Ugrás a fő tartalomra

Kath Stathers (szerk.): Bakancslista

Kevés olyan könyv van, amiért én hajlandó lennék 7.500 forintot adni. Tudom, hogy ha ezért a könyvért kiperkáltam volna ezt az összeget, akkor végtelenül nagy pocsékolásnak éreztem volna az egészet. Mégis, így, hogy a könyvtár megvette, nem érzem azt, hogy a könyvtár pocsékolná a pénzét. Ugyanis, pont az ilyen drága könyvek azok, amiket pláne érdemes előbb elolvasni, aztán, ha tényleg olyan, akkor meg is venni.
 Nos, nekem ez az a könyv lett, amit nem akarok ezek után megvenni. Annak ellenére, hogy amúgy egy igazán szép kiadványról van szép, és amikor megláttam a megjelenéseknél, azt gondoltam, hogy ez egy remek kis válogatás lesz majd, és egy csomó jó ötlettel inspirálódhatok belőle, vagy legalábbis csorgathatom a nyálam, hogy ide vagy oda de jó lenne még ebben az életben elmenni. Nos ez az érzés elmaradt.
 Nem mondom, hogy nem igényes a kiadás, csak azt mondom, hogy ha az ember nekivág egy 1000 listának, akkor tudja már az elején is, hogy ez marha nehéz lesz. Nehéz ugyanis úgy 1000 helyet és elfoglaltságot találni, hogy az ne legyen néha borzalmasan felszínes, vagy hétköznapi, vagy éppen olyan színen elrugaszkodó, hogy ha nem milliárdos vagy, akkor felejtsd is el. Amúgy van pár olyan, ami ha gazdag vagy de nincs x országban kapcsolatod, akkor is felejtsd el!
 Tudom, hogy azért a világ egészére lebontva össze lehet kaparni valamit, hisz most is sikerült, és amúgy Patricia Schultz: 1000 hely, amit látnod kell is megjelentetett már 11 éve egy hasonló könyvet, tehát nem lehetetlen, de azért nehéz. És én úgy emlékszem, hogy az 1000 helyesnél legalább tényleg helyek voltak, és országokra lebontva. Azt amúgy nem olvastam még, de már bele-bele lapoztam, meg megnéztem mit kéne Japánban látnom :D
 Nos, tehát elhiszem, hogy 1000 dolgot összeírni, világ színvonalban is strapa, talán lejjebb kellett volna adni a mércét. Lehetett volna 500 dolog, 500 hely és még akkor is feltehetően teli lett volna sántító dolgokkal. Az 1000-nek ugyanis a jó 85% olyan, amit egy átlag halandó soha nem tudna teljesíteni. És tudom, hogy a könyv nem azt mondja, hogy te, mint milliárdos akárki mindet tedd meg. De azért úgy gondoltam, hogy 15%-nál több az amit halandóknak írnak. Nagyon sok olyan került bele, ami extrém sportot igényel, vagy volt olyan is, ami amúgy törvénysértést. (valamelyik szigeten valahova felmenni. Nyáron olvastam a könyvet, nem jegyeztem meg, de oda volt írva, hogy amúgy törvénytelen oda felmenni). Vagy éppen minimum egy helikoptert igényel, meg egy expedíciós csapatot... és igen, az ilyen sántító dolgok nekem nagyon élvezhetetlenné tették a dolgot.
 Emellett persze benne volt az, ami mindenféle ilyesmi könyvben benne van. Szép helyek, vagy dobj pénzérmét az x y szökőkútba és kívánj, és hasonlók, amiket tényleg el tudsz képzelni és nem csak azért, mert egy kontinensen vagy vele.
 Ami tetszett is meg nem is, az a felosztás. Hosszúsági és szélességi körök alapján haladt a könyv tematikája, ebből adódóan vannak országok, amikben megtenni való a könyv körülbelül négy különböző fejezetében volt. Értem a koncepciót és valahol tetszett is, de ha pl. Japánban lévő dolgokat keresel, akkor szentségelsz és a névmutatót böngészed, hogy rálelj arra, mert hát Japán pont a hosszú országok egyike, ami elején, közepén végén is van a könyvnek. Juhé! :D
 Amúgy a könyv nem olvasó barát. Borzalmasan nehéz, és lehúzza az ember kezét olvasás közben. Ágyban olvasni szerintem nehéz, és veszélyes, buszon meg  kb. lehetetlen, kivéve, ha jó kitámasztód van...az elötted ülő nem annak számít!
 A képek szépek, de szerintem nem ér az egész könyv annyit, amennyit elkérnek érte. A fényes lap drágít az egészen, és bár szép és elnézegeti az ember, azért ennyit nem ér.
 De voltak szép helyek benne, és persze néha azt mondtam, hogy hát Kanadába még el kéne jutni, és de szép lenne, de azaz igazság, akkor sem azt csinálnám ott, amit a könyv ajánl. Nem autóznám végig Kanada útjait, sem Amerika útjait, sem semmi ilyen... Leülnék egy tó mellé és szépen okosan néznék ki a fejemből, és magamba szívnám azt a rengeteg szép dolgot, amit látok és átélek.
 Bánom-e, hogy elolvastam? Nem, semmi esetre sem. Borzalmasan sokat spórolt nekem a könyvtár azzal, hogy megvette. Ugyanis, ha nem vette volna meg, még legalább két évig azon enne a fene, ahányszor feljön a frissembe, vagy éppen szembejön velem, "hogy én ezt el akarom olvasni, hogy biztos teli van remek dolgokkal, és nekem ez kell". Így viszont, hogy olvastam már, rá kell jönnöm, hogy nem nekem íródott. Ez olyasvalakiknek valók, akik nagyon extrém dolgokat szeretnek csinálni, vagy edzeni akarnak egy szerintem 3 kg-os könyvvel...

Belbecs: 2/5
Külcsín: 4/5
A szépségét nem kérdőjelezem meg, csak a hasznosságát.


Fülszöveg:
"Egész életünkben álmodozunk. Hétévesen szeretnénk kedvenc énekesünk mellett állni a színpadon, tizenhét évesen pedig már Kiotó cseresznyefái alatt sétálgatnánk. Be nem teljesült vágyaink listáját – a 2007-ben bemutatott Bakancslista című mozifilm hatására – ma már bakancslistának nevezzük. Sohasem késő valóra váltani az álmainkat! Ezer tippünk segítségével bárki belevághat élete kalandjába.

Ez a különleges, szórakoztató kalandokat kínáló válogatás egyaránt tartogat tippeket a sportos kihívások kedvelőinek, a szélesebb látókörre vágyóknak, a más kultúrák iránt érdeklődőknek és a páratlan ételek rajongóinak is. A Bakancslista tökéletes ajándék annak, aki szeret utazni, hiszen a cseh üvegfúvástól kezdve az új-zélandi delfinekkel pancsoláson át rengetegféle utazási kalandon kalauzol végig. Hogy mitől lesz valami olyan fontos, hogy a bakancslistára kerüljön? Attól, hogy még nem tettük meg, de egész életre szóló emléket remélünk tőle."





Könyv: Kath Stathers (szerk.): Bakancslista
Kiadó: Scolar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 496
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632448114
Fordította: Farkas Melinda, Sziklai István
Megjelenés időpontja: 2018. február 23.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é