Ugrás a fő tartalomra

Clive Barker: Az öröklét tolvaja


„… a meséken innen, a valóságon túl…”

 A könyvre a választás, a változatosság kedvéért egy Molyos esemény miatt került sor. És rájöttem, így a könyv elolvasása után, hogy az esemény csak jövőre kezdődik, ennyit a figyelmességről. Minden esetre nem bántam meg.
 A könyv nem túl hosszú, fiataloknak ideális is, gyermekkönyvtárban bukkantam rá. Először csak a borítót néztem, hogy milyen jó. A borítót amúgy nagyon eltalálták, figyelemfelkeltő és sokat sejtető. Elolvastam a fülszöveget is, nagyon jónak ígérkezett.
 Olvastam már jobb ifjúsági történetet is, bár műfajilag nehezen határoznám ezt meg. Történetét tekintve követte részben a sablonokat, egy főhős aki más mint a többiek, aki megmenti a világot, és elpusztítja társai segítségével a gonoszt. Harvey érdekes figura, olyan gyanakvó fajta. Mint főhős amúgy ez el is várható tőle. Wendell az akit utálni is és szeretni lehet. Én beskatulyáztam szegényt, az elkényeztetett, dagadt, eszetlen gyerek skatulyába, ahonnan talán két fejezetben mozdult csak ki, hogy hamarosan vissza is zuhanjon oda. Lulu, ő a női mellékszereplő, de még mindig aránylag fő szálon fut, bár elég hamar „kiírják”, tehát eltűnik a színről, de aztán persze visszatér és segít legyőzni a gonoszt.

Gonosz pártiság, avagy bejönnek a gonoszok:
 A gonoszok sem mindig gonoszok, de itt általában azok. Tetszett, hogy Rictus még a főnökéhez, Mr. Hoodhoz sem hűséges, pedig Ő teremtette. Marr, amolyan együgyű varázshasználó, Virgonc, őt azért nem tudtam megszeretni, tenyérbe mászó egyén. Mr. Hood persze az etalon ugyebár mert övé a Ház. Utálatos, megfásult, vele nagyon nem tudtam azonosulni, és nem is jött be. Viszont tetszett, az idő tolvajlás mint felvetett elképzelés. És tetszett, hogy Harvey-t tolvajnak nevezte.
A tolvaj legyőzi a tolvajt, nem mások ők, csak másban utaznak. Legalábbis Hood szerint. Harvey illúziókat lop, Hood időt, éveket, lelkeket.

Fordulatok, fordulatok, több is lehetett volna:

Lehetet volna benne több, olyan lépés amire nem számít az olvasó. Persze így is lehetett izgulni, lehetett gondolkodni, hogy most mi lesz, de azért többet vártam volna. Tetszett viszont a valóságba visszatérve ott évek teltek el megoldás. Őszintén, hiába olvastam a fülszöveget Erre nem gondoltam, és jól eső meglepetés volt.

Könyv adatai:
Szerző: Clive Barker
Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Kiadás éve:2001
Kötés módja:karton
Oldalszám: 219

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é