egészségünket. A mindennapokban azonban

nehéz időt szakítani arra, hogy behunyt szemmel, nyugodt környezetben meditáljunk akár csak fél órát is.

A Belső csend erre kínál megoldást: a hétköznapi élethelyzetekben alkalmazható tudatosságot. A mindfulness gyakorlása nem igényel különleges felkészülést, a bennünk rejlő kreativitást, spontaneitást hívja elő. A gyönyörűen illusztrált kötet inspiráló gyakorlatokkal, bárki számára elérhető ötletekkel vezet rá, hogyan észleljük a minket körülvevő világot.

Sétálj egyet úgy, hogy nincs úti célod!

Próbáld ki a csokievéstmindfulness-módra!

Ültess növényeket és figyeld a fejlődésüket!

Kapcsold ki a telefonod egy rövid időre!

Mosolyogj, lélegezz és lassulj le!

Borsa Brown: A szárd szikla

 

Köszönet a könyvért, annak az olvasónak, aki behozta ajándékba a könyvtárnak! Nélküle, feltehetően sosem olvastam volna ezt a könyvet. Nem mintha, akkora kár lett volna ez, de akkor nem írhatnék róla, és most annyi minden megfogalmazódott bennem ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy ihajja csuhajja.

SPOILERES TARTALOM, BOCSIKA!!!!

Gondoltam, hogy én aztán nem olvasok Borsa Brown könyveket, mégpedig, mert azt mondták, hogy ez pornó. Nem olvasok pornó könyveket (de ha tudsz jó pornó könyvet, kommentbe ajánlj légyszíves!). Megkérdeztem, hogy hát új, meg ingyér volt, beleltározzuk-e. Azt mondták, nem mert hát pornót azt nem. Nem lehet, mert ez nagyon erkölcstelen, meg fúúú. Aki ilyet akar olvasni az vegye meg, vagy kérje át könyvtárközivel.  Mondom, hát oké, ha már ennyire negatív reklámja van, akkor én ezt most jól elolvasom, hogy aztán írok egy olyan posztot, hogy hát halljátok mekkora pornó ez....

Khm.... az van, hogy 100 oldalig még úgy elvoltam, hát oké, nem szexel, mert nincs kivel....Rájöhettem volna, hogy hát ez mégsem lesz akkora pornó, mint mondják. Pedig molyon még értékelést is láttam, hogy valakinek nagyon tetszett, de volt egy rész amikor majd elhányta magát. Mondom magamban, hogy tuti valami nagyon csúnyát csinálnak, valami extrémet, és ott fogok pirulni a könyvtárban ahogy olvasom. Hát... nem nyert. Szerintem a légypetével érlelt sajt lehetett az a rész ami megforgatta az értékelő gyomrát... pedig bíztam benne, hogy nem az lesz!

150 oldalnál, már gyanús volt, hogy ezek szűzen fognak meghalni, mármint egymással nem lesz dolga a sziklának, meg a bolond csajnak. Főleg, hogy a könyv felénél letelt a 3 hónap és találkoztak vagy kétszer akkor is utálták egymást, és hát sejthető volt, hogy a csávó kicsoda a történetben. Letelik a nyaralási idő előáll a remekbe szabott ötletével a főszereplő, és már úgy a fejemet a falba érzés megvolt. Mondom, jó....most már tudja kitől bérli a házat, majd na akkor most jól összejönnek....

Eltelt 50 oldal és összeházasodtak. Nem, le még nem feküdtek egymással, de összeházasodtak! Szigetet néztek, voltak Magyar hadifogolytáboros emberek emlékműve, és disznóvágás...Hát oké...aztán végre lefeküdtek egymással. Ez volt 1 oldal, aztán reggel lett összevesztek és nem beszéltek két napig, akkor elváltak...de mégsem. Igen, amúgy tök kiszámítható. Egyrészt a cím, a borító egyértelművé teszi, hogy ki kivel fog összejönni és hol.

Aztán szexeltek még egyszer egy oldalnyit, és volt még egyszer a 336. oldalon, ott csak egy mondatba összefoglalta az írónő, hogy hát jó volt nekik.

A könyvtárban azon gondolkodtunk (azon túl, hogy bánom, hogy nem nyitottam fogadást, hogy hányszor fognak lefeküdni egymással - amit mindenki elbukott volna), hogy akkor ez most hol pornó. Lehet, az Arab sorozat durvább, de szerintem itt fogadást kötött a szerző valakivel, hogy tud olyat írni, ami nem a szexről szól. Csak előítéletesen szegényt beskatulyázták, hogy hát ő pornót ír. Mindegy, most elolvassa még pár kolléga és próbálkozunk meggyőzni a leltározásért felelőst, hogy hát ha ez pornó akkor Nora Robert, meg úgy a romantikus szekció is az, és hát akkor az miért van. A szürke ötven árnyalatáról és a Férfi alattról nem is beszélve, ami címében már többet csinál, mint a csaj a könyvben.

De akkor úgy a történetről. Van egy nagyon egyszerű női főhős, aki szőkébb a szőke hercegnél...durván szőke. Nem csinál igazándiból semmit. Pénze van, mert egy szerelmi csalódás után (a pasija lefeküdt a húgával), fogott egy térképet, aztán rábökött random egy pontra és oda utazott. Tehát van pénze, bérelt egy házat 3 hónapra, amiből azt 4 lett. Full toleráns munkahely, azt mondod, jövök 3 hónap múlva, az se zavarja őket, ha az aztán 4 lesz. Elmegy egy helyre aminek a nyelvét nem tudja, három hónapra. Bátor döntés, feltételezni, mindenki is tud angolul.

