2016. szeptember 20., kedd

Rick Yancey: Az ötödik hullám

 Köszönet a könyvért a Cartaphilus kiadónak!
A lényeg, hogy ne a filmet nézd először! Általában amúgy tartani szoktam ezt az elvet, minthogy előbb olvasom és utána nézem meg. Így nem befolyásol abban a film, hogy kit képzeljek a szereplők helyére. Itt sajnos elrontottam a sorrendet, de kivételesen ez nem okozott nagy problémát. Méghozzá azért, mert a film annyira szar, hogy szerintem nincs is köze túlzottan a könyvhöz, ebből adódóan felülírtam az infókat és olyannak képzeltem el a szereplőket amilyenek.
 És akkor most itt egy kis kitérő a filmre. Ha tehetitek, ne nézzétek meg. Akció filmnek amúgy elmegy, eltekintve attól, hogy már az elején tudod, hogy kik maradnak életben. Azért az is sejthető már az elején ki a gonosz, ki az ufó és mit akar, és igen az is sejthető, hogy a főszereplő család megmaradt tagjai feltehetően nem halnak meg, ha már a könyv feléig húzták. Érdekes amúgy, hogy a filmben Cassie volt a hangsúlyosabb, főleg őt vette a kamera (vagy csak az emlékeimben?), a könyvben viszont Ben és Sam és a bázis az ahol szerintem túlnyomó részt vagyunk. Valahogy nagyobb hangsúlyt kaptak azok a szereplők, akik a filmben emlékeim szerint durván negyed órát.
 Tehát a film katasztrofálisra sikerült, feltehetően, ha nem lett volna „muszáj” elolvasnom könyvben is, akkor sosem veszem kézbe. De ez még egy nagyon régi reci volt. Most azt mondom, hogy örülök annak, hogy elolvastam, mert egy csomó mindenre választ kaptam, ami a film után felmerült bennem, mint kérdés. Meglepő mód élveztem, a filmmel ellentétben ami viszont idegesített. A Némító mind a két helyen (könyv és film) is szimpatikus, de valahogy a könyvben jobban megértettem, hogy mit akar, mint a filmben. A könyvben azért elég sok dolog ki volt fejtve, és persze jóval részletesebben, és megtudtam milyenek is Ők, akik megszállták a bolygót és kellemes mód, úgy döntöttek, hogy az 5 hullám arról szól, hogy kiképezzük a gyerekeiteket, hogy aztán azok vak hittel lemészároljanak titeket, mert azt hiszik, ti vagytok Mi. (Húha lehet kicsit bonyolult a mondat :D). A lényeg, hogy sokkalta jobban kifejti a miérteket. De abban egyezik a filmmel, hogy az első 3 hullám leírása hopp lemegy durván 30 oldalba, ami a filmben 15 perc, tehát a többi hullám csak említve van. Pedig szerintem tök jó katasztrófafilmeket és könyveket lehetett volna ebből csinálni. Mindegyik hullámból. Na, jó, lehet, hogy akkor mire elérjük, az ötödiket megunjuk.
 A legszerethetőbb karakter:
Őszinte leszek, a Némítót bírtam. Ben = Zombi, irritált, Sam= Mazsola… hát ő durván semmit nem csinált, viszont őt akarta mindenki megmenteni, tudhat valamit a gyerek. Adu… hmm, na, jó Adu-t bírtam amúgy, a Némító mellett ő volt az egyetlen aránylag normális személy. A többi kiskatona vagy irritált, vagy örültem, hogy meghalt, vagy bánkódtam, hogy nem halt meg. A megszálló földönkívüli életformák által képviseltek közül, hmmm… senki sem szerepelt annyit a könyvben, hogy konkrétan utálni tudjam, persze mint „megszálló hadtest” az összest rühelltem, de na őket is megértettem valahol…de ettől még mégiscsak kiirtották a bolygó lakosságának 6/7-ét. Cassie sokat rinyált, tehát nem rajongtam érte, az apja meg totálisan hülye volt… komolyan, ha neked azt mondják a gyerekeid közül az egyiket elviszik, a másik maradjon, felnőtt egy sem mehet…hagyod ezt? Nem gondolsz bele, hogy feltehetően ki fognak nyírni. Már csak azért is, mert akik értetek jönnek, azoknak van áramuk, működő cuccaik, amikor azt elsőnek vette el tőletek az idegen életforma….????????

Nos tehát, a könyv tetszett, tervezem folytatni. Remélem a harmadik részben elpusztul a világ. Gonosz vagyok, de sajnos, ha komolyan ezt az ellenséget, megállítja 1 közülük + x ember gyerek, akkor csalódom az egész disztópikus világba. Jó lenne egyszer reálisnak lenni, ezeket nem tudják legyőzni, ha az összes „beépített ügynökük” (mármint az idegeneké), is fellázadna a fajtársai ellen, mert hipp-hopp éreznek, szeretnek és sajnálják a kicsi földi emberkéket, akkor is… akkor sincs esély, még ha ugyebár ők extra erősek, gyorsak és tudnak egy csomó mókás és hasznos dolgot. Úgyhogy remélem mindenki meghal a harmadik részben, akkor szeretni fogom a sorozatot. Csak azt nem tudom, mégis mit lehet még két részben csinálni…. :D

Belbecs: 4/5
Persze voltak hiányosságai, és Ben-t akit nem szerettem, sajnos túl sokat szerepeltette. Ennek ellenére is a filmhez képest borzalmasan sok szinttel feljebb van. És gyorsan olvasható, jól haladós, és aki szereti a disztópiás, katonás, és sokat lelkizős (Cassie borzalmasan sokat rinyált) könyveket annak tetszeni fog. Annak ellenére, hogy irreális dolgokat tesznek benne a szereplők néha, és arra hivatkoznak ilyenkor, hogy azért, mert az ember ilyen. Kiszámíthatatlan, és önfeláldozó, és ígéreteket betartó, szép is lenne, ha az összes ember ilyen lenne.
Külcsín: 4/5
Tetszik a borító, a betűtípus, a tagolás. Amúgy relatíve minden tetszett, egy pont levonás azért jár, mert átvettük a második kiadásnál már a ronda filmes borítót. Áldom, hogy nekem még a szép, nem filmes van meg. Azért azt a szőke csajszit nézegetni borzalmas lehet hosszú távon… :D

Fülszöveg:
Az ​​első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!
Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie-kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezek után következik a listán.
Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani.
Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. „Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz” – ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, és egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot?
„Csak ÁMULOK és BÁMULOK. Egyértelműen az egyik legjobb könyv, amit az utóbbi években olvastam.” – Melissa Marr
„Lélegzetelállítóan pörgő és eredeti. Az ötödik hullám úgy ránt be és ragad magával, akár egy cunami!” – Melissa de la Cruz

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 466
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789632663272
Fordította: Havadi Krisztina

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.