A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2024. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2024. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 19., szombat

Tanuljunk vezetni!

 Gondoltam írok egy posztot arról, hogy hol tartok, inkább csak magamnak emlékeztetőnek, hogy amikor már lesz jogosítványom, akkor visszanézzem, hogy azért mennyi időbe telt, és hogy haladtam. Amúgy szerintem jól haladok, bízom abban, hogy idén már lesz jogosítványom.


Tehát 2024.04.12-én iratkoztam be a helyi egyik autósiskolába. Szerintem nagyjából van vagy 10 iskola a városban, úgyhogy a helyi csoportba kértem, hogy ki kit ajánl, és az alapján dőlt el, hogy akkor merre megyek.

Megkaptam a KRESZ-es belépőkódot és elkezdtem tanulni. Megjegyezném, hogy én annak idején az iskolában is, hallás és figyelés alapján tanultam, úgyhogy nekem ez az "olvasd, és jegyezd meg" dolog annyira nem jött be. Miután a tananyagot elolvastam, és százszor megcsináltam a próbavizsgát, jelentkeztem vizsgára. Ez volt augusztus eleje. Fehérvárra kell menni vizsgázni. Ami azért nonszensz, mert a városban egyszerre legalább 10 autosiskolányi ember fog vizsgázni, lennénk elegen, de mindegy. Elmentem Fehérvárra, unokatesóm elvitt vizsgázni, 1 ponton elbuktam az egészet. Tartom, hogy azért, mert véletlen nem működött a rendszer és a régit kellett elindítani, ami nagyjából semmire sem hasonlít, amit megtanultál, és némely kérdést még életedben nem láttad. Mindegy, megbuktam, hazafelé már kifizettem a pótvizsga díját és augusztus végén azt hiszem, mentem is, hogy akkor újra. És most működött is a rendszer, úgyhogy minden szipi szupi volt, át is mentem. Továbbra is rejtély számomra az 55 kérdés 55 perces vizsga dolog, mert szerintem ember nincs aki kitölti az 55 percet. 13.35-kor kezdtem, és a 14.16-os vonaton már fenn voltam ;)

Kresz tanulás közben persze megcsináltam az elsősegély tanfolyamot is, az elsőre sikerült. Nem mondom, hogy sok haszna van, bár biztos a tudás valahova mélyen elraktározódik, és ha olyan helyzetbe leszek elő jön, de na...nem szeretném, hogy valaha szükségem legyen rá ;D


Kresz vizsga után jött az oktató keresés, akkor még volt egy Opel merivám, amit örököltem, így azt kértem, hogy nagy kocsin tanulhassak meg vezetni. Egy oktatónak volt nagy kocsija....nos vele nagyjából 30 percet töltöttem egy kocsiba. Mire kiderült, hogy a lábam esélytelen, hogy elérje a kuplungot, és hát anélkül, ez így nem fog menni. Másnap, másik oktató, másik kocsi! Itt elérte a lábam a kuplungot, tehát elkezdődhetett az oktatás. Az elején a "mi lesz a vizsgán" egy órában összefoglalva. Amit amúgy el fogok felejteni, mire forgalmi vizsgára megyek, de mindegy is. Jó tudni az információkat. Aztán köröztünk a parkolóban. Nem mentem neki semminek, nem ütöttem el a részeg járókelőt sem, és túléltem mindent! Nem mondom, hogy úgy jöttem haza, hogy hű de jó volt, de nem is traumatizálódtam.

Megkaptam, amúgy mind a két oktatótól, hogy 38 évesen, kicsit öreg vagyok. Nem vagyok amúgy hiú, meg semmi, de na. Tegyük hozzá, hogy valahogy egy hónapja még azt hittem, hogy csak 37 vagyok ;D ez az idei születésnapom valahogy kiesett, nem számolok vele. 

A második oktatómmal pontosan az a két órát töltöttem, amiben körbe körbe mentünk a parkolóba. És amúgy meg lettem nyugtatva, hogy feltehetően az első 10 órában nem megyünk emberek közé. (tehát nem kell aggódni senkit nem üthetek el :D). Csak ez az oktató úgy elvállalt engem, hogy amúgy nem ér rá, így volt egy kb. két-három hetes várakozás, hogy mikor vezetünk újra, majd írtam a cégnek, hogy akkor...kérnék egy listát azokról, akik rá is érnek, mert hogy így hagyján, hogy idén, de szerintem jövőre se lenne jogosítványom.