Ott talál egy házat, aminek szép a kilátása, a ház meg totál le van rohadva. Tökéletesen logikusan úgy dönt, hogy marad és rendet rak. Tehát költ még egy csomót arra, hogy élhető legyen az albérlete. Csinál egy csomó totál értelmetlen dolgot, de igazándiból a könyv felénél eltelt a három hónap. Akkor megismerkedik a telek gazdájával, azon a napon amikor haza kéne repülni és benyögi, hogy nem mehet be, mert holnapig ki van fizetve. Mint egy ötéves. Aztán kiharcolja, hogy még 2 hétig ott legyen, mert két hétig takarított....totál logikus.

Aztán a szomszéd bácsinak végre sikerül leitatnia, aminek az a következménye, hogy kell neki a ház, mivel azt csak olasz veheti meg, hát érdekházasságot köt a tulajjal. Mert hát ez egy totál logikus döntés. Erről senkinek nem szól, csak a szomszéd csávónak, meg hát szól otthon hogy vesz egy házat, és még két hétig marad. (mert olyan fene toleráns mindenki, és mindegy mit csinál, elfogadják, hogy szerelmi csalódásos kislány és meg kell adni neki amit akar).

Marad, túrázik, forr a levegő, rajtuk kívül már mindenki tudja, hogy nem érdekházasság. Mindenki tudja, hogy totál egymásba vannak habarodva, aztán végre ők is megtudják ezt. Lassan esik le nekik...de nagyot koppan.... és így tovább. Az egész könyvben 3 szex jelent van abból az egyik az egy mondat.

Összességében: Ez nem rossz könyv. Ha pornót akarsz olvasni, akkor rohadt szar, de ha valami romantikusat, amiben senki sem komplett de a táj oké, akkor ez remek választás! Kedvem lenne elmenni oda...bár nem sok dolgot lehet ott csinálni, fürdésen, szamarakon, hegymászáson és ....fürdésen kívül. Jah halászni.

Amitől viszont agyzsábát kaptam az a főszereplő gondolatai. Úgy örültem volna, ha nem látok a gondolataiba. Így is szegény egyszerű, mint egy faék, de így még irritáló is volt. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom, hogy miért kellett azt annyira kihangsúlyozni, hogy ha izgul akkor megy a hasa. De ezt úgy 5-ször biztos. Többször ment a hasa, mint ahányszor d.*got.....

Tehát, nem akarok senkit megbántani, el lehet olvasni. Tervezem olvasni még Egy könyvet az írónőtől, remélhetőleg abban nem ennyire béna szexjelenetek lesznek. Nem rossz ez, csak nem nekem való... Ebből adódóan nem pontozom sem itt sem a molyon. Mert nem akarom lehúzni. Egy csomó embernek tetszik, és úgy összességében gyorsan haladós könyv....

Én és a blog

 9 éve indítottam a blogot, nem titkoltan azért, mert szeretek írni. Szeretem leírni a véleményemet a könyvekről, és úgy általában a dolgokról. Idén valahogy nem megy az írás. A blogot kissé háttérbe szorítottam, főleg azért, mert nincs miről írnom. Sokkal kevesebbet tudtam olvasni, mint amennyit szoktam, így természetes, hogy kevesebbet is írok róla.

Ez a Covid-os év, úgy ahogy van kicsit furcsa és kicsit megbolygatja az embert. A blog írást ennek ellenére nem adom fel, amint lesz miről írnom írni fogok. Csak nem fogok stresszelni, hogy minden hónapba legalább 4 poszt legyen, ha a terveimet össze tudom szedni az már jó. Örülnék, ha lenne miről írnom, és lenne ihletem is, de jelenleg most annyira nincs.

Viszont a recenziókkal felhagyok. A nálam lévőket a lehető leggyorsabban szeretném elolvasni, és szeretnék írni róluk, hiszen ezért kaptam őket. De a továbbiakban szeretném az olvasásaimból kivenni azt, hogy Kell. Én választottam a recenziókat, de néha inkább teher volt a teljesítési kényszer, hogy mindenképpen írnom kell róla. Úgyhogy ami nálam van azzal haladok, remélem idén kipipálhatom mindet.

 Így is rengeteg könyv lesz amit olvasni akarok, könyvtár, kölcsön könyvek, és néha napján veszek is könyveket. Ez a Covidos év meglehetősen sokszor sarkalt arra, hogy vegyek könyvet, azzal támogatva  a kiadókat. Annak ellenére, hogy megfogadtam, hogy könyvet csak nagyon hmm...ritkán veszek. Ha már egyszer könyvtárban dolgozom illenék használnom is.

Bízom benne, hogy a jövőben is írok könyv kritikákat, vagy ajánlókat. Hogy lesz olyan könyv amiről szívesen írok. Vagy azért mert annyira jó, hogy muszáj írnom róla, vagy azért, mert annyira sz*r, hogy megér egy posztot! Remélem előbbi, mert idén ami annyira sz*r volt azt inkább félbehagytam :D

Ezt tervezem Augusztusban olvasni

A júliusi tervek 2/3-a sikerült. Az Egy fiús könyv illetve az Ezerarcú Japánt sikerült elolvasnom. Az egyikből poszt is készült a másikból csak molyos értékelés. A harmadik könyvemet is elkezdtem amúgy olvasni, csak jelenleg nem igazán tartok benne sehol sem, talán majd ebbe a hónapba.

 És akkor nézzük is, mit tervezek Augusztusban olvasni, feltételezve, hogy nem lesz olyan meleg, hogy ne legyen erőm olvasni, hogy leszek annyira fitt, hogy nem az alvást választom olvasás helyett...

Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe 

Fülszöveg:

Daniel Goleman a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk a tőle megszokott humorral és éleslátással. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk. Ki gondolná, hogy a „gyógynövény” alapú samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színező festék anyagától leukémiások lesznek. Vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.

Miért: Mert érdekel a könyv, egy jó ideje nézegettem már. És nem mellékesen a Világlátós kihívásomra is jó lehet, ha véletlen megrekednék az Öröknyárral. 

ALAHAMADI BE – Olvass egy márciusban született írótól!

Katherine Addison: A ​koboldcsászár (A koboldcsászár 1.) 

Fülszöveg:

A császár legifjabb, félig kobold fia egész életét száműzetésben töltötte, távol az udvartól és az ottani, halálos intrikáktól. Amikor azonban apja és három fivére életüket vesztik egy gyanús balesetben, egyedüli örökösként kénytelen elfoglalni a helyét a trónon.

Maia nem ért a politikához, nincsenek sem barátai, sem szövetségesei, és bármelyik pillanatban vele is végezhet az, aki a családja elleni merényletet elkövette. Miközben láthatatlan ellenfelei a trónjára és az életére törnek, és talpnyalók próbálják saját érdekeik hálójába vonni, gyorsan meg kell tanulnia, hogyan álljon helyt császárként.

Miért: Nos, sokat gondolkodtam a  Világlátó kihívásnál a ROVA PALACE COMPLEX – Olvass el egy könyvet, aminek legalább 75%-a egy kastélyban/palotában játszódik! ponthoz tartozó könyvön. Kaptam rengeteg ajánlást, és ez az ami a legközelebb áll az érdeklődési körömhöz. Úgyhogy bízom abban, hogy tényleg nagyrészt kastélyban vagy palotában játszódik. Ha ezt és a Zöld út a Jövőbent is elolvasom akkor kész is vagyok ezzel a fordulóval. Úgyhogy bizakodó vagyok.

Adam Bray · Lorraine Cink · Melanie Scott · Stephen Wiacek: Minden ​ami Marvel 

Fülszöveg:

HŐSÖK ÉS GONOSZOK

JÁRMŰVEK

FEGYVEREK ÉS TECHNOLÓGIÁK

KOZMIKUS ERŐK

VARÁZSEREJŰ TÁRGYAK

BOLYGÓK ÉS LÉTSÍKOK

ORSZÁGOK ÉS HELYEK

Teljes körű útmutató a Marvel-képregények mozgalmas világához.

„Csináljunk valami őrültséget… mondjuk mentsük meg a világot!” (Vasember)

Miért: Hogy haladjak a kölcsön könyvekkel is. Elvégre nem nézegetni kértem őket kölcsön, hanem azért, mert szeretném elolvasni. Úgyhogy reményeim szerint egy csomó remek könyvet sikerül olvasnom a hónapban. Befejezni az elkezdetteket, vagy tényleg elkezdeni, amiket bejelöltem már és nem csak ide-oda rakosgatni.

Ez volt Július

Hűha, igazándiból ez a hónap úgy elrepült, hogy szinte pislogni sem tudtam :)

A munkahelyemen most már úgymond rendesen vagyunk nyitva, tehát teljes időben, kivéve a szombatok. Az új rendszerrel még mindig ismerkedünk. De igazándiból rájöttem arra is, hogy mindig, ha valami új, azt meg kell szokni. Rengeteg pozitív dolga van az új rendszernek, viszont néha érthetetlen dolgokat csinál, úgyhogy van amikor még beszélgetünk vele :) Jelenleg még arra nem jöttünk rá, hogy mi alapján akarja a késedelmit számolni. És igen, elég nehéz dolga van a karanténos időt kivenni, meg a türelmi időt kivenni, de van egyénileg türelmi időnk (3 nap), azt kezelni...úgyhogy néha kicsit veszekszünk vele, de megszokható. Éljen a Corvina!!

 A hónapban voltam szabin, úgy másfél hétig. Egy hétig vigyáztam a szüleimmel együtt az unokaöcsémre és unokahúgomra, két három és negyed éves gyerek roppant aranyos, csak azért fárasztó. Sokat rontanak az olvasási kedvemen.

Aztán egy hétig itthon vigyáztam a házra, míg a szüleim nyaraltak. Gondoltam, hogy akkor addig én majd jó sokat fogok olvasni. Nos egy francot olvastam. Néztem filmeket, meg sorozatokat, meg egy csomó dolgot megcsináltam, meg rendet raktam, meg a kutyát egzecíroztattam.... de olvasni, nos olvasni nem olvastam.

 Aztán itt volt ez a hét, amiben olyan meleg volt, hogy ÉLNI sem volt kedvem túlzottan, nem hogy még hasznosan eltölteni a perceimet. A hét vége felé már azért sikerült olvasnom is, és kicsit feltámadni, de eléggé le vagyok eresztve. Remélhetőleg a derekam lassan rendbe jön, mert kicsit leroggyantam, de hétfőn szervizbe kéne vinnem a bicajt, ami roppant nehéz feladat lenne, ha nem tudnék tekerni.

