Ugrás a fő tartalomra

Ez volt Július

Hűha, igazándiból ez a hónap úgy elrepült, hogy szinte pislogni sem tudtam :)
A munkahelyemen most már úgymond rendesen vagyunk nyitva, tehát teljes időben, kivéve a szombatok. Az új rendszerrel még mindig ismerkedünk. De igazándiból rájöttem arra is, hogy mindig, ha valami új, azt meg kell szokni. Rengeteg pozitív dolga van az új rendszernek, viszont néha érthetetlen dolgokat csinál, úgyhogy van amikor még beszélgetünk vele :) Jelenleg még arra nem jöttünk rá, hogy mi alapján akarja a késedelmit számolni. És igen, elég nehéz dolga van a karanténos időt kivenni, meg a türelmi időt kivenni, de van egyénileg türelmi időnk (3 nap), azt kezelni...úgyhogy néha kicsit veszekszünk vele, de megszokható. Éljen a Corvina!!
 A hónapban voltam szabin, úgy másfél hétig. Egy hétig vigyáztam a szüleimmel együtt az unokaöcsémre és unokahúgomra, két három és negyed éves gyerek roppant aranyos, csak azért fárasztó. Sokat rontanak az olvasási kedvemen.
Aztán egy hétig itthon vigyáztam a házra, míg a szüleim nyaraltak. Gondoltam, hogy akkor addig én majd jó sokat fogok olvasni. Nos egy francot olvastam. Néztem filmeket, meg sorozatokat, meg egy csomó dolgot megcsináltam, meg rendet raktam, meg a kutyát egzecíroztattam.... de olvasni, nos olvasni nem olvastam.
 Aztán itt volt ez a hét, amiben olyan meleg volt, hogy ÉLNI sem volt kedvem túlzottan, nem hogy még hasznosan eltölteni a perceimet. A hét vége felé már azért sikerült olvasnom is, és kicsit feltámadni, de eléggé le vagyok eresztve. Remélhetőleg a derekam lassan rendbe jön, mert kicsit leroggyantam, de hétfőn szervizbe kéne vinnem a bicajt, ami roppant nehéz feladat lenne, ha nem tudnék tekerni.
De ma így este kicsit elszórakoztam a sablonnal, meg az új blogger felülettel. Jelenleg úgy gondolom, hogy egy időre ez marad a sablon, úgyhogy meg kell szokni. Szeretem a kéket, de a másik túl sötét volt és szerettem volna kicsit egyszerűbb, kicsit világosabb megoldást.

És akkor mit olvastam Júliusban:

Dela Kienle: A világ műanyag nélkül2020. június 30., 15:25 → 2020. július 1., 07:0848>
Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv2020. június 24., 06:45 → 2020. július 12., 14:42382>
Ezerarcú Japán2020. július 1., 21:42 → 2020. július 12., 22:17224>
Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!2020. június 16., 22:29 →0>
Hannu Rajaniemi: Öröknyár2020. július 13., 07:12 →12>
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája2020. július 13., 13:56 →51>
Mikael Krogerus – Roman Tschäppeler: 52 változásmodell2020. július 2., 09:00 →76

Khmm... hát nem sokat. A Japános könyvet gyorsan lehetett olvasni és az Egy fiús könyv is gyorsan haladós volt....a többi meg sajnos még fogalmam sincs, hogy mennyire haladós. A Változásmodelles könyv lett az, amit a buszon olvasok, tekintve kis méretét. Az Öröknyár lenne az, amit itthon olvasok, csakhogy valahogyan itthon nem nagyon sikerült olvasnom. Mert vagy fáradt vagyok, vagy fáradt vagyok. Az utazó macska krónikáját benn olvasom a munkahelyemen. A rengeteg haladás is mutatja, hogy jelenleg nem sok időm van olvasni benn sem. Ami amúgy egyrészt pozitív dolog, hisz nem azért fizetnek, hogy olvassak. Másrészt jelzi azt, hogy 30 fokban roppant nehéz bármire is huzamosabb ideig figyelni. Így marad, hogy csak a munkára figyelek, arra 100%-ban és üres perceimben nézek ki a fejemből, vagy vízért megyek, vagy iszok.

Mivel gazdagodtam a hónapban:
 Nos igazándiból 1 darab könyvvel, amit végül úgy döntöttem, hogy megveszek és nem könyvtárközivel kölcsönzöm ki:

Werner Tiki Küstenmacher – Lothar J. Seiwert: Simplify your life

Még nem álltam neki, de már hamarosan az jön, emellett van még négy könyv, amik egy ideig nálam lesznek. Vagy míg nem döntöm el, hogy elolvasom-e őket. Vagy, míg ténylegesen nem kerülnek olvasásra.

  1. Hajnali 5 óra klub
  2. A változás te magad légy
  3. Zöld út a jövőbe
  4. Az érett személyiség

Illetve AniTigertől nálam van most kb. 8 könyv, ami szintén olvasásra vár, illetve a kollégáimtól 2 képregény és 1 könyv amik várakoznak arra, hogy sorra kerüljenek. Emellett persze van nálam könyvtári könyv is ....




Illetve kaptam születésnapomra AniTigertől és Szimirzától ezt a jó kis Vajákos nyakláncot. Amit már körülbelül azóta nézegettem, mióta láttam a sorozatot.
 Úgyhogy, most nagyon lelkesen mindig hordom, bár a melegben beismerem nem a legjobb ötlet, mert amúgy van súlya, és remekül hozzám tud szegényke tapadni. De annyira imádom, hogy ennyit megér.
 Amúgy rájöttem, hogy roppant nehéz nekem ajándékot venni, mert nagyon kevés dologra vágyom, vagy vágyom és nem veszem meg. Jelenleg a kívánságlistámon nincs semmi, illetve a molyoson azt hiszem 3 könyv. De ha sikerülne megvetetnem a könyvtárral akkor azok sem kellenének. Igazándiból egy-két év alatt 4 könyvespolcból 3-at kiselejteztem, és próbálok a minimalizmus felé menni. Élmények, idő amit lehet adni, társaság és ennyi. Bár idén ahányan megköszöntöttek, majdnem mindenkitől édességet vagy kaját kaptam....ami azért vicces, mert eldöntöttem, hogy nem nagyon veszek édességet és próbálok lefogyni...hát akkor augusztustól!


Csak úgy mellékesen :) 34 éves lettem, 11 éve molyolok és 9 éves  a blog. Igen-igen mindez történt a hónapban. Illetve lett új telefonom, mert a régi már nem volt olyan jó (nem szeretett engem), most egy Redmi 8-asom van, és lett egyedi tokom, ami saját fotóból készült. Ebből a fotóból:



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é