Kaptam 3 nevet, 3 telefonszámot. Máig nem értem ezt a telefonálás mániát, én jobban szeretem az email rendszert, mert vissza tudom nézni és le van írva, akkor olvassa az ember amikor akarja, és nem zavarom szegényt, akkor amikor dolgozik. Választottam egy szimpatikus nevet a listáról, felhívtam, és mondtam, hogy hát heti kétszer legalább találkoznunk kéne, mert így is tuti elfelejtek mindent folyamatosan, de ha hetek telnek el az órák közt, akkor tuti biztos semmi értelme nem lesz. Ő is úgy gondolta, hogy ennyi a minimum amit találkozni kell, úgyhogy meg is beszéltük, hogy mikor és hol találkozunk.

 Tudni kell, hogy én vagyok amúgy  az akinek nehéz délelőttös héten időpontot találni, mert ugye,....mindenkinek 4 után jó, és nekem is, de amúgy megoldottuk. Első órán elmentünk a dunapartra, és pár körözés után a parkolóban közölte, hogy akkor most jobbra és menjünk ki az útra....

 Na most, ha megvagy nyugtatva egy másik oktató által, hogy nem fogsz embert ölni első órán, akkor gondolhatjátok a sokkot az arcomon, hogy ő meg kivisz engem az emberek közé, a sok-sok futó mellé bukkanós útra :D

Megnyugtatásképpen így most fél távnál 15 órát vezettem, abból 12-őt vele, még mindenki él! :D Nem ütöttem el senkit, szerintem a héten ezekben az órákban beszélek a legtöbbet - stressz kezelés - és relatíve jó dolognak tartom az órákat. Nem mondom, hogy nem aggódom, és nem félek, hogy mi lesz ha egyszer a saját kocsimmal el kell indulnom, úgy hogy senki se fog semmit mondani, és nekem kell megoldanom, de már nem látom annyira lehetetlennek.

Tény, hogy nekem az ideális sebesség az ott 40 körül van, ami nagy lépés mert elejével ez 25 volt ;D Ma már nem aggódom 40-nél se, hogy meghalok, de azért amikor rátapos a gázra, a városon kívüli úton és 90-el megyünk...nem mondom, hogy egyelőre ezt olyan rohadt komfortosnak érzem, de gondolom ez is olyan, hogy meg kell szokni ;D

30 óra az előírt, én már most sejtem, hogy biztos nem lesz elég, de még így is bizakodom abban, hogy idén már lesz jogosítványom. Kocsim már van. (kicsi, lecseréltük a Merivát egy Toyota yarisra) Jó optimista énem szerint amúgy az OTP nyereménykocsis cuccon jövő hónapba nyerek kocsit ;D Eldöntöttem!!! :D

Tehát jelenleg tanulok. Egy nagyon jó oktatóval. Türelmes, de tény, hogy rögtön képes volt kivinni a forgalomba, és olyanokat vár el tőlem, amiről azt se tudom mi, de feltehetően így gyorsabban tanulok és rögzül. Igen, még szokni kell, hogy a sávomba maradjak, hogy kanyarodásnál döntsem el melyikbe akarok menni ;D És még el kell fogadnom, hogy amúgy 50 méterért is érdemes 3-ba kapcsolni, még ha nekem amúgy a 20-al közlekedés is megfelel, ha már látom, hogy úgyis piros lesz.... :P

És persze mondtam neki, hogy már ketten leöregeztek, ő ne tegye...aztán megnéztem a rendszerbe, és ő 28...úgyhogy mondtam neki, hogy na jó, Ő mondhatja, hogy öreg vagyok :D

2024. február 23., péntek

Az év első két hónapja

 Tehát olvastam az év első két hónapjában is, viszont jóval kevesebbet, mint gondoltam. Terveim szerint a teli időszakban sokat olvasok, és sokat írok a blogra majd. Ez volt a terv. Aztán valahogy túl fáradt voltam itthon már olvasni, benn a munkahelyemen meg hála az égnek annyi munka van, hogy olvasni éppenséggel nem nagyon volt időm. Talán a héten pár oldalt. Ebből adódóan viszont buktak az olvasási terveim, hogy én aztán most jóóóó sokat fogok olvasni, és írni.

