Ugrás a fő tartalomra

Kezdem utolérni magamat...

Kezdem utolérni magamat. Reményeim szerint majd a blogon is. Most, hogy már nem kopácsolnak, fúrnak-faragnak folyamatosan a fülembe, amikor éppenséggel van egy kis szabad időm, talán sikerül a bejegyzéseket is felzárkóztatni. Bár fúrás-faragás miatt kicsit belassult az olvasás is, meg a hónap elejét elvitte Shakespeare, amit nagyon élveztem, de szerintem egy csomó embert lebeszéltem a Titus Andronicusról, annak ellenére, hogy annyira rossz nem volt… csak mire megjegyeztem valakinek a nevét meghalt… vagy megcsonkították, vagy…
 Tehát blogon még nem, de itthon már azért kezdek helyre állni. Rájöttem, hogy nem találok néha könyveket, amiket tudom, hogy megvannak, a molyon is be lettek írva, és még sincsenek sehol, vagy csak nézem a polcot és merengek azon, hogy mégis hol lehet az a könyv, amit megvettek tőlem, csak mert illenék feladnom. Nos, ebből indult az ötlet, hogy rendet rakjak (meg porosak voltak a polcok). A végeredmény: az eladó könyveket külön szobába tárolom, a Molyos ABC rend szerint, így jóval könnyebb lesz meglelnem őket. A Verne kötetek is átkerültek a bátyám szobájából, a másik bátyám szobájába. A többi könyvet meg leszedtem a polcról és elkezdtem a Moly szerinti ABC szerint elrendezgetni. Ahhoz lusta voltam, hogy valódi ABC-t tartsak, a vége felé már a Shakespeare kötetek is csak úgy darabra megvan szinten lettek berakva. Elfáradtam! Egész nap talpon voltam. Egymagam-voltam itthon, így néha arra eszméltem, hogy eltelt három-négy óra, és még mindig kupacok vannak körülöttem, bár a hely fogyott folyamatosan, aztán átköltöztem a saját szobámba az ABC végével. Minden polc végén hagytam helyet, esetleges jövőbeni kötetek elférjenek. A Bosszúállós üvegek (mind meglett!!) Bekerültek oda, ahonnan kölcsön vannak adva könyvek, illetve a saját szobámban a Csodaidőknek úgy-ahogy sikerült helyet hagynom, egyszer majd hazajönnek :D

 Végeredményben egész átlátható lett a könyvek helyzete, még nem tudom, hogy mennyire fog beválni, de most jó rendszernek tűnik. Míg pakoltam egy csomót káromkodtam, mert nem találtam könyveket, holott tudtam, hogy ma már láttam őket…. A vége felé lehetett már gyorsan haladni, úgyhogy az már szinte másfél óra alatt megvolt (a szobám) :D Holnap azt hiszem,hogy fürdőszoba takarítást fejezem be…meg le kéne a Csokoládét nyomnom, mert a hónapban van az olvasókörös és úgy 200 oldal hiányzik még :S És a havi zsákbamacska is csúszik…Elment ez a hónap csak úgy sitty-sutty…





Valahol féltávnál

Valahol féltávnál, egyik könyv sincs ott ahol kéne







Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é