2022. szeptember 7., szerda

Ruth Cardello: A ​megtört szívű (Milliárdos Corisik 1.)

 

  • Könyv: Ruth Cardello: A megtört szívű
  • Kiadó: Kossuth
  • Kiadó székhelye: Budapest
  • Kiadás éve: 2022
  • Oldalszám: 320
  • Kötés: Puhatáblás
  • ISBN: 9789635448463
  • Megjelenés időpontja: 2022. augusztus 6.

  • Könyv: Ruth Cardello: A megtört szívű
  • Kiadó: Kossuth
  • Kiadó székhelye: Budapest
  • Kiadás éve: 2022
  • Oldalszám: 288
  • ISBN: 9789635448951
  • Ebook



    •  Köszönet a könyvért a Kossuth Kiadónak!
    Őszinte leszek, amikor úgy döntöttem, hogy kérek recenziós példányt a könyvből, akkor még nagyon szkeptikus voltam azzal szemben, hogy vajon tényleg tetszeni fog-e nekem ez a könyv. Kevés romantikus könyvet olvasok, bár idén feltűnően sokat, magamhoz képest. Így nagy kérdés volt, hogy ez az lesz amit utálni fogok, vagy az amit szeretni fogok. Nos utóbbi lett.
     Kicsit nehezen indult a könyv, és kellett idő, míg egymásra hangolódunk, de úgy a századik oldaltól már sokkalta gördülékenyebben ment, és magamhoz képest is igen gyorsan olvastam. Azaz igazság, hogy tudni akartam, hogy mi lesz Sebastiannal, Heather-rel és Avával. A Judy-s szál annyira nem érdekelt, bár pont emiatt a száll miatt mondtam a könyv utolsó oldalát elolvasva, hogy "Függő vég, basszus már!" És most várhatok a következő részig, hogy majd összefussanak azok a szálak.
     Régen olvastam már váltott szemszögben íródott könyvet, de rá kellett jönnöm, hogy amúgy ez egy tök jó írási forma, és nagyon jól elkülönülnek a dolgok. Bár tény, hogy vicces volt, amikor egymás után két Sebastian-os fejezet volt. Összesen három szereplő szemszögéből ismerjük meg a történetet, azaz a történet egy-egy szálát. Heather és Sebastian viszik a saját kis szálukat, és ott van Judy. Vele kezdődik és vele végződik a könyv, és közte úgy rémlik csak egyszer látunk bele abba, hogy mit is csinál. Teljesen független a főszereplőktől, csak nyomoz a családfája ügyében, és erre ráállítja az egyik rokonát is, persze titokban. Ez a szál nem befolyásolja a főszereplőket, de Sebastian egyik fejezetében utalnak arra, hogy valaki Olaszországban kérdezősködött a nagymamánál. Tehát innen sejthető, hogy a szálak majd valamikor (nem ebbe a kötetben) összefutnak. - Ami amúgy meglehetősen érdekessé teszi a dolgot, mert roppant sok kérdés merül fel. Hogy kik ők, mit akarnak, mi közük, miért nem tudhatja Judy kik tartoznak még a családhoz. Tehát ez egy nagyon érdekes szál lesz majd.
     Viszont a könyv nagy része Sebastian és Heather körül forog. A féri körül, akit néha én is megcsaptam volna egy péklapáttal akkora egy tahó, és a nő körül, akit kedveltem, mert bár önbizalomhiányban szenved, ennek ellenére kellően őszinte. És igen, nem szívbajos, hogy ne merje kimondani a szexi és sármos férfinak, hogy mit akar, de ennek ellenére mekkora tahónak tartja néha. És ezt nagyon bírtam benne.
     A könyv nagy erőssége, hogy szerethetők a karakterek, és utálhatók is. Igazán rossz arc nincs benne, akit ténylegesen utálni kellene, de Sebastian az elején pont az az ember, akit nehéz szeretni. Megismerjük persze ennek a hátterét is, ahogy Heather hányatatott sorsát, és Ava történetét is, mégis Sebastian az, aki mindezek ellenére roppant nagy paraszt néha. Viszont erőssége a könyvnek továbbá, hogy a szereplők fejlődnek és tanulnak a hibáikból. Nem varázsütésre (az irritáló lett volna), hanem egy folyamat  révén, és nem az van hogy szeretlek-utállak-szeretlek és csillámos happy endes nyáltenger. Hanem igenis kicsit azért megizzasszák egymást.
     Aki az erotikus részek miatt olvasná csak a könyvet, lelombozom, csak két szex jelenet van benne ;). De amúgy ennél több nem is kellett bele, mert nem ezen volt a hangsúly. Viszont teljesen korrekt, nem túl részletbemenő, de azért sokat mondó jelenetek.
     A mellékszereplőket is nagyon bírtam. Független, hogy mennyi szerepük volt. Ericát azért, mert ő volt Heather józan esze, meg néha a mocskosabb gondolatainak őszinte kimondója. Egy ilyen barátnő aranyat ér. Teri aki Heather asszisztense szintén nagyon kedvelhető volt. És Robot a szerencsétlen sofőrt még én is sajnáltam. Komolyan!