Amiket elolvastam máig:


  • Karin Kuschik: 50 mondat, ami megkönnyíti az életet
  • Neil Gaiman: Csillagpor
  • Walt Disney – Mágikus szemek 
  • Monica Sweeney: Engedd el végre!
  • Michaela Döll: A gránátalma titkai 
  • Phoebe Garnsworthy: Napi rituálék
  • Chella Quint: Légy menzeszpozitív!
Ugye az elsőről írtam is. A második újraolvasás volt, így igazándiból nem terveztem róla írni. Még mindig imádom a Csillagport és még mindig úgy gondolom Gaiman egyik legjobbja. A Mágikus szemeket igazándiból nem olvastam, csak néztem, és sajnálom, én totál nem látom bele a dolgokat :D Biztos velem van a gond és nem tudok úgy bandzsítani, de nem értem a lényeget, nem látom bele a dolgokat. Az Engedd el végre, meg valami tragikusan felesleges könyv. Mondjuk a kitöltögetős dolgokat eleve nem nagyon szeretem, de itt még valahogy az egész könyv irritált is. Nem hagytam félbe, mert igazándiból, ha a kitöltős helyeket kivesszük az egész 50 oldal sincs, tehát nem rabolt el túl sok időt az életemből. A gránátalma titkai érdekes volt, de igazándiból ennyi. Nem igazán terveztem belőle írni, mert az lett volna az egyik legrövidebb posztom :D Mert, hát érdekes, szeretem a gránátalmát és ennyi lett volna kb. a poszt :D A Napi rituálék szintén nagy csalódás volt, molyra írtam belőle értékelést, ide nem akartam, mert hosszan elemezni, hogy mi szar benne ahhoz nem volt elég felesleges kapacításom. A Légy menzeszpozitívval meg az a bajom, hogy érdekes volt, de számomra túl nyugati elfogadós volt. Én tényleg elfogadok mindent majdnem, de azt nehezen értem meg, fogom fel, hogy miért kell kiemelni egy könyvben, hogy ez "Nőknek, vagy nőként érzőknek, vagy nőknek gondoló férfiaknak" van. Itt mondjuk nem ez volt, de azért megtudtam, hogy ha én férfi vagyok de azt érzem, hogy nő akkor bár nem menstruálok, de azért mégis járjam ki az utat, hogy kapjak menstruációs termékeket....Sajnálom. Én feleslegesnek tartom az ilyen kiemeléseket, mert amúgy elfogadom, hogy mindenki annak érzi magát aminek akarja, de nekem mint tőle tök független ember, pont nem releváns információ, hogy ő egy nő aki amúgy férfinek érzi magát, tehát a férfi mosdóba legyen mensi termék, mert oda megy pisilni, és ugye ő nő.... úgyhogy inkább nem írok a könyvről, mert az a baj, hogy a legtöbb ami megtapadt pont az ami irritál :P

Amit éppen olvasok:

  • M. Z. Chapelle: Párizstól keletre
  • Katherine Morgan Schafler: Perfekcionisták kézikönyve
  • Danielle North: Napzáró meditációk
  • Christopher Hansard: A pozitív gondolkodás tibeti művészete
A Párizstól keletrével hamarosan végzem, igazándiból tetszik, csak nem volt időm rendesen olvasni, és így kicsit lassan megy az olvasás. A Pefekcionisták kézikönyvét éppen hogy elkezdtem, úgyhogy még nem tudok róla nyilatkozni, ahogy a Napzáró meditációkról se igazán. A pozitív gondolkodás tibeti művészetével elég jól haladok. Nekem kicsit nagyon elvont néhol, de amúgy érdekes, és ha időm engedné biztosan gyorsabban haladnék az olvasásával :)


Tehát igazándiból olvasok, csak keveset, mert az élet most nem ezt helyezte előtérbe nálam. Remélem, azért majd lesz több időm, kedvem, erőm olvasni :D

2024. január 27., szombat

A könyvtáros is jár könyvtárba!

