Ugrás a fő tartalomra

Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi

Szeretem a meséket, és szeretem Tibetet is, így egy tibeti mesegyűjtemény szinte tökéletes olvasmány lehet számomra. És szeretem, ha egy könyv meglehetősen szép. Nekem még a kemény borítós Novella kiadó által kiadott példány van meg, aminek alul mindegyik lapon végigfut ez a felhős, hullámos minta. És emellett egy csomó apró fejezet elválasztó kép is van benne. Ugyan a kemény borítás miatt és mert nagyobb, a másik kiadásnál, nem olyan egyszerű szállítani, de ha ügyes voltam, akkor a kisebbik táskámba is belefért! Méretével ellentétben, súlya viszont nem nagyon van, így egészen utazóbarát. Szerintem páran azért megbámultak amikor a buszon kiszedtem és olvasni kezdtem. Bár lehet, hogy az olvasás ténye hökkenti meg az embereket...

Külcsín: 5/5

 A történetek vegyesek, a legtöbbről nehéz lenne megmondani, hogy valóban tibeti-e. Nem kérdőjelezem meg Szántai Zsolt és Ábrahám Linda hozzáértését, csak azt mondom, hogy úgy keleten, és nyugaton is ismertek ezek a mesék. Legalábbis volt olyan, amire konkrétan tudok magyar példát mondani. A Kiskakas arany félkrajcára, ami nem darazsakkal, de jakokat megevő és pénzt visszakérő kakassal azért feltűnt. Emellett sok olyan van, amit szerintem a kínaiaknál is olvashatunk, a démonok, és a varázs tárgyak terén. Nagyon kevés mese kezdődött eleve azzal, hogy a Himalája lankáin, vagy Tibetben. Tehát ebből adódóan bárhol megeshettek, és mivel voltak olyanok amikről van emlékem így feltehetően olyan univerzális mesék inkább. Olyanok, amik mindenhol a nép száján forogtak.
 Ennek ellenére szerintem nagyon jó és kellemes az összeállítás. A legtöbb tanmese, amolyan a legfiatalabb fiú elment szerencsét próbálni, vagy az elátkozott királykisasszonyt megmentik, vagy démonok varázstárgyait gyűjti össze a főszereplő. Bár pont ez a mese végződött számomra meglepően. Mert ugyan igaz, hogy sokat beszélt a fiú, de miután mindenki megkedvelte, és esze is volt, hogy begyűjtse a cuccokat, mégis elkotyog mindent, amibe bele is hal... azt hiszem ennél az egy mesénél vontam fel a szemöldökömet, hogy wtf?
 De ettől eltekintve nekem tetszett, jókor olvastam, megvolt hozzá a kedvem és a hangulatom. És mivel kb. 1 maximum 3-4 oldalas volt egy-egy mese, így sokkal gyorsabban lehetett haladni és nem volt zavaró, ha olvasó jön, vagy éppen az, ha a buszon közeledik a leszállás ideje. Mert hipp-hopp adott történet végére lehet érni!
 Amiért mégis csak 4 pontot adok rá, az tényleg az, hogy ennél sokkal több (többször leírva) vártam a Tibet vagy Himalája, vagy valami utalás. Pl. Buddhista történet alig volt benne, pedig valahogy ezt is vártam, egy kis tibeti buddhista történet, egy kis Tibetben játszódó történet...

Belbecs: 4/5

Fülszöveg:

Okulni és nevetni magunkon mindig van pár percünk, mit örömest adunk ilyen mulatságra. Szeretjük látni magunkat állatok bőrében, magunkat, kik büszkén vagyunk bölcsek, titkon balgák, huncutul furfangosak, be ne vallva hazugok, ostobák és telhetetlenek. Mindeközben arra vágyunk, hogy csodatévők legyünk. És míg a tibeti meséket olvassuk, mindezek, s még sokkal többek is leszünk. A meséket felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ajánljuk.





Könyv: Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi
Kiadó: Sudhana
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 256
ISBN: 9789638896407
Fordította: Szántai Zsolt









Könyv: Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi
Kiadó: Novella
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 252
ISBN: 9639442577
Kötés: Keménytáblás
Fordította: Ábrahám Linda, Szántai Zsolt

Könyv: Ábrahám Linda – Szántai Zsolt (szerk.): A hóoroszlán meséi
Kiadó: Novella
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 256
ISBN: 9789639442573

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é