    Belbecs: 5/5
    Szerintem teljesen korrekt romantikus történet. Jellemfejlődéssel, erotikával és igazándiból bár sejtettük már az elején mi lesz a vége, azért jó volt, hogy nem hirtelen jött el. Hogy nem rögtön omlottak egymás karjaiba. Azt feltehetően nem szerettem volna. Azt hiszem a sorozat többi részét figyelnem kell, mikor jelenik meg ;)

    Külcsín: 3/5
    Nem vagyok oda a fejetlen szexi fiús borítókért! Kicsit irritálnak, olyan semmit mondóak, akkor már legalább lenne feje. A másik ami kicsit zavart, hogy a sztoriba konkrétan lekövetik Sebastiant, mert tudják a nevét... pedig csak annyit mondott bemutatkozáskor, hogy Sebastian és a következő részben az irodában rákeresnek, de mint Sebastian Romano. Rejtély, honnan tudják a család nevét. Ezen kívül még egyszer, talán kétszer volt név variálás, amikor Ericát írtak Teri helyett, de azok annyira nem rángattak ki, mint ez a rejtély az elején. Igen, az azóta is zavar!! :D

    Fülszöveg:
    Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

    A ​New York Times bestsellerszerzője, Ruth Cordello érzékiségtől és érzelmektől fűtött regényt alkotott. Milliárdos hőse életének talán legkockázatosabb vállalkozásába fog: megpróbál második esélyt adni magának a szerelemre…

    Heather Ellis egyedülálló anya, aki bármit megtenne örökbe fogadott kislányáért, Aváért. Az egész internetet képes felforgatni jutalmat ígérő posztjával, hogy megtalálja Ava elveszett, kitömött játékállatkáját. De ki gondolta volna, hogy hirdetésére majd egy gazdag, szívdöglesztő férfi jelentkezik, tekintetében olyan mélységes bánattal, hogy Heather azonnal úgy érzi, törődnie kell vele? Ava szemében a férfi igazi hős, Heather számára viszont életre kelt fantázia, aki egyben komoly kockázatot jelent szépen felépített, boldog életére nézve…

    Öt év telt el azóta, hogy Sebastian Romero, a milliárdos befektető, egy tragikus autóbalesetben elveszítette feleségét és meg nem született gyermekét. Élete most már csakis az üzlet körül forog. Érzelmeknek nincs helye benne. Mígnem belebotlik abba az átkozott játékfarkasba és a gyönyörű anyukába, aki tűvé tette érte a világhálót. Lassanként úgy tűnik, a férfi újra képes hinni a szerelemben, ám Sebastian élete, családja és múltja több titkot rejt, mint amennyit Heather elképzelhet. Sőt többet, mint amennyiről maga Sebastian tud. Vajon közösen felépítendő új életüket veszély fenyegeti, ha a titkokra fény derül?

