2018. szeptember 25., kedd

Chris Baréz-Brown: Most élj!


Vannak az életemben önsegítő könyves korszakok. Nem mindig szeretem őket, néha roppant idegesítő tud egy-egy lenni, de úgy két-három éve elkezdtem ilyeneket is olvasni.
 A 21. században roppant elterjedt divat lett a Most hatalma, a most megélése, a tudatos jelenlét erősítése. És részben ezt remek dolognak is tartom. Mert rengetegszer tapasztaltam én is, hogy hétfő van, majd hirtelen már péntek este, és a hét csak úgy eltelt. Nem hagyott semmi nyomot bennem, sem jót sem rosszat, és ha megkérdeznék, milyen heted volt, akkor azt mondanám, hogy "hát elment". Holott történtek dolgok, de azok már beépültek a robotpilóta üzemmódba. Megélni már nincs idő!
 Ezért is kell lassítani, és tudatosan odafigyelni minden egyes pillanatra. Ami borzalmasan strapás dolog, éppen ezért a 21. század embere csak próbálkozik, vagy még az sem.
 Tavaly karácsonykor vettem ezt a könyvet a karácsonyi ajándék pénzemből, mert úgy gondoltam, hogy a kinézet, a cím, az alcím és a fülszöveg, pont nekem való! Nekem ez jó lesz, és majd jól belevetem magamat a dologba, és nagyon-nagyon tudatosan fogok élni.
 Nos a rendelésem megjött (ezeket rendeltem még: Pam Grout: Kreatív lélek ; Alexandra Frey – Autumn Totton: Én – itt – most) és rögtön bele is lapoztam. Ritka, hogy azonnal nekiugrok az olvasásnak, és őszinte akarok lenni, a lapozgatás elvette majd fél évre a kedvem attól, hogy egyáltalán újra kézbe vegyem. Félreértés ne essék, gyönyörű kivitelezésű könyv, és maximálisan ügyeltek arra, hogy kézhez álló legyen, és az illusztrációkkal sincs baj. Csak nem nagyon szeretem a beleírós könyveket. És idén úgy tűnik, hogy folyamatosan belefutok a kitöltögetős könyvekbe, pedig herótom van tőlük. Már csak azért is, mert nem igazán szeretek könyvekbe beleirkálni. Az meg borzalmas macera, hogy fogj egy füzetet olvasás közben és oda írd, amit a könyvbe írnál. Úgyhogy fél évig porosodott a polcon, aztán eljött a pillanat, hogy nekiugorjak az olvasásának, végtére is, ha már megvettem, olvasatlanul mégsem adhatom el!
 Tartalmilag, olyasmi mintha összefoglalná a mostani trendek által hangsúlyozott dolgokat. Mozogj az erdőben (sinrin-joku), meditálj, légy kreatív, barátkozz, fordulj befelé, írj verset, szokj le a káros szenvedélyeidről. Tehát olyan összefoglaló munkafüzet szerűség. Ami egy olyannak, aki teljesen járatlan a témában kevés, aki viszont már olvasott a témában, szimpla ismétlés. És igen, én is tudom, hogy ha azonos témában írnak az emberek, akkor feltehetően Azonos lesz az egész, mégis mindig reménykedem benne, hogy az önismeret, az önmagunk felé vezető út nem ennyire sablonos, hogy igenis még van amit nem tudok és azt könyvekből meg fogom tudni.
 Bár ezen hitem egyre kevésbé van meg, kezdem azt érezni, hogy ebben az élj a mában témában, inkább csak magamra kellene hagyatkozni és egy személyre szabott programot írni saját magamnak ami alapján élek. Tekintve, hogy a sablonok nagy része rám nem húzható rá.
 A fél könyvben ilyen-olyan káros szenvedélyektől, vagy párkapcsolatokról beszél, és mind a két téma teljesen távol áll tőlem.
 Az biztos, hogy sokat foglalkoztak a könyv kivitelezésével, igényes, és tényleg jó volt kézbe venni. Akik szeretik a kitöltős, beleírós könyveket, azoknak ez tök jó, mert ott jegyzetelhetnek, oldhatják meg a feladatokat. Melyeknek egy része nekem teljesen idegen. Márpedig ritka, hogy rávehető vagyok olyan dolgok megtételére, amit eleve nem tartok semmire sem. Lehet persze, hogy kicsit szkeptikus vagyok  és emiatt nem jön át minden amit üzenni akar a könyv, de hát ez van.
 Nem nekem íródott ez biztos, de ahogy molyon is láttam, egy csomó embernek tetszik, és én azt is megértem, amit írtak. Igen vannak benne jó dolgok, és biztos vagyok benne, hogy valakiben bekapcsolja azt a bizonyos gombot, de ez a valaki nem én vagyok.

Belbecs: 3/5
Ennek ellenére megkapja a három pontot, mert nem volt olvashatatlanul rossz, és vannak benne jó dolgok. De ennél többet nem tudok neki adni.

Külcsín: 5/5
Mivel a kinézet és a cím, alcím miatt vettem meg, így sejthető, hogy megkapja a maximális pontot. Igényes, és kézbe való. Jó lapozgatni, és az illusztrációk is teljesen rendben vannak. Ajándékba is tök jó lehet, ha tudod, hogy akit megajándékozol foglalkozik a tudatos jelenléttel, meditációval, vagy csak imádja az önsegítő könyveket. Meg szeret kitöltögetni dolgokat ;)

Fülszöveg:

Napjaink ébren töltött óráinak több mint 80%-át robotpilóta üzemmódban éljük.

Mit jelent ez? Röviden azt, hogy nem vagyunk jelen saját életünkben. A jó hír azonban az, hogy ezen lehet változtatni, méghozzá könnyedén és akár rendkívül szórakoztató eszközökkel. A változás ráadásul nem igényel különleges felszerelést, képességeket, sőt még nagyobb erőfeszítést sem – bárki képes rá, hogy elkezdjen igazán élni.
A Most élj! olyan egyszerű, mégis ötletes gyakorlatok gyűjteménye, melyek megtanítanak harmóniába kerülni önmagunkkal és a világgal, és a pillanat tudatosságán keresztül megélni az életet.



Könyv: Chris Baréz-Brown: Most élj!
Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 296
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633045336
Fordította: Tulics Mónika
Megjelenés időpontja: 2017. november 5.


Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.