2021. december 28., kedd

Olvasási listák 2022-re

 

Úgy döntöttem, hogy a jövő évem a saját magánkönyvtáram és a kölcsön könyvek jegyében fog telni. Legalábbis, ami az olvasást jelenti. Jelenleg, a magánkönyvtáram 7%-át olvastam már el, és van nálam 46 kölcsön könyv. Tekintve az idén 60...talán 61 olvasott könyvet, bőven elég könyvvel rendelkezem, hogy ne kelljen kétségbe esnem, hogy NINCS mit olvasnom :D

 A változatosság kedvéért, ismételten jelentkeztem Lobo által hirdetett várólista csökkentős kihívásra. Még sosem sikerült teljesítenem, de ennek ellenére évről évre benevezek, hátha a következő év lesz az, amikor végre sikereket érek el abban a kb. két kihívásba amire egyáltalán jelentkezem. A másik kihívás amin minden évben részt veszek, az Izolda "Amit főztél edd is meg..." címűje. Még nem láttam a jövő évit, így még arra nem tudtam jelentkezni. Idén voltam amúgy a legközelebb ahhoz, hogy azt teljesíteni tudjam, ha nem jött volna be a depis, önfejlesztő, kiégés gyanús szakasza az életemnek és nem vettem volna 4 könyvet, amiből eddig csak egyet olvastam el...abba se volt túl sok szöveg.

De a Várólista csökkentés mellett összeállítottam egy saját olvasási rendet is. Ez nagyrészt lefedi a VCS-t is, de emellett heti 1 könyvvel számoltam, hogy az menni fog jövőre. Mivel 52 hét van, és 60 könyvet olvastam, igazándiból megvan az esélye annak, hogy sikerülni fog. Ha meg nem, akkor sem fogok kétségbe esni :)

És akkor a listák :)


Várólista csökkentés 2022. + alternatív lista

  1. Francie Healey: Honjok
  2. Herendi Kata - Szabó Eszter Judit: 20 önismereti kérdés és válasz
  3. Szigeti Kovács Viktor: Először volt az erdő
  4. Simon Stålenhag: Elektronikus állam
  5. Őszentsége a XIV. Dalai Láma - Desmond Tutu: Az öröm könyve
  6. Neil Gaiman - Terry Pratchett: Elveszett próféciák
  7. Alyse Dar - Koronczai Magdolna (szerk.): Japán
  8. Sid Jacobson: Anne Frank
  9. On Sai: Scar
  10. Norinaga Akira: A legszebb virágok
  11. Mary Norton: Elvitte a manó
  12. Andy Weir: Artemis
Innen az alternatív:

  1. Adam Bray - Kerrie Dougherty - Cole Horton - Michael Kogge: Star Wars - Amiről tudnod kell és tudni érdemes
  2. Adam Bray: Marvel - Amiről tudnod kell és tudni érdemes
  3. Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?
  4. Cassandra Clare - Maureen Johnson: A szökevény királyné
  5. Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Vámpírok, pogácsák és Edmund Herondale
  6. Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Raphael Santiago megmentése
  7. Cassandra Clare - Maureen Johnson: A Dumort Hotel bukása
  8. Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Mit vegyünk egy árnyvadásznak, akinek mindene megvan?
  9. Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan - Maureen Johnson: A New York-i Intézet csatája
  10. Cassandra Clare: Igaz szerelem (és egy első randi)
  11. Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Az éjféli örökös
  12. Cassandra Clare - Maureen Johnson: A Dumort Hotel tündöklése
És akkor íme a saját 2022-es listám. Igen...feltételezem, hogy megy majd a heti egy könyv...bár némelyik könyv elég vastag...és persze nem minden várólista csökkentős van ezen a listán, tehát ezen elv alapján jóval többet kellene olvasnom, mint 52 :D