De ma így este kicsit elszórakoztam a sablonnal, meg az új blogger felülettel. Jelenleg úgy gondolom, hogy egy időre ez marad a sablon, úgyhogy meg kell szokni. Szeretem a kéket, de a másik túl sötét volt és szerettem volna kicsit egyszerűbb, kicsit világosabb megoldást.

És akkor mit olvastam Júliusban:

Dela Kienle: A világ műanyag nélkül	2020. június 30., 15:25 → 2020. július 1., 07:08	48	>
Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv	2020. június 24., 06:45 → 2020. július 12., 14:42	382	>
Ezerarcú Japán	2020. július 1., 21:42 → 2020. július 12., 22:17	224	>
Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!	2020. június 16., 22:29 →	0	>
Hannu Rajaniemi: Öröknyár	2020. július 13., 07:12 →	12	>
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája	2020. július 13., 13:56 →	51	>
Mikael Krogerus – Roman Tschäppeler: 52 változásmodell	2020. július 2., 09:00 →	76

Khmm... hát nem sokat. A Japános könyvet gyorsan lehetett olvasni és az Egy fiús könyv is gyorsan haladós volt....a többi meg sajnos még fogalmam sincs, hogy mennyire haladós. A Változásmodelles könyv lett az, amit a buszon olvasok, tekintve kis méretét. Az Öröknyár lenne az, amit itthon olvasok, csakhogy valahogyan itthon nem nagyon sikerült olvasnom. Mert vagy fáradt vagyok, vagy fáradt vagyok. Az utazó macska krónikáját benn olvasom a munkahelyemen. A rengeteg haladás is mutatja, hogy jelenleg nem sok időm van olvasni benn sem. Ami amúgy egyrészt pozitív dolog, hisz nem azért fizetnek, hogy olvassak. Másrészt jelzi azt, hogy 30 fokban roppant nehéz bármire is huzamosabb ideig figyelni. Így marad, hogy csak a munkára figyelek, arra 100%-ban és üres perceimben nézek ki a fejemből, vagy vízért megyek, vagy iszok.

Mivel gazdagodtam a hónapban:

 Nos igazándiból 1 darab könyvvel, amit végül úgy döntöttem, hogy megveszek és nem könyvtárközivel kölcsönzöm ki:

Werner Tiki Küstenmacher – Lothar J. Seiwert: Simplify your life

Még nem álltam neki, de már hamarosan az jön, emellett van még négy könyv, amik egy ideig nálam lesznek. Vagy míg nem döntöm el, hogy elolvasom-e őket. Vagy, míg ténylegesen nem kerülnek olvasásra.

1. Hajnali 5 óra klub
2. A változás te magad légy
3. Zöld út a jövőbe
4. Az érett személyiség

Illetve AniTigertől nálam van most kb. 8 könyv, ami szintén olvasásra vár, illetve a kollégáimtól 2 képregény és 1 könyv amik várakoznak arra, hogy sorra kerüljenek. Emellett persze van nálam könyvtári könyv is ....

Illetve kaptam születésnapomra AniTigertől és Szimirzától ezt a jó kis Vajákos nyakláncot. Amit már körülbelül azóta nézegettem, mióta láttam a sorozatot.

 Úgyhogy, most nagyon lelkesen mindig hordom, bár a melegben beismerem nem a legjobb ötlet, mert amúgy van súlya, és remekül hozzám tud szegényke tapadni. De annyira imádom, hogy ennyit megér.

 Amúgy rájöttem, hogy roppant nehéz nekem ajándékot venni, mert nagyon kevés dologra vágyom, vagy vágyom és nem veszem meg. Jelenleg a kívánságlistámon nincs semmi, illetve a molyoson azt hiszem 3 könyv. De ha sikerülne megvetetnem a könyvtárral akkor azok sem kellenének. Igazándiból egy-két év alatt 4 könyvespolcból 3-at kiselejteztem, és próbálok a minimalizmus felé menni. Élmények, idő amit lehet adni, társaság és ennyi. Bár idén ahányan megköszöntöttek, majdnem mindenkitől édességet vagy kaját kaptam....ami azért vicces, mert eldöntöttem, hogy nem nagyon veszek édességet és próbálok lefogyni...hát akkor augusztustól!

Csak úgy mellékesen :) 34 éves lettem, 11 éve molyolok és 9 éves  a blog. Igen-igen mindez történt a hónapban. Illetve lett új telefonom, mert a régi már nem volt olyan jó (nem szeretett engem), most egy Redmi 8-asom van, és lett egyedi tokom, ami saját fotóból készült. Ebből a fotóból:

Ezerarcú ​Japán

Ha Japánról szól egy könyv, akkor elég gyorsan szokott várólistára kerülni, ritka, hogy kívánságlistára is, így ha szerencsém van akkor közeli ismerősnek, barátnak, vagy a könyvtárnak meglesz hamarosan és már olvasom is. (vagy megveszem, és mivel megvan éveket vár arra, hogy végül olvassam...) Szerencsére AniTiger barátnőmnek megvolt ez a könyv, így amikor ő már elolvasta én is kölcsön kaphattam, és mivel még egy barátunk kölcsönkérte, elég ösztönző volt, hogy ne halogassam, hanem rögtön kezdjek is neki. Így ez lett az otthon olvasós könyvem a másik kölcsön könyv (Christina Lauren: Autoboyography ​– Egy fiús könyv), meg a benn olvasós könyvem. Amúgy egy nap eltéréssel olvastam ki a két könyvet, úgyhogy most elég jó vagyok a kölcsön könyvek olvasásával :) Meg, a hónapra tervezett listával is, ugyanis ezzel már 2 könyvet elolvastam a három tervezettből és még csak 13-a van :)

