2018. december 22., szombat

Justyn Barnes: Ikigai


Köszönet a könyvért a Scolar kiadónak!
 A könyv alcíme a következő: Találd meg az életed értelmét.
Sokáig gondolkodtam rajta, hogy mit írjak a posztba. Borzalmasan nagy bajban voltam ugyanis, mert tetszett is a könyv és nem is. És amikor kettős érzésem van, akkor döntenem kell, hogy melyiknek adok szabad utat. Végül ez a poszt legalább a tizedik próbálkozás, hogy összeszedjem, mi tetszett és mi nem a könyvben. Remélhetőleg elégedett leszek a poszttal, mert hát, nem szeretnék félkész dolgokat átvinni a jövő évre.

Ami tetszett a könyvben:

x A mérete: Szeretem azokat a könyveket, amik utazóbarátak. Ez kifejezetten kicsi és táskában elférő méreteket öltött, így nagyon kényelmes volt cipelni és buszon olvasni is. Amikor először molyon láttam a könyv borítóját, azt hittem, mint sokan mások, hogy ez nagy alapú lesz, de aztán könyvesboltban is találkoztam vele, és ott szerelem volt első látásra.

x A borító és a belső festett képek: Ugyan nem hiszem, hogy ez a tökéletes borító az Ikigai-nak, de nem is volt életidegen. Megnyugtató színeket használ, mind a borító, mind a fejezet elválasztó “rajzok”. Tetszik no!

x A tagolása a könyvnek: Itt a fejezetekre gondolok főleg, ahogy egymásra épülnek, és ahogy egy-egy fejezetet jobban kifejt. Tetszett, hogy sorban halad a témákban, és az is, ahogyan ezt megoldotta, változatos írásokkal.

x Ízelítő: Ezt nem tudom jobban megfogalmazni egy szóban. Az író, úgy érzem tisztában volt azzal, hogy nála sokkal mélyebben foglalkozik már a témával pár szerző, így ő maga nem akart mélyre ásni a témában. Nem akart borzalmasan sok információt átadni. Ő egy ízelítő akart lenni az olvasónak, amolyan “csali”, hogy ezek után ténylegesen el tudja dönteni, hogy érdekli-e a téma annyira, hogy beleássa magát, vagy hagyja a fenébe, mert totálisan távol áll tőle. Sokkal több pontot kapna a könyv tőlem, ha ez lett volna az első a témában, amit olvastam!


Ami nem tetszett:

x Az a sok-sok kép: Szeretem a képeket, és fel is dobja általában a könyveket, ha tartalmaz képet, de az ikigai szerintem, pont nem az a téma, amit teli kéne nyomni képekkel. Itt úgy érzem, hogy túl lett tolva a képek aránya a szövegezéshez képest. Elhiszem, hogy ha a képek nem lennének, végtelenül hülyén nézne ki a könyv és borzalmasan vékony lenne, de talán ENNYI kép nem kellett volna.

x Ikigaiod: Ez a szó kísért engem, és kirázott tőle a hideg, mindig amikor olvastam, és elég sokszor van a könyvben. Elhiszem, hogy nyelvtanilag ez így helyes, de borzalmasan hangzik az ikigaiod :D


Összességében:
Ez a könyv nem több és nem kevesebb, mint egy betekintés az Ikigai világában. Sejtésem szerint, ennél több nem is akar lenni. Tisztázza a fogalmat, és ötleteket és írásokat tartalmaz arról, hogy miként élheted át az ikigait, miként alkalmazhatod az életedben. Rengeteg hasznos és jó dolog van benne, de emellett az is látszik, hogy nincs mögötte nagyon alapos kutatómunka. Nem mondom, hogy nem kutatott, de tény, hogy ez az 5. könyv amit a témában olvasok, és eddig ez tartalmazza a legkevesebb információt. (Bár Bettina Lemke könyve ennél sokkal borzalmasabb :D).
 Remek dolognak találom, a könyv végén lévő ajánlott irodalmak szekciót, mert relatíve felsorolja a Magyarországon is forgalomban lévő könyveket a témában. Aki jobban bele akar mélyedni, annak ad továbbhaladási irányt, és ez jó dolog.
 Arra tökéletes a könyv, hogy megismerjük az Ikigait, és eldöntsük azt, hogy szeretnénk-e egészében látni a dolgokat, vagy megelégszünk ezzel az ízelítővel. Ajándék könyvnek amúgy szerintem remek, ha japán kultúra érdekli az ismerősünket, vagy keresi az élet értelmét. És akik szeretik az idézeteket és képeket azoknak is nagyon jó, mert tényleg szép a könyv. Csak nekem kevés, ha egy könyv csak szép.

Belbecs: 3/5
Külcsín: 5/5

Fülszöveg:

„A japánok hosszú ideje tudják: van olyan, hogy az ember szereti a munkáját, és meg is fizetik érte. Ez az összhang maga az ikigai: kombinációja mindannak, amit szeretsz, és amire a világnak szüksége van. Ez a kis könyv segít megtalálni a saját ikigaiod, azaz életed valódi értelmét – ha engeded, feltárul előtted a hosszú, boldog és tudatos élet titka.”



Könyv: Justyn Barnes: Ikigai
Kiadó: Scolar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 160
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632449289
Fordította: Rácz Rebeka
Megjelenés időpontja: 2018. november 12.


Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.