    A könyv eredetije:



    at Nincsenek megjegyzések:
    Labels: , , , , , , , , , , , , ,

    2022. szeptember 3., szombat

    Benjamin W. Decker: Meditáció kezdőknek

     







     Az volt a baj ezzel a könyvvel, hogy az elején mire megjegyeztem volna, hogy ez mekkora jó könyv, kirángatott az olvasásból. A zennél ugyanis állítja, hogy az aztán totál kínai dolog. És totál el tudott bizonytalanítani, hogy igaza van-e vagy sem. Annak ellenére, hogy a témában rengeteg könyvet olvastam, és a zen az eléggé japán dolog, a kínai megfelelője meg a csan azt hiszem. És igen, ennél a résznél kissé ki lettem rángatva, és csak, hogy biztos legyen az ember benne, még a végén megerősíti, hogy a zen az ful kínai...
    És igen az ilyenek miatt egy kicsit kevésbé érzem azt, hogy ez olyan hiteles könyv és olyan remekül össze van rakva. Nem tudhatom, hogy fordító vagy szerzői hiba, vagy, hogy amerikában tényleg kínainak számolják a zen-t. Simán lehet mindegyik, de ez nekem kissé fájt.
     Minden esetre, nem szabályszerűen olvastam a könyvet, nem osztottam le napokra, mert igazándiból csak kíváncsi voltam arra, hogy milyen meditációkat ajánl, és hogy mennyire írja le jól a dolgokat.
     Nos tény, hogy elég átfogó a felhozatal a meditációk terén, és nincs is gond még  a leírásokkal sem. Csak azt nem értettem, hogy miért kell mindent kétszer leírni, minden egyes meditációnál. Mert leírja az adott meditációt, hogy mire jó, mit kell csinálnod, majd leírja még egyszer, hogy mit kell csinálnod...és nem értettem, hogy miért kellenek ezek az ismétlések. De nem úgy ismétel, hogy közte bármi is van, hanem leírt mindent, aztán enter és pontokba szedi nagyjából szóról szóra ugyanazt megint, mint a meditáció folyamatának leírása. Tehát igazándiból a könyv harmada ismétlés és felesleges.
     És akkor ne beszéljünk a totál üres oldalakról, mert úgy szebb a fejezetkezdés, ha páratlan oldalon kezdődik, még úgy is, ha így a párosra mondjuk semmi sem jut ... vagy fordítva.
    Khm... tehát összességében nem olyan rossz könyv, ha eltekintünk attól, hogy teli van fura dolgokkal, és emiatt az ember már fenntartásokkal kezeli az egészet. Tehát, ha meditálni szeretnél, és most kezdesz neki... ne, ne ezzel. Keress a neten vagy másik könyvben sokkal jobb információkat. Ma már a neten amúgy akár vezetett meditációkat is találni (nem tudom biztosan, de 21. század, feltételezem). Érdekességnek elolvasható, ha nincs elő ismereted lehet nem akadsz ki pár dolgon, úgy lehet hasznosabbnak fogod találni :D


    Fülszöveg:
    A ​rendszeres meditáció kétségkívül az egyik leghasznosabb dolog, amit önmagadért tehetsz. A kutatások szerint igazolhatóan csökkenti a szorongást, az érzelmi stresszt, a depresszív tüneteket, a fizikai fájdalmat, javítja az érzelemszabályozást, az alvás minőségét, a koncentrációt, a memóriát, a fizikai egészséget, növeli az elégedettség és a boldogság érzését, valamint az együttérzést is, ezáltal közvetve javítja az emberi kapcsolatokat.

