2019. augusztus 8., csütörtök

Roger J. Davies – Osamu Ikeno: A japán észjárás

Ha nem érdeklődnék annyira a Japán kultúra iránt, mint amennyire érdeklődőm, feltehetően a Pallas Athéné Books kiadó se került volna a  látókörömbe.
 A molyon jött szembe velem A japán észjárás című könyv, és próba szerencse alapon megkerestem a kiadót recenziós példány kérése miatt. Kicsit döcögős velük a kapcsolatfelvétel, de amúgy igen kedvesek.
 Amikor megjött a könyv már bele is vágtam, aztán jött a szobafelújítás és lámpanélküliség ami erősen rontja az olvasási gyorsaságomat. De most már minden a helyén, így ez is gyorsabban megy. Ennél a könyvnél volt amúgy az, hogy nem is akart sietni vele. A fogalmak magyarázata könnyen érthetőek, átlagosan 2-5 oldal egy-egy fogalomhoz. Ebben már benne van a kérdések feltevése is a végén, ami kifejezetten diákoknak szól, gondolom magyarországi japán szakosoknak, és japán bármilyen szakosoknak, tekintve a saját kultúrájukra vonatkoznak a kérdések.
Szerettem olvasni, és szerettem volna, ha a lehető legtöbb dologra időt hagyok, hogy bevésődjön a tudatomba, és ne csak az legyen, hogy olvastam, de másnap már nem sokra emlékszem belőle. A fogalmak szerintem remekül lettek kiválasztva, egymásra épülők is vannak benne és hát vannak olyan témák is (temetés, ajándékozás, gyereknevelés) ami szerintem sokakat érdekel.
Nekem is voltak elképzeléseim, hogy miként és hogyan temetnek Japánban, és nagyjából el is találtam, de sose gondoltam, hogy ennyi formális szokás köthető hozzá, és hogy 49 évvel a halál után is van még évforduló amit meg kell ünnepelni...bár tény, az írás alapján, azért már ez is reformálódik. Azt mondjuk nem tudom, hogy jó dolog-e, vagy rossz dolog-e, hogy Japán meglehetősen gyorsan fejlődik és veszíti el a hagyományait, vagy a hagyományok meglehetősen felszínessé válnak.
 A másik nagyon érdekes téma a temetésen kívül az ajándékozási rendszer volt, hogy ki kinek és miért, és mikor ad, és ha te kapsz akkor annak az értéknek a háromnegyedének értékében, vagy fele értékében, de viszonoznod kell az ajándékot, akár akarod, akár nem, mert ez amolyan elvárás. Ilyen pl. a Valentin - nap amikor a lányok csokit adnak a fiúknak, majd egy hónap múlva a Fehér napon a fiúk azoknak a lányoknak akiktől kaptak viszontcsokit adnak (mondjuk elgondolkodtam azon, hogy van-e olyan aki ugyanazt adja vissza, vagy itt egy hónapig mindenki csokin él :D)
De a kötetben szó volt a családrendszerekről, régen és ma, az anyák szerepéről, régen és ma. Pl. ez az Ie rendszer nekem kifejezetten fura volt. Mármint a tény, hogy az apa megmondja mindenkinek, hogy kihez mész hozzá, mit csinálsz, és amúgy csak a legidősebb fiú örököl mindent, de neki elvárás is, hogy ott telepedik le a családdal...ami amúgy egy jó családban még jó is lehet, hogy több generációs családok vannak, de azért ha kiállhatatlan az apa akkor egy egész család életét képes megkeseríteni. Mondjuk, ha azt nézzük Magyarországon is voltak többgenerációs háztartások...
Nem akarom kirészletezni minden egyes fogalmat, mert nagyon-nagyon hosszú lenne a poszt. A könyvet olyanoknak ajánlom, akik nagyon érdeklődnek Japán iránt, és bár ismernek fogalmakat, hallottak dolgokat, de kicsit mélyebben szeretnének a témába elmélyedni. Igazán felüdítő olvasmány volt, sose éreztem azt, hogy érthetetlen lenne. Bár az elején megijedtem, amikor vázolta, hogy ez amúgy tankönyvnek készült, de laikusok is olvashatják. A tankönyvnél kb. o.O így néztem a könyvre, hogy atyám jól beválasztottam. Nos, ha ilyen lenne minden tankönyv, akkor többen tanulnának az biztos :)

