2018. szeptember 2., vasárnap
Mogi Ken: Az ikigai kis könyve (Az örömteli élet titka)
Szeretem az életmód könyveket, és szeretem azt is, hogy megismerkedhetek különböző országok életfelfogásával, életfilozófiájával. Éppen ezért elég sok könyvet olvasok a témában. Hygge, Lagom, Sisu, Ikigai. Mindegyikben találok olyan dolgokat, amiket szívesen követnék és beépítenék az életemben, és mindegyikben találok olyasmit is, amivel egyáltalán nem tudok azonosulni.
Az ikigai viszont már. Ha röviden és tömören akarjuk megfogalmazni, akkor annyi a lényege, hogy találj értelmet az életednek és éld teljes bedobással az életedet. Próbálj arra törekedni, hogy amit szeretsz csinálni, azt maximálisan csináld. És sitt most nem arra kell gondolni, hogy versenyezz másokkal, hogy ki süti jobban a halat. Hanem amikor halat sütsz, akkor azt tedd, legyél ott, és adj bele mindent és ne csak úgy mellékesen.
Sokszor példálóznak az ilyen könyvekben a Flow élményével, és ehhez is hasonlítják. Amolyan egész életen át tartó flow élmény volna az ikigai.
Szeresd a munkád, fizessenek meg érte (azt nem állítja, hogy jól, csak hogy fizessenek érte), a világot tedd vele jobbá vagy vidd előrébb, és hát csináld jól.
Ez volt eddig a harmadik könyv ami megjelent az Ikigai témában. Én a másodiknál, megfogadtam, hogy nem olvasok többet a témában, mert úgy érzem nem tudja más leírni, megfogalmazni rendesen ezt a dolgot, csak a japánok (hisz az ő hitviláguk), és eddig a két nyugati írás ugyan kapargatta hol jobban, hol kevésbé az igazságot, de egyik sem adott nekem annyit, amennyit elvártam tőle. De aztán láttam, hogy megjelent egy olyan könyv amit japán író fogalmazott meg, és úgy döntöttem, hogy adok még egy esélyt, hogy hátha neki sikerül átadni azt az esszenciát amit én minden egyes könyvtől várok ebben a témában.
Hogy sikerült-e?
Kérdéses! Az ő megközelítését már jobban értékeltem, életmódbeli példákat hozott a japánban élőkről, hogy miként és hogyan élik meg az ikigait. Hogy mekkora elhatározás kell hozzá, hogy egy dolognak vagy szakmának szenteld magad, úgy hogy nem fásulsz vele. Maga a könyv nagyon érdekes volt, viszont míg a másik kettő könyv nagyon szakirodalom volt, és messziről közelítette meg a dolgot. Ez a könyv konkrétan csak esettanulmányokból állt, élettörténetekből, amikből vagy levonod a következtetést vagy nem. Nekem, ez így nagyon kevés volt.
Nem tudom, hogy fogok-e még az Ikigairól olvasni (most már csak és kizárólag könyvtárból - kettőt megvettem és nem érte meg), de sajna egyre kevésbé érzem azt, hogy ezt át tudják adni rendesen. De törekednek rá, és ez jó dolog.
Az alap dolgok, amiket a fenti ábra is mutat, ugyanis adottak. Háromféle körbeírást olvastam róla, de a lényeg még mindig az, hogy próbálj úgy élni, hogy azt tedd amire születtél, amiben jó vagy, amit szeretsz, amivel segítheted a környezetedet(nem kell világméretűre gondolni), és ha mázlid van, mindezekért még fizetést is kapsz. A három könyv együtt ért szerintem egyet.
Belbecs: 3/5
Sztorizgatás, és ezt jó olvasni, csak azt hiszem ennél én jóval többet vártam a könyvtől. Még akkor is, ha ott van, hogy az Ikigai kis könyve. Egy icike-picikét többet szerettem volna.
Külcsín: 4/5
Igazándiból a könyv maga gyönyörű kivitelezés, szép a borítója is, mégsem éreztem annyira megkapónak. De jó volt kézbe venni, és igényes. És volt szerkesztője, mert végre nem akasztott meg olvasás közben az, hogy fura szavakat kell olvasnom, mert nincs elválasztva vagy el van gépelve. Amit sajnálok, hogy a fordító, a yen váltást meghagyta dollárra váltásnál. Én úgy érzem, hogy semeddig se tartott volna magyar forintra váltani... csak hogy jobban érzékeltessük mennyibe kerül egy dinnye japánban.
Fülszöveg:
Az ikigai egy gondolkodásmód, amely képes megváltoztatni az életünket. Egy csoda, amely megmutatkozik a japánok rekordszámba menően hosszú élettartamában és tudatosságában, valamint az ország szépségében.
Ez az élettapasztalattal és bölcsességgel teli, lenyűgöző könyv végigvezet bennünket a teljes és egészséges élet útján. Megmutatja, hogyan hozzuk ki a legtöbbet mindennapjainkból – legyen szó a karrierünkről vagy a szabadidőnkről.
A Tokióban élő, sikeres neurológus, író és rádiós műsorvezető szerző segít felismernünk és felfedeznünk saját ikigainkat.
Könyv: Mogi Ken: Az ikigai kis könyve
Kiadó: Central Médiacsoport
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 184
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789633412800
Megjelenés időpontja: 2018. május 28.
Szeptember 4-én a Bookline kiadja a Héctor García · Francesc Miralles: A boldogság japán titka (Ikigai) című könyvét... kíváncsi vagyok, de már annyira bölcs is, hogy megvárom, hogy a könyvtár beszerezze. Ebben a könyvben amúgy bízok, az írók másik könyve volt az első, amit olvastam a témában, és ha mérlegelnem kell, a legátfogóbb volt, még akkor is, ha akkor azt írtam, hogy nem érzem annyira jónak, annyira japánnak, amennyire szeretném.
Mindenesetre nekem a borító is ennél a legszebb! (Remélhetőleg a könyvtár megveszi és akkor poszt is születik róla)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond...
-
Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, h...
Magamról
- Jeffi
- Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése