Ugrás a fő tartalomra

Ezerarcú ​Japán

Ha Japánról szól egy könyv, akkor elég gyorsan szokott várólistára kerülni, ritka, hogy kívánságlistára is, így ha szerencsém van akkor közeli ismerősnek, barátnak, vagy a könyvtárnak meglesz hamarosan és már olvasom is. (vagy megveszem, és mivel megvan éveket vár arra, hogy végül olvassam...) Szerencsére AniTiger barátnőmnek megvolt ez a könyv, így amikor ő már elolvasta én is kölcsön kaphattam, és mivel még egy barátunk kölcsönkérte, elég ösztönző volt, hogy ne halogassam, hanem rögtön kezdjek is neki. Így ez lett az otthon olvasós könyvem a másik kölcsön könyv (Christina Lauren: Autoboyography ​– Egy fiús könyv), meg a benn olvasós könyvem. Amúgy egy nap eltéréssel olvastam ki a két könyvet, úgyhogy most elég jó vagyok a kölcsön könyvek olvasásával :) Meg, a hónapra tervezett listával is, ugyanis ezzel már 2 könyvet elolvastam a három tervezettből és még csak 13-a van :)

A molyon 100%-on áll a könyv, úgyhogy nagyon nagy elvárásaim voltak vele szemben. Azt már első tapintásra és első lapozásra észrevettem, hogy a kivitelezés csodaszép. De tényleg, az elmúlt idők, egyik legszebb könyve ami a kezembe került.
 Sokat gondolkodtam, hogy ez akkor most milyen céllal készült könyv is lehet. Ismeretterjesztőnek ugyan ismeretterjesztő, egy csomó dolgot elmond, és leír, de én úgy éreztem, hogy csak úgy felületesen érinti a témákat, és nem igazán akar belemenni jobban. Viszont tetszett a fejezeteknél a térképes nézet, vagy az idővonalas megoldás is, csakhogy emiatt, bár esztétikailag szép, de egy-egy információról nem tud többet mondani, mint maximum 2 mondat.
 Ha az ember most ismerkedik Japánnal, akkor viszont remek olvasmány lehet. Ugyanis csak érintőlegesen ismertet meg minket Japán pozitív és szép oldalával, de ezt teszi úgy, hogy a lehető legtöbb szegmensét megismertesse ( szokások, hitvilág, ételek, modern kultúra, sport, filmek, anime, manga, costplay-ek, zöld tea és szusi, szentélyek és zarándokutak, robotok és onsenek), tehát rengeteg dologról tudunk meg roppant keveset. De ad egy táppontot az olvasónak, hogy ha egy-egy téma érdekli, akkor már tudja, hogy körülbelül hogy keressen rá.
 Gondoltam arra is, hogy ez amolyan jól és szépen kivitelezett utazási prospektus. A könyv nagyjából bejárja azokat a részeket, amit a turisták is be szeretnének, és ad alternatívát, gondol, minden típusú turistára, az anime fanokra, a gasztro őrültekre és a spirituális látogatókra is, ahogy az átlagos "mindent látni akarok" típusú emberekre is. Elmondja, mit hol keress, de igazándiból nem megy mélységekbe, csak ad egy ajánlott útvonalat, vagy éppen helyeket dob fel neked, ahol ha adott dolog érdekel kellően elmélyedhetsz.
 A könyv erősen pozitív képet fest a szigetországról, és bár én is imádom Japánt, sőt voltam ott és mennék is vissza (amint lehetne :D, szívem szerint ott is maradnék :D), azért még én is tisztában vagyok vele, hogy ez egy borzalmasan ferdített pozitív kép, mert azért a Japánok (ahogy minden nemzet kb.), nem tökéletes, rengeteg rossz és fura szokásuk van nekik is, és valahogy erről ez a könyv mélyen hallgat :D. Feltűnően tökéletesnek és szépnek ábrázolja Japánt, és bár az én fejemben is általában így van Japán....de azért van nem tökéletes része is....és ha már valaki útikönyv szerűt, vagy kulturális dolgokról ír...ne legyen már annyira tökéletes minden amit ír Japánról...mert nem az...
 Ebből adódóan arra jutottam, hogy feltehetően a könyv egy "Gyere Japánba" kampány szerűség nagyon szép kivitelben.

Belbecs: 3,5/5

Sajnálom, talán ha ez lett volna az első könyvem Japánról akkor több pontot érne. De nem vagyok abban biztos, hogy a legjobb kezdés lenne amúgy. Akik érdeklődnek Japán iránt, mármint a könyv előtt is érdeklődtek, azok olyan nagyon sok új dolgot nem fognak olvasni benne. Akik csak úgy hallottak valamit a "gésás országról", nos igen nekik jó lehet, hogy rájöjjenek, hogy azért Japán nem csak gésákból és animekből és nem csak zöldteából és szusiból áll...


Külcsín: 5/5

Gyönyörű kiadvány, de tényleg. Mivel sajnos nem tartom a leghasznosabb könyvnek, így igazából örülök, hogy csak kölcsön kaptam és nem saját. Dísznek ugyanis gyönyörű lenne, de csak dísznek nem tartok már meg könyveket :)


Fülszöveg:

Japán a világ egyik legkülönlegesebb kultúrája, ahol tökéletes egyensúlyt képez múlt, jelen és jövő.
Ez a hiánypótló kötet lebilincselő áttekintést nyújt a felkelő nap országáról, miközben sorra veszi annak ezerféle szépségét és örömét, az építészettől a harcművészetig, az ősi kézművességtől a sintó szentélyekig, az ikebanától a kavaii-ig és tovább.

224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634337188 · FordítottaDövényi Ibolya

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é