Ugrás a fő tartalomra

Andy Weir: Artemis

 



Be kell ismerni ez nem a Marsi.

Feltehetően viszont, ha ezt olvasom először a szerzőtől, ugyanúgy imádni fogom őt, mint így. Csak ha ezzel a könyvvel kezdtem volna, akkor kevesebb elvárásom lett volna a jövőt illetőleg. De én annak idején a Marsival kezdtem. Az egyik kedvenc sci-fim lett, és még a filmet sem utáltam annyira belőle, mint amennyire féltem anno elmenni a moziba megnézni a nagy elvárásaimmal.

Az Artemis egy roppant érdekes történet. Van benne minden ami amúgy egy bűnözős krimibe lehet. Szarkeverő bűnözők, bérgyilkosok, korrupt, vagy annak látszó politikusok, csempészek, tehát minden. Mindezt igazándiból átrakva a Holdra, csak, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, és hogy egy rossz lépéssel a szereplők lazán megölhetik magukat, vagy az egész várost.

A világfelépítés amúgy zseniális. Imádtam ahogy szép lassan felépült lelki szemeim előtt Artemis, és sokat segített persze a könyv elején lévő térkép is, hogy betájoljak mindent. Viszont, azaz igazság, hogy tökéletesen hihető környezetet alkotott Andy Weir. És szinte biztos vagyok benne, ha lesz egy város a Holdon egyszer nagyjából a problémái felét lefedte a szerző.

A főszereplő szerethető, mégis néha kissé érdekes gondolkodású arab nő volt. Folyamatosan káromkodott, és amúgy zsenijét a csempészésre pocsékolta. Mert be kell ismerni Jazz zseni, még ha majdnem ki is nyír mindenkit, de zseni. 

Ahogy Ngugi (akit folyamat Nyuginak olvastam) és Jazz tárgyalt, az fenomenális. Mind a két nő egy zseni. Másban-másban, de zseni. Az egyik a politikához és közgazdasághoz ért, a másik...nos ezen kívül szerintem nagyjából mindenhez. Jazz bármilyen problémát borzalmasan gyorsan képes elemezni, hogy aztán megoldást találjon rá, vagy éppen megpróbálja a lehetetlent.

Külön imádtam a Magyarokat a Holdon :), megjegyezném, minden külföldi könyvben fellelhető magyar olyan fura nekem. Most itt a Holdon is. Meg kellett állnom az olvasásba, hogy visszalapozzak, hogy azok tényleg magyarok-e, és miééért vannak ott. Nem az ukrán mellékszereplők nem zavartak, az arabok sem, de olyan fura volt a magyar említés. Pedig az is teljesen logikus.

 Összességében szerettem, vannak hibái, mint a klisés szereplők, és  a bárki bármit mond a vége is teljesen kiszámítható volt. Feltehetően, mert a Marsi után a szerzőből nem néztem ki, hogy úgy akarja a sztorit zárni, hogy minden is szar lesz Jazz elétébe. De amúgy izgalmas, jól megírt történet. Úgy hiszem, hogy a szerző még nem olvasott könyvtér fel is pakolom a jövő évi tervezetbe. Ezt a könyvet, csak 2017 óta halogatom... tök gyorsan elolvastam :D



Fülszöveg:


Jazz ​Bashara bűnöző.


Vagy valami olyasmi. Az élet ugyanis elég kemény Artemisen, a Hold első és egyetlen városában, hacsak nem vagy gazdag turista vagy excentrikus milliárdos. Némi ártalmatlan, de tiltott áru becsempészése nem eget verő bűn, ugyebár? Főleg, ha különböző adósságokat kell törlesztened, mivel a hordári munkádért kapott fizetés a lakbért is alig fedezi.


A dolgok akkor kezdenek megváltozni, amikor Jazznek páratlan lehetősége adódik a tökéletes bűntény elkövetésére, amely akkora nyereséggel kecsegtet, hogy képtelenség lenne visszautasítani. A lehetetlen végrehajtása azonban még csak a kezdet: ráébred, hogy egyenesen egy összeesküvés kellős közepébe csöppent, amelynek célja nem kevesebb, mint átvenni a hatalmat egész Artemis fölött.


Ha pedig túl akarja élni, bele kell mennie élete legbrutálisabb játszmájába, olyan tétekkel, amelyek már egyáltalán nincsenek az ínyére.


A marsi sikerlista-vezető szerzője, Andy Weir újabb lenyűgöző főszereplőt alkotott, Jazz történetét pedig a rá jellemző humorral és tudományos alapossággal írta meg. Az Artemis filmes jogai már a könyv bejelentésének napján elkeltek, a 20th Century Fox és a New Regency máris dolgozik az adaptáción.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é