2015. október 6., kedd

Ana Galán: A banjánfa (Mondragó 4.)

 Ezt a sorozatot még mindig nagyon szeretem, annak ellenére, hogy végtelenül hosszú, és szerintem sosem lesz vége. Komolyan, ha egy mag / kötet akkor úgy még 3-5 rész biztos lesz, tekintve, hogy ha a 7-be csak megtalálják az utolsót, azt még el is kell ásni, és még meg kell találni ki írtja ki az erdő beszélő fáit, és megmenteni a szerencsétlen Mágust, akit becsuktak, mondván, hogy ő vágja a fákat. Mindezt ugyebár nem lőhetik el a 7. részben, már csak azért sem, mert egy részre ennyi titokmegfejtés és felvetés nem szokása a könyvnek. Tehát azt még szétszedhetik vagy 2-3 résznyi könyvre... ezért is mondom, hogy szerintem ez egy roppant hosszúra nyúló történet, amit úgy ha egybe kiadtak volna, normál illusztrált könyvben, akkor nem lenne több 200 oldalnál, és sokkal menőbb lenne.... de hát fel kell darabolni.
 De túllendülök azon, hogy sok részes, hogy sorozat, és ilyenkor félek, hogy a kiadó becsődöl mielőtt kiadná minden részt, és akkor ott fognak állni az olvasók bután, hogy na most mi van? Mist akkor mi a vége? Úgyhogy én szurkolok a kiadónak, hogy ne csődöljön be. Amúgy elég sokan szeretik ezt a sorozatot, úgyhogy talán van ráció abban, hogy végig meglesz.
 A történet egy visszatekintős résszel kezd, amit én untam kicsit, mert azért nem volt olyan zsúfolt eddig az egész, hogy emlékeztetni kelljen rá, no meg az elsőt szerintem alig egy éve olvastam, és azóta elég jó ütemben jelentek meg a folytatások. Tehát, az áttekintős rész szerintem olyan... lappocsékolás. De hát volt, úgyhogy elolvastam. Elég gyorsan beindult a történet (tekintve, hogy 124 oldalon át, azért 2 kalandnak bele kell férnie). A könyv követi az eddigi sémákat, miszerint Furda (a kormányzó, vagy helytartó görény gyereke), tovább terrorizálja a srácokat, akik persze jó arcok, és persze természetesen túljárnak az eszén most is, bár csak a szerencsének köszönhetően. És persze jön az 1 mag megtalálása, de az se legyen annyira nagyon egyszerű, hát mini kalandot kerítenek hozzá. Tóval, húsevő halakkal és hasonló.
 Lendületes történet, és borzalmasan aranyos rajzok. Még mindig tartom, hogy tiszta Így neveld a sárkányodat, csak találomra egy közösségben játszódik, és nem egy szigeten.

Belbecs: 5/5

A kisgyerekek tuti imádják, már csak azért is mert sárkány van benne, meg harc. Van kivel azonosulni, van kinek szurkolni. Van abszolút jó és van abszolút utálható karakter. Speciel kettő is. A jóknál én a vadászgörényt csíptem a legjobban, pedig túl sok dolgot nem csinált. Van kaland, ami kezdődik, befejeződik és lezárul, és persze van miért tovább izgulni. A jóknál ott van az örök érték hangsúlyozása, miszerint a barátság, a gondok nagy részét mindig megoldja. Hogy nem minden a bátorság, ész is kell stb. Tehát tényleg ez az okosan, kicsit átlátszóan de tanítós könyv. Én szeretem. (csak örülnék egy egybe kiadásnak :P)

Külcsín: 5/5

A rajzokat imádom, a kiadás úgy önmagában is gyönyörű. Tartósság szempontjából, már viszont vannak gondok. Nem ennél a kötetnél, az előzőeknél. Már újra kellett kötnie a könyvtárnak, ez egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy feltehetően sokan forgatják és így szétjön, másrészt alig egy éves, és azért a jó ragasztásnak nem kéne ennyire szétmennie....ennyi idő alatt. Úgyhogy lehet nem annyira könyvtárbarát a kiadás, vagy csak trehány volt az olvasó. Vagy hát gyerek, mert gyerekkönyvtár, és ők annyira nem vigyáznak rá :D

Fülszöveg:

A kalandok folytatódnak! A Fátyolerdőt csak akkor lehet megmenteni, ha Miró és barátai haladéktalanul elindulnak megkeresni a harmadik magot, ám a sárkányistállóban Miró hűlt helyét találja Mondragónak: Furda és unokatestvére, Bunka elrabolták! Mirónak lovagi tornán kell megküzdenie érte – ha ő győz, visszakapja Mondragót. A cél érdekében Galga áll ki Miró helyett Bunka ellen, barátja vértjében. Az ádáz küzdelem során Furda és Bunka a csalástól sem riad vissza, és bár sárkánya segít neki, Galga már erősen vesztésre áll.Le tudja-e győzni mégis az álnok unokatestvéreket, és visszaszerzi-e Mondragót? Hol rejtőzik a harmadik mag? Miró, Galga, Rézi és Csibuk csapatára sok veszély leselkedik, de új, izgalmas kaland is várja őket!?

Eredeti cím: El árbol del Banyán
Eredeti megjelenés éve: 2013
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 126
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789638989130
Illusztrálta: Pablo Pino

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.