A molyon 100%-on áll a könyv, úgyhogy nagyon nagy elvárásaim voltak vele szemben. Azt már első tapintásra és első lapozásra észrevettem, hogy a kivitelezés csodaszép. De tényleg, az elmúlt idők, egyik legszebb könyve ami a kezembe került.
 Sokat gondolkodtam, hogy ez akkor most milyen céllal készült könyv is lehet. Ismeretterjesztőnek ugyan ismeretterjesztő, egy csomó dolgot elmond, és leír, de én úgy éreztem, hogy csak úgy felületesen érinti a témákat, és nem igazán akar belemenni jobban. Viszont tetszett a fejezeteknél a térképes nézet, vagy az idővonalas megoldás is, csakhogy emiatt, bár esztétikailag szép, de egy-egy információról nem tud többet mondani, mint maximum 2 mondat.
 Ha az ember most ismerkedik Japánnal, akkor viszont remek olvasmány lehet. Ugyanis csak érintőlegesen ismertet meg minket Japán pozitív és szép oldalával, de ezt teszi úgy, hogy a lehető legtöbb szegmensét megismertesse ( szokások, hitvilág, ételek, modern kultúra, sport, filmek, anime, manga, costplay-ek, zöld tea és szusi, szentélyek és zarándokutak, robotok és onsenek), tehát rengeteg dologról tudunk meg roppant keveset. De ad egy táppontot az olvasónak, hogy ha egy-egy téma érdekli, akkor már tudja, hogy körülbelül hogy keressen rá.
 Gondoltam arra is, hogy ez amolyan jól és szépen kivitelezett utazási prospektus. A könyv nagyjából bejárja azokat a részeket, amit a turisták is be szeretnének, és ad alternatívát, gondol, minden típusú turistára, az anime fanokra, a gasztro őrültekre és a spirituális látogatókra is, ahogy az átlagos "mindent látni akarok" típusú emberekre is. Elmondja, mit hol keress, de igazándiból nem megy mélységekbe, csak ad egy ajánlott útvonalat, vagy éppen helyeket dob fel neked, ahol ha adott dolog érdekel kellően elmélyedhetsz.
 A könyv erősen pozitív képet fest a szigetországról, és bár én is imádom Japánt, sőt voltam ott és mennék is vissza (amint lehetne :D, szívem szerint ott is maradnék :D), azért még én is tisztában vagyok vele, hogy ez egy borzalmasan ferdített pozitív kép, mert azért a Japánok (ahogy minden nemzet kb.), nem tökéletes, rengeteg rossz és fura szokásuk van nekik is, és valahogy erről ez a könyv mélyen hallgat :D. Feltűnően tökéletesnek és szépnek ábrázolja Japánt, és bár az én fejemben is általában így van Japán....de azért van nem tökéletes része is....és ha már valaki útikönyv szerűt, vagy kulturális dolgokról ír...ne legyen már annyira tökéletes minden amit ír Japánról...mert nem az...
 Ebből adódóan arra jutottam, hogy feltehetően a könyv egy "Gyere Japánba" kampány szerűség nagyon szép kivitelben.

Belbecs: 3,5/5

Sajnálom, talán ha ez lett volna az első könyvem Japánról akkor több pontot érne. De nem vagyok abban biztos, hogy a legjobb kezdés lenne amúgy. Akik érdeklődnek Japán iránt, mármint a könyv előtt is érdeklődtek, azok olyan nagyon sok új dolgot nem fognak olvasni benne. Akik csak úgy hallottak valamit a "gésás országról", nos igen nekik jó lehet, hogy rájöjjenek, hogy azért Japán nem csak gésákból és animekből és nem csak zöldteából és szusiból áll...


Külcsín: 5/5

Gyönyörű kiadvány, de tényleg. Mivel sajnos nem tartom a leghasznosabb könyvnek, így igazából örülök, hogy csak kölcsön kaptam és nem saját. Dísznek ugyanis gyönyörű lenne, de csak dísznek nem tartok már meg könyveket :)


Fülszöveg:

Japán a világ egyik legkülönlegesebb kultúrája, ahol tökéletes egyensúlyt képez múlt, jelen és jövő.
Ez a hiánypótló kötet lebilincselő áttekintést nyújt a felkelő nap országáról, miközben sorra veszi annak ezerféle szépségét és örömét, az építészettől a harcművészetig, az ősi kézművességtől a sintó szentélyekig, az ikebanától a kavaii-ig és tovább.

 Bookline Könyvek, 2020

224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634337188 · Fordította: Dövényi Ibolya

Ezt tervezem Júliusban olvasni!

A júniusi listám eredménye:

Randall Munroe: Hogyan… című könyvét sikerült elolvasnom és sikerült írnom is róla. A blogposzt nagy részét körülbelül 6-szor fogalmaztam át, annyira le van zsibbadva az agyam, és emiatt kicsit nehézkesen fogalmazok, vagy ha jól is fogalmazom, a kisördög mindig azt mondta, hogy "nem jó, kezd elölről :D". De elolvastam, tetszett és örülök, hogy még abban a hónapban írtam is róla :)

Hidasi Judit: Gondolatmappa: Nos, feladtam. Nagy betűs és gyorsan haladós lenne, de annyira nem kötött le és annyira idegesített, hogy végül úgy döntöttem, hogy rövid az életem arra, hogy erre fecséreljem az időmet, így inkább véglegesen feladtam a dolgot.

Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!: Sajnos nem sikerült még elolvasnom, és a bevezetőn sem sikerült túljutnom még. Viszont ígéretesnek látom, talán Júliusban sikerül :) Ennek ellenére nem rakom a Júliusi listára, mert úgy döntöttem, hogy egy könyv egy listán fog csak szerepelni. Az, hogy listán kívül sikerül kiolvasni az plusz jó :) De csak egy hónapban lesz minden könyv ezután tervezett.

És akkor ez a Júliusi terv:

Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv

Fülszöveg: „Mennyi ​örömmel és bánattal jár queerként felnőni!” – Teen Vogue

Tanner Scott és családja három éve ezelőtt költözött el Kaliforniából Utah államba. A biszexuális kamasz nehezen illeszkedett be új környezetébe. Most, hogy már csak egy féléve van hátra a középiskolából, alig várja, hogy szabad lehessen az egyetemen, így hát elhatározza, hogy az utolsó, Utahban töltött hónapjain nem fogja megerőltetni magát.
Amikor azonban a legjobb barátja, Autumn felveti, hogy jelentkezzen a Provo High nagy presztízsű kreatív írás szemináriumára (ahol csábítóan nagy jutalom jár annak, aki egy félév alatt képes összerakni egy saját könyvet), Tanner nem tud ellenállni a kísértésnek, és belevág. Már csak azért is, hogy bebizonyítsa Autumn-nak, hogy már az ötlet is komolytalan. Miért ne lehetne négy hónap alatt megírni egy regényt? Semmiség: négy hónap egy egész örökkévalóság!
Kiderül, hogy Tannernek csak részben van igaza: négy hónap csakugyan hosszú idő. Bár az csak egy pillanatba kerül, hogy felfigyeljen Sebastian testvérre, a mormon csodagyerekre, aki tavaly már kiadót is talált a szemináriumon írt regényéhez, most pedig az osztályt tanítja. Ahhoz pedig egy hónap sem kell, hogy Tanner fülig belé is szeressen.

Bárminek is vallod magad és bármit is tanít a vallásod, a szerelem az szerelem.

Miért: Egyrészt, mert kölcsön volt/van nálam, és amúgy is olvasni szerettem volna. Plusz a Világjárós kihíváshoz is jó. Ő a AMBOHIMANGA HILL – Olvass el egy #felnőtté válás címkés könyvet! ponthoz a választott könyvem :3

Ezerarcú ​Japán

Fülszöveg:

LENYŰGÖZŐ UTAZÁS A MODERN JAPÁNBAN.

Japán a világ egyik legkülönlegesebb kultúrája, ahol tökéletes egyensúlyt képez múlt, jelen és jövő.
Ez a hiánypótló kötet lebilincselő áttekintést nyújt a felkelő nap országáról, miközben sorra veszi annak ezerféle szépségét és örömét, az építészettől a harcművészetig, az ősi kézművességtől a sintó szentélyekig, az ikebanától a kavaii-ig és tovább.

Miért: Mert Japán :) Ennyi, kölcsön jár nálam, és már régóta olvasni akartam (amióta láttam, hogy meg fog jelenni).

Hannu Rajaniemi: Öröknyár 

Fülszöveg:

A Brit Birodalom felfedezte és sikeresen gyarmatosította a túlvilágot, így az 1930-as évek Európájában a halál már régóta nem a rettegett vég. A britek éteri fővárosa, Öröknyár minden elhunyt alattvalót szívesen lát, azonban másvilági egyeduralmukat komolyan fenyegeti a bezárkózó, egyre erősebb Szovjetunió, amely saját istent teremtett.

A fokozatosan elvaduló konfliktus árnyékában két nagyhatalom kémei vívják háborújukat az élők és a holtak között. Amikor a brit hírszerzés egyik ügynöke, Rachel White rájön, hogy valaki a szervezetből a szovjeteknek dolgozik, mindent kockára kell tennie, ha le akarja fülelni a kémet. Apró bökkenő, hogy a gyanúsítottat nem pusztán befolyásos emberek védik, hanem valószínűleg már régen nem is él…

Miért: Idei beszerzés, és bár feladtam az "Amit főztél edd is meg" kihívást, ennek ellenére azért próbálok haladni az idei beszerzésekkel. A nagy karanténoskodásban ugyanis elég sok könyvet szereztem be :( Plusz jó a Világjárós kihívásom ezen pontjához: ALAHAMADI BE – Olvass egy márciusban született írótól!

Randall Munroe: Hogyan…

Köszönet a könyvért az Athenaeum kiadónak!
Munroe Mi lenne, ha ? című könyvét annak idején nagyon szerettem, így rögtön lecsaptam erre a könyvre is, bízva abba, hogy hasonlóan eszement dolgokat olvashatok, közérthető vicces, de mégis tudományos formában. És nem kellett csalódnom.
 A könyv rosszkor talált meg, ennek ellenére társam volt az olvasási válságból kivezető úton. Hasznosnak bizonyult, hogy rövidebb fejezetek vannak benne, egy-egy témáról, azok is illusztrálva. Így bár úgy éreztem, hogy sose haladok sehova, mégis egyre előrébb jutottam a könyvben.
 Nem mondom, hogy minden téma tetszett, vagy hogy mindegyik témánál fogtam a fejem a "hülyeségektől", de azért jó pár olyan fejezete van a könyvnek, aminél azért erősen elgondolkodtam azon, hogy mégis, hogyan jutna eszébe bárkinek is az amit Munroe felvázol. Még csak gondolati síkon is. Tartom, hogy a szerző nem teljesen normális, de ezen agymenéseit meglehetősen olvasmányosan képes a nagyközönség elé tárni. Megjegyezném azt is, hogy ha szórakoztatva szeretnénk megtanítani fontos és kevésbé fontos dolgokat az embereknek, akkor lehetséges, hogy kb. így is lehetne csinálni.
 Összesen talán 3 alkalommal éreztem azt, hogy totálisan nem értem mit szeretne, vagy, hogy mégis miért jó neki ilyesmin gondolkodni.  De a többi bár nem volt túl praktikus felvetés, de bemutatta azt, hogy az emberek kellően sok szabadidővel, tudományos háttérrel és  fantáziával, a legegyszerűbb dolgot is képesek olyan szinten bonyolítani, hogy az már-már a Földre is veszélyes legyen :D (pl. a hogyan keljünk át egy folyón c. fejezet....a lávás résznél már pillogtam. Jah, vagy amikor lávát vezet körbe a ház körül....vagy a költözéses....vagy a csomagküldős....oké, sok ilyen volt :D)
Tehát Munroe egy állat, de a jobb féle. roppant kreatív és becsülöm, hogy minden hülye ötletét  képes levezetni nekünk, sőt néha képleteket adva leírni, hogy mégis hogyan jön ki az eredmény, hogy, ha esetleg úgy döntenénk, hogy megvalósítjuk, tisztába legyünk annak erkölcsi hatásaival, anyagi költségeivel, és minden egyébbel, amivel jó ha az ember tisztában van.
 Élveztem az olvasást, mert úgy tanít dolgokat (amikre valószínű, sosem lesz szükségem), hogy nem veszem észre igazán, hogy tanulok. Élvezetes stílusban és kellően kreatívan közelít meg minden egyes témát, amihez csak hozzá ér.

És bár Munroe, Magyarázókönyv -ét még nem olvastam, úgy gondolom, az is remek lehet, már csak ebből a két könyvből kiindulva (a Mi lenne, ha? illetve a Hogyan c.-ből).
Bízom benne, hogy még van téma bőven amiről majd írhat és, hogy majd azok is megjelennek magyarul is. Ahogy a technika fejlődik, úgy gondolom, hogy egyre több fura ötleten lehet elgondolkodni. Minél nagyobb a technikai segítség az ember annál jobban képes túlbonyolítani egy egyszerű dolgot. Igen, néha az egyszerű lenne a jó, és nem "időspórolás" címén azon gondolkodni, hogy lehetne azt a kevés ráfordítást is megúszni - aminek amúgy általában az a következménye, hogy sokkal több időt vesz igénybe a dolog, mintha maradtunk volna a józan ész adta első megérzésnél és ötletnél :D

Belbecs: 4/5
Nem tetszett minden történet, de azt hiszem fura is lenne, ha maximálisan elégedett lennék, minden egyes felvetett dologgal. Hála az égnek elég széles spektrumon mozogtak a dolgok, így mindenki talál majd magának érdekes, megfontolandó vagy éppen fejet csapkodó ötletet.


Külcsín: 5 / 5 
Szeretem ezt a végtelen egyszerű illusztráltságot, egyszerű, de szemléletes :)

Fülszöveg:
A ​világ legszórakoztatóbb és leghaszontalanabb önsegítő könyve a Magyarázókönyv és a Mi lenne, ha? című bestsellerek elképesztő kreativitással megáldott szerzőjétől.
Minden feladat megoldására kínálkozik egy jó út, egy rossz út és egy olyan monumentális, komplex, szertelen és célszerűtlen út, ami senkinek sem jutna eszébe – kivéve Munroe-nak.
A bestseller szerzőként és karikaturistaként ismert szerző legújabb könyve számos totálisan unpraktikus tanácsot tartalmaz a repülővel való landoláshoz vagy ahhoz, hogyan kell lyukat ásni, hogyan jósolhatjuk meg az időjárást a Facebook-fotóink pixeleinek analizálásával, és hogy csupán egy fog radioaktivitási szintjéből mi módon derülhet ki, melyik generációhoz tartozunk. Megtudhatjuk végre, hogyan érdemes készíteni szelfit teleszkóp segítségével, és hogy miért javasolt előbb felforralni a folyó vizét, ha át akarunk kelni rajta…
A legegyszerűbb dolgok legkomplikáltabb megoldásával Munroe célja nem csupán az, hogy bonyolítsa az életünket és a sajátját. Akárcsak a Mi lenne, ha? című könyvében, a szerző most is kalandos utazásra hív a lehető legabszurdabb megközelítésmódok izgalmas világába: a Hogyan… okos infografikákkal és vicces rajzokkal illusztrált, üdítő agytorna, amely által jobban megérthetjük a mindennapi tevékenységeink mögött rejlő tudományos és technológiai folyamatokat.

 Athenaeum, Budapest, 2020 

340 oldal · ISBN: 9789635430239 · Fordította: Randall Munroe

>!

