52 út a boldogsághoz, 52 hét az évben! Amúgy olvasás után, és hogy hagytam az egészet ülepedni egy hétig, el is döntöttem, hogy jövőre, minden héten elolvasok egy fejezetet a könyvből, és adok magamnak egy hetet, hogy átérezzem pontosan, mi az amit jobban csinálhatok.
Az 52 "meglepő" út, amúgy igazándiból nem meglepő. Viszont a cím nem hazudik, egy jobb élet művészetének 52 lépcsőjét mutatja be. Bár talán a lépcső nem is a legjobb hasonlat erre. De tény, vannak fejezetek, amik szorosan egymásra épülnek, és tartom, hogyha a legtöbb tanácsot megfogadná az ember, akkor kicsit mindig jobb lenne az élete. Nem lesz rózsaszín unikornison szárnyalós élet, de boldog lesz. Racionális kereteken belül.
A boldogság egy állapot, amit azt hiszem, a legtöbb ember szeretne elérni. Én is, és azt kell mondanom, hogy a napjaim nagy részében boldog vagyok. Akkor is, amikor azt mondom reggel, a munkahelyemen, hogy "haza akarok menni". Attól, hogy ezt mondom, még nem vagyok boldogtalan!
De a boldogság a 21. században egy borzalmasan erőltetett cél lett, amit el akarnak érni, és ez nekem fura. A boldogság az én nézetemben egy állapot, amit ÁT kellene élni és nem csak elérni. Amúgy is, borzalmasan gyorsan változik minden körülöttünk.
Voltak olyan "utak", amiket már ismertem, hisz sokan leírják a "tökéletes" receptet a boldogsághoz és ez a könyv is ezt kíséreli meg. A "tökéletes" azért van idézőjelbe, mert egyénenként változik, hogy nekünk mi segít. Az 52 tanácsból – vagy útból (nevezzük bármelyiknel), mindenki fog találni olyat, ami szimpatikus lesz neki, és amit meg tud fogadni, de olyat is, amit szívesen kipróbálna. Jó esetben az 52 leírt dologból, párat már most is alkalmaz az ember tudat alatt. Ebből is sejthető, hogy vannak alapigazságok, amik ebből a könyvből sem maradtak ki. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy legalább újra megerősítem magamban, hogy jó úton haladok.
Pár dolog amit a könyv felvet:
+ Kell-e mindig véleményt alkotnunk? A válasz egyszerűen a nem. Bár az emberek, még ma is nehezen viselik el, ha egy témában a kérdésre, a válasz az: Nincs róla véleményem. Sajnos a 21. században úgy tűnik népbetegség, hogy mindenkinek, mindenről, de tényleg mindenről véleményt kell alkotnia. Az író is kifejti, hogy ez mennyire káros, és, hogy igenis sokkal boldogabb lehet az életünk, ha nem akarunk, mindenképpen válaszolni olyan kérdésekre is, amikre amúgy sem tudnánk értelmesen válaszolni, hiszen tényleg nincsen véleményünk róla.
Hozzátenném, nekem rengeteg dologról nincs véleményem, általában kerülöm is, hogy válaszolnom kelljen az ezt érintő kérdésekre. Úgy érzem, hogy amihez nem értek, abba nem akarok beleszólni. Vagy, ami nincs közvetlenül hatással az életemre, a környezetemre és a boldogságomra, azokat a témákat egyszerűen figyelmen kívül hagyom.
+ Az állandóság titka!
Megvan a varázsa annak, ha kivesszük az életünkből a döntések egy részét. Rengeteg példát is hoz a könyvben, az író arra, hogy kik könnyítették meg az életüket azzal, hogy egyféle ruhát hordtak, így máris egy döntést kihagyhattak a napjaikból. Rengeteg kreatív energia szabadul fel, ha az ilyen döntéseket nem kell minden áldott nap meghoznunk. Ezt amúgy már máshol is olvastam, így feltehetően van benne valami.
Bár én magam kicsit merésznek gondolom, hogy egyfajta ruhája legyen az embernek, de belátom, hogy legalább túl sokat nem kell azon gondolkodnia napkezdéskor vagy napzáráskor, hogy mit fog felvenni aznap vagy másnap reggel.