  1. Alyse Dar - Koronczai Magdolna (szerk.): Japán
  2. Elan Mastai: Felbolydult napjaink
  3. Francie Healey: Honjok
  4. Gaura Ágnes: Túlontúl
  5. J. Goldenlane: Farkastestvér
  6. Herendi Kata - Szabó Eszter Judit: 20 önismereti kérdés és válasz
  7. Neil Gaiman - Terry Pratchett: Elveszett próféciák
  8. Őszentsége a XIV. Dalai Láma - Desmond Tutu: Az öröm könyve
  9. Paul Hawken (szerk.): Visszafordítható
  10. R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök
  11. Taisen Deshimaru: Igazi zen
  12. R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök 2.
  13. Szigeti Kovács Viktor: Először volt az erdő
  14. Wayne G. Hammond - Christina Scull: J. R. R. Tolkien - A Hobbit művészete
  15. Szigeti Kovács Viktor: Lúna gyermekei
  16. Werner Tiki Küstenmacher - Lothar J. Seiwert: Simplify your life
  17. Vivien Holloway: Moira
  18. Tari Annamária: #yz Generációk online
  19. Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya
  20. Szántai Zsolt - Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje
  21. Sunrjú Szuzuki: Tisztán ragyogó forrás
  22. Simon Stålenhag: Elektronikus állam
  23. Stephen Fry: Mítosz
  24. Stephanie Garber: Caraval
  25. Stephen Addiss: Hogyan nézzük a japán művészetet?
  26. Sid Jacobson: Anne Frank
  27. Stephen T. Chang: Az öngyógyítás teljes rendszere
  28. Schweiger Szilvia (szerk.): A róka árnyéka
  29. On Sai: Scar
  30. Őszentsége a XIV. Dalai Láma - Ueda Norijuki: Út a béke felé
  31. On Sai: Lucy
  32. Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Túl a valláson
  33. Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú
  34. Őszentsége a XIV. Dalai Láma: A könyörület ereje
  35. Okamura Tensai: Darker than Black 1. - A Fekete Kaszás
  36. Norinaga Akira: A legszebb virágok
  37. On Sai: Szürke szobák
  38. Matthias Hechler: Sikernapló
  39. On Sai: Miogin bázis
  40. Madonna Gauding: A meditáció bibliája
  41. Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 1.
  42. Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 2.
  43. Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 3.
  44. Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 4.
  45. Max Gladstone: Nagyrészt halott
  46. Mary Norton: Elvitte a manó
  47. Louis Frédéric: Japán hétköznapjai a szamurájok korában (1185-1603)
  48. Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!
  49. Adam-Troy Castro: A holtak küldöttei
  50. Andy Weir: Artemis
  51. Angela Duckworth: Grit
  52. David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei


Tehát nagyjából ez a terv jövőre olvasás ügyileg. Bízom benne, hogy majd minden könyvről írni is fogok itt a blogon. Idén nagyon elcsúszott a blogolás, sem kedvem, sem időm nem volt rá, és nem is nagyon erőltettem a dolgokat. Örülök, hogy idén, már egyetlen egy recenzió sem terhelte a lelkem, és hogy ilyen szempontból szabadon olvashattam. Jelentkeztem ugyan egy kihívásra, és el is buktam (itt is bocsi a csapattársaimtól :(), de jövőre a várólista és az amit főztélen kívül nem tervezek egyetlen egy kihívásra sem jelentkezni. Elég nekem ez a kis lista amiket magamnak összeállítottam. Szurkoljatok, hogy jövőre annyi időm legyen olvasni, amennyit szeretnék, semmi olvasási válság és hasonlók :D
Kíváncsi leszek, hogy ha majd év végén megnézem a listákat, akkor elégedett leszek-e azzal amit sikerült elolvasnom :)

2021. december 27., hétfő

Thomas Erikson: Pocsék főnökök

 

Most, másodszor álltam neki a könyvnek, és most is úgy gondolom, hogy lehetséges, hogy sokkal érthetőbb lett volna a dolog, ha a szerző másik könyvét már olvastam volna. De nem olvastam, így kisebb fennakadást jelentett a színek értelmezése. Így is érthető volt, de szerintem az adna egy alap ismeretet.

 Most írhatnék egy csomó mindent a munka helyemről a főnökeimről és hasonlókról, de nem írok. Nem volna sportszerű, és annyit meg nem érnek, hogy egyáltalán leírjam a bajaimat.

A könyv rámutatott arra, hogy roppant nehéz dolog alkalmazkodni, igazándiból bármely szín képviselte főnökhöz, főleg, ha az szintén képtelen alkalmazkodni a beosztottjai sokszínű és sok motiváltságú kavalkádjához. Rengeteg olyan része volt a könyvnek, amikor hümmögtem, hogy "oh, ez ismerős", sooook ilyen rész volt. Szerintem elejével még pár kollégának egy-egy részt be is fotóztam, hogy látjátok, ez tök olyan, mintha rólunk írták volna, de a könyv felétől ez már kevésbé volt jellemző.

