2016. augusztus 30., kedd

Stephen L. Petranek: Életünk a Marson


2027-re űrhajót küldhetünk a Marsra, és elkezdhetjük kolonizálni a bolygót! Legalábbis a jelenlegi tudósok úgy gondolják, hogy ez egy elérhető cél 2027 és 2030 között.
 Hát nem is tudom! Mindig is érdekelt a csillagászat, a bolygók, meg az űrkutatás, de úgy a háttérben. Nem olvasok túl sokat a témában. Viszont érdekel, így néha a kezembe kerül ilyen könyv is. A HVG TED könyvek sorozata talán pont az én fajtámnak a legjobb. Rövidek, egy nap alatt elolvashatóak, és egy-egy témában eléggé belemélyednek, és információt közölnek. Úgyhogy nem ez az első és nem ez az utolsó könyv amit olvasni fogok a sorozatból.
 Nekem a 2027, laikusként, nagyon-nagyon közelinek tűnik, elvégre 11 év múlva már 2027 lesz, és 11 év alatt annyit fejlődjön az egész űrprogram, hogy a Marsot lehetséges kolóniának tekintsük. Merész. Bár, miután elolvastam a könyvet, kiderült, hogy már 1960-as években is terv volt ez, csak aztán a NASA nem nagyon pénzelte a dolgot, mert az Amerikaiaknak másra kellett a pénz és nem az űrprogramra.
 2027 mindjárt itt van, és egyelőre még azért a nagy tudósok sem tudják pontosan, hogy hogyan is fog zajlani ez az egész terra formázás ott. Ugyanis a Mars egy tökéletes bolygó, csak levegő nincs, normális légkör, folyékony víz, és nagy a sugárzás stb. tehát relatíve mindent ott kell megteremteni az élethez. Mert nincs ott semmi sem.

 Oké, olvastam A marsi  -t , és láttam is a Marsit (Mentőexpedíció (2015) ), és ott sem volt leányálom a dolog! Tudom, fikció. Amúgy hiányoltam is a szakkönyvből, hogy a krumplit nem vetették fel ötletnek a bab mellett, hogy termeszteni kell a Marson :P
 Tehát már ebben a fikciós dologban is nehezen ment Egy embernek az, hogy sikerüljön túlélnie x időt a bolygón, de túlélte. Akkor most képzeljük el, hogy  valaki ott akarna élni. Örökre. Mondjuk már nekem ez abszurd, mert a 21. század elején még nem hiszem, hogy túl sok gazdag emberben merült volna fel az, hogy elmegy egy kietlen vörös, hideg bolygóra lakni. Merthogy a jegyárak drágák, tehát a kisiparos minimálbéres emberkék nem mennek. Namármost, ha én gazdag volnék, és az volna az álmom, hogy a Marsra költözzek, tuti akkor tenném, amikor már kiépített városka van ott, tehát nem az elsők között mennék, hisz azok a belüket is ki fogják dolgozni azért, hogy víz legyen, meg génmanipulált növényeket termesszenek. Amúgy kerekperec elmondja a könyv, hogy vegák előnybe, mert hogy húst elég nehéz ott előállítani, ahhoz annyi növény kéne, hogy egy állatot is eltartson stb. tehát maximum bogarakat fognak vinni. Fúj. Na tehát, ha én gazdag lennék tuti nem vonzana az, hogy babos sült szöcskét egyek, a nagy sugárzás közepette. Tehát nem tudom, ki fogja finanszírozni azt, hogy ez végbe menjen.
  A másik, amin elgondolkodtam, hogy írja, hogy valamikor volt élet a Marson, de már nincsen. Haha vagy úgy gondoljuk nincsen. Mindegy is, tehát volt. mondjuk, mi van, ha mi voltunk ott és onnan jöttünk? Feltehetően nem poénból jöttük ez esetben el, tehát miért mennénk vissza? NO meg azon elv alapján, hogy azért kolonizáljuk a bolygót, mert a Föld bármikor 1. túlnépesedhet, 2. kialszik a nap és meghalunk…nos. Első esetben, ha túlnépesedik, azon a Mars szerintem nem segít, maximum oda is küldünk embereket,hogy itt kevesebben legyünk. Második esetben, ha a nap elpusztul, kihuny, vagy éppen felrobban… nos, a Mars is egy galaxisban van velünk, szerintem akkor nem mentünk elég messze…
 Ennek ellenére támogatom a dolgot! A gazdag, okos űrkutatók viszik előre a világot, úgyhogy hajrá. 2027-ben remélem a híradóban majd benne lesz, hogy elültették az első… babot a Marson! Én nem tagadom, hogy van értelme ennek, csak ez nekem még sci-fi.
Belbecs: 4/5
Érdekes volt, hasznos volt. örülök, hogy elolvastam, de ennyi igazándiból. Ennél lehetett volna talán egy kicsit részletesebb is, ennek ellenére amire kíváncsi voltam, és amire nem azt is megtudtam. És tök szép képek vannak benne. Akiket érdekel a Mars, az űrkutatás, azoknak jó lehet. Ennél persze biztosan van százszor jobb és átfogóbb könyv is a témában. És hát várom 2027-et!
Külcsín: 4/5
Jó kézbe venni, igényesen kialakított zsebbe való könyvecske. Külön örülök annak, hogy a képek színesek és fényes papírra lettek nyomva, ugyanis így jóval szebb képet mutatnak. Tetszett!

Oh igen a könyv olvasása közben kedvet kaptam erre a könyvre: Ashlee Vance: Elon Musk ugyanis ő az a csávó,  akinek sok pénze van, okos és a Mars az egyik úti célja. Szerintem amúgy zseni a srác, és jó lenne többet tudni róla!

 Fülszöveg:
Ez a kép valahogy megröhögtetett! :D
   Az a pillanat, amikor az első ember a Marsra lép, technológiai, filozófiai, történelmi és felfedezés-történeti vonatkozásban is nagyobb jelentőségű pillanat lesz, mint addig bármelyik… Többé már nem csak egybolygós faj leszünk..
     Sci-finek tűnik, de Stephen Petranek, a díjnyertes újságíró szerint ma már tény: az emberiség húsz éven belül átköltözik a Marsra. Nem lesz más választása. Ebben a sodró lendületű, provokatív könyvben bemutatja az űrverseny szereplőit, köztük olyan forradalmár vállalkozókat, mint Elon Musk, Jeff Bezos és Sir Richard Branson. A szerző lenyűgöző részletességgel magyarázza el a Marsra szállás mikéntjét, megmutatja, hogyan jutunk el a rakétafejlesztés első lépéseitől a következő aranylázat elhozó aszteroidabányászatig.



Eredeti cím: How we'll live on Mars
Eredeti megjelenés éve: 2015
Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 156
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633043110
Fordította: Garamvölgyi Andrea

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.