2015. október 10., szombat

Popper Péter: Érteni és elengedni

 Szeretem Popper Péter könyveit. Neki volt egy bizonyos humora, amivel kezelte a dolgokat, és így sokkalta érthetőbb módon volt képes elmondani azt, ami az emberek számára természetesnek kellene, hogy legyen, de mégsem az. Sajnálom, hogy sosem sikerült vele találkoznom, mert egy csomó kérdésem lett volna hozzá. És tudom, hogy ő úgy tudott volna rá válaszolni, hogy a fejemre csapok és felkiáltok, hogy basszus tényleg! Mert ő egy ilyen ember volt. Mert ő tudott valamit amit mindannyiunknak tudnia kellene, és ha tudnánk akkor a világ sokkalta jobb hely lenne.
 A kötet sok olyan témát hozott fel, ami eddig is érdekelt, és most, hogy olvashattam róla, azt mondom kicsit jobban látom a dolgokat. Féltem, hogy teli lesz olyan történetekkel, amiket olvastam már, hiszen azért újat már nem tudnak mondani. Tévedtem, vannak még elég olyan történetek amiket nem ismételtek unásig a Popper Péter könyvekben.
 Ami megfogott a könyvben, az amit a Magyar oktatásról mond, hogy sajnos most azt éljük, hogy nevelni nem lehet, hogy szabályozni nem lehet. Hogy sok pedagógus üzeneteket írogat a szülőnek, hogy Petike rossz volt, Petike feleselt, ahelyett, hogy ezt ott helyben megoldaná. Hiányzik a mai generációból az, hogy tiszteld a tanárodat. A mai generáció = igazándiból szerintem már az én generációm egy része is ilyen volt, de a mai fiataloknál már én is látom azt a borzalmat amit Popper úr is látott. Nem lettek megnevelve otthon, mert már a szüleiket sem nevelték teljesen jól. És az embereknek, gyerekeknek kell a nevelés, hogy érvényesülni tudjanak, hogy Rendes ember váljék belőlük. Régen ha megbukott egy gyerek, akkor a gyerek volt a hülye, ha ma megbukik egy gyerek, a szülő bemegy az iskolába, ráver az asztalra, hogy hülye a tanár. Fordult a világ, sajnos nem jó irányba.
 A magyaroknál nincsen jobb panaszkodó az egész világban. Mi egy negatív nemzet vagyunk, az éltet minket, hogy nyafogjunk, panaszkodjunk és ne a jó dolgokat lássuk. Rengetegszer találkozom ezzel amúgy én is, és igen én is tudok panaszkodni. Hiányzik belőlünk az az életszemlélet ami azt mondaná ki, hogy basszus, azért élsz, hogy élvezd azt, és nem azért, hogy sírj miatta. Mert igenis, az is sír akinek nem lenne oka rá, csak mert ilyen a magyar valóság. Feltehetően pont ezért nem nézek én semmilyen híradót és híradást, ott is csak folyamatosan az megy, hogy mi rossz itt, mi rossz ott. Nem tudom, van-e olyan híradó amiben legalább nincs egy gyilkosság, három gázolás, négy adócsalás, és három természeti katasztrófa. Szerintem nincs ma ilyen híradás. Jó, ma a menekülthelyzet kiad egy egész híradónyit....
 Az önismereti csoportokról. Popper Péter azt írta, hogy jók volnának ezek, ha tényleg önismeretről szólnának. Mesélt egy történetet, hogy az egyik diákja azt mondta megy egy ilyen önismereti csoportba. Ő meg azt kérdezte, hogy ott ilyen pozitív dolgokat fognak majd mondani rá, fényezik az egóját és hiúságát, vagy azt is megmondják neki, őszintén, hogy egy hülye? Mert, hogy mi értelme annak az önismereti csoportnak, ahol csak az életed rózsaszín oldalát láthatod, azt fedik fel. Akkor is, ha esetlegesen nincs is ilyen oldala...
 Örülök, hogy kézbe vettem a könyvet, örülök, hogy elolvashattam, mert tényleg rengeteg jó, pozitív és érdekes dolgot találtam benne, amit elraktározhatok, amin elgondolkozhatok, amit jó tudni.

Belbecs: 5/5



Fülszöveg:
Ez a harmadik könyv, – az első Az Élet Sója, a második a PárKapcsolat Körkép -amelynek alapjául a szerző 2004 és 2010 között felvett vidéki és budapesti előadásai szolgáltak. Természetesen előfordulhatnak átfedések a már megjelent könyveivel – ez elkerülhetetlen. Ennek ellenére újdonságként hatnak ránk. Tökéletesen érezhető az előadás hangulata, mely külön izgalmassá teszi számunkra, olyan érzést keltve bennünk, mintha ott ülnénk és hallgatnánk Popper Pétert, a varázslatos előadót. Ez a könyv is sok előadásából áll össze, mely most a család témáját járja körül. Különlegessége a könyvnek a szerző hangjával megszólaló válogatás CD melléklete.

Tartalomjegyzék:

Hogyan lesz felnőtt az ember?
Érett személyiséggé válás
Megelőzhető-e az erőszak?
Gyerekkori agresszió
  Pedagógusok és szülők felelőssége
A lelki egészség

Kiadó: Saxum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 200
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632482231
Illusztrálta: Köves Tamás


Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.