2019. június 5., szerda

Dógen zen: Sóbógenzó-zuimonki

Ez a könyv egy ideig a kívánságlistámon volt, majd amikor beszerezhetetlenné vált, le is került onnan. Plusz arra is rájöttem, hogy olvasni szeretném csak és nem birtokolni, így pót megoldás lett a könyvtárközi kölcsönzés (ez pl. Pécsről jött a Csorba Győző Könyvtárból).
Szívem szerint azt mondanám a könyvre, hogy szórakoztató, de úgy gondolom, hogy nem illik a szórakoztató jelzőt használni egy vallásos könyvre, még ha igaz is!
A könyv amolyan anekdota gyűjtemény egy zen kolostorból. Amit az apát, vagy a vezető szerzetes mond, volt aki megjegyezte és visszavonulva gyorsan le is jegyezte, hogy fennmaradjon a jövő nemzedékének.
 Sok buddhista könyvet olvastam, tehát nem számítok teljesen laikusnak a témában és ez itt azért sokat nyomott a latba. Maguk a történetek tanulságosak és meglehetősen könnyen olvashatóak. Maximálisan hálás vagyok a lábjegyzetekért, és azért, hogy azok ennyire jól érthetőek és tömörek voltak. Bár a tömörség néha nem állja meg a helyét, csak mert minden nevet, helyet, fogalmat megkaptunk úgy, ahogy a szövegben van, majd lábjegyzetben annak kínai, és néha szanszkrit megfelelőjét is. Ami nekem amúgy tetszett, de lehet, hogy nem mindenkinek jön be. Itt jöttem rá, hogy a legtöbb buddhista fogalom szanszkrit változatát ismerem, és nagyon kevésnek a japán vagy kínai változatát, bár erre is volt példa.
 Kinek ajánlom a könyvet? Mindazoknak, akik a zen buddhizmussal ismerkednek. Dógennek remek ténylátása volt, és rengeteg dolgot úgy látott ahogy mindenkinek kéne. Tisztában volt azzal, hogy hogy kövesse az Utat és hogy hogyan segítsen abban, hogy mások is az Útra lépjenek. Képes volt közérthetően fogalmazni. Talán nem első könyvnek ajánlom a témában, de a top 5-ben mindenképpen benne lenne.

Belbecs: 5/5

Közérthető és azt hiszem ebben a témában ez igen fontos!

Külcsín: 5/5

Imádom a könyv borítóját, olyan letisztult és mégis gyönyörű. A könyv maga nem túl vastag és nem is nagy, pont ideális, ha buszon akarja az ember olvasni ;)

Fülszöveg:
A könyv a Zuimonki Dógen zen-mester lejegyzett beszédeinek klasszikus gyűjteménye. Sorai léthelyzettől függetlenül, közvetlenül szólítják meg az emberben ott szunnyadó időtlen igazságkereső szándékot. Ahhoz, hogy ezt a szándékot kövessük, nem kell csuhát ölteni vagy vallást váltani. Elég csak hűnek lenni igazságkereső vágyunkhoz. A zen-út követése nem valamilyen gondolkodásmód kifejlesztése, és nem is kényszerű aszketizmus. A zen őszinte, önös szándék nélküli gyakorlása – ahogy azt Dógen tanítja – a Törvény felismerésének közvetlen és széles kapuja.
A Zuimonki stílusa különlegesnek számít a zen irodalmon belül. Dógen olyan nyelvezetet és példákat használ a kérdések megválaszolásához, hogy az nemcsak a kérdezőt vagy a tanítványok szűk körét, de a szélesebb hallgatóságot, és így az olvasót is életének mély átgondolására ösztönzi.




Könyv: Dógen zen: Sóbógenzó-zuimonki
Kiadó: Filosz
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 276
ISBN: 9789638677718
Fordította: Boros Dokó László

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.