    A szerteágazó pozitív hatások ismeretében sokan szeretnének megtanulni meditálni, de nem tudják, hogyan vágjanak bele, pontosan mit is csináljanak, és miként tartsák fenn motivációjukat a folytatáshoz a kezdeti nehézségek idején. Ha Te is így vagy vele, ez a könyv Neked szól.
    A neves amerikai meditáció oktató, Benjamin W. Decker egyszerűen követhető tíznapos programja tíz különböző meditációs technikába nyújt bepillantást, hogy megtapasztalhasd, milyen sokféleképpen közelítheted meg ugyanazt a célt. Hiszen minden meditáció, a formájától és a tradíciótól függetlenül, ugyanazokat a készségeket tanítja és fejleszti: a koncentrációt, a fókuszálást, a tudatosságot és az önszabályozást. A technikák közül egyeseket talán könnyebbnek, testhezállóbbnak érzel majd, míg mások több kihívást tartogathatnak. A jól felépített programon azonban a leírtak szerint érdemes végighaladni, mert az egyes technikák egymásra épülve, logikus sorrendben fejlesztik a különböző készségeket.
    A tíz nap elég hosszú ahhoz, hogy ráérezz a meditáció ízére, élettani-pszichológiai hatásaira, és a szokás magvacskáit elültesd, ugyanakkor elég rövid ahhoz, hogy tartani tudd magad hozzá még abban az esetben is, ha igazán sűrűek a napjaid. A program segít megtalálnod, melyik a számodra legmegfelelőbb technika, amelyik fenntarthatóan illeszkedik az életmódodhoz és a céljaidhoz. Így a tíz nap végeztével immár a személyes tapasztalataid alapján (és az erre vonatkozó szerzői útmutatások segítségével) kezdhetsz felépíteni magadnak egy hosszútávú meditációs rutint.


    at Nincsenek megjegyzések:
    Labels: , , , , ,

    2022. augusztus 17., szerda

    Naomi Klein – Rebecca Stefoff: Hogyan változtassunk meg mindent?

     







     A fülszöveg elolvasása után azt gondoltam, hogy ezt a könyvet nekem el kell olvasnom. A könyv felénél volt egy olyan gondolatom, hogy lehet, hogy mégsem kellett volna elolvasnom. Nem a tartalom miatt, mert a tartalom jó, a mondanivaló fontos és jó.
     Csakhogy,  nem véletlen a könyvön az ifjúsági címke. A fogalmazásmód az, ami így 36 évesen nekem kicsit fura volt. Meg ugye eleve iskolás korú emberekhez beszél a szerző benne, és rengeteg dolog kötődik a kötetben az iskolás korúakhoz. De végül végigolvastam, mert annyira nem volt zavaró, de tény, ez egy ilyen indirekt kötet a fiatalság számára ahol felhívják a figyelmet arra, hogy hallasd a hangod, légy aktivista, állj ki a jogaidért.
    A kötet 3 jól elkülönülő részre tagolódik. 
    1. részben:  A szerző vázolja, hogy maga a klímaaktivisták, és a világ, a globális felmelegedés éppen jelenleg hol tart. Az iskolai sztrájkoktól (Greta-ra mindenki emlékszik). Hogy miként és milyen gyorsasággal melegszik a világ amiben élünk.
    2. részben: Szó esik arról, hogy mi vezetett oda, ahol jelenleg vagyunk. Kik, mik tehetnek róla, és hogy mégis amúgy mióta tudjuk azt, hogy gáz van. No meg, hogy miért is van még 2022-ben is az, hogy egyesek váltig állítják, hogy globális felmelegedés márpedig nincs. Ha van, akkor se az emberek tehetnek róla. Ez a rész amúgy a legdühítőbb az egész könyvben. Nem úgy dühítő, hogy a szerző írta volna bénán, hanem a tény amiket leír. Amit persze tudtunk, mindig is tudtunk, de így az arcunkba nyomják újra és újra. Persze amúgy nagyrészt kiélezve az USA-ra, de akkor is. Politikai mocsokságok, elhanyagolt területek, rossz döntések az egész világban van, tény, hogy az USA látványosabban tudja produkálni mindezeket.
    3. részben: Arról esik szó, hogy mit lehetne csinálni, miként kéne csinálnia a nemzeteknek. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy ezt a klíma dolgot megússzuk, lehetőleg nem úgy, hogy a fél világ sivataggá változik, a tengerek és óceánok savasodnak vagy hogy az északi-déli sarkok elolvadnak. Tehát ez a rész a "mit tehetsz, mint iskolás, a jövődért" dolog. Vannak jó ötletei, vannak jó gondolatmenetei, remélem, hogy lesz aki majd tudja használni.
    Tehát jól összeszedett a könyv, és rengeteg jó dolog van benne. Néha kicsit túl optimistának éreztem a szerzőt. Bár megjegyzem, hogy én is próbálom az egész dolog jó oldalát nézni. Amit ismerjünk be, hogy a klíma válság kellős közepén, és a globális felmelegedésnek következményeként ebben az aszályos évben eleve nehéz. És amúgy is a globális felmelegedésbe, mi a jó?
    Nos nagyrészt az, hogy az emberek összefognak, remélhetőleg hamarosan, mert minél tovább várunk annál kevesebb esély lesz az élhető Föld megtartására. Összefogás és a jelenlegi fogyasztói társadalom átrendeződése.... mert tény, jelen életformánk nem marad sokáig fenn. Vagy így vagy úgy de változnia kell az emberiségnek, ha túl akar élni.
     Emlékszem, még iskolás koromban azt hiszem biológia órán volt szó a klíma változásról, globális felmelegedésről, és akkor azt mondták, hogy hát majd a "Te unokáid élete a tét". Hát . . .  tévedtek. Az a generáció már a bőrén érzi, sőt ugye az előttünk lévő generációk is bár tény, az ő unokáik kapják ezt az egészet majd telibe, mert ők már ebbe a világba élik le az életüket. Az ember nagy túlélő, bízzunk benne, hogy alkalmazkodunk, megoldjuk.

