Ugrás a fő tartalomra

Havi zárás - 2020. Február

Forrás
Kivételesen úgy döntöttem, hogy a zárást elkezdem már 21-én írni. Sőt, feltehetően átszokom majd arra, hogy folyamatosan írok a bejegyzésbe és majd hó végén kikerül, vagy következő hó elejére. Nem mintha nem emlékeznék arra, mi történt a hónapban, de úgy gondolom egyszerűbb folyamatában írnom a dolgokat. :)
És kivételesen az Egyéb kategóriával kezdem.

Egyéb:
Továbbra is járom az orvosokat, hogy kiderüljön, miért is ekcémás a lábam. Eddig két orvos nem talált semmit  sem, holnap vissza kell mennem a fül-orr-gégészetre, mert ők találtak valamit illetve a labor leletem is elég sokat sejtető. Minthogy a legtöbb értékem jó, kivéve úgy 5-öt, ebből a vasam és  D vitaminom alacsony, de nem annyira vészesen, és három nekem nem igazán mond semmit rövidítéssel ellátott értékem 2 illetve 3 szorosa a legmagasabb értéknek. A Google amennyit segített, ez valami allergia, de majd a bőrgyógyász március 19 értelmezi a leleteimet :D
Megvettük az elektromos bringát, remélhetőleg majd március elején sikerül rendesen megtanulnom a kezelését, és akkor a hónap közepe/vége felé már járhatok azzal. Kéne, mert kellene a mozgás, és az elektromos rásegítés csak a magasabb emelkedőknél kellene. Ez amúgy Nagyvenyim és a város között 2 ...3 van, ezért is nem jártam sosem huzamosabb ideig bringával, próbálkoztam, de nem jött be az, hogy totál kifáradok mire beérek, főleg a dombok miatt. A többi rész amúgy sosem zavart és szeretek bicajozni is, úgyhogy remélem ez majd nagyon jó lesz nekem!
Voltam barátnőzni is a hónapban, többször is. Társasoztam az Eszteréknél, és remélhetőleg addigra rendbe jön, mire a márciusi parti lesz ;) (remélhetőleg hamar meggyógyul), és voltak itt tesómék, vigyáztam anyummal két majdnem 3 évesre - jelentem elfáradtunk -. Úsztam meg betegséget *lekopogom* és igazándiból hirtelen ennyi csak :)

Munka:
Életünk első vakrandis kezdeményezését mi is megcsináltuk a könyvtárban. Eszterrel együtt kerestünk könyveket, engedélyeztettük, hogy csinálhatjuk, és csináltuk is. Eszter csomagolta és rajzolta, én segítettem abban, hogy ez hogyan is nézzen ki, mit is írjunk rá.
Amúgy a könyveken nem volt cím, sem szerző. Idézetet kerestünk, olyasmit ami megfoghatja az olvasót, illetve a fülszövegből, vagy leírásokból pár mondat alapján kb. belőttük, hogy milyen lehet maga a történet. Kapott címkét is a becsomagolt randipartner, hogy műfajilag tudják milyen. Illetve a kis piros papírkákon a könyv vonalkódja olvasható, mert hát valahogy ki kellett kölcsönözni :D Amúgy azt kell mondanom, hogy első próbálkozásra, és úgy, hogy amúgy volt hírverés, de nem túl nagy, a 20 könyvből 15 kikölcsönzésre került, ami szerintem tök jó átlag :3
 A krimikhez kikerült ez a kis tábla, ami az Agatha Christie 100-at hivatott reklámozni. Neten találtam, hogy 100 éve adták ki az első regényét, és hát egy ideig ezt az olvasónkkal is megosszuk.
Persze a februári NIOK is felkerült a falra, meg külön gyűjtésre. (igen, ebben a hónapban annyi mindent gyűjtöttünk külön, hogy csoda, hogy aztán megtaláljuk őket :D). És amúgy a kollégák már nagy erőkkel dolgoznak a Dunaújváros 70-es kiállításon is, úgyhogy nem unatkozunk.
 A hónap végére meg rengetegen lebetegedtek így kicsit kevesebben álltuk a sarat.

Olvasás:
 Enyhe fokú olvasási válság. Betudható feltehetően annak, hogy fáradt is vagyok és nyűgös is vagyok és az idő sem tudja sosem eltalálni, hogy mit szeretne.

