Ugrás a fő tartalomra

Egy kis mindenféle

forrás
 Itt a szeptember, itt van újra!
Amúgy én magam, szeretném a szeptembert, mert az ősz kezdete, a lehulló, színesedő levelek még szépek is. Az idő sem túlzottan meleg már, így igazán lehet élvezni. Ha a tenger mellett élnék, vagy csak egy olyan országban, ahol nincsen parlagfű. Idén először kipróbáltuk az ilyen orvosi maszk szerűséget. Tehát abban mászkálok, ha muszáj kimennem.
Tapasztalatok: jóval kevesebb problémám van, ha hordom, bár a szemüvegem a kilélegzett levegőtől istenesen bepárásodik, úgyhogy van még csiszolni való rajta. Viszont tényleg hatásos, mert nem fulladtam be annyira, és csak kétszer tüsszögtem, úgyhogy zsírkirály. Ennek ellenére azért leminimalizálom az országhatáron belüli, szabad levegős tevékenységeket, szeptember 15-ig. És még azt tapasztaltam, hogy ha orvosi maszk szerű van rajtad, egyrészt megnéznek jól az emberek, másrészt előzékenyek, harmadrészt nyugodtan olvashatsz a buszon, mert hogy melléd senki nem fog leülni az is biztos :D


Ősz, másképpen. Elindult @Vegazus újabb Mini-Könyvklubja! Évente körülbelül egyet be szoktam vállalni, mert mindig úgy hiszem, hogy ez nekem menni fog (muhahaha). A nyertes könyvek az alábbiak:
Szeptember: A szolgálólány meséje
Október: Dorian Gray arcképe
November: A könyvtolvaj
December: választott életrajzi regény, útileírás vagy memoár


Egyrészt, tök jó, mert mind a hármat el akartam olvasni. Másrészt tök szar, hogy meg lett keverve a sorrend, mert így muszájból megkellett vennem a szolgálólány meséjét, hogy időbe végezhessek vele, mert a könyvtárban jelenleg még millió előjegyzés van rá, a sorozat miatt.... De igazándiból nem gond, tök szép az új borítós változat, ma már ide is ért a futár, úgyhogy azt olvasom (azt is olvasom), majd Horvátországban. A Dorian Gray arcképe, helyett mondjuk, a képmását olvasom, mert azzal még amúgy is lógok (fúj, reci volt...2 éve). A könyvtolvajnak szintén örülök, mert millió éve várólistás nálam, csak... csak izé, mindig volt más. A December még kérdéses, feltehetően egy útleírást választok, Japánról. Legalábbis ez az elképzelés.

Ősz, megint másként:
Mint, látható a blog külsőre megváltozott. Találtam egy nagyon-nagyon tetsző sablont és @AniTiger volt olyan kedves, aranyos, rendes és okos, hogy megcsinálta nekem, tehát a három probléma, ami volt vele, ki lett küszöbölve. Ez most olyan, Jeffis sablon és totálisan bele vagyok szerelmesedve.



Ősz, mint olvasás: Feltételezem, hogy most, hogy itt az ősz többet fogok olvasni, bár ezen állításomat vagy elméletemet nem tudom, mire alapozom. Minden esetre, már nem lehet a melegre fogni a dolgot, úgyhogy remélhetőleg haladok majd. Jelenleg őket olvasom:
2017. február 28., 15:35 →
126
>
2017. június 21., 10:13 →
222
>
2017. augusztus 24., 16:11→
248
>
2017. augusztus 11., 14:28→
147
>
2017. augusztus 29., 20:43→
113
>
2017. szeptember 4., 08:55→


Jah, amikor ránézek nekem is az jut eszembe, hogy... nem olvasok túl gyorsan. A Hirosige biztosan meglesz idén, csak hát az nem az utazós, cipelős formátum. A többivel haladok... a magam tempójában. Attól függ, melyiket olvasom, hogy melyikhez van kedvem, kb. mindegyik tök másféle. De most a Szolgálólány meséje van porondon, feltehetően az lesz a leggyorsabban kivégezve, a könyvklub miatt :)

Megjegyzések

Liliane üzenete…
Szép lett. ^^
Jeffi üzenete…
Köszi :)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é