Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi

Szeretem a meséket, és szeretem Tibetet is, így egy tibeti mesegyűjtemény szinte tökéletes olvasmány lehet számomra. És szeretem, ha egy könyv meglehetősen szép. Nekem még a kemény borítós Novella kiadó által kiadott példány van meg, aminek alul mindegyik lapon végigfut ez a felhős, hullámos minta. És emellett egy csomó apró fejezet elválasztó kép is van benne. Ugyan a kemény borítás miatt és mert nagyobb, a másik kiadásnál, nem olyan egyszerű szállítani, de ha ügyes voltam, akkor a kisebbik táskámba is belefért! Méretével ellentétben, súlya viszont nem nagyon van, így egészen utazóbarát. Szerintem páran azért megbámultak amikor a buszon kiszedtem és olvasni kezdtem. Bár lehet, hogy az olvasás ténye hökkenti meg az embereket...

Külcsín: 5/5

 A történetek vegyesek, a legtöbbről nehéz lenne megmondani, hogy valóban tibeti-e. Nem kérdőjelezem meg Szántai Zsolt és Ábrahám Linda hozzáértését, csak azt mondom, hogy úgy keleten, és nyugaton is ismertek ezek a mesék. Legalábbis volt olyan, amire konkrétan tudok magyar példát mondani. A Kiskakas arany félkrajcára, ami nem darazsakkal, de jakokat megevő és pénzt visszakérő kakassal azért feltűnt. Emellett sok olyan van, amit szerintem a kínaiaknál is olvashatunk, a démonok, és a varázs tárgyak terén. Nagyon kevés mese kezdődött eleve azzal, hogy a Himalája lankáin, vagy Tibetben. Tehát ebből adódóan bárhol megeshettek, és mivel voltak olyanok amikről van emlékem így feltehetően olyan univerzális mesék inkább. Olyanok, amik mindenhol a nép száján forogtak.
 Ennek ellenére szerintem nagyon jó és kellemes az összeállítás. A legtöbb tanmese, amolyan a legfiatalabb fiú elment szerencsét próbálni, vagy az elátkozott királykisasszonyt megmentik, vagy démonok varázstárgyait gyűjti össze a főszereplő. Bár pont ez a mese végződött számomra meglepően. Mert ugyan igaz, hogy sokat beszélt a fiú, de miután mindenki megkedvelte, és esze is volt, hogy begyűjtse a cuccokat, mégis elkotyog mindent, amibe bele is hal... azt hiszem ennél az egy mesénél vontam fel a szemöldökömet, hogy wtf?
 De ettől eltekintve nekem tetszett, jókor olvastam, megvolt hozzá a kedvem és a hangulatom. És mivel kb. 1 maximum 3-4 oldalas volt egy-egy mese, így sokkal gyorsabban lehetett haladni és nem volt zavaró, ha olvasó jön, vagy éppen az, ha a buszon közeledik a leszállás ideje. Mert hipp-hopp adott történet végére lehet érni!
 Amiért mégis csak 4 pontot adok rá, az tényleg az, hogy ennél sokkal több (többször leírva) vártam a Tibet vagy Himalája, vagy valami utalás. Pl. Buddhista történet alig volt benne, pedig valahogy ezt is vártam, egy kis tibeti buddhista történet, egy kis Tibetben játszódó történet...

Belbecs: 4/5

Fülszöveg:

Okulni és nevetni magunkon mindig van pár percünk, mit örömest adunk ilyen mulatságra. Szeretjük látni magunkat állatok bőrében, magunkat, kik büszkén vagyunk bölcsek, titkon balgák, huncutul furfangosak, be ne vallva hazugok, ostobák és telhetetlenek. Mindeközben arra vágyunk, hogy csodatévők legyünk. És míg a tibeti meséket olvassuk, mindezek, s még sokkal többek is leszünk. A meséket felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ajánljuk.

Könyv: Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi
Kiadó: Sudhana
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 256
ISBN: 9789638896407
Fordította: Szántai Zsolt

Könyv: Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi
Kiadó: Novella
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 252
ISBN: 9639442577
Kötés: Keménytáblás

Fordította: Ábrahám Linda, Szántai Zsolt

Könyv: Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi
Kiadó: Novella
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 256
ISBN: 9789639442573