Kapitány-Fövény Máté: Függőben  - Szerettem, szerintem jól összeszedett, remek kis könyv.
Tóth Andi: Dobd ki a szemetest!  -  Hagyjuk kategória, örülök, hogy könyvtárból olvastam, és nem adtam érte pénzt, mert most akkor roppant pipa lennék és a könyvet dobnám ki a szelektívbe és nem a szemetest. Amúgy kezdőknek jó, ha soha semmit nem olvastak a témában. Ha a neten már böngésztek, akkor ugyanazt kb. elolvashatják könyv formában, ami ha nagyon ökotudatosak akarunk lenni, nem igazán jó, mert fákat vágtak ki érte....
Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek
Arlene K. Unger: Alvás
Valentina Giannella: Greta vagyok


Könyv beszerzés:
 Az év első két könyvét, február 21-én vásároltam!
Arlene K. Unger: Alvás 2020. február 21. 2.316 Ft - Elolvastam már
Arlene K. Unger: Nyugalom 2020. február 21. 2.316 Ft

Mind a két könyv kölcsönkérős volt már egy ideje, és jó ideje nézegettem már őket. Most volt kis időm a fogröntgen után a busz előtt, és gondoltam, hogy benézek a Líra-Mórába, hátha találok valamit amit haza szeretnék vinni. Igazándiból nagyon ritkán veszek könyvet, pláne hirtelen felindulásból, így vagy tíz percig álldogáltam ott, hogy akarom-e vagy sem ezt a kettőt. De belelapoztam, és feltehetően jó oldalon, mert megfogtak és úgy döntöttem, hogy jöjjenek velem, max. az év folyamán, ha mégsem olyan jók majd eladom őket. Amúgy Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei -t akartam még megvenni, mert már jó ideje szeretném elolvasni, de az nem volt. Pedig akkor aztán bűnöztem volna a könyvvétellel :D Így is már majdnem annyit költöttem, mint tavaly egész évben, úgyhogy megsúgom venni, nem tervezem már túlzottan semmit sem az évben. Kívánságlistámra került két könyv, de ennyi :)

Könyvtárazás:
A hónapban már igénybe vettem a könyvtár szolgáltatásait. Próbáltam amúgy nem felhalmozni a könyveket, mert tartom, hogy amúgy is ott vagyok minden egyes nap, tehát tök felesleges nekem mindig felhalmozni egy csomó könyvet, de végül jelenleg 8 könyv van nálam a könyvtárból.


Valentina Giannella: Greta vagyok - ezt már elolvastam februárban úgyhogy vissza is vittem szombaton :)
Dan Millman: Rendkívüli pillanatok - beleolvastam a könyvtárban és úgy döntöttem, hogy akkor ez most velem jön. Még nem tudom, hogy tetszeni fog-e, vagy sem, de egy próbát megér.
Erhard F. Freitag: Szövetségesünk, a tudattalan - A Sikernapló beleolvasójában emlegették ezt a könyvet. Az a könyv egyenlőre annyira nem győzött meg, hogy kellene, de gondoltam, bepróbálkozom az ajánlott könyvével.
Graham Moore: Az éjszaka fénye  - A kiadó reklámjában figyeltem fel, amikor Molyon éppen a szerző új megjelenését promotálták. Ennek úgy megtetszett a fülszövege, remélem tényleg annyira jó, mint a reklámszöveg mondja :D
Perry Marshall: A 80/20 elv az eladásban és marketingben - Khm... szimpatikus volt az alcíme a könyvnek. Alcím: Hogyan kereshetsz többet kevesebb munkával?
Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei - Mint fentebb írtam, ezt meg is vettem volna, ami miatt amúgy tök dühös lettem volna amikor meglátom alig egy héttel később a könyvtárban. Úgyhogy örülök, hogy nem volt készleten, most meg jóóól lecsaptam rá.
Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott - Tetszik a borító meg a cím.... Igen, pontosan, fogalmam sincs miről szól, de szimpatikus volt, úgyhogy kikölcsönöztem, most meg nézegetem. Időőő, időőő kéne olvasni :D
Rhonda Byrne: A varázslat  - Újraolvasás lesz, mert annak idején nagyon sokat segített és most úgy gondolom, hogy kell a felelevenítés.
Kapitány Máté: Kentaur a terminálban - A szakkönyvei után lássuk, milyen amikor szépirodalmat ír. Szimpi nekem ez az ember, bízom benne, hogy jó lesz ez!

Sorozatozás/filmezés:
Doctor Strange (2016) és a Egy kutya négy útja (2019) című filmet néztem meg a hónapban. Az elsőt apukámmal, a másodikat családilag mindenki. Az első újranézés volt - még mindig imádom a főszereplőt -  a másikat most láttam először és az első részt nagyon szerettük, ez is kellően megható volt.
Castle (2009–2016) megnéztük az 5. évad végét, és jelenleg a 6. évad közepe - vége felé tartunk. És emellett, azaz ezzel felváltva megnéztük a Dr. Csont (2005–2017)  7. évadát is, és már tök elfelejtettem, hogy Pelantot mennyire utálom :D


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é