A belbecs miatt olvastam, a
téma miatt. Amihez kellett az, hogy egy minimálisan érdekeljen a könyv és bele
lapozzak. És pont a Japánoknál nyitottam ki, és akkor eldöntöttem, hogy nekem
ezt olvasnom kell! Független attól, hogy pontosan miről is szól. Elolvastam a
fülszöveget (mostanában egészen rászokok erre), és tetszett, gondoltam adok
neki egy esélyt. Kihoztam a könyvtárból, és neki is álltam, azt hiszem, valami
könnyedre vágytam, valami nem teljesen szakirodalomra, de azért nem regényre. És
nos, ennek megfelel ez a könyv.
Rengeteg információt ad a románcokról,
párkeresésekről a 21. században, vicces, néha trágár szöveggel. Feltehetően,
akik nézik a színész sorozatait, vagy stand-up-os cuccait, azok ennél sokkal
jobban élvezik ezt a könyvet. Sajna nekem a „halkan Azizosan suttogás” nem mond
semmit, mert sosem hallottam tőle semmit sem, így nehéz elképzelni, hogy milyen,
amikor suttog. Annyira meg nem érdekelt, hogy rá guglizzak :D
Egészen jó átfogó képet kapunk
a világ legtöbb táján végbemenő társkeresési evolúcióról. Tetszett, informatív,
és nagyon érdekes. Tudtam persze, hogy a japánok furák, ezért is bírom őket, de
ez a növényevő-férfiak dolog, bár adja magát, és tökéletesen el tudom képzelni,
mégis annyira fura. Pedig igazándiból érthető valahol, nem akarják, hogy
visszautasítsák őket, dolgozhatnak, és otthon laknak, és nem kezdeményeznek,
mert nem akarják, hogy visszautasítsák őket… és aztán csak vannak a munkahelyen
és otthon, és nincs párjuk. És persze igénylik, de akkor legyen igényes, jó
családból való, és lehetőleg rajtuk kívül mindenki intézze ezt el, mert ők nem
keresnek. 21. században ez valami borzalmas. Eszembe nem jutna, hogy megkérjek
valakit, hogy keressen már nekem párt, mert nem akarok visszautasítást, úgyhogy
már egy kész dolgot létszíves… wtf? Amúgy értem a Japán kormányt is, hogy már
szinte pénzeli, hogy a teljesen hasznavehetetlen generációk valahogy
találkozzanak, és lehetőleg házasodjanak és sokasodjanak. Sok helyen olvastam
ugyanezért, hogy eléggé kritikus a helyzet japánban ezzel a házasság-gyerek
dologgal. Mondjuk elnézve a munkarendjüket, nem is nagyon tudom elképzelni,
hogy hol lenne idő erre az egészre. És igen aggasztó, ezt meghiszem.
Tehát a Japán rész érdekelt a
legjobban, de a többi is érdekes volt számomra, akit teljesen hidegen hagy a
társkeresés és annak mechanizmusa is. Nem vágyok ilyesmire, mondjuk az
olvasottak után, lehet, hogy meg is kímélem magam a sok stressztől :D
Ajánlott elolvasni, mert a
társ-keresésen kívül ír még a megcsalás, a modern technika és a kapcsolatokra
gyakorolt hatásáról, a monogámiáról, és arról az miért jó, és esetlegesen miért
jobb egy nyitott kapcsolat. Arról, hogy rengeteg ember él szimplán virtuálisan
és nem mer kilépni a való világba stb.
Amúgy a kedvenc részem az
volt, amikor elmesélte, hogy sosem talált éjszakai bárokban komoly kapcsolatot
és ez milyen gáz, mire a barátja felvilágosítja, hogy ha komoly kapcsolatot
akar, akkor ne nagyon járjon bárokba, hanem tegye azt, amit amúgy is minden
normális ember tesz. Menjen boltba, meg ahova szeret járni, és majd OTT talál
párt. Hisz, a jövendőbelijétől nem azt várja el, hogy éjszakai pillangó legyen
ugyebár…
Belbecs: 5/5
Igazándiból többet adott, mint amennyit gondoltam, hogy adni fog. Remek
útmutató a 21. században, ha a párkeresés érdekel, vagy akkor is, ha nem, csak
szeretnél tisztában lenni azzal, hogy az emberek körülötted, hogy kereshetnek
párt. (nem mindenki így, de na).
Külcsín: 4/5
Ronda, borzalmasan ronda a borító. Viszont belül nagyon pofás, és
végre egy könyv amit átnézett egy szerkesztő, és nincs agyon félre ütve, és
végre egy könyv amit nem kell csak azért megszakítani, mert hátrahőköl az
ember,hogy „he? Mit írt, mi, mit akar? Komolyan ezt írja, mert ennek a
mondatnak nincs értelme” tehát ez egy felüdülő élmény. De a borító borzalmas :D
Fülszöveg:
Elgondolkodtató, vicces és mélyre ható utazás a modern kapcsolatok szépségei és buktatói között Amerika egyik legfelkapottabb
humoristájától.
Egyszer mindenki nekiveselkedik, hogy megtalálja az igaz szerelmet.
Emberekkel ismerkedünk, randizunk, kapcsolatokat kezdeményezünk mindezt abban a
reményben, hogy találkozunk valakivel, aki megérinti a lelkünket. Ez most
bevett dolog, de elképesztő mértékben különbözik attól, ahogy az emberek alig
pár évtizeddel korábban éltek. Az új technológiáknak hála döbbenetesen egyszerű
kapcsolatba lépni, és válogatni a lehetőségek között. Akkor mégis miért ennyire
frusztrált mindenki?
A problémák egy része saját korunk terméke. De a szerelmi életünk
változásai mégsem írhatók egyedül a technológia számlájára, ugyanis rövid idő
alatt a párválasztás teljes kultúrája végleg megváltozott. Ma az emberek
idősebben házasodnak, mint valaha, és éveket töltenek életükből a Nagy Ő utáni
kutatással.
Aziz rengeteget élcelődött a modern kapcsolatokon, de a Modern románc
kötet megírása közben úgy vélte, szintet kell lépnie. Összeállt az NYU
szociológusával, Eric Klinenberggel, és közösen hatalmas kutatási projektbe
fogtak, amely keretében több száz beszélgetést és fókuszcsoportot vezényeltek
le Tokiótól Buenos Airesen át Wichitáig. Vizsgáltak viselkedésmintákat,
közvélemény-kutatásokat, és létrehozták a Redditen saját kutatási fórumukat is,
ahol több ezer üzenetet dolgoztak fel. Bevonták a világ
társadalomtudomány-kutatóinak krémjét is.
A Modern románcban Aziz Ansari maró humorát a legmodernebb
társadalomtudománnyal ötvözi, hogy feledhetetlen tanulmányút keretében mutassa
be nekünk szép, új romantikus világunkat.
Eredeti mű: Aziz
Ansari – Eric Klinenberg: Modern Romance
Eredeti megjelenés éve: 2015
Könyv: Aziz Ansari: Modern
románc
Kiadó: Fumax
Gemini
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 260
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155514562
Fordította: Holló-Vaskó Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése