2020. február 20., csütörtök

Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek

Ezt a könyvet a tesóm könyvespolcán találtam, és amikor belelapoztam csupa-csupa ismerős idézet volt benne, hát úgy döntöttem, hogy kölcsönkérem. Aztán gondoltam egyet, és szakítva a "a kölcsönkönyv is mindig ráér" mentalitásommal felpakoltam a februárban olvasandó könyvek közé. Ami amúgy még semmit nem jelent, hisz az a lista is amolyan, "jó lenne ha, de nem halok bele, ha nem" lista, tehát még így is halogathattam volna, de kivételesen ennek tényleg nekiálltam, időben és el is olvastam. Ez köszönhető részben annak, hogy rövid kis részek vannak benne, és annak is, hogy a legtöbb idézet nosztalgikus érzéssel töltötte el, ebből adódóan szívesen olvastam.
 Voltak persze olyan idézetek, amik semmit sem mondanak nekem, vannak sorozatok, filmek és könyvek, amik sosem voltak az én gyermekkorom része. Hallottam róluk, de igazándiból nem néztem őket, és nem épült bele az én világomban. De jó volt olvasni ezekről is.
A könyvnek hala rengeteg dolognak értelme lett, amit sosem értettem, találtam rá olyan sorozatokra, amiket néztem, de már totál nem emlékeztem rá, ilyen például a Quantum Leap – Az időutazó (1989–1993) amit tuti, hogy néztem, és emlékszem is úgy nagyjából rá, de pl. arra már nem, hogy mi lett a vége, és most nagyon nosztalgikusan úgy döntöttem, hogy hamarosan belenézek, vagy újra is nézem a sorozatot.
Persze rengeteg Mátrix, Star Wars idézet és Vissza a jövőben idézet is szerepel a könyvben, amik szintén kedvesek számomra.
 Én sosem voltam nagyon kocka, de tény, hogy rengeteg mindenben magamra ismertem, vagy rengeteg olyan dolgot találtam a könyvben, amin én is elgondolkoztam tiniként és vannak dolgok amiken még a mai napig is elgondolkodom ezek közül az idézetek közül.
Örülök, hogy végül nem halogattam a könyvet, és annak is, hogy a tesómnak megvolt és kölcsön tudtam kérni. Jó volt, nosztalgikus és kellemes olvasmány. A nálam sokkal kockább emberek feltehetően sokkal több közös dolgot találnak a könyvben leírtakkal, így feltehetően nekik még nagyobb élmény lehet az olvasása is. Jópofa kis könyvecske.
 Ami amúgy meglepett az, hogy a könyv már 2011-es, tehát kb. 9 éves, Magyarországon 2016-ban adták ki, tehát 5 év kellett ahhoz, hogy megérjen a fordításra, és az a 5 év roppant sokat számít. Rengeteg minden történt ami belekerülhetett volna a könyvbe, ha frissebb, hisz azóta is születnek olyan művek amikből egy kocka meglehetősen sok idézni valót talál. És szerintem ott a megjelenés és fordítás között eltelt 5 év is igen termékeny volt, talán ezért van az, hogy nem futott annyira fel a könyv, nem lett nagyobb durranás. Persze tudom, hogy az, hogy ÉN csak most találkoztam a könyvvel, nem azt jelenti, hogy nem lett nagy szám, de talán sokat mond az, hogy 4 év alatt, összesen 44-en olvasták a molyon, és szerintem a Moly.hu pont az a hely, ahol elég sok kocka megfordul :)
Örülnék, ha lenne egy frissebb válogatás is, hogy a felnövekvő nemzedékek is tudják, mi miért is lett annyira jó szállóige :)

Belbecs: 3,5/5
5 csillag feltehetően egy frissebb kiadás, frissebb válogatása lenne nálam. Ennek ellenére roppant mód örülök annak, hogy a könyvet kölcsönkaptam és olvashattam. Örülök, hogy megjelent magyarul, mert remek dolgokat találtam benne, és a kis magyarázó szövegek is teljesen korrektek. Próbálnak nem spoileresek lenni, ezt értékeltem is benne, de azért vannak olyan idézetek ahol nehéz nem annak lenni :D

Külcsín: 4/5
Nekem bejön a borító, bár sajna ebbe a feketében, a fényesen lévő jelek alig látszanak, sőt bizonyos szemszögből teljesen láthatatlanok, ami miatt ugyebár bizonyos szögből egy totálisan fekete borítót kapunk, ami meg nem izgi. A belső illusztrációk tetszettek, bár néhol ijesztőek voltak. A lábjegyzeteknek, vagy lábjegyzetnek tűnő megjegyzéseknek kifejezetten örültem, mert sok-sok okosságot sikerült megtudnom belőlük.
 Nagyon tetszik a könyv végén található idézetgyűjtemény, ami az idézetek eredeti, angol verzióját tartalmazza. Bár ezzel túl sokra nem mentem, de remek dolognak tartom!

Fülszöveg:

A geekek örökölték a Földet

A geekek korunk iparának titánjai, akiknek képregényhősök a bálványai és az interneten buliznak. Tudnak valamit a 21. századi életről, amit mások nem: olyasmit, amiből mindannyian tanulhatunk. A Geek bölcsességek közel kétszáz, széles körben ismert filmes, televíziós, irodalmi, valamint a játékokból, a tudomány világából, és az internetről származó idézetből kiindulva ad hasznos tanácsokat. A modern kultúra ragyogó gyöngyszemeit öt megrögzött geek tárja elénk, az átlagember fantáziáját túlszárnyaló képzelőerejük segítségével. Igen, a könyvben szereplő rövid írásokat geekek alkották, geekek részére, a geekek világáról – az eredmény viszont olyan mélyreható, hogy a többiek bolondok lennének, ha nem olvasnák el.

Eredeti cím: Geek Wisdom

Eredeti megjelenés éve: 2011

Könyv: Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Kiadó: Kossuth
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 232
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789630986274
Illusztrálta: Mario Zucca





Könyv: Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Kiadó: Kossuth
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 252
ISBN: 9789630987042
Ebook

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.