Ugrás a fő tartalomra

Várólista Vasárnap (04.10)

 Nem is olyan régen elhatároztam, hogy én márpedig japán meg fogok tanulni. Amúgy ezen állításomat azóta is tartom, szimplán a „mikorra” kérdésre nem tudok válaszolni. A hiragana és katakana megtanulás ugyanis lassan megy. De megy, és haladok vele, csak nem rohamléptékkel. Emellett azt is a fejembe vettem, hogy ha már Japánt imádom, akkor talán olvasni is kellene róla.
 Nem tudnám megmondani, mikor jött a „szeretem Japánt” érzés, mert jelenleg úgy érzem mindig is bennem volt. Eljutni Japánba, már régi álom, és most hogy úgy látom az öt éves tervben ez meg is valósul, még lelkesebb vagyok, mint amúgy. És bár Japánt mindig is szerettem, borzalmasan keveset olvastam róla, mint az országról, mint a kultúráról, holott valahol az lett volna a normális, hogy előbb olvasók róla, aztán beleszeretek az országba…na ez nálam fordítva működik. Megjegyezném: általában nálam minden fordítva működik, mint a normális embereknél. Rejtély J

Így a heti várólistára kerülés sem úszta meg a Japán hullámot, és elárasztotta a várólistámat. A szobámba is átpakoltam a Japános és a Keleti témájú könyveimet, hogy helyben legyenek, csak lekapni kelljen őket. Csakhogy a japán tanulás (mi egyelőre a hiragana és katakana) kicsit elveszi az időt az olvasástól. Mármint ami a nem tankönyvek olvasását tekinti :D



Nos igen, tehát a várólistámra került könyvek nagy része a japán nyelv megtanulását célozták meg. A legtöbb még nem szükséges, de hamarosan remélhetőleg már érdemben tudom őket virtuálisan forgatni. Sajnos a legtöbb könyv nincs meg fizikai valójában, így géphez vagyok kötve, meg esetlegesen ahhoz, hogy kinyomtatom ami olyasmi. De ez inkább jelent sok-sok óra monitorbámulást. A Kanji és Kana megvolt valamikor a könyvtárban, de mára már felszívódott, törölve is lett, úgyhogy kicsit morcos vagyok, az ugyanis pont az a könyv ami nem vékony, nem beszerezhető és jó lett volna fizikai valójában forgatni. -.-
 Az Ötven fegyver, vasútvonal, állat, amely megváltozatta a világot nagyrészt majd a könyvtárból vándorol hozzám. A növényest olvastam, és egyrészt meglepően szép kiadvány, másrészt meglepően sok új információval gazdagszik az ember általa. A felkelő nap árnyékát azt hiszem nem kell magyarázni, az is a könyvtárból fog hozzám vándorolni :) Azaz valójában már itt van…. Csak idő kellene hozzá, hogy olvashassam. Úgyhogy idén rengeteg Japánnal, a japán nyelvvel, a japán kultúrával kapcsolatos könyvet szeretnék olvasni. A terv legalábbis ez. Úgyhogy ilyesmi posztokra számítsatok majd. Persze lesz majd más is :D

Wolfgang Hadamitzky – Kazár Lajos: Kanji és kana A japán írásrendszer kézikönyve




 Ferber Katalinnak olvastam a nagy Japános albumát, még régen. Meg is volt, aztán eladtam, mert nem egy megtartós darab. Amúgy mostanában majdnem mindent eladok amit olvastam. Tekintve igen kevés olyan könyv van amit szeretnék újra olvasni, vagy úgy döntök, hogy jó az ha a polcomon áll. Most felkerült A másság szigetein és az Érdemeink beismerése mellett is az írónőtől, emellett az Elárult Japán is itthon dekkol már a könyvtárból, hogy sorra kerüljön. A NatGeo Japán útikönyvét is várólistáztam, és hazahoztam, bár most elolvasva Molyon az értékeléseket, nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb. Hidasi Judit Na és, hogy tetszik Japán? Című könyve szintén már millió éve várólistán szerepel. A kezdők japán nyelvkönyvét gondolom, nem kell magyaráznom, és a Passport sorozat Japános kis könyvecskéjét sem. A Daniel Keyes könyveire az egyik buszos ismerősöm hívta fel a figyelmemet, el is raktároztam szépen magamnak, aztán majd próbálom nem elfelejteni :D

Dean Engel – Ken Murakami: Japán Bevezető a japán üzleti élet, szokások és etikett világába
Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett A rendszerváltás kívülről és belülről

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é