+Néha kéne egy kis szerepcsere?Rolf is úgy gondolja, hogy a boldogabb élet elengedhetetlen része az, hogy nem csak a magunk szerepével vagyunk tisztába. Példát is hoz arra, hogy hogyan oldotta meg egy cég a nagy ellentétet két részleg között, hogy sikerült végül sokkal produktívabb munkára ösztönözni az embereket a cégen belül. Mégpedig úgy, hogy a két csoportvezető, akik mindig a másikra fogták, hogy miatta nem megy a projekt, egyszerűen egymás helyére nevezték ki. Így máris megláthatták, mi az, ami tényleg javításra szorul a dologban, és min lehet segíteni egyszerűen, veszekedések nélkül.
Nekem ez szimpatikus felfogás, és szerintem gyakrabban kéne ezt alkalmazni az életben. Tényleg nem sok időre, csak pár napra.
Ezek, és még vagy 49 hasonló kaliberű tanács/ útmutatás olvasható a könyvben. Előnyben vannak azok, akik szeretik a gazdasági hasonlatokat és/vagy szeretnek a befektetésekről olvasni. Nekem ez a része (a befektetős sztorik), a vége felé már kicsit sokak voltak. Ennek ellenére összességében a könyv tetszett. Sok olyan dolgot vetett fel, amivel egyetértettem, és amit már követek, vagy majd követni tervezek. Elgondolkodtatott, és szeretem, ha egy könyv elgondolkodtat. Szeretem azt, ha még egy héttel az olvasás után is fel-fel dereng egy-egy fejezete és azon gondolkodom, hogyan építhetném be az életembe az adott dolgot.
Belbecs 4/5
Egy pont mínusz a már említett gazdasági vonulatért. Elhiszem, hogy az író abban a témában mozog a legjobban otthon, de nekem kicsit több volt, mint amit szerettem volna. Főleg azért, mert volt egy csomó fejezet, ami megállt volna a sztorizgatás nélkül is.
Külcsín: 4/5
Elgépelés nem volt benne, vagy nem túl feltűnő (mert nem tűnt fel). A borító tetszett, de nem kiemelkedően szép. Most, hogy rákerestem az eredeti borítóra, elég vegyes vélemény alakult ki bennem. Az kicsit minimalistább, az egyik...a másik meg borzalmasan színes...ehhez képest a magyar borító meg olyan jellegtelen. Mármint, nem az a borító, ami kitűnik a sok borító közül, és felhívja magára a figyelmet, pedig fontos lenne. Ez egy olyan kellemes, a szöveghez és a tartalomhoz illő, de jellegtelen borító lett.
Fülszöveg:
A klasszikus életfilozófiák 21. századra fazonírozott változata.
Az emberiség ősidők óta keresi a választ arra a kérdésre, hogyan tehetné az életét jobbá, boldogabbá.
-Hogyan éljek?
-Mitől lesz jobb az életem?
-Milyen szerepe van a sorsnak?
-Mekkora jelentősége van a pénznek?
-A jó és boldog élet beállítottság, személyes hozzáállás dolga, vagy sokkal inkább a kézzelfogható sikerek és életcélok eléréséé?
-Mi a jobb? Az, ha a boldogságot űzzük-hajtjuk, vagy ha a boldogtalanságot próbáljuk elkerülni?
Minden generáció felteszi ezeket a kérdéseket, a válaszok azonban sorra csalódást keltenek, mert mindig egy elvet, egy alaptételt vagy egy szabályt keresünk. Ilyen pedig nem létezik, a világ ehhez túlságosan bonyolult. A boldogsághoz számos, sokszor meglepő út vezet. A milliós olvasótáborral rendelkező szerző most sok humorral felvértezett könyvében a legjobb 52 gondolkodásjavító eszközt varázsolja elénk, amelyek segítenek, hogy könnyebben szálljunk szembe a 21. század kihívásaival. Bár nem garantálják a boldog életet, de sokkal valószínűbbé teszik azt!
Ezt a gondolkodásmódot és viselkedést „az élet operációs rendszerének” is nevezhetjük. Nekem mégis sokkal jobban tetszik a régies, szerszámosládát megidéző hasonlat. A leglényegesebb az egészben viszont az, hogy a mentális szerszámosláda és annak eszközei fontosabbak, mint a tárgyi tudás. Fontosabb, mint a pénz, és fontosabb, mint a kapcsolatok és az intelligencia.
Kiadó: Bioenergetic
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 216
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789632913285
Megjegyzések