    Fülszöveg:
    Hurrikánok. ​Olvadó gleccserek. Lángoló őserdők Ausztráliában, Kaliforniában, Szibériában.
    A természeti katasztrófák ma már mindennapjaink részei. És esetenként kiváló alkalmak a gazdagoknak vagyonuk és befolyásuk növelésére.
    De utat nyithatnak egy mindenki számára jobb jövő felé is.

    Sokkal többről van szó, mint a hőmérséklet emelkedésének kordában tartásáról: egy igazságosabb társadalom felépítéséről. Ahhoz, hogy bolygónkat meggyógyíthassuk, és mindenki számára élhető jövőt teremthessünk, mindent meg kell változtatnunk: ahogy az energiát előállítjuk, ahogy élelmiszereinket megtermeljük, ahogy közlekedünk, ahogy építkezünk. És mindenekelőtt azt, ahogy egymással bánunk.
    A fiatalok nem csupán résztvevői a klímaigazságosság mozgalmának: ők vezetik. Közéjük álltok ti is?
    Naomi Klein kanadai újságíró és klímaaktivista legújabb könyve nem csupán tájékoztatást kíván nyújtani, hanem ihletet, elképzeléseket és eszközöket a cselekvéshez. „Itt és most meghúzzuk a határvonalat. A világ most ébred. És változás jön, akár tetszik maguknak, akár nem.” – Greta Thunberg
    at Nincsenek megjegyzések:
    Labels: , , , , ,

    2022. augusztus 15., hétfő

    Kurt Vonnegut · Albert Monteys · Ryan North: Az ​ötös számú vágóhíd - A képregény

     




     Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Először is, bár szeretem a képregényeket, de mérsékelten. Inkább manga párti vagyok, de azért szeretem a képregény megoldásokat is. Itt is, a könyv rajzolási részével nem volt gondom. Nem mondom, hogy teljes mértékben elájultam volna a rajzok minőségétől, de különösebben nem volt vele bajom. Nagyon-nagyon jó ötletnek tartom amúgy, hogy bizonyos klasszikusokat képregény formába adaptálnak. Mert így megismertetik a klasszikus művet azokkal az olvasókkal is, akik regény formában nem ismerték, akár kedvet is kaphatnak hozzá, mégis jóval gyorsabban fogyasztható így egy-egy történet. De megjegyezném, jelen esetben hálás vagyok a képregénynek, mert egy életre elérte, hogy a továbbiakba se akarjak semmit a szerzőtől olvasni . . .
     Nem a rajzolás volt a gond. A történet nagyobb gond volt, a fekete humort láthatóan / érezhetően nem nagyon értettem, vagy nagyon rossz passzban kapott el, ebből adódóan számomra, ha egy szóval kellene jellemeznem a kötetet, akkor azt mondanám, hogy érdekes. Sosem olvastam még Vonnegut-tól, ez volt tőle az első élményem. Olvasás közepe táján már tudtam, hogy ez volt tőle feltehetően az utolsó élményem is. 
     Nem igazán értettem a történetet, és olvasás közben csak arra tudtam gondolni, hogy ez egy képregény, így maximum 1-2 órát vesz el az életemből ez a fura és kusza sztori, és nem többet, igazán végig olvashatom. Végig olvastam! Nehezemre esett, de végig mentem rajta. Egyetlen egy normális karakter nem volt benne. Nem az, hogy nem volt kidolgozva, hanem egyáltalán, akik csak szerepeltek benne és nem haltak meg mondjuk két oldalon keresztül, őket sem kedveltem. Az idő relatívítása miatt az egész sztori ide-oda ugrált helyek-idők között, és bár lehetett követni, de korántsem azt éreztem, hogy akarom követni. Az Idegenek meg már igazándiból csak egy szál volt, ami még furábbá tette az egész történetet, és a furát most nem igazán pozitív jelzőként mondom.
     Nem tudom, hogy ha könyvbe állok neki, akkor hajlandó lettem volna-e arra, hogy végig olvassam. Jelenleg úgy érzem, hogy nagyjából 50 oldal után mondtam volna, hogy Vonnegut nem nekem ír, hagyjuk is egymást. Képregénybe végig lehet szenvedni, végig lehet olvasni . . . és igen legalább tisztázza magában az olvasó, hogy Vonnegut neki írt-e vagy sem. Nekem sajnos nem.
     Tisztában vagyok vele, hogy a szerző egyik tényleg kiemelkedő kötete Az ötös számú vágóhíd, de mint sok nagyra becsült könyv, ez sem jöhet be mindenkinek. Nagyjából tíz éve a könyv formátuma hiánycikk volt, még a kolléganőmnek úgy vadásztam egy rongyos példányt belőle egy antikvárba. Nos ennyi pozitív emlékem kapcsolódik a szerzőhőz. Emlékszem, nem volt elég pénzem és megkérdeztem, hogy Erzsébet utalványt elfogad-e az antikvárium tulaja, azt mondta persze, úgyhogy örültem, örült a kolléganőm és örült az eladó is :D

    Belbecs:2/5
    Tuti van mondanivalója, tuti szórakoztató, de nem nekem.

    Külcsín: 4/5
    A rajzolás amúgy teljesen rendben volt, a borító egyenesen tetszik. Szép és igényes kiadás.

    Fülszöveg:
    Az ​ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legjelentősebb, egyszersmind legkülönösebb háborúellenes műve, melyet 1969-es megjelenése óta széleskörű kultusz övez. Kurt Vonnegut részben személyes tapasztalatait felhasználva, sci-fi elemekkel (időutazással és repülő csészealjakkal) színesítve, szarkasztikus humor és kíméletlenül őszinte társadalomkritika mentén dolgozta fel a XX. századi Európa egyik legvéresebb eseményének, Drezda 1945-ös bombázásának tragédiáját.

    A történet főszereplője, Billy Pilgrim a második világháború káoszában váratlanul „elszabadul az időben”. Hősünk szakadatlanul ingázik múlt és jövő, tébolyult valóság és burjánzó fantázia, képtelen karakterek és abszurd szituációk között – kalandos útja Drezda romjaitól a háború utáni Amerikán át egészen távoli Tralfamador bolygóig vezet, ahol Billy megtanulja, hogy a halál jelentéktelen, a szabad akarat pedig merő illúzió.

    Vonnegut megkerülhetetlen klasszikusa ezúttal képregényként elevenedik meg, Ryan North szöveghű adaptálásában, valamint Albert Monteys olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány, de mindig lenyűgöző rajzain keresztül.
    at Nincsenek megjegyzések:
    Labels: , , , , , , , , , , , , ,

    2022. augusztus 11., csütörtök

    Veronica Cossanteli: A csibukok varázslatos földjén

     




