Ugrás a fő tartalomra

Antóni Csaba (szerk.) A ​keleti kultúrák virágzása

 

Valaki volt olyan kedves, és az egész sorozatot odaajándékozta a könyvtárnak. Mivel nekünk is volt belőle és fura szaga volt (szerintem dohányzott a gazdája), így eladásra kerültek a kötetek. Mivel kelet, Japán, meg minden gondoltam akkor ezt a részt hazahozom. Mivel ugye próbálom teljesíteni az Amit főztél edd is meg kihívást, így tőlem szokatlan mód elég hamar sorra is került.

 Nos, Japán van benne...a legkevesebb, ha tíz oldalt elér a Japán rész benne, akkor sokat mondok. De ennek ellenére nem rossz könyv.

Lehet, hogyha annak idején a töri könyvet is ilyen lelkesen olvasgattam volna, akkor most nem lett volna a könyv fele legalább totál ismeretlen számomra. Persze lehet, hogy eleve nem tanították azokat a dolgokat...de lehet csak kevésbé forgattam magát a töri könyvet.

A könyv három Nagyobb témából áll. Róma-Perzsia, India, Kína, és a negyedik témába beledobták az összes kisebbnek számító kultúra felvirágzását és bukását. Így Japán, Korea, Indokína stb. maradt a könyv utolsó negyedére.

Maga a könyv elég érdekes volt, elég sok képpel, időrendi táblázattal, és információval. Sok-sok információval. Olyanokkal amiket feltehetően soha az életben nem kamatoztatom, de érdekesek voltak. Rengeteg dolog volt ismerős, de így is sok dolgot tanultam. Más kérdés, hogy mennyire ragadnak meg bennem. 

De lelkiismeretesen végigolvastam azokat a részeket is, amik totálisan nem érdekeltek. Mint Róma-Perzsia és azaz igazság, hogy India sem épp az a terület ami érdekelne. Kína már jobban érdekelt, és itt észrevehető is volt, hogy igazándiból azok a témák, amik érdekelnek, ebben a könyvben semmi újat nem tudtak adni, hisz azoknak a témáknak annak idején már utána néztem. Így igazándiból ezek csak érdekességek és régi tudások felelevenítése volt.

Amúgy a kihívással elég jól haladok, próbálok addig ingyen se beszerezni könyveket, míg az előzőket el nem olvastam. A vicc, hogy amit meg elolvasok azt vagy visszaviszem, mint ezt, vagy amit vettem azokat eladom...tehát lehet év végén bár sokat olvasok az idei beszerzéseimből ...mégis tök üres lesz a listám, mert miután elolvastam, nem tartom meg a könyveket. Abból ugyanis már kinőtem, hogy tárolgassam a könyveket csak úgy. Nagyon jónak kell lennie egy-egy könyvnek, hogy olvasás után még nálam maradjon :)


TARTALOMJEGYZÉK:

Kelet Róma ellen

    A sztyeppék népei: szkíták és szarmaták

    Egy átmeneti birodalom: a párthusok

    Petra királysírjai

    Az Arab-félsziget népei

    A hunok rövid életű birodalma

    A Szászánida-kor művészete

    Perzsia újjászületése a Szászánida-korban

    A Szászándiák vallása: a mazdaizmus

Az ókori India

    India nagy vallásai

    Az első indiai birodalom kialakulása

    India klasszikus eposzai

    A Kusán Birodalom

    Az ókori India virágkora: a Gupta-kor

    Művészet és kultúra az ókori Indiában

    A száncsi nagysztúpa

    India filozófiai rendszerei

    India a muszlim hódítások előestéjén

Kína klasszikus korszaka

    A fejedelemségetől a Csin Birodalomig

    Konfucianizmus, a legizmus és a taoizmus

    Csin Si Huang-ti, az első császár

    Hadsereg a föld alatt

    Han: a klasszikus császárság kora

    A barbár dinasztiák uralma

    Újítások és nagy találmányok

    A Tang-dinasztia kozmopolita birodalma

    A Szung-dinasztia és Kína kulturális reneszánsza

A Távol-Kelet ébredése

    A japán szigetek ősi kultúrái

    Jamato államának kialakulása

    Szamurájok: harc és becsület

    A Fudzsivara-klán államától a szamurájok koráig

    Korea három királysága és Szilla évszázada

    Az első délkelet-ázsiai kultúrák

    Angkorvat

    A Khmer Birodalom Indokínában

    Délkelet-Ázsia a 13. század előtt








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é