Elismerem, hogy főnöknek lenni nehéz dolog. Nem vagyok az, sose akartam az lenni és sosem leszek az. És bár elismerem, hogy nehéz dolog, de hozzátenném, hogy beosztottnak lenni sem sokkal könnyebb.  Valahogy a főnöknek alkalmazkodnia kell a beosztottjaihoz, de egy-egy beosztottnak alkalmazkodnia kell a főnökéhez és a kollégáihoz, és a mai vírus helyzetes, feszültséges időben szerintem ez nem megy már zökkenőmentesen. Vagy szimplán nekem nem megy csak.

Most kitöltöttem egy tesztet, ami megmondja a színem, ami elméletben zöld, de maga a teszt elég egyszerű volt, úgyhogy nem tudom mennyire megbízható a dolog. 

Mindenesetre a könyv megpróbálja bemutatni a dolgozóknak, hogy milyen egy főnök élete, mik lehetnek azok a helyek, és szituációk amiket egyik főnök sem kezel túlzottan jól, vagy legalábbis átlagosan nem. Majd áttér arra, hogy a főnök miként állítsa össze csapatát. Mely színek nem jók együtt, és mennyire jó ha változatos a csapat és nem csak kékek vagy zöldek, vagy sárgák, vagy pirosok vannak benne. Hogy nem elég a szín, meg kell tudni, hogy az emberek miként motiváltak, és hogy minden szín emberéhez teljesen más kommunikáció kell, ami legtöbb esetben nem megy a főnöknek, hisz ő is egy szín és nem feltétlen képes alkalmazkodni a többi szín elvárásaihoz.

Hogy érdemes volt-e elolvasni a könyvet? Mindenképpen, de nem olvasnám újra, annak ellenére sem, hogy ezt ajánlja a szerző, a zárszóba. Adott egy csomó információt, amit vagy tudok kamatoztatni, vagy sem, mindenesetre jó tudni róluk. Feltehetően, ha tudnám is, hogy a főnökömben mely szín dominál, akkor sem lenne másabb a kommunikációnk és feltehetően akkor sem érteném jobban meg.

Azért a könyv olvasásakor elég jól szemléltetve volt, hogy mi a hátránya és előnye annak, ha csak egy szín van egy csapatban, sőt ha még a főnök is ugyanaz a szín (mintha a beosztottak kicsi klónok lennének :D), és mit ne mondjak, nem szeretnék olyan csapatba kerülni, ahol mindenki egyforma színű. Végtelenül unalmas, a kékek mindent elemeznének, a zöldek borzalmasan ügyelnének arra, hogy semmi rossz ne történjen, a sárgák elcsevegnének a pirosak meg ordítanának egymással, hogy kinek van igaza, de végül egyik csapat sem kerülne egy centivel sem előrébb a megoldáshoz. Borzalmas lehet, amikor mindenki ennyire egyforma :)

 Imádom, hogy egy ember sem olyan mint a többi és mindenki más, még ha az emberismeretem borzalmasan felszínes is, és feltehetően sose tudok mindenkihez alkalmazkodni (nem mintha célom volna), de jó, hogy annyi ember, annyiféle képen képes látni tök ugyanazt. :)

Olvassátok a könyvet főnökök és ti is beosztottak. Bár szerintem nem minden munkahely olyan, hogy teljesen át tudja ezt venni, mint az emlegetett üzletkötők. Példának okáért, könyvtáros vagyok, rengeteg dologban más ez a munka mint az üzletkötőké, a hierarchia is más, a munka is, a kollegiális viszony is más.

Belbecs: 4/5

Jó és hasznos, de elő olvasás nélkül sok vakfolt van benne. Igazán jelezhetnék, hogy olvassuk el előtte az Idiótákkal körbevévét... olyan beszédes címe van annak is.


Külcsín: 4/5

Egyszerű borító, de magával ragadó cím. Szerintem a beosztott státuszban lévők nagy része számára egy ilyen könyvvel flangálni a munkahelyen felér egy enyhe öngyilkossággal :D



Fülszöveg:

A ​Pocsék főnökök című könyv megtanít arra, hogyan kezeld a lehető legreménytelenebb főnököket. Thomas Erikson, az Idiótákkal körülvéve sikerkönyvének szerzője tudja, mit beszél. Főnökként, beosztottként egyaránt dolgozott, és vezetői trénerként a főnökök minden típusával találkozott már.

