Gretchen Rubin: Boldogságterv

 Régóta szemeztem már a könyvvel, októberben, amikor az írónő második kötetét is elolvastam, került fel a „közeljövőben olvasni” listára. Sokkalta másabb, mint a Jobban, mint valaha. A téma is persze más, de a fogalmazásmód is az. Feltehetően sokat fejlődött az első és második „önsegítő” könyv megírása között.

 A téma érdekelt, és azt hiszem amolyan boldogságtervvel majd én is előállok. Nem feltétlen követem az ő parancsolatait és hónapos lebontásait, de abban sincs semmi rossz, amit ő csinált. Érdekes volt olvasni, noha nem sok hasonlóság van kettőnk között. Azon kívül, hogy mind a ketten nők vagyunk és imádunk olvasni. Igen, ebbe körülbelül ki is fújt az egész hasonlóságom az írónővel. És pontosan emiatt van az, hogy az ő terve nem az én tervem.

 Viszont maga az ötlet jó, bár nem tudom, hogy hogyan volt képes kivitelezni az egészet. Két gyerek, férj mellett. Persze van munkája is, de otthonról dolgozik, tehát igazándiból nem mondható azt, hogy az utazással és hasonlókkal telne a drága ideje. Egy nagy metropolisba él, ahol tényleg ha volt valami ötlete akkor azt hipp hopp meg tudta valósítani. A leírtak alapján nem éppen az a réteg, aki minimálbérből tengeti magát. Tehát igen, igen itt ez a mocskos anyagi dolog. Hogy nagyon kellemes és jó dolog a boldogságra gondolni, és persze meg is teszem, csak pl. a „kicsit pazarolj” pont nem nagyon tud érvényesülni. Mert nem nagyon van miből. (oké, ha őszinte akarok lenni, itthon élek, és van fizetésem, aminek nagy részét magamra költhetem…de azért nem pazarolnék….).

 De ha túllendülünk azon, hogy anyagilag független ötleteit nézzük akkor hümm. Van amit meg lehet fogadni, ki lehet próbálni. Az étkezés naplós dolog például tetszett, bár az meg nem az ő saját ötlete volt, úgyhogy nem tudom mennyire írható az ő javára. A legyünk kedvesebbek, kevesebbet panaszkodjunk is megszívlelendő, de ahogy ő is tisztában volt vele korántsem annyira egyszerű, boldognak lenni.

Fontos, hogy sokat mosolyogj!

 De úgy gondolom, hogy jó a boldogságot keresni, tervet készíteni ahhoz, hogy találd meg a boldogságot ezt írásba foglalni és táblázatot csinálni, kicsit túlzásnak érzem már. Persze tudom, hogy ami le van írva, annak nagyobb az ereje, hogy ha már egyszer leírtad, akkor az azt jelenti, hogy márpedig tartod is magad hozzá, de akkor is fura valahol, hogy a Boldogságot tedd ebbe bele. Terv, boldogság. Boldognak lenni, a normális világban nem terv lenne, hanem jönne magától. Mert minden ember célja az, hogy boldog legyen. De komolyan mindenkié!

 Tetszett viszont az amikor a könyvekről, írásról beszélt. Érezhető volt, hogy mennyire rajong a könyvekért, és érezhető volt, hogy gyorsan olvas, már csak azért is, mert borzalmasan sok irodalmi utalást tesz, és idézetet szúr be. Amiről arra a feltételezésre jutottam, hogy feltehetően elég gyorsan olvas. Ilyenkor viszont mindig ott motoszkál bennem a kérdés, hogy de HOGYAN csinálja. Nem mondom, hogy én nem olvasok minden fellelhető szabadidőmben, és elméletben nem is olvasok lassan….de az amit ő felmutat borzalmasan sok időt és gyors olvasást feltételez :D

 Összességében a könyv jó, de mint önsegítő irodalom nem jó. Nem hiszem, hogy rengeteg jó tanácsot adna. Ahhoz a Jobban, mint valaha sokkalta nagyobb segítség, és az ténylegesen is szak irodalomnak tekinthető. Ez csak egy napló, amit úgy írt, úgy fogalmazott meg, hogy eladható legyen, de úgy összességében szerintem, nem ad túl sokat az olvasónak. Ahhoz túlzottan felületes, és túlzottan sok dolgot akar, túlzottan röviden tárgyalni.

Belbecs: 3/5

Külcsín: 4/5

Olyan semmilyen a borítója. Kevésbé tetszik, mint a Jobban, mint valaháé. Feltehetően mert ezen nincsenek baglyok. Elgépelés ügyileg nem vettem észre orbitális nagy baromságokat, úgyhogy feltehetően minden rendben volt vele. Egy olvasás után nem akar szétesni, ez pozitív. (tíz olvasás után igen, a könyvtárit már újra kellett kötni) :D

Fülszöveg:

Egy esős délutánon Gretchen Rubin a föld legprózaibb helyén, egy belvárosi buszon megvilágosodik. Rádöbben, hogy vánszorog a nap, de rohannak az évek, múlik az idő, ő pedig nem koncentrál eléggé azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak. Ott, abban a szent pillanatban eldönti, hogy rászán egy évet a boldogságára. A Boldogságterv ennek az egy évnek a friss, lenyűgöző nyomon kísérése, humoros, bölcs krónikája. Annak a tizenkét hónapnak a kalandjait meséli el, amikor Rubin az ókori bölcsek, a modern tudomány, valamint a popkultúra tanácsait alkalmazva a boldogságot kereste.

A tanulságos, mégis szórakoztató, gondolatébresztő, de lenyűgözően olvasmányos könyv nyomán mindannyian kedvet kapunk életünk megváltoztatásához. Azonnal hozzá akarunk látni, hogy kis lépésekkel nagy változást vigyünk véghez.

„Ez a könyv már az ötödik oldalnál boldoggá tett. És minél tovább olvastam, annál boldogabb lettem. Csupa nagyszerű ötlet, életem minden területén változást hozott a szerelemtől a pénzig, a munkától a játékig, az írástól a diétás kóláig.” – A. J. Jacobs

Eredeti mű: Gretchen Rubin: The Happiness Project

Eredeti megjelenés éve: 2009

Könyv: Gretchen Rubin: Boldogságterv

Kiadó: Édesvíz

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2010

Oldalszám: 338

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789635290796

Fordította: Farkas Eszter