Ugrás a fő tartalomra

Chris Baréz-Brown: Most élj!


Vannak az életemben önsegítő könyves korszakok. Nem mindig szeretem őket, néha roppant idegesítő tud egy-egy lenni, de úgy két-három éve elkezdtem ilyeneket is olvasni.
 A 21. században roppant elterjedt divat lett a Most hatalma, a most megélése, a tudatos jelenlét erősítése. És részben ezt remek dolognak is tartom. Mert rengetegszer tapasztaltam én is, hogy hétfő van, majd hirtelen már péntek este, és a hét csak úgy eltelt. Nem hagyott semmi nyomot bennem, sem jót sem rosszat, és ha megkérdeznék, milyen heted volt, akkor azt mondanám, hogy "hát elment". Holott történtek dolgok, de azok már beépültek a robotpilóta üzemmódba. Megélni már nincs idő!
 Ezért is kell lassítani, és tudatosan odafigyelni minden egyes pillanatra. Ami borzalmasan strapás dolog, éppen ezért a 21. század embere csak próbálkozik, vagy még az sem.
 Tavaly karácsonykor vettem ezt a könyvet a karácsonyi ajándék pénzemből, mert úgy gondoltam, hogy a kinézet, a cím, az alcím és a fülszöveg, pont nekem való! Nekem ez jó lesz, és majd jól belevetem magamat a dologba, és nagyon-nagyon tudatosan fogok élni.
 Nos a rendelésem megjött (ezeket rendeltem még: Pam Grout: Kreatív lélek ; Alexandra Frey – Autumn Totton: Én – itt – most) és rögtön bele is lapoztam. Ritka, hogy azonnal nekiugrok az olvasásnak, és őszinte akarok lenni, a lapozgatás elvette majd fél évre a kedvem attól, hogy egyáltalán újra kézbe vegyem. Félreértés ne essék, gyönyörű kivitelezésű könyv, és maximálisan ügyeltek arra, hogy kézhez álló legyen, és az illusztrációkkal sincs baj. Csak nem nagyon szeretem a beleírós könyveket. És idén úgy tűnik, hogy folyamatosan belefutok a kitöltögetős könyvekbe, pedig herótom van tőlük. Már csak azért is, mert nem igazán szeretek könyvekbe beleirkálni. Az meg borzalmas macera, hogy fogj egy füzetet olvasás közben és oda írd, amit a könyvbe írnál. Úgyhogy fél évig porosodott a polcon, aztán eljött a pillanat, hogy nekiugorjak az olvasásának, végtére is, ha már megvettem, olvasatlanul mégsem adhatom el!
 Tartalmilag, olyasmi mintha összefoglalná a mostani trendek által hangsúlyozott dolgokat. Mozogj az erdőben (sinrin-joku), meditálj, légy kreatív, barátkozz, fordulj befelé, írj verset, szokj le a káros szenvedélyeidről. Tehát olyan összefoglaló munkafüzet szerűség. Ami egy olyannak, aki teljesen járatlan a témában kevés, aki viszont már olvasott a témában, szimpla ismétlés. És igen, én is tudom, hogy ha azonos témában írnak az emberek, akkor feltehetően Azonos lesz az egész, mégis mindig reménykedem benne, hogy az önismeret, az önmagunk felé vezető út nem ennyire sablonos, hogy igenis még van amit nem tudok és azt könyvekből meg fogom tudni.
 Bár ezen hitem egyre kevésbé van meg, kezdem azt érezni, hogy ebben az élj a mában témában, inkább csak magamra kellene hagyatkozni és egy személyre szabott programot írni saját magamnak ami alapján élek. Tekintve, hogy a sablonok nagy része rám nem húzható rá.
 A fél könyvben ilyen-olyan káros szenvedélyektől, vagy párkapcsolatokról beszél, és mind a két téma teljesen távol áll tőlem.
 Az biztos, hogy sokat foglalkoztak a könyv kivitelezésével, igényes, és tényleg jó volt kézbe venni. Akik szeretik a kitöltős, beleírós könyveket, azoknak ez tök jó, mert ott jegyzetelhetnek, oldhatják meg a feladatokat. Melyeknek egy része nekem teljesen idegen. Márpedig ritka, hogy rávehető vagyok olyan dolgok megtételére, amit eleve nem tartok semmire sem. Lehet persze, hogy kicsit szkeptikus vagyok  és emiatt nem jön át minden amit üzenni akar a könyv, de hát ez van.
 Nem nekem íródott ez biztos, de ahogy molyon is láttam, egy csomó embernek tetszik, és én azt is megértem, amit írtak. Igen vannak benne jó dolgok, és biztos vagyok benne, hogy valakiben bekapcsolja azt a bizonyos gombot, de ez a valaki nem én vagyok.

Belbecs: 3/5
Ennek ellenére megkapja a három pontot, mert nem volt olvashatatlanul rossz, és vannak benne jó dolgok. De ennél többet nem tudok neki adni.

Külcsín: 5/5
Mivel a kinézet és a cím, alcím miatt vettem meg, így sejthető, hogy megkapja a maximális pontot. Igényes, és kézbe való. Jó lapozgatni, és az illusztrációk is teljesen rendben vannak. Ajándékba is tök jó lehet, ha tudod, hogy akit megajándékozol foglalkozik a tudatos jelenléttel, meditációval, vagy csak imádja az önsegítő könyveket. Meg szeret kitöltögetni dolgokat ;)

Fülszöveg:

Napjaink ébren töltött óráinak több mint 80%-át robotpilóta üzemmódban éljük.

Mit jelent ez? Röviden azt, hogy nem vagyunk jelen saját életünkben. A jó hír azonban az, hogy ezen lehet változtatni, méghozzá könnyedén és akár rendkívül szórakoztató eszközökkel. A változás ráadásul nem igényel különleges felszerelést, képességeket, sőt még nagyobb erőfeszítést sem – bárki képes rá, hogy elkezdjen igazán élni.
A Most élj! olyan egyszerű, mégis ötletes gyakorlatok gyűjteménye, melyek megtanítanak harmóniába kerülni önmagunkkal és a világgal, és a pillanat tudatosságán keresztül megélni az életet.



Könyv: Chris Baréz-Brown: Most élj!
Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 296
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633045336
Fordította: Tulics Mónika
Megjelenés időpontja: 2017. november 5.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é