Ha a gyerekeid nem a várt módon viselkednek, a nevelés taktikáján mindig tudsz változtatni. Ha egy ismerősöd faragatlan, természetesen faképnél hagyhatod. Ha viszont a főnököd igazságtalan és méltánytalan követelményeket támaszt veled szemben, már nem olyan egyszerű tudni, mihez kezdj vele. Mindannyian ismerjük ezt a helyzetet. Mintha a főnököd és te nem ugyanarról a bolygóról érkeztetek volna. Pedig lehet, hogy csak piros típus és emiatt túl keménynek találod. Vagy netán sárga, aki lyukat beszél hasadba. Talán zöld, amitől olyan érzésed van, mintha ő sem tudná, merre van az előre? Lehet akár kék, akinél nincs rendetlen íróasztal! Ha még nem akadt dolgod pokoli főnökkel, a sajátod is bizonyára okozott számodra kellemetlen meglepetéseket. Talán komoly felelősséget rótt rád, de hatáskört nem. Lehet, hogy eltérő a személyiségprofilotok, és teljesen különböző módon működtök. És néha talán már arra gyanakszol, hogy a főnököd teljesen reménytelen eset? Nyugi. Arra is van megoldás.

Mivel az éremnek két oldala van, a könyv a főnökök számára külön bónuszként tartalmaz egy Lusta disznókkal körülvéve című fejezetet is, mely arról szól, hogyan lehet kezelni a gyengén teljesítőket. Azt is megvizsgálja, miért olyan ritka a jó vezető, és azt is, hogy egyes beosztottaknak miért esik nehezére elvégezni a munkát.

A könyv könnyed és szórakoztató módon ismerteti, hogyan lehet befolyásolni az emberek különböző viselkedésformáit. Azt is áttekinti, hogy mi jellemzi a példás vezetők típusát.



2021. december 16., csütörtök

Farkas Lívia: Ennél ​zöldebb nem lesz!

 

 Még 2015-ben happoltam a könyvet a rukkolán. Akkor ott még elég aktív voltam, rengeteg könyvet szereztem be, és rukkoltam is. Szerintem életemben abba az egy évben költöttem a legtöbb pénzt posta költségre. Hogy aztán a rukkolt könyvek nagy részétől pár évvel később ingyen megszabaduljak. De az egy gyűjtögető szakasza volt az életemnek, már nem ott tartok, abból már kinőttem.

Most is, így hat év után véletlen esett erre a könyvre a választásom. Az év, és az elmúlt időszak mélypontján, csak olvasni akartam valamit, ami talán segíthet, utat mutathat. Annyi önsegítő könyvet olvastam, és bár mindegyiknek tudom a lényegét, el is raktározom, mégis, amikor mélypontra, vagy a padlóra kerül az ember, akkor nehezen eszmél rá, hogy "hát, de olvastad, tudod ilyenkor mit kell tenned". Mert amúgy most is tudtam racionálisan tudtam, mit kell tennem, szimplán a testem fittyet hányt arra, hogy én mit mondok neki.

De visszatérve erre a könyvre, ha válságban vagytok és éppen azon gondolkodtok, hol utáltok jobban lenni, kit utáltok jobban, akkor egy egész jó útmutatást ad. Nem akarja megváltani a világot, hogy megmondja, miként cselekedj mindenképpen. De elgondolkodtat azon, hogy igazándiból ha más hülyesége miatt magadat ostorozod, attól még a más ugyanolyan hülye marad, csak neked viszont fájni fog. És igen, ezt se itt olvastam először és feltehetően amikor legközelebb a padlóra kerülök is idő lesz, míg eljut az agyamig, hogy hát attól, hogy sok a hülye nem kell beállni a sorba melléjük, vagy mögéjük.

 Jó volt olvasni, bár a gyakorlatok még hátra vannak, most csak olvasási fázis volt, így feltehetően  mélyebb dolgok és hatások is érhettek volna, ha rögtön mindig megállok, és megcsinálom, amit kér tőlem, de este az ágyban olvasva, a francnak volt kedve, hogy kikeljen, keressen egy füzetet és elkezdje csinálni a dolgokat, úgyhogy azok már a későbbiekre maradnak, lehet, csak jövőre. Vagy ha halogatok, lehet sosem, de minden esetre maga a könyv jelenleg megtette a hatását, hogy Nekem jobb tőle, úgyhogy innentől hasznosnak tartom azt is, ha csak az ember elolvassa, megfogad pár jó tanácsot belőle, és próbálja a padlón fekve nem elfelejteni, hogy egyrészt, lejjebb már nem fog menni, másrészt mindig fel lehet állni, tovább lehet lépni.

