Ugrás a fő tartalomra

Könyvet nem dobunk ki? ... - vagy mégis

Könyvtárban dolgozom, melynek aulájában használt, leselejtezett könyveket árulunk, nem túlzottan nagy pénzért, néha már-már csak jelképesen (10 Ft). Persze vannak könyvek, amiknek megkérjük az árát, de eléggé alkuképes a dolog, ha sokáig nem veszik meg, egyre olcsóbb lesz.
 A "saját" leselejtezett könyvek mellett, fogadunk/fogadtunk olyan könyveket is, mellyel az olvasóink nem tudtak mit kezdeni. De nekünk is véges azért a rakodó helyünk, tehát nem tudunk, mindenkitől mindent elfogadni. Rengetegen költözés miatt szabadulnak meg megunt vagy nem kellő könyvektől, de sok az amolyan hagyaték jellegű könyv is. Most már eljutottunk arra a szintre, hogy lehetőleg 2000 utáni köteteket hozzanak. Eddig az össz. elvárás annyi volt, hogy jó állapotú, ha több kötetes akkor hiánytalan kötetszámú legyen a felajánlás.
 És, hogy mit is hoznak az emberek? Mert, hogy könyvet kidobni szentségtörés nekik. Ezt amúgy pont tegnap hallottam megint, hogy "könyvet nem dobunk ki". Nos aki ezeket a könyveket hozta, amúgy igazán kidobhatta volna őket, tekintve, így nekünk kell ugyanezt megtennünk pénzért, míg ő elvihette volna a szelektívbe.
Komolyan, ha kidobni bűn, akkor mit érdemel az, aki úgy bánik a könyvvel, hogy konkrétan elhányom magam, ha meg kell fognom a köteteket? Fekete, zsíros, tépett, de KÖNYVET NEM DOBUNK KI állapotú szerinte. Szerintem meg a penészes, büdös, rohadt és minden lapja szétesett könyvek nem ezek a kategóriák. Talán vigyázni kellett volna rájuk, és akkor lett volna még haszna a könyveknek. De rengetegen hozzák "adományba" azt a kötetet, amit ha beleltároznánk, ő lenne az első aki nem kölcsönözné ki, mert ronda, roncs és amúgy is.
 Emellett, ott vannak a kedves és aranyos olvasók, akik majdhogynem friss megjelenésű könyvet hoznak, mert vagy kinőtték, vagy nem tetszett és nem akarják őrizgetni. És te mint könyvtáros most jelenleg az előbbiek miatt az utóbbiaknak is azt mondod, hogy hát bocs ne hozd, pedig azok jók lennének. Bővíthetnéd az állományod, de a trehány emberek miatt most határozatlan ideig nem fogadhatsz el, de pl. ha már elhozta kérdés nélkül nem küldheted el...még akkor sem, ha lehányod a könyveit annyira bűzlenek valamitől :(
Magyarázza már el nekem valaki, hogy ha adományba viszel valamit, nem az a minimum, hogy olyan állapotban legyen, amit te magad is elfogadnál? Én elhiszem, hogy könyvet kidobni gáz és rossz érzés. Én se szeretem, ennek ellenére dobozolhatom ezeket a szemeteket zúzdába, mert én meglépem amit az eredeti gazdájuk nem tudott. Kidobom, mert az már csak papír, annak is koszos és rossz és rossz ránézni. :(
Úgyhogy nem tudom, némely ember mit gondol az ajándék és adomány szó jelentése alatt. Én pl. most behordom azokat a könyveket szép lassan 3-4 darabjával a munkahelyemre, amiket molyon nem tudtam eddig eladni. Nem kellenek, a hely kell, ott meg jó helyen van. De az enyémek mind kifogástalan állapotú, semmi baja, csak 3-4 évet itt állt, és rájöttem, hogy sose fogom elolvasni, vagy elolvastam, de nem fogom újra elolvasni.  Ezeket legalább leltárba lehet venni, és sok emberhez eljut, vagy lecserélhetjük a mi rosszabb állapotú kötetünket (ahogy amúgy tenni szoktuk, ha kapunk ajándékba jobb állapotút, és már megvan), vagy eladhatjuk, és a pénzből könyveket veszünk. Így lehet adományozni. Nem úgy, hogy az adományozás az adományozottnak még plusz fejfájásba is kerüljön.
Bocs, hogy kifakadtam, de ez a tegnapi "könyvet nem dobunk ki" megjegyzés, amikor koszos minden könyv, és a legjobbakért is kb. 50 Ft-t kérek, de a legtöbb ment rögtön a papírgyűjtésbe, vagy a zúzdás dobozba...akkor úgy kicsit elkeseredem :(

Megjegyzések

Róka üzenete…
Én Libriben dolgozom, ahol tavaly decemberben volt könyvgyűjtés gyerekeknek. (Egyébként megint van, de most már állandó jelleggel.) Úgy volt meghirdetve, hogy mesekönyveket hozzanak az emberek, meg max. ifjúságit, idősebbeknek szóló könyveket annyira már ne. Ennek ellenére mindenfélét hoztak, ami gondolom nem kellett, és azt gondolták, most jó alkalom lesz megszabadulni tőle, pl. tankönyveket, műszaki könyveket, szakácskönyveket is, szóval nem csak regényeket. Az alapítvány azt mondta, nem kell átválogatnunk, azt majd ők megteszik, úgyhogy mindent befogadtunk, de azért bennem is felmerült ugyanez, hogy némely ember vajon mit ért az adomány szó alatt.
Mariann Czene üzenete…
Nálunk a könyvtárban minimum 100 Ft egy könyv, de vannak 200 és 500 forint áron is, - igaz ez Pest, Belváros :) az 500 forintoson egyébként kiakadtak az olvasók, mert drága. Az eredetileg 5-6-8 ezer forintos szépművészeti albumok, amik nekünk nem férnek bele a gyűjtőkörbe.
(de azért mindet elhordták egy hét alatt)

Könyvet igenis ki lehet dobni, én már vettem antikváriumból Szabó Magdát, amit hiába próbáltam kiszellőztetni, fél évig, illatosítani, reménytelenül dohos szaga volt. Így aztán kidobtam.
(Btw, vajon aki könyvet nem dob ki, az lyukas ruhában jár, és megeszi a lejárt kajákat is? mert állítólag a magyarok rengeteg ennivalót dobálnak ki..)
Jeffi üzenete…
Nekünk változó, tekintve én árazom :D
10, 50, 100, 200, 300, 400, 500 ft szokott lenni az árkategória, ez ki van írva a polcra, tehát tudod mennyi pénzed van azokat nézed :D De van egy polc, illetve általában egy asztal is, amin amolyan egyéb árasok vannak. Értelemszerűen, a 7-8 ezres albumokat nem fogjuk odaadni 500 ft-ért, belegondolva a legdrágább könyv, amit beáraztam, az talán 4.500 volt, de két kötet és elég hiánycikk.
Nem tudom, olyan fura volt, és ma is tök fura, mert ha visszagondolok arra, hogy az ajándékkönyvek hány százaléka olyan, amit tényleg vagy ingyen dobsz te is az olvasók után, vagy 10-50 ft-kért, és mennyi az, amit állományba tudsz venni, vagy ki tudsz cserélni a saját példányodra, mert jobb állapotú, hát... az átlag olyan 60% átlagos, de árulásra való, mert a múltszázad elejiek és már kicseréltük amit ki kellett, 10 % az, amit leltározni, cserélni tudsz, és 30% az amit totál nem értesz, hogy miért is hozták be a könyvtárba, mert te is csak kidobni tudod :S

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é