 Athenaeum, Budapest, 2020

344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632939438 · Illusztrálta: Randall Munroe

Ezt tervezem Júniusban :)

Olvasni, meg úgy amúgy is. Reményeim szerint júniusban végre visszatér minden a majdnem normálisba és akkor nem csak havi két poszt lesz, relatíve arról, mit tervezek a kövi hónapban és mi az, ami sikerült és mi nem.
Tehát, ha már itt vagyunk, májusban a 3 tervezett könyvből elolvastam egyet (a minimalistákat) és haladtam kb. 20 oldalt a Hogyannal... ami gáz, mert amúgy tök jó, és képek is vannak benne, tehát kicsit gyorsabban lehetne ezzel haladni. De kiesett a munkába járás közbeni tömegközlekedés - mert bicajjal megyek, ha nem zuhog az eső -  ott meg relatíve nincs időm olvasni, legalábbis jelenleg még nem abban a stádiumban vagyunk, hogy olyan sok szabadidőnk lenne munkaidőn belül, itthon meg még nem volt nagyon időm-kedvem olvasni. De tervezem, csak lassan megy :D
De akkor lássuk, mit tervezek Júniusban olvasni. Marha nagy meglepetésekre ne számítsatok :D...

Randall Munroe: Hogyan…

Akkor sem adom fel! Amúgy már a 338 oldalból a 209. oldalon tartok, tehát úgy érzem, hogy ebben a hónapban sikerülni fog a könyv elolvasása, ha napi 20 oldalt olvasok akkor is, úgyhogy ez itt az a könyv, amiben 99%-ig biztos vagyok, hogy a hónapban elolvasásra kerül és reményeim szerint még poszt is készül belőle.

Amúgy szeretek olvasni, csak úgy látszik ez a vírusos mizéria és hogy felborult az egész világ rendje nálam abba jött ki, hogy nem olvasok ….annyit, mert annyi más dolgom lett hirtelen :D

Hidasi Judit: Gondolatmappa 

Jelenleg a 19 oldalon tartok... a 235 oldalból. Hát, meglátjuk. A könyv egyrészt régi tartozásom, másrészt meg kihíváshoz kell, hogy végre tovább mehessünk. Legalább a három elvárásból egyet teljesítenem kéne, hogy reményeink szerint valami jobb feladatot kapjunk, most valahogy egyik feladat sem volt olyan, amihez hipp-hopp tudtam volna könyvet olvasni, vagy szerezni, vagy bármi.

Nagyon bízom benne, hogy a hónapban ezt is sikerül elolvasnom.

Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!

Ezt meg már egy hete el akartam kezdeni olvasni, de úgy voltam vele, hogy már megkezdtem két könyvet, akkor nem állok neki egy harmadiknak vagy ez már a negyedik lenne? Úgyhogy szegényt ide-oda rakosgatom, mindig hümmögök egy sort, hogy "Te leszel a következő"....csak be kellene fejeznem egy könyvet, hogy újat kezdjek, úgyhogy még egy hetet feltehetően várnia kell szegénykének :) De utána.... utána ez jön!!!

Elkészült a TiniSarok

Hétfőn volt a szabim előtti utolsó munkanapom, és erre a napra időzíttettük azt, hogy most már tényleg végezzünk a Tini Sarok átalakításával. Jelentem sikerrel jártunk. Az ebay-nek hála a falon mászó fekete sárkányaink fele is már ideért, így azok is a helyükre kerültek. És nyugdíjas kolléganőnknek hála a nem falon mászó sárkányok is megérkeztek a TiniSarokba (még nem igazán jöttem rá, hogy külön vagy egybe érdemes írni a TiniSarkot... :D)
 Úgyhogy jelentem a könyvtár ezen része alkalmas az olvasók fogadására, már csak a kormányrendelet kéne, hogy végre kinyithassunk. Bár én jövőhéten még szabin vagyok, úgyhogy a júni 2-es nyitás lenne a legideálisabb :)
 Körülbelül a felújítás 30 ezer forintba került (festék, alapanyagok) és nagyjából egy hónapig tartott (úgy, hogy általában heti 3-4 napot dolgoztunk, napi 6 órában kb.) A felújításban Eszter kolléganőm és én vettem részt, illetve rengeteg segítséget kaptunk a kötészetes kolléganőnktől, a takarítónőinktől és a mindenesünktől és a fiától (nélküle pl. lemeszelve nem lett volna, és a radiátorok se lennének ilyen csini fehérek :D). Úgyhogy ez ilyen összedolgozós dolog volt. A legtöbbet Eszter segített, hogy az elmebeteg ötleteim nagy részét sikerüljön életre hívni a TiniSarokba. Voltak persze beugró segítőink a feldolgozóktól, a fiókkönyvtárból és még páran az olvasószolgálatból is :) (úgyis valakit ki fogok hagyni a felsorolásból, ahogy magamat ismerem :D) Úgyhogy mindenkinek köszi aki akár csak kicsit is segített :)
És akkor innentől a képek beszélnek. Végeztünk, most már pihenünk :)

Itt még egy helyre raktunk minden sárkányt,
aztán szétszórtuk őket a TiniSarokban :)

Felkerült a Tini Sarok felirat ide is, ami kb. mindig forog :D

Igen, ideértek a fekete kis sárkányaink is :)

Meg Westeros térképe XD
Mert, hogy a kiindulás az volt, hogy majd Trónok harca
dekor lesz....hát úgy, félig meddig stimmel :D

Oké, az Óra még nem működik....nincs elemre pénz :D
De mire nyitunk viszek be elemet bele....

Regi kolléganőnk felirata, ami a könyvtár
elejéből már mutatja hol is a sarok :)

Ezt csak azért rakom megint be, mert annyira
büszke vagyok és tetszik nekem :D