Ugrás a fő tartalomra

Modla Zsuzsanna: Pokoli főnökök

 

  • Könyv: Modla Zsuzsanna: Pokoli főnökök
  • Kiadó: Corvina
  • Kiadó székhelye: Budapest
  • Kiadás éve: 2023
  • Oldalszám: 320
  • Kötés: Puhatáblás
  • ISBN: 9789631369595
  • Megjelenés időpontja: 2023. szeptember 27.



 Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e blogbejegyzést a könyvről vagy sem. Aztán arra jutottam, hogy végülis miért ne írnék? 

 Vannak olyan könyvek, amiket nem olvas el minden ember. Nem érdekli a téma, nem érinti a felvetett dolog, és nem is akar belefolyni. Bár ilyen ember lehetnék.

 A téma szívem szerint nem érdekelne. Nem jó dolog a pokoli főnök. Olvasni se olyan felemelő róla, sem alatta dolgozni. A könyv amúgy nagyon jól össze van szedve. Nem zúdítja az olvasóra rögtön a pokol összes bugyrát, nem...kedvesen bevezet minket a kicsit pokolitól a nagyon pokoli főnökig. Levezetve, hányféleképpen képes tönkre tenni 1 ember mondjuk egy egész csoport, egy egész kollektíva életét. Bár ismerjük be, ha már csak 1 ember életét is megkeseríti az is pokoli annak az egy embernek!

 Vannak emberek, akik nem születtek vezetőnek. Hiányzik belőlük a kiállás, a megfelelő habitus, a józan paraszti ész. Remek munkaerők (jó esetben legalább is), aztán egyszer csak valaki vezetőnek nevezi ki őket. Vagy önként jelentkeznek, vagy ugye a nagyobb cégeknél az előrejutás egyik módja az, hogy csoport majd nagyobb vezető leszel. A gond, amikor ezek az emberek hatalmi pozícióba jutnak, aztán ezt a hatalmat nem tudják megélni, és jól használni. Így lesznek a zsarnokoskodó, elnyomó, mikró menedzselő, inkompetens főnökök (jó esetben csak az egyik, de a könyv halmozódó hátrányokkal rendelkező embert is bemutatott).

 És amikor egy olyan ember kezdi vezetni a céget/intézményt/családi vállalkozást, aki amúgy ehhez totálisan alkalmatlan, akkor kezd kompenzálni, vagy leverni egy-egy munkatárson a problémáit. Ez lehet az, hogy zaklatja (szexuálisan, vagy másként), folyamatosan ellenőriz, csak azt és úgy csinálhatod ahogy ő mondja, független attól, hogy az jó-e vagy sem. Beszólogat, semmibe vesz, sosincs visszacsatolás, hogy amit teszel az jó-e vagy sem. Tehát rombolja az esetleges kevés önbizalommal rendelkező munkavállaló meglévő önbizalmát is, és ezt még élvezi is. Hú, hát mit ne mondjak, vannak cifra esetek a könyvben, senkit se irigyeltem őszintén megvallom.

A könyv első fele tehát az interjúk olyan munkavállalókkal, akiknek ilyen-olyan okból pokoli főnöke volt, mert már nem ott dolgoznak. De levezeti a könyv, hogy annak ellenére, hogy tudod, hogy az amiben nap mint nap részed van nem normális, mégis maradsz ott ahol vagy, mondván "máshol sem jobb", "mindenhol vannak rossz főnökök", "rossz ez, de ezt már megszoktam"... erről mindig eszembe jut az egyik arany mondat a munkahelyemen, a legtöbb dologra ráhúzva azt, hogy "Ezt így szoktuk", független, hogy amúgy jó dologra mondjuk, vagy égedelmessen nagy baromságra....úgy szoktuk, akkor ha rossz is úgy csináljuk... nem tudom, hogy ez magyar mentalítás, vagy helyi specialitás ;)

 A könyv második fele a szakemberek válaszai a szerző felvetéseire. Érdekes volt olvasni, hogy mennyi mindent tehet, illetve nem tehet a munkavállaló. Például titokban nem csinálhat hangfelvételt, de amúgy mégis csinálhat és bizonyíték is lehet egy-egy munkaperben, mert hát hogy bizonyítod, hogy téged napi szinten a földbe döngölnek, és megfenyegetnek, ha az, hogy te ezt állítod nem elég? Igen, ilyenkor bizonyíték lehet a hangfelvétel is.

Szintén a könyv ajánlja, hogy töltsük ki ezt a kérdőívet, megtudva, hogy mekkora stressznek vagyunk naponta kitéve a munkahelyünkön. Kitöltöttem...hát az én eredményem röviden:


És amúgy tényleg elgondolkodtam rajta, hogy egy pszichológus segíthetne, de még nem vagyok olyan mélyen, hogy valóban elmenjek. Ellenben a stressz csökkentő technikák felé hajlok erősen, meditálás és hasonlóak.
 A könyv hátulja a  hasznosabb rész, a tanácsok, az interjúk a szakemberekkel, rengeteg dologra rávilágítottak számomra is.
 A könyv érdekes volt, bár engem konkrétan nem nyugtat meg a tény, hogy vannak rosszabb főnökök is, hiszen ettől, nekem nem lesz konkrétan jobb, hogy másnak is szar. Cseppet sem érzem jobban magamat attól, hogy mások sokkal többet eltűrnek és sokkal nagyobb pokolnak vannak kitéve, mint én. Azért bízom abban, hogy egyszer majd lesz egy JÓ főnököm is, mondjuk még nem látom, hogy ez mikor fog megtörténni...

Fülszöveg

Néhány ​igazán szerencsés embertársunktól eltekintve valamennyien szenvedtünk már pokoli főnöktől. Vagy éppen mi vagyunk azok… Modla Zsuzsanna kulturális antropológus könyve a rémes főnökről részben szórakoztatni szeretne. A különböző, főnöknek tökéletesen alkalmatlan karakterek alapjául valós élmények szolgálnak: a könyvhöz mintegy 50 interjút rögzített olyan munkavállalókkal, akik munkahelyi traumákat szenvedtek el. Iszonyatos és iszonyatosan vicces történetek ezek emberekről, akik hiszik, hogy vezetésre születtek. (Pedig nem.)

A könyv másrészt segíteni is igyekszik: nyolc szakértővel a legkülönbözőbb megközelítésekkel járja körül a rossz vezetés és munkahely világát – Orvos-Tóth Noémitől például megtudhatjuk, hogy családi mintáink mennyire határozzák meg karrierünket, Bánki György a munkahelyi nárcisztikusokról mesél, Steve Tadelis, a Berkeley közgazdász professzora pedig arról, miért lenne érdemes a „számok” helyett a fluktuációval is foglalkoznia egy-egy vállalatnak. A könyv mélyen empatikus – a poklokat megjártakkal legalábbis – szellemes és okos írás, amely reméli, hogy cselekvésre is sarkall majd.

„A bántalmazó, ellenséges vagy egyszerűen alkalmatlan főnökök nem pusztán megkeserítik a mindennapjainkat, de mentális egészségünket is veszélyeztetik. Egy mérgező munkahelyi környezet negatív hatásaival akár hosszútávon számolnunk kell. Ez a könyv segít felismerni a jelenséget, miközben praktikus ötletekkel is szolgál az érintettek számára.” (Orvos-Tóth Noémi)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é