Belbecs: 5/5
Szerintem korrekt és jó válogatás, érthető magyarázatokkal, és befogadható mennyiségű és mélységű információkkal. Csak ajánlani tudom! És most elgondolkodtam azon, hogy mennyi jó könyvet kiad ez a kiadó, lehet kicsit jobban kéne nekik reklámozni magukat, mert biztosan lenne akik olvasnák a könyveiket, csak nem találkoznak velük. Oké, facebookon fenn vannak.

Külcsín: 4/5
Kicsit olyan egyhangú a borító, ennek ellenére nagyon tetszik. Talán kicsit jobban fellehetett volna dobni. De értékelem a letisztultságát :)

Tartalomjegyzék:
A japán történelem kronológiája
Bevezetés
Köszönetnyilvánítás
Aimai: a homályos kifejezésmód és a japánok
Amae: a függő viszony japán felfogása
Amakudari: alászállás a mennyekből
Bigaku: a japán szépérzék
Busidó: a harcosok útja
Chinmoku: a csend szerepe a japán kommunikációban
Danjo kankei: a férfi-nő kapcsolatok Japánban
A dó szelleme a japán kultúrában
Ganbari: a jellegzetes japán kitartás és elszántság
Giri: társadalmi kötelezettségek Japánban
Haragei: implicit kommunikáció
A hedatarutól a najimuig: a személyes tér szerepe Japánban
Honne és tatemae: magántermészetű és közösségi kommunikáció Japánban
A japán ie rendszer
Iitoko-dori: idegen kultúrák elemeinek átvétele
Ikuji: gyermeknevelés Japánban
Kenkyo: a szerénység japán erénye
Kisetsu: a japánok viszonya az évszakokhoz
Nemawashi: az „alapok lefektetése” Japánban
Omiai: elrendezett házasságok Japánban
Otogibanashi: a japán népmesék
Ryousaikenbo: „jó feleségek és bölcs anyák”
Senpai-kouhai: alá- és fölérendeltségi viszonyok Japánban
Shuudan ishiki: a japán csoporttudat
Soushiki: temetések Japánban
Uchi és soto: az emberi kapcsolatok dualizmusa Japánban
Wabi-sabi: az egyszerűség és elegancia mint japán szépségeszmény
Zoutou: ajándékozási szokások Japánban
Bibliográfia
Szószedet
A szerzőkről
Könyvismertető

Fülszöveg:
Kevés ​ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal.

A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások.

Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is.

A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.

Könyv: Roger J. Davies – Osamu Ikeno: A japán észjárás
Kiadó: Pallas Athéné Books
Kiadás helye: Budapest, Magyarország
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 284
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155884320
Fordította: Dr. Rohonyi András
Megjelenés időpontja: 2019. május 15.

3 megjegyzés:

Mariann Czene írta...

Szuper kis könyvnek tűnik, nagyon szeretem a japán kulturás olvasmányaidat, mert tök jó ötleteket merítek belőle a nagylányom polcához :))

Jeffi írta...

Örülök neki :) Idén elég sok japán kulturális olvasmányom lesz :D Legalábbis ez a terv ezen a vonalon mozog főleg :) Még annyi mindent nem tudok én sem, és annyi mindent olvasni kellene :D

ZsLaciBácsi írta...

Én némiképp csalódott vagyok, mert átsüt a könyv szövegén, hogy nem teljesen tárgyilagos, a társadalom szerves fejlődésén keresztül leíró, vizsgáló művel állunk szemben, hanem az angolszász látásmód torzító. minősítő írással találkozunk.

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.