2022. augusztus 11., csütörtök

Veronica Cossanteli: A csibukok varázslatos földjén

 




 Mostanában sokkal kevesebb gyerek könyvet olvasok, mint azt szeretnék. Úgy látszik az idei év nem kedvez nálam az ifjúsági irodalomnak és a meseregényeknek. De Gabye olvasta a könyvet, jó véleménnyel volt róla, hát gondoltam, hogy akkor elolvasom én is.
 Az első ami megfogott, a könyv borítója és annak illusztrációi. A fejezetek kezdő lapja és a részeket elválasztó illusztrációk ugyanis rengeteg apróságot tartalmaztak. Mindazt, ami utal a részben megjelenő szereplőkre, történetre egyaránt. Szerettem olvasás közben bogarászni ezeket az oldalakat. Megjegyzem igazán kaphatott volna színes illusztrációt a könyv, úgy még szebb lett volna. És emellett talán kemény borítót is. Én amikor még fizikai mivoltában nem találkoztam a könyvvel, csak molyra raktam fel, mint a könyvtár új beszerzését, megvoltam róla győződve, hogy keménytáblás, aztán amikor Gabye kölcsönözte láttam, hogy hát nem :(
 A történet valahol amúgy eléggé kiszámítható volt. Nem voltak benne olyan húha érzésű pillanatok, de simán el tudom képzelni, hogy a 7-8 éves korosztálynak még nem ennyire kiszámítható a dolog, hogy ők még képesek meglepődni a nem túl nagy fordulatokon is. 
 Így felnőtt fejjel viszont már kiszámítható volt, viszont ezt a kiszámíthatóságot ellensúlyozták a szereplők, akik közül volt akiket nagyon lehetett szeretni és voltak persze olyanok, akiknek az elbukásáért drukkolhat az ember. A szereplők mellett egy remek kis világ felépítés kaphatunk. Mesebeli lényekkel, fahéjmedvékkel (azokat bírtam nagyon), csibukokkal és elfekkel, no meg boszorkányokkal természetesen.
 A kedvenc részem az amikor a föld alatt vannak a gombák között és keresik a kiutat, valahogy az volt egy kicsit "izgulósabb" és kevésbé kiszámítható. Bár igen, azt gondoltam, hogy ki fognak jutni . . .  tekintve, hogy a fél könyv még hátra van, és a csibukok varázslatos földjén Már túl voltak. . . az hogy a hátralevő fél könyvben bolyonganak a katakombákba, elég valószerűtlen lett volna.
 Az elf - csibuk ellentét és "ellenségeskedés" volt az ami viszont nagyon-nagyon kiszámítható volt, ahogy a boszorkány kiléte is szerintem nem volt túl nagy rejtély.
 Ennek ellenére szerettem olvasni a könyvet, mert alapjáraton egy kedves, kicsit kalandos történet, és felnőtt fejjel is élvezhető. Ha nem halálosan izgalmas dolgokat vár tőle az ember.
 
Belbecs: 5/5  
Szerintem a 8 évesek már simán élvezni fogják, de felnőtt fejjel sem rossz.

Külcsín: 4/5
Szeretem az illusztrációit és a borítót is. Igen, a kemény borítót hiányolom nagyon. Ez a könyv simán megérdemelte volna azt, hogy keménytáblás legyen :(


Fülszöveg:
„A gyermekeimmel együtt tagadhatatlanul beleszerettünk E. A. Wyke-Smith A csibukok varázslatos földjén című könyvébe… és persze Gorbóba, az egész díszes társaság legragyogóbb gyöngyszemébe.”
J. R. R. Tolkien

Pip és Flóra nagy bajba keveredtek. Megszöktek a Sunny Bay Elhagyott és Váratlanul Elárvult Gyermekek Nevelőotthonából, ahol életük szomorú és kilátástalan volt, ám sorsuk most sem nevezhető épp rózsásnak…
A két kis árva meghökkentő és varázslatos világba csöppent, ahol fahéjmedvék,
lápi koboldok, bukdácsok és talán még takonyférgek is élnek, és persze mindenekelőtt a csibukok, ezek az esetlen, kelekótya, de végtelenül elbűvölő lények, akik J. R. R. Tolkien gyermekeinek szívét is rabul ejtették.

E. A. Wyke-Smith elbűvölő meseregénye, amely A hobbit egyik fő inspirációjaként szolgált, most olvasható először magyarul.


Eredeti mű:

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.