Még rá kell jönnöm, hogy merre van az én utam, hogy miként változik az életem, és miként alkalmazkodom azokhoz, akikhez kénytelen vagyok alkalmazkodni, még ezen sokat kell dolgoznom, bár most épp a legjobb és legideálisabb részemről az, hogy a munka a munkahelyen van, és nem feltétlen barátkozunk ott. És ami le van írva, vagy munkaköröm, vagy mondják, hogy ez a feladatom, azt megcsinálom, de feltehetően a közeljövőben nem lépem át azt, hogy én csak egy "beosztott" vagyok. Ezt is meg kell tanulnom, mert mindig is próbáltam kreatív, és az időbe legtöbb dolgot belesűrítve jobbítani a dolgokon :) új lesz ez a beosztott státusz, pedig 15 éve vagyok beosztott :D 



2021. október 24., vasárnap

Viszkok Fruzsi: Tedd rendbe az életed!

 

Ezer és egy éve nem írtam már blogra posztot! Mármint könyv értékelésről pláne nem. Folyton szabadkoztam, hogy nem tudok írni, nincs kedvem, nincs ihletem, nincs időm. Amúgy időm még csak-csak lett volna a poszt írásokra, csak valahogy nem volt írhatnékom. Nem mondom, hogy ez nagyon megváltozott, de próbálkozom, mert ha nem is próbálkozom akkor sose derül ki, hogy na most már menne-e :)

Viszkok Fruzsi számomra 80%-ban ismeretlen személy. Talán egy NIOK-os könyvespolc mutogatós videóban találkoztam vele, és ennyi. Ehhez hozzátenném, hogy nem túl sok Youtubert (ezt vajon így írják?) követek, tehát nehéz lett volna ismernem. Jelenleg a könyv elolvasása után annyit tudok röviden mondani, hogy bármit is csinál, egy roppant szimpatikus embernek tartom. Nagyon kellemes személyiség és roppant jó az életfelfogása, mert ez nagyon átjött a könyvben, hogy ő igazándiból elégedett az életével, és mindent amit leírt ki is próbált, van amit alkalmaz, van amit nem, de nem csak gyorsan összeszedte a ma ismert önsegítő könyvek tartalmát és rázúdította az olvasóira.

Kellemes volt olvasni, mert szinte kivirult, amikor írta. Azt éreztem olvasás közben, hogy számára a könyv megírása fontos feladat volt, amolyan küldetés, és élvezte csinálni. Őszintén, mivel rengeteg önsegítő könyvet olvasok, így nekem konkrétan ÚJ dolgot nem mondott a könyv. Nem mondott olyat, amiről még soha az életben nem hallottam, nem voltak újdonságok, viszont nagyon jól összeszedte a dolgokat, és rendszerezte is a dolgokat. Gyönyörűen felépített könyv, kevés ismétléssel. Ugye a rendrakásnál Marie Kondo kikerülhetetlen említve is lett, az élettervezésnél az ikigai kikerülhetetlen, ugyan nevesítve nem lett, de ott volt.

 Örültem, hogy a könyv kialakításra, dizájnra is kellemes. Kifejezetten jó volt lapozni, és a listák amiket adott (rendrakás, szokásformálás) biztosan segít embereknek a dolgaikba. Én nem használok ilyen listákat, jelenleg. Lehet, eljön az idő, hogy rávegyem magamat, de az a pedáns időbeosztás dolog és minden ami Fruzsinak már természetes nekem még néha kicsit életidegen. Tegyük hozzá, hogy az étkezésnél az aki otthonról dolgozik, azért teljesen másként bontja fel a napjait és étkezéseit, mint akik műszakban, vagy váltott műszakban, vagy folyamatos műszakban dolgoznak. Nem irigylen azokat akik otthonról dolgoznak...voltam Home office-ba és nem szerettem. De igen, idő, míg étkezés, időbeosztás, szokásformálás témakörben egy olyan ember kitudja alakítani a rutinját, aki nem mindig ugyanabban az időben dolgozik. Nem lehetetlen, de macerássabb, és ez halmozódik, ha nem egyedül él, és alkalmazkodnia kell másokhoz is, és nem csak a saját feladatai a feladtai, hanem azért van rajta kívül még ember akiről gondoskodnia kell.