Forrás
 Volt olyan idő, amikor több könyvtárnak is tagja voltam. A Dunaújvárosi Egyetem könyvtárának, a Nagyvenyimi könyvtárnak és persze a munkahelyemen is van tagságom (József Attila Könyvtár - Dunaújváros)
Volt, hogy hazahordtam egy csomó könyvet, amit aztán visszavittem olvasatlanul. Mert ugye nem volt rá idő, nem volt már hozzá kedvem, vagy előjegyezték. Kellett pár év, hogy rájöjjek, hogy teljesen fölösleges hazahordanom egy csomó könyvet, hiszen minden nap ott vagyok, tehát ha adott könyvet majd csak utána hozom haza, ha már visszavittem az előzőket, akkor sem dől össze a világ.
 Persze, lehet, hogy addigra valaki kikölcsönzi, mire kivinném...igen ez is egy időben frusztrált, aztán ránéztem a várólistámra, és mivel kb. 200 kötet van rajta, aminek nagy részével rendelkezik a munkahelyem, kiderült ez sem éppen valós félelem. Mármint, hogy nem lesz mit olvasnom, ha véletlen a munkahelyemen jutok a könyvem végére és akkor mit csinálok hazafelé a buszon, ha nem lesz könyvem ;)
Aztán idén eljutottam oda, hogy lehetőleg 3-4 könyvtári könyvnél többet nem hozok haza, és nem heteltetek magamnál. Elvéve a lehetőséget mástól, hogy azt olvassa, addig, míg nálam csak a polcon álldogálna, aztán lehet olvasás nélkül vinném vissza.
Tehát idén remélhetőleg 3-4 könyvtári könyvnél egyszerre nem lesz több nálam. És azokat is próbálom előre venni, hogy más is olvashassa ;)

Jelenleg nálam lévő könyvek:

Chella Quint: Légy menzeszpozitív!
Katherine Morgan Schafler: Perfekcionisták kézikönyve
Phoebe Garnsworthy: Napi rituálék 


2024. január 20., szombat

2024-es tervek

forrás
  Tervek mindig vannak, ahogy idén is.

A Moly az Éves terv funkcióval csak igazándiból átláthatóbbá tette, azt ami általában a fejemben van. Elképzelés, hogy milyen sokat fogok olvasni majd, és mennyi új ismeretet vagy történetet fogok magamba szívni idén. Jópofa ez az Éves terv funkció, csak a statisztikáját nem szabad megnézni (ha frusztrálja az embert, hogy az arcába nyomja, hogy mennyit kellett volna olvasnod, hogy év végéig teljesítsd, Naponta!!!), én nem is nézegetem, talán egyszer néztem meg, majd töröltem egy csomó könyvet (könyvtáriak). Most aránylag normális számot ír ki, de nem fogom nézegetni, és nem attól függ, hogy bejelölöm-e este, hogy "olvastam-e eleget" aznap, hogy az a szám teljesült-e vagy sem.

Tehát jó, mert ad egy keretet. Nekem a lista főleg magánkönyvtári és kölcsön könyveket tartalmaz. Hogy haladjak a sajátjaimmal, és pár év után a kölcsön könyveket is visszaadjam annak akitől kaptam (99,9%-ban AniTigernek :D).

 Az éves tervem felét, ha idén teljesítem, akkor már tökéletesen elégedett leszek magammal. Direkt nem jelentkeztem sem várólista csökkentős, sem Amit Főztél edd is meg kihívásra. Idén maximum az Éves terv fog frusztrálni, de jelenleg úgy gondolom az sem ;)

A lista év végéig feltehetően változik (Ha jelenik meg olyan könyv amit MOSTAZONNAL olvasni szeretnék), ha recenziót kapok, vagy még adnak kölcsön könyvet, amit valami miatt már idén el akarok olvasni ;) tehát ez nem végleges terv, de gondoltam legyen nyoma, hogy év elején, még hogy gondoltam ezt a bizonyos 2024-et ;)


@Jeffi éves terve 2024 (2024. január 20., 10:33)

================================================


[×] Neil Gaiman: Csillagpor


[ ] Pam Grout: Kreatív lélek


[ ] Szendrei Ádám: Gazdagodj boldogan!