     Mostanában sokkal kevesebb gyerek könyvet olvasok, mint azt szeretnék. Úgy látszik az idei év nem kedvez nálam az ifjúsági irodalomnak és a meseregényeknek. De Gabye olvasta a könyvet, jó véleménnyel volt róla, hát gondoltam, hogy akkor elolvasom én is.
     Az első ami megfogott, a könyv borítója és annak illusztrációi. A fejezetek kezdő lapja és a részeket elválasztó illusztrációk ugyanis rengeteg apróságot tartalmaztak. Mindazt, ami utal a részben megjelenő szereplőkre, történetre egyaránt. Szerettem olvasás közben bogarászni ezeket az oldalakat. Megjegyzem igazán kaphatott volna színes illusztrációt a könyv, úgy még szebb lett volna. És emellett talán kemény borítót is. Én amikor még fizikai mivoltában nem találkoztam a könyvvel, csak molyra raktam fel, mint a könyvtár új beszerzését, megvoltam róla győződve, hogy keménytáblás, aztán amikor Gabye kölcsönözte láttam, hogy hát nem :(
     A történet valahol amúgy eléggé kiszámítható volt. Nem voltak benne olyan húha érzésű pillanatok, de simán el tudom képzelni, hogy a 7-8 éves korosztálynak még nem ennyire kiszámítható a dolog, hogy ők még képesek meglepődni a nem túl nagy fordulatokon is. 
     Így felnőtt fejjel viszont már kiszámítható volt, viszont ezt a kiszámíthatóságot ellensúlyozták a szereplők, akik közül volt akiket nagyon lehetett szeretni és voltak persze olyanok, akiknek az elbukásáért drukkolhat az ember. A szereplők mellett egy remek kis világ felépítés kaphatunk. Mesebeli lényekkel, fahéjmedvékkel (azokat bírtam nagyon), csibukokkal és elfekkel, no meg boszorkányokkal természetesen.
     A kedvenc részem az amikor a föld alatt vannak a gombák között és keresik a kiutat, valahogy az volt egy kicsit "izgulósabb" és kevésbé kiszámítható. Bár igen, azt gondoltam, hogy ki fognak jutni . . .  tekintve, hogy a fél könyv még hátra van, és a csibukok varázslatos földjén Már túl voltak. . . az hogy a hátralevő fél könyvben bolyonganak a katakombákba, elég valószerűtlen lett volna.
     Az elf - csibuk ellentét és "ellenségeskedés" volt az ami viszont nagyon-nagyon kiszámítható volt, ahogy a boszorkány kiléte is szerintem nem volt túl nagy rejtély.
     Ennek ellenére szerettem olvasni a könyvet, mert alapjáraton egy kedves, kicsit kalandos történet, és felnőtt fejjel is élvezhető. Ha nem halálosan izgalmas dolgokat vár tőle az ember.
     
    Belbecs: 5/5  
    Szerintem a 8 évesek már simán élvezni fogják, de felnőtt fejjel sem rossz.

    Külcsín: 4/5
    Szeretem az illusztrációit és a borítót is. Igen, a kemény borítót hiányolom nagyon. Ez a könyv simán megérdemelte volna azt, hogy keménytáblás legyen :(


    Fülszöveg:
    „A gyermekeimmel együtt tagadhatatlanul beleszerettünk E. A. Wyke-Smith A csibukok varázslatos földjén című könyvébe… és persze Gorbóba, az egész díszes társaság legragyogóbb gyöngyszemébe.”
    J. R. R. Tolkien

    Pip és Flóra nagy bajba keveredtek. Megszöktek a Sunny Bay Elhagyott és Váratlanul Elárvult Gyermekek Nevelőotthonából, ahol életük szomorú és kilátástalan volt, ám sorsuk most sem nevezhető épp rózsásnak…
    A két kis árva meghökkentő és varázslatos világba csöppent, ahol fahéjmedvék,
    lápi koboldok, bukdácsok és talán még takonyférgek is élnek, és persze mindenekelőtt a csibukok, ezek az esetlen, kelekótya, de végtelenül elbűvölő lények, akik J. R. R. Tolkien gyermekeinek szívét is rabul ejtették.

    E. A. Wyke-Smith elbűvölő meseregénye, amely A hobbit egyik fő inspirációjaként szolgált, most olvasható először magyarul.


    Eredeti mű:

    at Nincsenek megjegyzések:
    Labels: , , , , , , , , , , ,
    Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)
    • Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
      Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond...
    • Lauren Blakely: Kőkemény
      G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a b...