 Összességében egy kellemes olvasmány, ami érinti a nagyobb és híresebb trendeket, az időgazdálkodás, minimalizmus, rendrakás...stb. témakörében.


Belbecs: 4/5

Mivel nekem újat nem nyújtott így csak 4 pont. Jó volt feleleveníteni azokat az ismereteket, amiket már máshol olvastam. Jól összeszedett könyv!


Külcsín: 5/5

Jó  volt kézbe venni, jó volt lapozni. Nem volt benne túl sok kép, ami elhúzta volna a könyvet a témáról, éppen annyi fotó és lista volt benne ami még nem kelti azt a hatást, hogy "teljenek a lapok valamivel". Úgyhogy remek kis könyv, remek kis kialakítással. Örülök, hogy olvashattam.



BELEOLVASÓ



2021. szeptember 28., kedd

Olvasok, csak nem írok

 Keresem az ihletet, hogy újra könyvértékeléseket írjak. Jelenleg ugyanis az hiányzik csak a blogról. A kedv, az ihlet, hogy mindenképpen meg akarjam osztani a könyvekről alkotott véleményemet. Olvasni ugyanis olvasok.  Hol jobb hol kevésbé jobb könyveket. Hol halálra unom magam egy könyvön - de kihíváshoz kell - hol meg tök jól szórakozom, de nincs meg bennem a késztetés, hogy leírjam, hogy mi a véleményem a könyvről. Néha molyra írok értékelést, de legtöbbször valahogy megelégedem azzal, hogy csillagozom az adott könyvet.

Ezeket olvastam a Battle Royale óta (az volt az utolsó értékelésem itt a blogon...

Nem tudom, hogy valaha készülnek-e majd róluk posztok nálam, de igyekszem. A Dűne képregény például nagyon tetszett, és a klímával kapcsolatos könyvek is rengeteg hasznos dolgot adtak nekem. Úgyhogy olvassátok őket :D



KönyvOlvasás ideje
Frank Herbert – Brian Herbert – Kevin J. Anderson: Dűne – Képregény 1.2021. szeptember 25., 09:27 → 2021. szeptember 25., 22:33
>
Kristina Ohlsson: Zombiláz2021. szeptember 23., 12:54 → 2021. szeptember 24., 20:51
>
Marcus Franken – Monika Götze: A környezettudatos otthon2021. szeptember 17., 22:24 → 2021. szeptember 21., 22:32
>
John Cleese: Csak kreatívan!2021. szeptember 18., 21:54 → 2021. szeptember 19., 16:25
>
Max Brallier: Az utolsó srácok a Földön2021. szeptember 13., 17:28 → 2021. szeptember 17., 20:55
>
Bill Gates: Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?2021. július 27., 13:28 → 2021. szeptember 13., 16:47
>
Terebess Gábor (szerk.): Folyik a híd2021. szeptember 5., 21:11 → 2021. szeptember 7., 22:15
>
Jorge Bucay: Mesék, melyek megtanítottak boldognak lenni2021. szeptember 1., 06:12 → 2021. szeptember 2., 11:50
>
Vicki Vrint: A kevesebb több2021. augusztus 30., 06:10 → 2021. augusztus 31., 21:45
>
Jo Peters: A japán életmód művészete2021. augusztus 27., 10:41 → 2021. augusztus 29., 21:42
>
Matthew Bortolin: Star Wars és a dharma2021. július 30., 13:23 → 2021. augusztus 20., 10:44
>
Laár András: Kiderülés2021. augusztus 10., 21:26 → 2021. augusztus 16., 21:51
>
Bendl Vera: A galamb, aki megette az időgyurmát2021. augusztus 11., 17:45 → 2021. augusztus 11., 17:50
>
Dan Ariely – Jeff Kreisler: A (túl)költekezés pszichológiája2021. július 4., 20:48 → 2021. július 27., 13:15
>
Roman Leuthner: Meztelenül zuhanyozni szigorúan tilos!2021. június 30., 10:37 → 2021. június 30., 16:59
>
Harriet Dyer: Kis zöld könyv2021. június 29., 17:24 → 2021. június 30., 10:35
>
Jonathan Safran Foer: Globális öngyilkosság2021. június 22., 08:52 → 2021. június 28., 21:48
>
Gánti Bence: A buddhizmus2021. június 7., 17:54 → 2021. június 21., 21:42
>
On Sai: Esővágy2021. május 9., 21:31 → 2021. június 7., 17:48