[ ] Penney Peirce: Frekvencia


[ ] Schweiger Szilvia (szerk.): A róka árnyéka


[ ] Richard Brodie: A jobbnál is jobban


[ ] Timothy Ferriss: 4 órás munkahét


[ ] George Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál


[ ] Brian Tracy: Repülési terv


[ ] Damon Zahariades: A nemet mondás művészete


[ ] Douglas Rushkoff: Jelensokk


[ ] Andreas Malm: Hamarosan túl késő lesz…


[ ] J. J. Abrams – Doug Dorst: S.


[ ] Herner Dorka: Lélekmódváltás


[ ] Érdi Péter – Szvetelszky Zsuzsanna: Repair


[ ] Máté Gábor: A test lázadása


[ ] Vi Keeland – Penelope Ward: Hate Notes – Adok-kapok


[ ] Julie Ann Cairns: A bőség kódja


[ ] Pongor-Juhász Attila: A marketing nem ördögtől való


[ ] Kaszás Péter: Nézz szembe önmagaddal!


[ ] Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás


[ ] Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe


[ ] Katus Attila: Formáld magad!


[ ] Malcolm Gladwell: Ösztönösen


[ ] Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy


[ ] Rosaria Munda: A tűz szülötte


[ ] Neal Shusterman: Viharszem


[ ] J. J. McAvoy: Black Rainbow – Fekete szivárvány


[ ] Stephanie Garber: Volt egyszer egy összetört szív


[ ] Tamzin Merchant: A Kalaposok


[ ] Tamzin Merchant: A Térképészek


[ ] Sally Thorne: Gyűlölök és szeretek


[ ] T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél


[ ] Amelia Mellor: A világ legnagyobb könyvesháza


[ ] Stephen T. Chang: Az öngyógyítás teljes rendszere


[ ] Julian Brass: Légy úrrá a szorongásodon!


[ ] Sunrjú Szuzuki: Tisztán ragyogó forrás


[ ] Joseph Delaney: A Szellem inasa


[ ] Joseph Delaney: A Szellem átka


[ ] Megan Kaye – Deborah A. Olson: Siker: A teljesítmény pszichológiája


[ ] Szántai Zsolt – Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje


[ ] Kurt Tepperwein: Lelkünk üzenete


[ ] Giulia Enders: Bélügyek


[ ] Malcolm Gladwell: Kivételesek


[ ] Stanislas Dehaene: A rugalmas agy


[ ] Takashima Taiji: Közmondások öt nyelven


[ ] Julie Murphy: If the Shoe Fits – Én, a cipő meg a nagy Ő


[ ] M. Z. Chapelle: Párizstól keletre


[ ] Szabó Krisztina: Az ellopott kívánság


[ ] M. Z. Chapelle: Bangkok felett a csillagok


[ ] Natasha Bowen: A mély dala


[ ] Vi Keeland – Penelope Ward: Rebel Heart – Lázadó szív


[ ] Ant Middleton: Mentális edzettség


[ ] Damon Zahariades: Vége a halogatásnak


[ ] Vishen Lakhiani: A buddha és a fenegyerek


[ ] Peter Hollins: Az önuralom hatalma


[ ] Ashley Poston: Halott romantika


[ ] Liselotte Baeijaert – Anton Stellamans: Reziliens emberek, reziliens csapatok


[×] Monica Sweeney: Engedd el végre!


[ ] Alex Pappademas: Keanu Reeves


[ ] Kapitány-Fövény Máté (szerk.): Holnap


[ ] Simon Stålenhag: Elektronikus állam


[×] Michaela Döll: A gránátalma titkai


[ ] Jong-Wha Lee: Ez lenne Ázsia évszázada?


[ ] Cseke Zoltán: A XXI. század tüze-vize


[ ] Katherine Morgan Schafler: Perfekcionisták kézikönyve